Genesis

Chapter 1

Creation

¹Hákó'e tótseha tséssáa'éšėhéstanovėhane Ma'heo'o móhmanėstsėhéhe netao'o hová'éhe he'ama naa ho'eva. ² Otaxa móhma'xemȧhóovátȯhanéhe netao'o nėhéóhe ho'eva naa mó'ȯhkeno'hoháa'hánéhe. Móhno'ma'xenėhpea'enó'netȯhanéhe. Naa Ma'heónemȧhta'sóoma mó'ȯhkeévoésenȧhéhe netao'o.

The first day

³No'ka éšeeva Ma'heo'o móstatsėhehéhe, "Táaxa'e éme'­vó'ho'ėho'ta," nėhe'še móstó'nėševó'ho'ėho'táotséhanetséhe. ⁴ Tséstavóóhto tséheševó'ho'ėho'tatse, móstaoseepévatsėstȯhe. Móstanėhešeéxanȯhéhe tsésto'seohkevó'ho'ėho'tatse naa tsésto'seohkea'enó'netotse. ⁵ Móstatšėheševéstȯhenótse hé'tóhe tséhvó'ho'ėho'tatse "éšeeva" naa tsé'a'enó'netotse "taa'eva."

The second day

⁶Nexa éšeeva Ma'heo'o móstȧhósėtsėhehéhe, "Emé'onésováto hé'tóhe mahpe hósėstse he'ama tsésto'sėsééha naa hósėstse ho'eva tsésto'sėsééha. ⁷ Naa móstanėhesóhanéhe. ⁸ Hé'tóhe he'ama "vo'e" móxhestȯhéhe.

The third day

^9,13Na'ha éšeeva Ma'heo'o móstȧhósetsėhehéhe, "Táaxa'e, éme'ho'eve tséssáamȧhóovátȯhane. Naa móstanėhesóhanéhe. ¹⁰ Naa "ho'e" móxhestȯhéhe. Naa héne mahpe tséhmȧhóevátotse "tséhmȧhóomoeha" móxhestȯhéhe Ma'heo'o. Naa móstamȧhepévatsėstȯhéhe. ¹¹ Naa nėhe'še móstȧhósėtsėhehéhe, "Táaxa'e, naa hétsėhéno ho'eva éme'hóné'o hová'éhe netao'o heva hoóhtseto naa heováestse hešemo'é'ėstse. Naa móstȧhósenėhesóotséhanetséhe. ¹² Naa Ma'heo'o móstapévatsėstȯhéhe.

The fourth day

^14,19Neva éšeeva Ma'heo'o móstȧhósetsėhehéhe, "Táaxa'e, neše éme'hoéséne éše'heo'o naa hotóhkeo'o he'ama. Naa tsé'tóhe na'ėstse éše'he tseohkėhoése éšeeva, naa taa'eva néhe na'ėstse tseohke­vo'ho'ėho'he naa hótóhkeo'o tseohke­vó'ho'kȧšé'šeo'o. Naa tsevé'šėhéne'enohe tséhe'xóveéšeevetse, naa tsésto'se­matsé'omévetse naa méaneva naa tonóéva naa aénéva, naa máto tsésto'sėhe'kotoéstovetse. ^15-16 Naa móstanėhesóhanéhe. ^17-18 Naa Ma'heo'o móstamȧhepévatsėstȯhéhe.

The fifth day

^20,23Nóhona éšeeva Ma'heo'o móstȧhósėtsėhehéhe, "Táaxa'e éme'ma'xėhestao'o heováestse nomá'ne naa vé'kėseho." ²¹ Naa móstanėhesóhanéhe. Naa Ma'heo'o móstȧhósepévatséstȯhéhe. ²² Naa nėhe'še Ma'heo'o móstatsėhetȯhevóhe néhe nomá'ne naa vé'kėseho, "Nėstaohkevovóhnėhešéhatséme naa ma'xeasemanȧha'óhéne."

The sixth day

²⁴Naesóhtoha éšeeva Ma'heo'o móstȧhósetsėhehéhe, "Eme'néh­mé'eohtseo'o heováestse hováhne." Naa móstanėhe­sóotséhanéhe. ²⁵ Naa Ma'heo'o móstapévatsėstȯhéhe. ²⁶ Móstȧhósėtsėhehéhe, "Naa hétsetseha nátamanėhoo'o vo'ėstaneo'o. Ta'se nȧhtsė­séestáme. ²⁷ Naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o tsemȧho'e­maovovo vé'kėseho, nomá'ne, naa máto hováhne." Naa tsé'éše­manéóse ²⁸ móstsėhetȯhevóhe, "Nėstseohkeame­péve'tovatséme. Naa ma'xėhenésónėhéhéne nonohpa tóeneeto nevo'ėstanémevoo'e netao'o ho'eva tsevo'ėstanéheveo'o. Naa mȧho'emaovóhéne nomá'ne, vé'kėseho, naa máto hováhne. ²⁹ Naa he'tohe tséhóé'to hoóhtsetseva ohkemésėhéne naa máto héva pénȯheonévó'ėstse! ³⁰ Naa he'tohe netao'o tséhóne'otse tseohkemésénóvo tsé'tóhe hováhne naa vé'kėseho," móxhehéhe Ma'heo'o. ³¹ Naa móstanėhesóhanetséhe. Naa Ma'heo'o móstamȧhepévatsėstȯhéhe.

Chapter 2

¹ Naa móstanėhešemanėstsėhéhe Ma'heo'o netao'o hová'éhe ho'eva naa he'ama.

The seventh day

² Naesóhtȯhéé'ėše mó'amemanėstsėhéhe netao'o hová'éhe. Naa nėhe'še tséstanésȯhtȯha'ónetotse móstȧhosótomoehéhe. ³ Naa Ma'heo'o móhnėhesétsėstȯhéhe héne éšeeva tsésto'se­ma'heóneéšeévetse. Ȯhtȧho'nėhe'xóvetsee'ėstse mósto'seohkė­hosótomoehevóhe vo'ėstaneo'o hápó'e Ma'heo'o tséxhešė­hosótomoo'ėse tséstanésȯhtȯheéšeévetse. ⁴ Naa énėhetóseme Ma'heo'o tséhešemȧheéxáno netao'o hová'éhe.

The Garden of Eden

   Hetsetseha éto'sené'evemé'emetse Ma'heo'o tsétó'tae­hešemanéóse vo'ėstanóho. Ma'heo'o tséssáa'éšemanėhoése vo'ėstanóho ^5-6 hová'éhe móho'nó'éšėhóné'o. Móho'nó'ȯhke­éšėhoo'koho, naa oha ho'hámé'ėstse móxho'táhanevótse héne tsévé'šėhe'kóovóma'ene ho'e. Nėhe'še móhmóneasėtóne'óhanéhe hová'éhe. ⁷ Naa nėhe'še móstšėhešemanėhohevóhe néhe vo'ėstanóho. Ma'heo'o móxhestanȯhéhe hósėstse héše'ke naa héne móhvé'šemanėhohevóhe na'ėstse hetanóho. Móstaése­ómotómȯhevóhe, naa móhne'ametanéneotsėhéhe néhe hetane. Vovóehetane (Adam) móxheševéhohevóhe Ma'heo'o. ⁸ Nėhe'še Ma'heo'o móstaénanȯhevóhe néhe Vovóehetanóho hénėhéóhe tsé'oseepévatamano'etse. Eden móxhestȯhéhe. A'e hénėhéóhe éše'he tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėse móxho'táhanéhe. ⁹ Móhma'xe­pévėhoóhtsetsévo'o'éhanéhe. Héováestse tséhesoo'ėstse menȯtse, móxhoe'tóhanevótse. Naa hénėhéóhe taesétóve Eden neše hoóhtseto móhnéehevóhe. Naa tsé'tóhe na'ėstse hoohtsėstse tsénéé'ėstse hová'éhe tséhoe'totse mó'ȯhkevé'še­ametanénėstovėhanéhe. Naa tsé'tóhe na'ėstse hová'éhe tséhoe'to mó'ȯhkėhéne'enȯhenovóhe tsépéva'etse naa tséhávėséva'etse. ¹⁰ Naa ó'he'e mó'amė­sóhpo'sevóhanéhe hénėhéóhe tsévé'šėhe'kóovóma'óohe héne ho'eo'o, Eden tséohkėhestohe. ¹¹ Naa póno'e héne ó'he'e mósta­névavóeotséhanéhe. Na'ėstse ó'he'e héne Pishon mó'ȯhkė­hestóhehanéhe, nėhéóhe móstaamėsóhpo'sevóhanéhe netao'o ho'eva Havilah, tsé'ȯhkėhestohe. ¹² Hénėhéóhe ho'eva móxho'tá­hanéhe tséoseema'xepéva'e heóvema'kaeta, naa heováestse tséhéso heo'keméeotsestȯtse, naa heováestse ho'honáeo'o tséhoháoemese. ¹³ Naa héne tsétanéxa'ónéto ó'he'e Gihon, mó'ȯhkėhestóhehanéhe. Hénėhéóhe móstaamė­sóhpe'sevóhanéhe hénėhéóhe ho'eva, Cush, tsé'ȯhkėhestohe. ¹⁴ Naa héne tséna'ha'ónéto ó'he'e Tigris, mó'ȯhkėhestóhehanéhe. Móstaametšėheše'sevóhanéhe hénėhéóhe éše'he tséhne'ȯhkėhése­mé'éhnėse hénėhéóhe ó'he'e, héne ho'e Assyria mó'ȯhkė­hestóhehanéhe. Naa héne tséstanéva'ónéto ó'he'e Euphrates, mó'ȯhkėhestóhehanéhe. ¹⁵ Naa hénėhéóhe móxho'tá­hanéhe Eden tséhvo'ėstanéhevėse Vovóehetane (Adam). Mósto'se­ohke­­vovȯhnėhešéstsėhéhe. ¹⁶ Naa Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Vovóehetanóho, "Naa ohkeméseo'o tséhoe'to hétsėhéóhe hoóhtsetseva, ¹⁷ naa oha tsé'tóhe na'ėstse hoohtsėstse sétóve tsénéé'ėstse tséhoe'to nėstsevé'méseotse! Néhe hoohtsėstse évé'šėhéne'enohe tséhávėséva'e naa tsépéva'e. Naa mȧhvé'méseto nėstsenóhpȧhovánee'e tó'nėhe'xóvéva." ¹⁸ Nėhe'še Ma'heo'o móstšėhešetanȯhéhe, "Ésáapėhéva'éhane tsé'tóhe hetane tséhno'kaese. Táaxa'e, nȧhtamanėhamóho tséto'seohke­pévevéstoemaese." ¹⁹ Móxhósėhestanȯhéhe héše'ke tséto'seovóevé'šemanéóse hováhne naa vé'kėseho. Nėhe'še móstȧhévoo'sėhóhenotóhe Vovóehetanóho. Móstsėhetȯhevóhe, "Mȧheoesevéšėšenano! Naa onémoomóóno heva na'ėstse tséto'sepévevéstoemáta'e!" ²⁰ Naa néhe Vovóehetane móstaosáanemȧheoesevéhohevóhe. Naa móhno'e­onémoomȯhevóhe hováhne naa vé'kėseho éme'péve­véstoemaa'ėse. Naa heva na'ėstse móho'nóhnėhesétámȯtse. ²¹ Naa nėhe'še Ma'heo'o móstanaóo­tsé'šėšévaenȯhevóhe néhe Vovóehetanóho. Móstané'ta'ó'­tomóvȯhéhe na'ėstse hestse'pe. Naa móstaévanėhpa'o'tsėhéhe tséhnėxhésėhóesta'o'tsėse héne he'pe. ²² Naa hestse'peva móhvé'šemanėhóhetsenotóho he'óho. Ma'heo'o móstsėhe'otsėhó­hevóhe néhe he'óho, móxhé­voo'sėhóhenotóho Vovóehetanóho. ²³ Naa Vovóehetane móstsėhehéhe, "Nea'háanéhe, tsévé'šemaneese tséhnéehóvévóto! Nátatšėheševého "He'e" Tséhnėxhéstaese Hetaneno. ²⁴ Hena'háanéhe hetaneo'o tséohkėhésenootovȯse héhevóho naa heškevóho ȯhtȧhevésevoonévosėstse. Naa éohkeasetaome­vo'ėstanéheveo'o hetaneo'o naa he'eo'o. Ȯhta­véstoemȧhtsé­vosėstse ta'se éohkeno'kóvȧheo'o. ²⁵ Nėhe'xóvéva Ma'heo'o tséhmanéóse néhe hetanóho naa he'óho, móhvóvo'kȧhehevóhe naa oha móho'nóhtanéhetsėstóvȧhtsévȯse.

Chapter 3

The first sin

     ¹ No'ka éšeeva néhe he'e móhvóomȯhevóhe šé'šenovoto. Móxhoháohtsétsevėhéhe néhe šé'šenovȯtse. Mónėséhanéhe Heávohe. Móstsėhetȯhevóhe néhe he'óho, "Móhe Ma'heo'o nénėhetaevo tsésto'sėsáamésėhése tséhetaa'hoe'to hétsėhéóhe netao'o hoóhtsetseva?" ² "Hová'ȧháne, násáanėhetaehéne. Náto'se­ohkemȧhemésénóne tséhetaa'hoe'to ³ naa oha na'ėstse tsé'tóhe hoohtsėstse taesétóve tsénéé'ėstse tséhoe'to hénėhéóhe náto'sėsáamésėhénóne naa náto'sėsáano'tónėšemȧxanóhéne, naa mȧhvé'nėhešévétse nȧhtsenaéme," náhetaene. ⁴ "Eee, néme'hénaéme, ⁵ mȧhvé'mésése tséhoe'to nėstsevé'šė­héne'anánóvo tséhávėséva'e naa tsépéva'e," móxhetaehevóhe néhe šé'šenovoto. ⁶ Néhe he'e móhma'xėhetósevé'hoomȯhevóhe néhe hoóhtseto. Móstȧho'ȧhéotsėhéhe hénėhéóhe tséhoe'totse naa máto móstaoseehéne'enátanóotsé'tȯhéhe tsésto'sėhéne'eno tsépéva'etse naa tséhávėséva'etse. Móstaosáaneméseotsėhéhe héne tséhoe'totse. Naa móstano'hoxomeváenȯhevóhe tsévéstoemose Vovóehetanóho (Adamevaho). Máto móstaméseotsėhéhe. ⁷ A'e tséstaéšeéne­méseotsévȯse móstȧhéne'enáotsé'tȯhenovóhe tséhešenéše­vóvo'kȧhévȯse. Véhpotseva móstaonésevé'šė­hóomanȧhtsėhenovóhe. ⁸ Tséstȧhetóevetse móstanéstovȯhevovóhe Ma'heóneva tséhnėxhoó'heamėhnetsėse. Mó'osee'e'e'tóhtȧhé­otsėhevóhe, móstaahtoeotsėhevóhe hénėhéóhe hoóhtsetseva.

The trouble with sin

⁹ Ma'heo'o móhnėxhoó'hevéhohevóhe néhe hetanóho, "Vovóehetane (Adam), tósa'e néhoo'e?" ¹⁰ Tséhne'évamé'eoese móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Nétanéstovȧtse tséhnėxhoó'heamėhneto. Nátanéheotséme tséhvé'vóvo'kȧhétse, héne náhéseahtoeotséme." ¹¹ "Névááso tsénėhetaése tséheševóvo'kȧhése? Mónééšeméseotsénóvo tséméhae­hóestomévatsése?" móxhetaehevovóhe Ma'heóneva. ¹² "Naa, néhe he'e tsémétseto náhoxomaa'e hósėstse," móxhetȯhevóhe. ¹³ Nėhe'še Ma'heóneva móstsėhetaehevóhe, "Hénová'e tséhéseméseotseto?" "Naa néhe šé'šenovȯtse éoseepévo'óhta, návonȯhóha'ova," móxhetȯhevóhe Ma'heóneva. ¹⁴ Naa nėhe'še tséstó'nėhe'xóvetse Ma'heo'o móhnėstsėheto'emanėhéhe. Móstsėhetȯhevóhe néhe šé'šenovoto, "Tséhvé'vonȯhóha'ósaneto nétao'setsėhešeehóomȧtse. Néohkeméhaeametomȯseohtse, naa mé'tó'e hétsetseha heše'eva nėstseohkeamevonehne. ¹⁵ Naa máto tséhnéehóveto naa tsé'tóhe he'e nonámé'tó'e nėstseohkė­sáaho'ȧhé'tovȧhtséhéme, naa tseamenėheso tóoneeto nevo'ėstanéhévėstóvévo." ¹⁶ Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe néhe he'óho, "Naa tséssáavé'e­áahtovéhéto ma'ȯhketo'sė­henésonėheto nėstseohkeónėšeohtse. Naa hó'nėšekánome­ónėšeohtseto nėstseohkėsó'ho'ȧhenȯtse tsévéstoemȯtse. Naa nėstseohke­no'eameáahtovo." ^17-19 Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Vovóehetanóho, "Naa tséssáavé'e­áahtomónėheto náto'seehóóhta ho'e. Hétsetseha mé'tó'e nėstseohkėhoháotse'óhé'ta hé'tóhe ho'e tséto'sevé'šeamȧheto mésėhestȯtse. ^20-21 Nėhe'še Ma'heo'o móhvé'šee'sanénȯhevóhe ho'éeveva Vovóehetanóho naa tsévéstoemose. Vovóehetane móxhésenėheševéhohevóhe tsévéstoemose Ametané'e (Eve) tséhvé'mȧhehéstȧhétse tóoneeto tséhnéehovėse. ^22-23 Nėhe'še Ma'heo'o móstšėhešetanȯhéhe, "Tsé'tóhe tsémanėhono he'e naa hetane ésáaméhaehéne'enóhénóvo tsépéva'etse naa tséhávėséva'etse. Naa hétsetseha ééšėhéne'enánóvo hápó'e tséhešėhéne'enomovo. Hétsėhéóhe mȧhvé'nėše­vo'ėstanéhévévȯtse hea'e tseonȧháxeméseotsénóvo hénėhéóhe tséhoe'totse na'ėstse hoóhtsetseva tséto'sevé'še­a'ene­ametanénévȯse. Naa násáanėhesétamóheo'o. Naa hétsetseha nátao'sėhé­hoenee­náhnoo'o." ²⁴ Naa hénėhéóhe tséhméhae­vo'ėstanéhévévȯse Eden, tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėstse éše'he, Ma'heo'o mó'énanȯhevóhe ma'heónėhotse'ono tsésto'senėhpa'omevȯse héne tsépévata­mano'etse (Eden) nonohpa vo'ėstane tsėsáa'ésėhémėseotséhe hénėhéóhe tséhoe'totse hoóhtsetseva tséto'sevé'šea'ene­ametanénėstovetse.

Chapter 4

Cain murdered Abel

¹ Nėhe'še Adam naa Eve móxhetanévoehnėhevóhe. Eve móstsėhehéhe, "Ma'heo'o návéstȧhema tséhmétá'ėstse tsé'tóhe hetanéka'ėškóneho, Amȧhéstovėstse (Cain) tsetȧheševéhe." ² Nenóveto Eve móstȧhósėhetanévoehnėhéhe. Omotome (Abel) móstȧheševéhohevóhe. Tséstaéšeéšee'ėse Abel móstaohke­kȯsáevé'ho'évėhéhe. Naa Cain mó'énano'é­ve'ho'évėhéhe. ³ No'ka éšeeva Cain móstȧho'hé­háoenavemétȯhéhe hósėstse hesto'eo'o Ma'heóneva. ⁴ Hápó'e Abel tséstȧho'héháóénȧse, móhna'hohevóhe tsévovóehestáotsétsese kȯsáne, naa tsétó'tšėšetae­péva'etse móstȧho'héhaoenaveéxo'ȧsénȯhéhe. Naa Ma'heóneva móhmáse­tanó'­tȯhetséhe Abel tséhešévėse. ⁵ Naa mé'tó'e Cainevaho tséstȧho'hémetaa'ėse móho'nóxhoto'átsésto. Cain móstavé'še­momáta'eotsėhéhe héne. ⁶ Ma'heo'o móstsėhe­tȯhevóhe Cainevaho, "Névé'eomáta'eotse! ⁷ Vé'péveméato hová'éhe hétsėhéóhe néme'vé'šepévetano. Naa táaxa'e, né'áahtovėstse! Naa hétsetseha néomáta'etano. Naa héne névé'eéxa'é'oo'e." ⁸ Nėhe'še Cain móstȧhéve'hoomȯhevóhe hevásemo Abelhevaho, móstsėhetȯhevóhe, "Táaxa'e, hétsėhéóhe nétatsėhe'ȯhtsémáne!" Naa tséstaéšėho'ėhnévȯse tsé'énano'éstovetse, hénėhéóhe móstana'xevae­nȯhevóhe. ⁹ Nenóveto Ma'heóneva móhnėstóe­hevóhe Cain, "Naa ésemáhe?" "Násáa­héne'enóhe. Náohkėsáa­ne'evávoomóhe!" Cain móxhehéhe. ¹⁰ Naa nėhe'še Ma'heóneva móstsėhetae­hevóhe, "Néhoháo'eétahe, néne'to'éná'ho tséhevásemeto. Hemȧhta'sóomaho énėxhoó'he­tsėhevoo'o, "Tséhe'néhéto nána'ha, taome­tónėšé'toveha!" ¹¹ Naa Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Cainevaho, "Hétsetseha nétatsėhetȧtse, "Nėstsetaomenėhešéhahtse: Hétsėhéóhe tsé'ȯhkeénano'eto hová'éhe móme'éva­tšėhe'šė­héhóné'o, nátanėhešeehóóhta. ¹² Naa máto néto'sėsáa'évȧ­hestóo'ȯhtséstóvéhe tósa'e." ¹³ Naa móstsėhetaehehevóhe Cainevaho, "Hé'tóhe tséhešeto éoseehótoanáto. ¹⁴ Néasetȧxe'ove tséhméhaehoéto, naa ta'se néto'senooxe. Netao'o nȧhtseéóhtse, naa vo'ėstane tsévóomá'ėstse nȧhtseonȧháxena'xévaena." ¹⁵ Naa Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe, "Hová'ȧháne, ésáanėhesóháne. Vo'ėstane mȧhve'na'háta'e mé'tó'e néhe tseasėto'éehahtse ta'se nésȯhtoha tsėhehpemométsėstóvetano. Nėhe'še Ma'heo'o móstane'evátȯxe'ȯhnȯhevóhe Cainevaho komaahe vo'ėstanóho tsétóo'e'óese tsėhéne'enánóvo tséto'sėsáa­heše­na'haeese. ¹⁶ Naa nėhe'še Cain móstaosáanenoo'otséhenotóhe Ma'heóneva nėhéóhe Eden. Móstatsėhe'ȯhtsėhéhe tséhne'ȯhkėhése­mé'ėhnetsėse éše'hóho, Nodeveno, mó'ȯhkėhestóhehanéhe. Nėhéóhe móstavo'ėstanéhevėhéhe.

More people

¹⁷ Naa nėhe'še Cain móstȧhevésevoonėhéhe. Naa móstȧhee'hahe­hevóhe. Enoch móstȧheševéhohevóhe. Naa Cain móstano'­manėstsėhéhe mȧhoestȯtse. Naa héne móstano'e­véhe'tȯhetséhe hee'haho Enoch tséheševéhetsėse. ¹⁸ Enoch móstaéšeehéhe, naa hápó'e móstȧhevésevoonėhéhe. Naa hápó'e móstano'hee'ha­hehevóhe. Naa móstanonóvo'xévė­hanetséhe Cain hápó'e tóoneeto móstama'xėháestȯxėhevóhe hevo'ėstanemo. ^19 20 Néhe hevo'ėstanemo móskȯsáe­vé'ho'évėhevóhe naa hósėstse mó'ȯhkenémenėhevóhe. ²¹ Mó'ȯhkeévo'sóestsėhenovótse heováestse tȧhpenȯtse (flutes) tséohkėhestóhee'ėstse. ²² Naa néhe máto mó'ȯhke­manėstsėhenovótse heováestse tsėhetaneonȯtse. Ma'kaataeva mó'ȯhkevé'šemanėstsėhenovótse. ²⁵ Vovóetane naa Ametané'e (Adam naa Eve) móssó'hoónȯse'ótaehevovóhe hee'hahevóho Abel tséhna'haa'ėse he'neho Cainevaho. Naa móxhósėhee'hahevovóhe, Seth, móxheševéhohevovóhe. Naa néhe máto móstaéšeehéhe, naa móstȧhevésevoonėhéhe. ²⁶ Naa móstȧhee'hahehevóhe. Enosh móxheševéhohevóhe. Enosh naa néhe hevo'ėstanemo móstaovóeévȧhóseasėháoena'tovȯhevovóhe Ma'heóneva.

Chapter 5 (summary)

^1-29Naa néhe na'ėstse Enosh tóoneeto hevo'ėstanemo Enoch móxhestóhehéhe. Naa tsé'tóhe Enoch tséhvé'néhe­vo'ėstanéhé­vé'tóvȯse Ma'heóneva móho'nóhvésėhovánee'ėstse. Ma'heóneva móstaaseohé'toehevóhe hétsėhéno ho'eva. Naa vo'ėstanóho móho'nó'evatšėhe'ševóomaa'ėstse. Naa néhe Enoch tséno'kė­háa'éhahétsese hee'haho Methusaleh móxheševéhehevóhe. Naa Mathusaleh móhnaehéhe 969 tséhnėhe'éhaese. Naa Enoch hevéxaho Noah móhnėxhéstȧhéhe.

Chapter 6

God will send a flood

¹ Naa tséstaéšeame'xóvetse hósėstse ka'ėškóneho móstȧhestáotsėhevóhe, he'éka'ėškóneho naa hetanéka'ėškóneho. Naa tsé'tóhe máto móstaóešeehevóhe naa móstȧhenésonėhehevóhe. Nonó'hónó'e móstama'xeasevonėstȯxėhevóhe vo'ėstaneo'o hétsėhéóhe tsévo'ėstanéhevese ho'eva. Naa nėhe'še tsé'tóhe vo'ėstaneo'o móstȧhe'kenonó'keaseohtsėhevóhe. Hénėhéóhe móstamaevo'ėstanéhevėhevóhe netao'o ho'eva. ² Naa nėhe'še hó'ótóva ma'heónėhotse'ono móstavóomȯhevovóhe tséhešemomó'onȧhetsėse tsé'tóhe kȧse'éeheho, néhe vo'ėstaneo'o hestónȧhevóho. Móstȧho'ȧhéotsėhenovóhe. Naa nėhe'še néhe tsého'ȧhévose móstavéstoemȯhevovóhe. ³ Ma'heo'o móho'nóspévátsésto héne néhe ma'heónėhotse'ono naa néhe vo'ėstaneo'o tséhvéstoemȧhtsevȯse nonámé'tó'e. Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhehéhe, "Eme'sáanėhesóháne. Tóséé'e tsėsáa'évȧ­háa'éševo'ėstanéhevėheo'o vo'ėstaneo'o. Esáanėhe'xóve­ma'heónevėheo'o tséhe'xóvema'heónevevo. Naa mé'tó'e hétsetseha vo'ėstaneo'o tsėsáahehpevo'ėstanéhevėheo'o no'ka mȧhtóhtȧhnó'e hóhtȧhnéso'eaa'e." ⁴ Naa nėhe'xóvéva naa máto móstanėšėhóse­nenóve'xóvėhanéhe hétsėhéóhe ho'eva móhvo'ėstanéhevėhevóhe ma'xevo'ėstaneo'o. Naa tsé'tóhe nėhéóhe móhnėxhéstȧhehevóhe tséhvéstoemȧhtsevȯse ma'heónėhotse'ono naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o hestónȧhevóhe. Móhma'xėhoháa'éše­vo'ėstanéhevėhevóhe. Móxhoháatamaehehevóhe naa móhno'mȧhe­héne'enóseonévėhevóhe. ⁵ Naa nėhe'še Ma'heo'o tséstavóómȯse néhe vo'ėstanóho tsé'amėhávėsévo'eétȧhetsėse naa tséohkėhávėséveoo'hetanotsėse, ⁶ móstšėhešėtanȯhéhe, "Náme'sáanėšėhó'keénanóheo'o vo'ėstaneo'o hétsėhéóhe ho'eva." ⁷ Móstsėhehéhe, "Eme'sáahó'ketsėhesóháne. Naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o tsémanėhono hétsetseha nȧhtamȧhevonanoo'o, máto tsé'tóhe hováhne naa vé'kėseho. ⁸ Oha na'ėstse hetane Noah móstano'kepévatamaehevóhe Ma'heóneva. ⁹ Móhna'hehevóhe hee'haho: Shem, Ham, naa Japheth, móxheševéhehevóhe. ¹⁰ Noah móho'nó'ȯhkevésė­hávėsévo'eétaestse. Móhnėšeno'ke­pévėhetanévėhéhe nėhe'xóvéva. Móhnéhevo'ėstanéheve'tovȯhevóhe Ma'heóneva. ^11-12 Naa nėhe'xóvéva netao'o vo'ėstaneo'o móhne'ase­mȧsėháneehevóhe naa móho'nó'ȯhkeéva­no'áahtovovȯtse Ma'heóneva. Móho'nóstanėheše­vo'ėstanéhévévȯtse Ma'heóneva tséhesétamaevȯtse. Netao'o néhe vo'ėstaneo'o hénėhéóhe móhma'xėhávėsévo'eétȧhehevóhe. Ma'heo'o móho'nóspévátsésto. ¹³ Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Noahevaho, "Náto'semȧhevonanoo'o tsé'tóhe héstanėheo'o, tséhvé'eamė­hávėsévo'eétȧhévȯse netao'o. Naa oha tséhnéehóveto asemanėstȯhóotȧhahtse ma'xėsémo. Hotse'óhtomeo'o tséoseepéva'e kȧhamaxe. ¹⁴ Tšėheše­manėstseo'o, hé'tóhe sémo tseová'e'šene'ho'ta. Naa hé'tóhe netao'o pȧhoenomeo'o mo'ȯhtáeahke hotóma'e naa anóséma. ¹⁵ Naa heta'háanéhe tséto'sėhešėtaevánome, 450 feet tsenėhe'ėstóneo'e, 75 feet wide, naa 45 feet tsenėhe'ého'oésta, mósto'senėhetaa'óhanéhe. ¹⁶ Naa manėstseo'o hovéo'heo'o tsétȧhpé'o, táho'kemanėstseo'o hénėhéóhe sémónéva. Naa nėhéóhe tsetávetšėške'po'o'ta 18 inches tsėhetaa'po'o'ta. Naa nėhešemanėstseo'o ta'se na'ha tsé'amemȧheóneve hotómá'e. Naa nėhéóhe he'nétoonaneo'o heama hénėhéóhe sémónéva. ¹⁷ Naa hé'tóhe netao'o hétsėhéóhe ho'eva náto'semȧhóována. Naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o naa hováhne tsemȧhemémėstaneo'o. ¹⁸ Naa oha nénéehove nėstseno'ke­vo'ėstanévehȧtse, naa nonámé'tó'e nėstavéstomévȧhtsémáne. Naa nėhéóhe taéstsėhnéhéne nénéehove naa tsévéstoemȯtse naa nee'haho naa néhe tsévéstoemóvose. ¹⁹ Naa máto tano'e­éseotsėhoono hénėhéóhe sémónéva tséhe'ke'haméhevėstse naa hetané'hame, netao'o heováestse hešėhováhne, ²⁰ naa vé'kėseho, nonohpa hápó'e tséhnéehóvévȯse naa tóoneeto tseévȧhóse­vo'ėstanéheveo'o. ²¹ Naa máto netao'o mésėhestȯtse tano'táhano­máhéne tséto'semésése nénéehove naa tsé'tóhe hováhne. ²² Naa Noah móstaosáane­mȧhenėheto'eétȧhehéhe tsétó'tae'éehetaa'ėse Ma'heóneva.

Chapter 7

¹ Naa nėhe'še a'e nenóve'xóvéva Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Noahevaho, "Naa tsévé'šenėhesétamátse néno'kahe tséno'kepévaestse hétsetseha. Néto'seno'kevo'ėstanévehȧtse, tsema'xemȧhóováto. Naa hétsetseha taanaéstséhne hénėhéóhe sémónéva tséhnéehóveto naa nevo'ėstanemo. ² Naa nésȯhtȯhnóve tsé'tóhe heováestse hováhne tséohkemévese, tano'eéseotšėšenano sémónéva! Naa oha no'kove tsé'tóhe tséohkėsáamévėhese hováhne. Oha no'kove tano'eéseotšėšenano! ³ Naa máto nésȯhtȯhnóve néhe heováestse vé'kėseho tséhestase néhe máto tano'eéseotšėšenano. Naa tsé'tóhe netao'o hováhne naa vé'kėseho tsemȧhevo'ėstanéveo'o ma'tamȧhóovátotse. ⁴ Naa nėhe'še ma'taéšeévaanȯhóováto hápó'e tsetaohkeévȧhósėhenésonėheo'o naa tsetama'xeévȧhóse­vonėstȯxeo'o hétsėhéóhe ho'eva. ⁵ Naa nésȯhtȯhéé'ėše ma'tȧho'nėhe'xove tsene'asėhoo'koho. Tsenėšema'xeamoo'koho hákó'e névo'éé'ėše. Móho'nóstonėšeénoo'koho ta'e tsemȧhóováto. Tsé'tóhe vo'ėstaneo'o naa hováhne tsemȧhemémėstaneo'o. ⁶ Naa nėhe'še Noah móstamȧhetó'taenėhešévėhéhe tséhetaa'ėse Ma'heóneva. ⁷ Noah naa tsévéstoemose naa hee'hahevóho naa tsévéstoemóvose móstamȧheéstsėhnėhevóhe hénėhéóhe sémónéva tsésto'sevo'ėstanévévȯse. ^8-9 Naa netao'o néhe hováhne naa vé'kėseho, he'ké'hame naa hetané'hame, naa máto tséohkemévese naa tséohkėsáamévėhese, néhe móstamȧheéstsėhnėhevóhe hénėhéóhe sémónéva tsétó'hetaa'ėse Ma'heóneva. ¹⁰ Naa nėhe'še tséstaéšemȧheéstsėhnévȯse hénėhéóhe Ma'heo'o móhnėx­hóo'o'tsėhéhe héne he'nétoo'o. ¹¹ Naa nėhe'še tséstanésȯhtȯhe­eno'etse hénėhéóhe, tséstaéšėhoévȯse, móhne'asė­hoo'kȯhóhanetséhe. Naa nėhe'xóvéva Noah naesohto mȧhtóhtȧhnó'e (600) mó'éšenėhe'éhahehéhe. Naa nėhe'še móhne'ase­mȧhóovátȯhanéhe hóhtȧhnésohto (17th) tséstȧho'oemėse néhe tséstȧhóseasėtoemėse éše'he. Netao'o totáhoesta móhnėxhésȯhanéhe ta'se héne ho'hámé'ėstse naa tséhnėhpo'ane ta'se móhnėšema'xeta'ta'eotséhanéhe tséstaasemȧhóováto. ^12-19 Névo'éé'ėše móstanėšema'xė­hetóseamoo'kȯhóhanéhe. Naa móstamȧhóovátȯhanéhe névo'éé'ėše. Naa héne mahpe mó'oseeháo'étaméhanéhe, heva tsétó'šėše­mae'éeháa'é­ho'o'oéstatse hétsėhéno ho'eva. Héne sémo móstaéeamóe'ȯhanéhe. ²⁰ Naa móhnėšema'xe­amėhetósėhoháo'étaméhanéhe ta'e 25 feet tséstaéšenėheto'étame hoéhose. ²¹ Naa netao'o vo'ėstane naa vé'kėseho naa néhe hováhne móstamȧhemémėstanėhevóhe. ^22-23 Ma'heo'o móhma'xemȧhevonanȯhevóhe oha néhe tséhe'eotsese mónėséhanevóhe Noah naa tsévé'ȯhtsémaese. ²⁴ No'ka mȧhtóhtȯhnó'e nóhónó'éé'ėše (150 days) móstanėhe'xóvėhanéhe tsé'amemȧhóováto.

Chapter 8

The flood dried up

¹ Naa Ma'heo'o móhnėšeametoetanó'tovȯhevóhe Noahevaho naa néhe hováhne hénėhéóhe tséhoese sémónéva, móstaasėháa'há­hanéhe, héne mahpe mósto'se­évaase­pónoe'ȯhanéhe. ² Naa Ma'heo'o móstaéva­nėhpo'a'o'tsėhenótse hétsėhéno ho'eva naa máto vo'eva. Móstaénoo'kȯhóhanéhe. ³ Naa héne mahpe móstaévȧhe'kease­pónoe'ȯhanéhe. No'ka mȧhtóhtȯhnó'e nóhónó'éé'ėše (150) móstanėhe'xóvėhanéhe. ⁴ Naa héne hohtȧhnesohto (17) tséstȧho'oemėse néhe nésȯhtoha éše'he tséstȧhóseasėtoemėse héne ma'xėsémo mósta­énoe'óhanéhe hénėhéóhe táxeto tséxhoéhosevetse Ararat móxhestóhehanetséhe. ⁵ Naa móstanėšeamepónoe'ȯhanéhe. Naa mȧhtohto éše'hóho tséstano'keéšeevetse héne hoéhosėstse móstaévȧhósevóoméhanevótse. ⁶ Naa tséstaéšenévo'eeno'etse Noah mósta'ta'enȯhéhe tsétšėške'he'nétoonéhevetse he'ama hénėhéóhe ma'xėsémóneva. ⁷ Naa nėhéóhe móssóhpeéneváenȯhevóhe ókȯhkeho. Naa móho'nóhne'évȧ­ho'e'háooehetsėstse. Móhnėšėhetóse­éve'hahéhe hánȧháóhe ta'e tséstamȧhepónoe'otse. ⁸ Naa nėhe'še nenóveto Noah móstȧhósėhóeéneváenȯhevóhe hemeno komááhe tsésto'sėhéne'eno tsééšėhetaa'pónoe'otse. ⁹ Naa netao'o ho'eva móssó'háa'étaméhanetséhe, tósa'e móho'nóstónėšeoéšėstse néhe hemene. ¹⁰ Naa móstaévatšėheše'háoohehéhe nėhéóhe sémónéva. ¹¹ Naa Noah móstȧhóehe'onáotsėhéhe hénėhéóhe tséstšėšké'o he'nétoonéhéva. Néhe hemene móhne'évatáxeoéšenȧhéhe naa móhne'évaéseéneváenȯhevóhe. ¹² Naa nėhe'še tséstȧhóse­nésȯhtȯheeno'etse Noah móstaévȧhósė­hóe'éneváenȯhevóhe néhe hemeno. Naa nėhe'še tséstȧhetóevetse móhne'évȧho'e'háoohehéhe. Móhnémotóhtȯhéhe vehpȯtse. Naa nėhe'še Noah móstanėhešė­héne'enȯhéhe tsééšeévȧ­hešepónoe'otse. ^13-16 Naa nėhe'še tséstȧhóse­nésȯhtȯheeno'etse Noah móstȧhósėhóe'éneváenȯhevóhe néhe hemeno. Naa móho'nóhne'évȧho'e'haoohetsėstse. Naa no'ka éšeeva tséstamónėhóseasėtoemėse néhe éše'he móstaéšeévamȧhepónoe'ȯhanetséhe. Naa Noah móstaévaasėtanȯhéhe tséméhaevé'šeahto'hohe héne sémo. Móstaévȧhóetsėhetóo'ȯhéhe naa móstavóohtȯhéhe ho'e tsééšeévȧhešeó'eohtsetse. Noah 601 móhnėhe'éhahéhe nėhe'xóvéva. Naa nėhe'še 27th tséstȧho'oemetsėse néhe éše'he tséstȧhóseasėtoemetsėstse móstaéšeévamȧheó'eotséhanéhe ho'e. Naa nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Noahevaho, "Sá'eévȧhóéhne hétsėhéóhe sémónéva! Néxhóeotšėšenano tsévéstoemȯtse naa nee'hahevoo'o naa néhe tsévéstoemóvose. ¹⁷ Naa máto néhe vé'kėseho naa hováhne néhmȧhehóeotšėšenano! Naa nėhéóhe taévaéneváenóóno komááhe tsetaévȧhósevonėstȯxeo'o netao'o ho'eva. ¹⁸ Naa nėhe'še Noah naa hevo'ėstanemo móhnėxhóehnėhevóhe sémónéva ¹⁹ naa néhe hováhne naa vé'kėseho máto tséhestóhtȯxévȯse móhnėhešėhóehnėhevóhe.

God's promise for the Earth

²⁰ Naa nėhéóhe Noah móstȧhóne'ȯhehevóhe ho'honaa'o, tsésto'seohkėhésėháóéná'tóvȯse Ma'heóneva. Naa nonóna'ėstse hováhne naa néhe vé'kėseho tséohkemévetsese móstana'hohevóhe naa móstaéxo'ȧsénȯhevóhe ho'honaa'o tséxhóneetsėse. ²¹ Naa Ma'heo'o móspévatsėstȯhéhe tsé'tóhe tséhešeméeho'hetsėse hováhne naa vé'kėseho tsééxo'ȧsénotsėse Noahevaho. Naa nėhe'še Ma'heo'o móstatšėhešėtanȯhéhe, "Naa hétsetseha tséstaasetsėhe'xove vo'ėstaneo'o hó'nėšėhávėsévo'eétȧhévȯtse nȧhtsėsáatšėhe'šeehóomóheo'o tsésto'semȧhevonanono tsé'tóhe vo'ėstaneo'o naa hováhne. Náhéne'enovoo'o vo'ėstaneo'o tséohkėhešehávėséveoo'hetanóvȯse hákó'e tséssó'tšėhe'kéhahévȯse naa tséstanėšėháa'éhahévȯse. Naa hétsetseha oóxésta tseohkėheso ta'e ma'taénevo'ėstanéhevėstove. ²² Tseohkeameénano'eo'o naa tseohkeooneneo'o naa máto tseohketonéto naa tseohkėháo'ho'ta naa tseohkeméaneve naa tseohkeaéneve naa tseohkeéšeeve naa tseohketaa'eve," móxhešetanȯhéhe Ma'heo'o.

Chapter 9

God's promise to Noah

¹ Naa nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Noahevaho naa hee'haho, "Ma'xevonėstȯhnóehnéhéne komaahe tóoneeto nevo'ėstanémevoo'o hétsėhéóhe netao'o ho'eva tsevo'ėstanéheveo'o. ² Naa hétsetseha tsé'tóhe netao'o hováhne, vé'kėseho, naa máto nomá'ne nėstseohkee'haevoo'o, nėstseohkėho'emáovóvoo'o. ³ Naa ohkeno'mévȯhéne naa máto hé'tóhe netao'o tséhóné'o. ⁴ Oha na'ėstse hová'éhe nėstseohkėsáamésėhénóvo, tsésó'ma'eve ho'évohkȯtse. Tséhésėhoéstomévatsése hé'tóhe tsésó'ma'eve ho'évohkȯtse, hé'tóhe ma'e évé'šėhetáohaméstove ametanénestȯtse, mȧssáavé'hestsema'eméhése néme'tónėšėhéametanénéme. ^5-6 Nánėhešemanėhoo'o vo'ėstaneo'o tsénėhestávȯse hápó'e tséhestavo. Hena'háanéhe éhésėhóehe ne'to'éna'hanestȯtse. Vo'ėstaneo'o naa hováhne mȧhvé'na'hovȯtse vo'ėstanóho hápó'e tseévana'heo'o. ^7-9 Naa nétavéstomévatsénóvo tséhnéehóvése naa tóoneeto nevo'ėstanémevoo'o naa netao'o hováhne tsévésėhóehnese ma'xėsémónéva: ¹⁰ Mónáme'évȧhósetšėhe'šėhénėheševonanoo'o vo'ėstaneo'o naa máto netao'o hováhne naa vé'kėseho ¹¹ tséhma'xemȧhemémėstanévȯse. ^12-17 Naa nonónóó'e tsenéé'e vo'eva ma'ȯhkevóohtomáse nėstsemé'etanóotsé'tánóvo tséheševéstomévatsése hákó'e tótseha. Naa hápó'e nȧhtse­mé'etanóotse tséheševéstomévatsése. ²⁸ Tséstaéše­éne­mȧhóováto Noah móstȧhóseaahtse'­vo'ėstanéhevėhéhe, na'he mȧhtóhtȧhnó'e nóhónó'e (350) tsénėhestȯheaénoo'etse. ²⁹ Nėhe'še sóohto mȧhtóhtȯhnó'e nóhónó'e (950) tséstanėhestȯheaénámȧse móhnaehéhe.

Chapter 10 (summary)

The descendants of Noah

^1-32 Tséstaéšemá'seénemȧhóováto néhe Noah hee'haho naa tsévéstoemóvose móstȧhenésonėhehevóhe naa tóeneeto hevo'ėstanémevóho móstavonėstȯxėhevóhe. Néhe tóeneeto hevo'ėstanémevóho hénėhéóhe móhvo'ėstanéhevėhevóhe netao'o ho'eva.

Chapter 11

The tower of Babel

¹ Nėhe'xóvéva netao'o vo'ėstaneo'o mó'ȯhkėséešenėstsėhevóhe. ² Hósėstse vo'ėstaneo'o tsénėšenáameaseehevȯse, móstaame­tsėhe'ėhehevóhe hénėhéóhe éše'he tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėse. Móstȧho'eohtsé'tȯhenovóhe tósa'e tséspévetóhtoonóma'o'etse Babylon mó'ȯhkėstóhehanetséhe. Móstȧhámȯhtsėhnėhevóhe, móstavo'ėstanéhevėhevóhe hénėhéóhe. ³ Naa nėhe'še móstsėhehevóhe, "Naa nómonėhe'še, nėstȧhotse'ótone vóetséna'e. Naa nėstȧhonótone ta'e ma'éšėhe'konė­ho'honáeveotsėstse. ⁴ Naa nėstavé'šemanėstsénone mȧhoéve'ho'éno naa anȯhónoestȯtse  tsésto'sėhésėháóénátse. Héne anȯhónoestȯtse tsetaosee­hoháa'é­ho'oesta a'e he'amo'omééno, naa komááhe nėstatšėheše­mano'e­vo'ėstané­hévémáne mȧhoé­ve'ho'éno. Naa nėstano'mȧhe­héne'enó­seonévémáne tsésto'se­no'ke­vo'ėstanéhévétse hétsėhéóhe. ⁵ Naa nėhe'še Ma'heo'o tséhne'anȯhevé'hóóhto héne mȧhoéve'ho'éno naa anȯhónoestȯtse tséoseeháa'ého'oes­tatse tséto'seohkėhésė­háóénávȯse tsé'tóhe vo'ėstaneo'o, ⁶ móstšėhešetanȯhéhe, "Násáaxaeho'ȧhévóhe tsé'tóhe vo'ėstaneo'o tséhešévévȯse. Eno'kóvȧheo'o naa émȧhe­šéešenėstseo'o. Naa móéšeáahtse'tsė­hetaa'­manėšévaenȯhenovóhe. Naa tsetȧhósetónėšévėsesto? Tsetaohkėhósenėhešéveo'o taamááhe tséhešetanóvȯse. Hová'éhe móme'évȧhósėhótsėhétsėhetanánóvo, tsėhoháatamaaheo'o. ⁷ Táaxa'e, nátaanȯheohe naa nátȧhénetȧhévė­nėstsé'sėhoo'o nonohpa tseohkėsáa'évȧ­héne'enóhénóvo nonámé'tó'e tséhévȯse," móxhehéhe Ma'heo'o. ⁸ Naa nėhe'še móstatóxeméahénotóhe tsé'tóhe vo'ėstanóho netao'o hénėhéóhe ho'eva. Naa móstanėhešeéne­manėstsėhenovóhe héne mȧhoévo'ho'éno. ⁹ Naa hénėhéóhe Babylon Tséhmȧhenétȧhéve­nėstséotsévȯse, mó'ȯhkenėhešė­tsėhésevéhe­hanéhe, tséxhomá'xe­onétȧhévenėstsé'séóhtse vo'ėstanóho Ma'heo'o.

The descendants of Shem

^10-26 Naa na'ėstse Noah hee'haho Shem móxheševéhehéhe. Tséstanéšeaénoo'etse tséhe'šemȧháoovátotse no'ka mȧhtóhtȯhnó'e (100) móhnėhestȯheaénamȧhéhe. Móxhee'hahehéhe. Arpachshad, móxhėševéhehevóhe. Hákó'e nóhona mȧhtóhtȯhnó'eáá'e (500) Shem móstaaahtse'hósevo'ėstanéhevėhéhe. Naa móstaaahtse'hósėhenésonėhehéhe.

The descendants of Terah

²⁷ Naa tséstanėšeame'xóvetse néhe na'ėstse tóeneeto hevo'ėstanemo, Terah, móxhėševéhehéhe. ²⁸ Naa Terah móhna'nóehnėhéhe, Abram naa Nahor naa Haran, móxhestóhehevóhe néhe hee'haho. Haran móxhee'hahénotóhe Lot móxheševéhehevóhe. Naa móhno'néšėhevóhe hestónaho, Milcah naa Iscah móxheše­véhehevóhe néhe kȧse'éeheho. Naa nėhéóhe Haran móhvo'ėstanéhevėhéhe Ur tséohkėhestóhetse, naa hénėhéóhe móhnaehéhe. Naa oha heho Terahevaho, móssó'eametanénėhevóhe. Néhe Terah móhvo'ėstanéhevėhéhe ho'eva Babylonia tsé'ȯhkėhestóhetse. ²⁹ Naa Terah hee'haho Abram mósta­véstoemȯhevóhe Saraievaho, heho Terah hestónaho. Naa oha mó'onétȧhévȧhehevóhe heškevóho, néhe Abram naa Sarai. Naa Abram hevásemo Nahor móstavéstoemȯhevóhe he'hameho, Milcah hestónaho néhe Haran. ³⁰ Naa Sarai móho'nóstónėšėhenésonėstse. ³¹ Naa nėhe'še nenóve'xóvéva Terah móstaaseehehéhe, hénėhéóhe ho'eva Ur, tsé'ȯhkėhestóhetse. Hénėhéóhe ho'eva Canaan tsé'ȯhkėhenóvetse móstao'setsėhe'ėhehehéhe. Naa móstaasevé'ȯhtsémaehevóhe hee'haho Abramevaho, naa tsévéstoemótsese Saraievaho, naa Terah hevéxaho, Lotevaho. Naa hénėhéóhe móstȧho'eohtsėhevóhe mȧhoéstóva Haran tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa nėhéóhe móstavo'ėstanéhevėhevóhe. ³² Naa nėhe'še tséstanenóve'xóvetse hénėhéóhe móstanaehéhe Terah, néxa mȧhtóhtȯhnó'e hóhtȧhnoho (205) móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséhnaa'ėse.

Chapter 12

God chooses Abram

¹ Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Hétsėhéóhe Haraneveno tséhvo'ėstanéheveto hétsetseha aseeestse, mȧhenooxenano nevóohestoto. Nėstavóo'sehȧtse tsésto'se­tsėhe'heto. ² Néto'seoseepéve'tovȧtse, tóeneeto nevo'ėstanemo tsema'xevonėstȯxeo'o. Naa nėstseno'héne'enóseoneve, nėstseohkemȧhepéve'tovoo'o vo'ėstaneo'o. ³ Naa nȧhtano'­péve'tovoo'o néhe tsépévé'tóése, naa mé'tó'e tséhetaa'­ehóomata'óse néhe hápó'e nȧhtaévaehóomoo'o. Naa tséhnéehóveto nȧhtsevé'šepéve'tovónóvo netao'o vo'ėstaneo'o," móxhehéhe Ma'heo'o. ⁴ Abram nėhe'xóvéva nésȯhtȯhnó'e noho (75) móhnėhestȯheaénamȧhéhe. Móstaosáaneaseehehéhe hénėhéóhe tséhméhaevo'ėstanéhevėse. ⁵ Móstaasevé'ȯhtsémaehevóhe tsévéstoemose Saraihevaho naa hetsénotaho Lotevaho. Naa máto móstano'easeohtsėhéhohevóhe hemomóonamo naa netao'o hová'éhe tséhetaa'eá'enomévȯse móstano'eehehenovóhe. Tséstaéšėho'eohtsévȯse Canaan, ⁶ móstanėšėhóseameohtsėhevóhe ta'e tséstȧho'eohtsévȯse hénėhéóhe mȧhoéstóva Shechem tsé'ȯhkėhestóhetse. Nėhe'še hénėhéóhe ma'xėhoóhtseto tséhnéetsėse hénėhéóhe móstató'hovȯhenėhevóhe. Nėhe'xóvéva Canaanites hénėhéóhe móssó'vo'ėstanéhevėhevóhe, mó'ȯhkenése­mȧhevóhe hénėhéóhe hoóhtsetseva. ⁷ Naa hénėhéóhe Ma'heóneva móxho'ėhótaehevóhe Abram. Móstsėhetaehevóhe, "Heta'háanéhe hé'tóhe ho'e tséto'semétóno nenésoneho naa tóeneeto nevo'ėstanemo." Naa Abram móstȧhóne'hohevóhe ho'honaa'o tsésto'sėháóéná'tóvȯse Ma'heóneva. ⁸ Hénėhéóhe tséhméhaevee'ėse móstaévavévȯheotsėhéhe, nėhe'še móstaévȧhóseaseohtsėhéhe. Móstȧhósėhámȯhtsėhnėhéhe hénėhéóhe tséxhóehosévetse taesétóve neše mȧhoestotȯtse tséxho'taa'ėstse. Tséstaohkėhéseta'ehnėse éše'he hénėhéóhe móxho'táhanéhe mȧhoestȯtse Bethel móxhestóhehanéhe. Naa tséhne'ȯhkėhése­mé'éhnėse héne mȧhoestȯtse Ai móxhestóhehanéhe. Hénėhéóhe Abram móstȧhósėhóne'hohevóhe ho'honaa'o tsésto'sėhésė­háóéná'tóvȯse Ma'heóneva. ⁹ Móstanėšene­nóveameehehéhe, móstatsėhe'hehéhe otáxa tséstóhtoo'évetse.

Abram and Sarai in Egypt

¹⁰ Naa nėhe'xóvéva hénėhéóhe Canaaneveno hová'éhe móho'nóxxaepévóné'o, mésėhestȯtse móxhová'ȧhanéhehanéhe. Nėhe'še Abram naa tsévéstoemose móstatšėhešeaseehehevóhe Nėhpa'ósanéhetaneno (Egypt) tsésto'sevo'ėstanéhévévȯse, hénėhéóhe Nėhpa'ósanéhetaneno móssó'ho'táhanéhe mésėhestȯtse. ¹¹ Tséstaéšeto'sėho'eohtsévȯse Egypt, Abram móstsėhetȯhevóhe Saraihevaho, "Néoseemo'onahe. ¹² Naa néhe Nėhpa'ósanéhetaneo'o (Egyptians) mȧhvóomata'óse tséhešemo'onȧheto nėstsenȧháxė­ho'ȧhéotsé'tóó'e, naa tsetsėhevoone, 'Tsé'tóhe móvéstoemȧh­tsėhevóhe. Néme'tana'hone tsé'tóhe oha hetane.' ¹³ Naa tsėhetoono, 'Náhestatanémenȯtse,' komááhe nȧhtsėsáana'haeheo'o." ¹⁴ Naa tséstȧho'eohtsévȯse, néhe Nėhpa'ósanéhetanóho móstaosáane­vóomaehevóhe Sarai tséhešemo'onaese. ¹⁵ Naa tséma'xe­véhonevėstse hevéhonotse'onamo móstȧho'ėhéhohta'haóehevóhe tséhešemo'onatsėse Saraihevaho. Naa móstȧho'ȧhéotséhenotóhe néhe tséma'xevéhonevėstse. "Tatsėhe'ótseha hénėhéóhe mȧheóne tséxhoévȯse néhe he'eo'o tsévéstoemono!" móxhetȯhevóhe hevéhonotse'onamo. ¹⁶ Naa tséhvé'šenéehovėse Sarai, néhe tséma'xevéhonevėstse mó'oseepéve'tovȯhevóhe Abramevaho, móstama'xemétȯhénotóhe kȯsáne, naa vé'ho'éotoa'o, naa a'keevo'hame, naa máto pa'e'pa'onáheho, naa momóono tséto'sėhotse'ótȯtse Abram. ¹⁷ Tséhvé'nėhešėhestanȯse Saraihevaho néhe tséma'xevéhonevėstse, Ma'heóneva móstȧháomóhtȧhé'sė­haehevóhe naa máto néhe vo'ėstanóho hénėhéóhe tsévésėstanove­maese, móhmȧheháomóhtȧhéhevóhe. ¹⁸ Néhe tséma'xevéhonevėstse móstatávėhéne'enáotsé'tȯhéhe, nėhe'še móstaonóomȯhevóhe Abramevaho. Móstsėhetȯhevóhe, "Hénová'e tséhésenėhešéveto? Néme'hó'kemé'ėstomeve tséheševéstoemȯtse tsé'tóhe he'e. ¹⁹ Néme'sáahó'kenėhéhe tséhešėheaxaa'éhemeto nonóhpa námėsáahestanóhe. Naa tsea'háanéhe tsévéstoemȯtse. Taanáevȧhestaneha naa taase!" ²⁰ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse móstanėheto'emaovȯhevóhe néhe hestotse'onamo tsésto'sease­neenáhnóvȯse Abram naa tsévéstoemose naa tsésto'seno'éva­aseotsėstomevovȯse netao'o tséá'enomevȯse.

Chapter 13

Abram and Lot separate

¹ Abram naa Sarai móstaévȧhósemȧheaseehehevóhe hénėhéóhe Egypt. Móstaévatsėhe'hehevóhe Canaan. Abram hetsénotaho Lotevaho móssó'vé'ȯhtsémaehevovóhe. Móstȧhósė­hámȯhtsėhnėhevóhe hénėhéóhe tséstóhtoo'évetse. ² Abram móxhoháoovȧhehéhe. Móhma'xeá'enȯhevóhe hováhne naa máto móhma'xėhema'kaataamėhéhe. ³ Naa hénėhéóhe tséstóhtoo'évetse totáhoesta mó'ȯhkevéehéhe. Nenóve'xóvéva móstaévatsėhe'hehéhe nesta tséhméhaevee'ėse taesétóve neše mȧhoéstóva Bethel naa Ai. ⁴ Hénėhéóhe nesta tséxhóné'ȯse ho'honaa'o, móstȧhósė­háoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva. ⁵ Naa Lot máto móhma'xe­á'enȯhevóhe háesto hováhne naa máto móxhemomóonamėhéhe. ⁶ Naa móho'nóhnėhetaa'óma'o'etse tsésto'senéšenéeto'hamévȯse. ⁷ Naa Abram naa Lot hestotse'ónevóho tséohkene'evávoomótsese hestotóamevóho móstaohkeaseóo'evȯxevaenȧhtsėhevóhe. Mó'ȯhketsėhetȧhtsėhevóhe, "Esáanėhetaa'óma'o'éhane hétsėhéóhe tsésto'senéše­néeto'hamétse." (Nėhe'xóvéva Canaanites naa Perizzites máto móhvo'ėstanéhevėhevóhe hénėhéóhe.) ⁸ Nėhe'še Abram móstsėhetȯhevóhe Lotevaho, "Néhevóohestove'tovȧhtsémáne, naa tsé'tóhe nėstotse'ónaneo'o éme'ȯhkėsáahó'keóo'evotȧhtséheo'o. ⁹ Naa hétsetseha nėstseonésovaohtsémáne. Vé'hóóhtȯtse hé'tóhe ho'e, naa néhmé'ėstomevėstse tsého'ȧheto. Naa hénėhéóhe tanėhe'ȯhtseo'o naa hápó'e hétsėhéóhe o'xe nȧhtatsėhe'ohtse." ¹⁰ Lot móstaosáanepévevé'hóohtȯhéhe héne ho'e. Móstavóohtȯhéhe tóxeo'hé'e Jordan tséxhestohe, móhnėhešepévatamano'éhanetséhe Adam naa Eve tséhméhaevo'ėstanéhévévȯse naa máto néhe Egyptians tséhvo'ėstanéhévévȯse. (Abram naa Lot tsé'onésovaohtsévȯse móho'nó'éševonano Ma'heo'o neše mȧhoéstotȯtse, Sodom naa Gomorrah, tsé'ȯhkėhestóhee'ėstse nėhe'xóvéva.) ¹¹ Naa Lot móstamonėhéhe héne tóxeo'hé'e Jordan tsépévatamano'etse. Naa hénėhéóhe móstatsėhe'hehéhe. Naa nėhe'še hénėhéóhe mó'onésovaohtsėhevóhe. ¹² Abram móstanėšeame­vo'ėstanéhevėhéhe Canaan naa Lot a'e hénėhéóhe Sodom móstȧhámȯhtsėhnėhéhe. ¹³ Naa hénėhéóhe tsévo'ėstanéhevese Sodom mó'oseehávėsévevo'ėstanéhevėhevóhe.

Abram moves near Mamre

  ¹⁴Lot tséstaéšeaseohtsėse, Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Pévevé'hóóhtȯtse netao'o hé'tóhe ho'e!

¹⁵ Nėstsemetȧtse netao'o ho'e tséhetaa'vóohtomo, a'e máto  ne­vo'ėsta­nemo tóeneeto. ¹⁶ Tsevonės­tȯxeo'o. ¹⁷ Nómo­nėhe'še, netao'o hétsėhéóhe ho'eva totáxe­ohtsėstse tséto'se­métatseto." ¹⁸ Nėhe'še Abram móstaasee­hehéhe, hénėhéóhe a'e móstȧhámȯhtsėhnėhéhe tséhma'xenéetsėse hoóhtseto, mó'énanȯhevóhe néhe hoóhtseto na'ėstse hetane, Mamre mó'ȯhkė­hestóhe­héhe. Máto hénėhéóhe Abram mós­tȧ­hósė­hóne'ho­hevóhe ho'honaa'o tsésto'sė­hósė­háóéná'­tóvȯse Ma'heóneva.

Chapter 14

Abram Rescues Lot

¹ Nėhe'xóvéva móhnévėhevóhe tséma'xevéhonevese naa móhno'névėhanevótse ho'ėstse hénėhéóhe móhnonó'kė­ho'emáohtȯhenevótse. Móstšėheševéhehevóhe néhe tséma'xevéhonevese: Amraphel móxho'emanéhevėhéhe Babylonia, naa Arioch móxho'emanėhéhe Ellasar, naa Chedorlaomer móxho'emanėhéhe Elam, naa Tidal móxho'emanėhéhe Goiim. ² Naa máto oxėse móhnóhonėhevóhe tséma'xevéhonevese móhnonó'kėho'emáohtȯhenevótse noho mȧhoéstotȯtse. Móstšėheševéhehevóhe néhe tséma'xevéhonevese: Bera móxho'emanėhéhe Sodomeveno, naa Birsha móxho'emanėhéhe Gomorrah, naa Shinab móxho'emanėhéhe Admah, naa Shemeber móxho'emanėhéhe Zeboiim, naa máto na'ėstse móxho'emanėhéhe Bela naa Zoar móxhestóhehanéhe héne mȧhoestȯtse. ^3-4 Mȧhtóhtȯhóhtȧhnéšeaa'e tséma'xevéhonevėstse Chedorlaomer naa néhe tséna'hese tséma'xevéhonevese móxho'emaovȯhevovóhe néhe tséma'xevéhonevetsese hénėhéóhe mȧhoéstóva. Nėhe'še tséstamȧhtóhtȯhóhtȧhna'heaénoo'etse néhe noho tséma'xevé­honevese móstamámȯheveotsėhevóhe hénėhéóhe Siddim Valley tsésséehatse Vóhpoma'ȯhtsémahpe. ⁵ Nėhe'še tséstano'ke­aénoo'etse néhe neve tséma'xevéhonevese móstȧho'e­a'eotsé'tovȯhevovóhe Rephaites tséhéstȧhétsese Ashteroth-Karnaim. Naa móxhó'tȧhnȯhevovóhe néhe Rephaites, naa máto Zuzites tséhéstȧhétsese Ham, naa Emites tséhéstȧhétsese Shaveh-Kiriathaim. ⁶ Máto móxhó'tȧhnȯhevovóhe Horites tséhéstȧhétsese tséxhoéhosévo'omenotse Edom tséxhestóhetse, hákó'e El-Paran a'e tséstóhtoo'évetse. ⁷ Nėhe'še móstaévȧhóseévavetsėhe'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe mȧhoéstóva Enmishpat, móspévėhéne'enóhehanéhe Kadesh tsé'ȯhkėhestohe. Móstamȧhehó'tȧhnȯhevovóhe Amalekites, naa máto Amorites tséhvo'ėstanéhevetsėse Hazazon-Tamar. ^8-9 Tséstaévȧ­ho'eohtsévȯse Siddim Valley móstaméoxevaenȯhevovóhe néhe tsénóhonetsese tséma'xevéhonevetsese. ¹⁰ Mo'ȯhtáveamėške netao'o mósséeháhanéhe. Naa néhe nótȧxévé'hó'e tséhéstȧhese Sodom naa Gomorrah móstaévaaseohováoohehevóhe. Hósėstse móstaohkėhe'kėšenȧhevóhe hénėhéóhe mo'ȯhtáeamėškeva, naa néhe hósėstse móstatšėhešėsóhpa'xėhevóhe hénėhéóhe tséxhóehosévetse. ¹¹ Néhe tséméoxevaenóvose móhmȧhe­hestanȯhetséhe netao'o hová'éhe tsépéva'etse hénėhéóhe Sodom naa Gomorrah, hestámévo móhno'ovóhponėhestanȯhetséhe. ¹² Móhno'nȧha'enȯhevovóhe Abramevaho hetsénotaho Lotevaho tsévo'ėstanéhevetsese hénėhéóhe Sodom, móstaaseotsėhaehevóhe naa netao'o tséhetaa'eá'éno. ¹³ Na'ėstse hetane mó'asė­sóhpa'xėhéhe, móstȧhéhotoneváenȯhevóhe Abramevaho. (Nėhe'xóvéva Abram móhvo'ėstanéhevėhéhe a'e hoóhtseto tséhnéetsėse tséá'enótsese Mamrehevaho. Mamre naa hevésėsono Eshcol naa Aner móxhevésenéhe'tovȯhevovóhe Abramevaho.) Mó'amorites-évėhevóhe. ¹⁴ Tséstanéstomónėse Abram tséxheseváenetsėse Lotevaho, móstaasevé'oohémȯhevóhe na'he mȧhtóhtȯhnó'e mȧhtȯhohtȧhna'nóhtoha (318) henótȧxemo. Hákó'e móstȧho'néheohé'tovȯhevovóhe notama tséxho'tatse mȧhoestȯtse Dan tséhestóhetse. ¹⁵ Tséstataa'évetse Abram mósta­onésovanȯhevóhe henótȧxemo. Netao'o móxhésea'eotsé'tȯhenovóhe héne mȧhoestȯtse Dan tséhestóhetse, naa móhma'xė­hó'tȧhnȯhevovóhe. Hósėstse néhe tsého'ea'eotsé'tovose Abram móstšėhešėsóhpa'xėhevóhe hénėhéóhe Hobah, tséxhestóhetse, nótama Damascus tséxho'tatse. ¹⁶ Hénėhéóhe Abram naa henótȧxemo móstȧhohtameváenȯhevovóhe. Naa móhne'­évaotsėhohevovóhe Lotevaho naa máto netao'o tséá'enótsese, naa néhe vo'ėstanóho tsévé'ȯhtsémaese tséhéstȧhétsese Sodom naa máto tséhetaa'eá'enomévȯse.

Abram is blessed by Melchizedek

¹⁷ Abram móstaévȧho'eohtsėhéhe tséstaéšemá'sėhó'táhnȯse Tséma'xevéhonevetsese Chedorlaomer naa máto néhe na'he tséma'xevéhonevetsese. Naa na'ėstse tséma'xevéhonevetsese Sodomeveno móhnėxho'hétoo'e'óehevóhe Abram hénėhéóhe Shaveh Valley, máto mó'ȯhketsėhestóhehanéhe King's Valley. ¹⁸ Máto tséma'xevéhonevetsese Melchizedekevaho tséhéstȧhétsese mȧhoestȯtse Salem móhvésėho'­hétoo'e'óehevóhe Abram. Móhno'­ma'heónevé'ho'évėhéhe néhe Melchizedek. Móhno'ho'eotsėstsėhéhe ma'heónekóhkonȯheo'o naa manestȯtse tséto'sevé'šeestsénénėse. ¹⁹ Móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Hétsetseha návéestomevo Ma'heo'o tsésto'sėpéve'továta'e, Ma'heo'o Tséháa'ého'óese, naa tséhemanėstóoneestse vo'e naa ho'e. ²⁰ Náno'vového'óto Ma'heo'o tséhvéstȧhémata'e tséxhó'tȧhnóse nenótamo." Nėhe'še Abram móhmétȯhéhe néhe ma'heónevé'hó'e hósėstse tséhetaa'no'eohtsėse. ²¹ Naa mé'tó'e néhe na'ėstse tséma'xevéhonevėstse Sodomeveno tséstavóóhto tséhetaa'métaa'ėse néhe ma'heónevé'hó'e Abramevaho, móstsėhetȯhevóhe, "Tséhnéehóvéto, néhvá'neévaénanenano navo'ėstanemo! Naa netao'o hová'éhe tséhetaa'nȧha'enomo nėšėho'tseo'o!" ²² Naa Abram móstsėhetȯhevóhe, "Hová'ȧháne, násáaho'ȧhéhe hová'éhe. Netao'o hová'éhe tséá'enomáse náévȧho'eotsestse. Nánėheševéstomevo Ma'heo'o ²³ hová'éhe tséá'enomo náme'héestana, heva tséohkevé'šetoo'ehe nemo'kėhanȯtse naa máto héva tšéške'ónee'ėstse ho'tanono, komááhe nėstsėsáanėhéhe, 'Abram éhésėhehpėháoovahe tséhnéehóvevo.' ²⁴ Naa oha tséme'hetaa'eamȧhéto tsé'tóhe nanótȧxemo tsééšėhetaa'mésévȯse. Naa nátavé'ȯhtsémáá'e tsé'tóhe na'he navéseneo'o, Aner, Eshcol, naa Mamre. Tséévȧhetaa'ho'eotsėstsétse éme'métsénóvo hósėstse," móxhehéhe Abram.

Chapter 15

God's promise to Abram

¹ Nenóve'xóvéva Abram móhvóo'sėhaehéhe hová'éhe Ma'heóneva, móstsėhetaehevóhe, "Névé'ee'tóhtahe! Nėstȧhótooma'ovȧtse. Naa nėstaoseeno'pévo'eehȧtse." ^2-3 Abram móstšėhešeno'ėstovȯhevóhe, "Ma'heo'o Tséne'tȧheto, náme'tónėšėhépeva'oo'e tséto'sėhetaa'métseto? Tséssáa'vé'eéšėhenésónėhéhéto, tsé'tóhe namomóoname Eliezer tséhéstaese Damascus, tsemȧheamahe netao'o tséá'enómo mȧhnaéto." ⁴ Móstsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Naa tsé'tóhe nemomóoname Eliezer móme'hémȧhenȧha'ena hová'éhe, oha néhe nee'ha tsetaomemȧhenȧha'ena hová'éhe netao'o." ⁵ Naa nėhe'še Ma'heóneva móstȧhóeotsėhaehevóhe, móstsėhetaehevóhe, "Tȧhe'atóó'ȯtse naa onésėhoemenano hotóhkeo'o, tsenėhestȯxeo'o tóoneeto nevo'ėstanemo. Mónéme'tónėšemá'sėhéhoemoo'o tsevonėstȯxeo'o." ⁶ Abram mó'oné'seómȧhahtovȯhevóhe Ma'heóneva, naa héne móhvé'šeono'átamaehevóhe Ma'heóneva.

God makes another promise to Abram

⁷ Nėhe'še móxhósėtsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Nénėxhé'otsehȧtse Ur tséhvo'ėstanéhévévȯse Chaldeans naa hé'tóhe németȧtse ho'e." ⁸ Abram móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Nȧhtsetónėšėhéne'ena tséto'sėhešeoné'seómenėheso?" ⁹ Móstsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Néxhémetsėstse tséna'heaénámȧse vé'ho'éotoa'e, naa he'ékósa tséna'heaénámȧse, naa hetanékosa máto tsena'heaénámȧse, naa neše heméneo'o." ¹⁰ Abram mó'áahtovȯhevóhe Ma'heóneva. Móhnėxho'eotsėhohevóhe néhe hováhne. Móstaóo'xȧsȯhevóhe néhe kȯsáne naa vé'ho'éotoa'o taesétóve. Nėhe'še móstanovȯseénanȯhevóhe hénėhéóhe ho'eva. Naa oha néhe vé'kėseho móho'nóstsėhetaxȯtse. ¹¹ Nėhe'še vé'kėseho móhnėxho'e'háoohehevóhe, móstaasemésėhenovóhe héne ho'évohkȯtse. Abram móstaasėtȯxe'ovȯhevóhe. ¹² Eše'he tséstaéšeto'seta'ehnėse Abram móstama'xenaóotséotsėhéhe. Netao'o móhma'xenėhpea'enó'neotsétȯhanéhe, naa móhno'héhpȯheotséhanéhe. ^13-15 Tséhnėšenánaóotsėse Abram, móxhósevóo'sėhaehevóhe hová'éhe Ma'heóneva. Móstsėhetae­hevóhe Ma'heóneva, "Abram, néto'seoseevone'éše­vo'ėstanéheve, naa nėstseována'xaehovánee'e. Naa hétsetseha néoné'seóme­mé'ėstomevȧtse, tóoneeto nevo'ėstanemo oxėse hósėstse tsevo'ėstanéheveo'o hénėhéóhe ho'eva tsésáa'á'enoméhévȯse. Tsenótseveo'o. Naa nėhéóhe máto tsévo'ėstanéhevese tsemomóonaotaevóho. Tseno'mométsėstó­vo'eéhaevóho neva mȧhtóhtȯhno'eaa'e. Naa tséhvé'nėheše­mométsėstóvo'eéháévȯse hápó'e nȧhtaéva­nėheto'eéhoo'o. Tsetaomenėhešéhahtseo'o. Naa tóoneeto nevo'ėstanemo nȧhtseévaaseohtséhoo'o hénėhéóhe tséhnėševátamo'eéhévȯse. Naa tséno'ma'xevonėstȯhatse, netao'o hová'éhe tsema'xemétaenovo néhe tsénėševátamo'eéhaevose. ¹⁶ Naa tsénéva'ónese tóeneeto nevo'ėstanemo hétsėhéóhe tseévȧho'eohtseo'o. Nėhe'xóvéva tsėhéóhe tsévo'ėstanéhevese tsenȧha'enovo Amorites tséohkėhestóhetsese. Tseoseehávėséve­vo'ėstanéheveo'o. Naa nėhe'xóvéva nȧhtsevéstȧhémoo'o tóoneeto nevo'ėstanemo, naa néhe Amorites tsetaomenėhešéhahtseo'o," Ma'heóneva móxhetaehevóhe Abram. ¹⁷ Eše'he tséstaéšeta'ehnėse, mó'oseea'enó'netȯhanéhe. Nėhe'še na'ėstse homȯsévetohko móstaasėsé'tová'eoehanéhe naa kȧhamaxe mó'éxo'ȧséhanéhe. Héne homȯsévetohko naa kȧhamaxe móstanéšeamė­sóhpoéstaotsé­hanevótse hénėhéóhe taesétóve héne ho'évohkȯtse tsééšeáahtse'tsėhetaxȯtse Abram. ¹⁸ Naa taenėhe'xóvéva Ma'heo'o móstšėheševéstomevȯhevóhe Abramevaho, "Hé'tóhe netao'o ho'e nȧhtamétónóvo tóoneeto nevo'ėstanemo. Hé'tóhe étsėhetaa'óma'o'e hákó'e tȧháóhe ho'xó'e Egypt tséameohéto ó'he'e Shihor, tséohkėhestohe, naa tsėhéóhe mé'tó'e hákó'e nȧháóhe tséameohéto ma'xeó'he'e, Euphrates, tséohkėhestohe, énėhetaa'óma'o'e hé'tóhe ho'e. ¹⁹ Naa hénėhéóhe hétsetseha évo'ėstanéheveo'o néhe Kenites, Kenizzites, Kadmonites, ²⁰ Hittities, Perizzites, Rephaites, ²¹ Amorites, Canaanites, Girgashites, naa Jebusites.

Chapter 16

Hagar and Ishmael

 ¹ Abram naa Sarai mó'éševo'ėstanéhevėhevóhe Canaan mȧhtóhtȯheaa'e, naa Sarai móxho'nóhkėhenésónėstse. Naa Sarai móxhemomóonaméhenotóhe kȧse'éeheho móxhéstȧhehevóhe hénėhéóhe Egypt, Hagar mó'ȯhkėhestóhehéhe. " ^2-3 Nėhe'še Sarai móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Hea'e Ma'heo'o tóséé'e náhoéstomoo'o henésonėhestȯtse. Táaxa'e naa tsé'tóhe namomóoname tavéamoo'o kómááhe tsetȧhenésone naa hénėhéóhe nȧhtavésenėhešėhenésone. Naa Abram móstapévatsėstomóvȯhéhe tséhetaa'ėse Saraihevaho. ⁴ Naa néhe Hagar tséstȧhéne'eno tséxhóse'ėse móstaasepévatamȧhtsėhéhe, móstaasepéotȯhevóhe Saraihevaho tséhemomóonamé'toese. ⁵ Nėhe'še Sarai móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Néhávėsévo'eeše! Naa tséstȧhéne'eno tséhešėhóse'ėse namomóoname náne'oseeasepéota. Néhávėsévo'eétahe naa Ma'heo'o nėstsetaometónėšé'tova. ⁶ Naa Saraihevaho móstsėhetaevóhe Abram, "Naa épéva'e, néhemomóonamenȯtse naa néohkėho'emáóévo. Taometónėšé'toveha tséhešetanoto." Sarai mó'e'hanótȯhevóhe hemomóonamo tséhvé'hóse'etsėse, móstaoseeasėhávėséve'tovȯhevóhe, nėhe'še néhe hemomóonamo móstaaseohovȧhéhe. ⁷ Naa tóhtóó'e tsé'ameohtsėse méóne tsétatsėhe'otsetse Shur, móstȧho'eohtsėhéhe tséxho'hamé'evetse. Naa hénėhéóhe móhnėxho'eohé'toehevóhe Ma'heónėhotse'ono. ⁸ Naa móstsėhetaehevóhe, "Tósa'e nénėxhé'óhtse naa tósa'e néametsėhe'ohtse?" Naa móstsėhetȯhevóhe néhe Ma'héonėhotse'ono, "Naa tsé'tóhe he'e náasevo'e'ova tséméhaemomóonaotá'ėstse. ⁹ Móstsėhetaehevóhe, "Naa taévanȧho'ȯhtséveha! Naa nėstsenėšeamėhemomóonamé'tova. ¹⁰ Tsevonėstȯxeo'o tóoneeto nevo'ėstanemo. ¹¹ Néto'sėhee'hahe, Ishmael ohkėhetoo'o, tsénėhestohe Ma'heo'o Ȯhnéstomónėstse, tséhvé'néstováta'e Ma'heo'o tséxhoó'henėševátametanoto. ¹² Naa nee'ha éto'seéšee'e. Naa tseonótovahe naa tseohkeno'méoto vo'ėstanóho naa hápó'e tseohkeévanėhešeméótáá'e, a'e máto taamaahe hevóohestoto." ¹³ Naa nėhe'še néhe Ma'heónėhotse'o tséstaéšeévaaseoese Hagar móstatšėhešetanóotsėhéhe, "Nóoo! Heá'ėháma náoné'seómevóómo Ma'heo'o tséohkevóomá'ėstse naa násáanaeotséhe. Ma'heo'o Tsévóomá'ėstse, móxheševéhohevóhe néhe ma'heónėhotse'ono. ¹⁴ Naa héne ho'háme'e móstaohkevé'še­nėhestóhehanéhe Ho'hamé'éva Tséhvóomá'ėstse Ma'heo'o. Móxho'táhanéhe sétóve neše mȧhoéstotȯtse tséxho'ta Kadesh naa Bered, mó'ȯhkėhestóhehanevótse. ¹⁵ Naa nėhe'še Hagar móstaévȧhóo'ȯhtsėhéhe. Nenóveto móstȧhenésonėhehéhe. Ishmael móstȧhešeoesevéhohevóhe hee'haho Abram. ¹⁶ Nėhe'xóvéva Abram móhna'nóhtȯhno'naesóhtȯheaénamȧhéhe.

Chapter 17

God's promise to Abraham

¹ Naa nėhe'še Abram tséstaéšėsóohtȯhnó'ėsóohtȯheaénámȧse Ma'heóneva móxhósėho'ėhótaehevóhe, móstsėhetaehevóhe, "Nánéehove Ma'heo'o Tséhoháatamaaestse. Ohkeáahtoveo'o naa no'eonó'evo'ėstanéhevo'o. ² Nééšetšėheševéstomevȧtse tóoneeto nevo'ėstanemo tséto'sevonėstȯxévȯse naa tsetó'nėhéso. ³ Naa Abram móstama'kėsta'éoešé'tovȯhevóhe Ma'heóneva hénėhéóhe ho'eva. Naa máto Ma'heóneva móstsėhetaehevóhe, ⁴ "Tóoneeto nevo'ėstanemo tsėhéstȧheo'o totáhóésta. ⁵ Naa hétsetseha Abraham nėstseohkėhetane (énėhestohe Ȯhtȧháenóoestse) tsésto'sevé'­vonėstȯxévȯse tóoneeto nevo'ėstanemo. ⁶ Naa hósėstse tóoneeto nevo'ėstanemo tsema'xevéhoneveo'o. ⁷ Náme'hévonetanó'ta tséheševéstomevátse naa máto tóoneeto nevo'ėstanemo. Nánéehove tséhema'heónėhameto naa máto nȧhtsema'heónėhamé'tóó'e tóoneeto nevo'ėstanemo. ⁸ Naa hétsetseha tséhvo'ėstanéheveto nésáahéstȧhéhe. Naa oha néto'semetȧtse naa tóoneeto nevo'ėstanemo hé'tóhe netao'o ho'e, Canaan tséhestohe. Naa máto tóoneeto nevo'ėstanemo tseno'eá'enánóvo tséhe'éše­vo'ėstanéhévévȯse. ⁹ Naa nénéehove naa tóoneeto nevo'ėstanemo hápó'e nėstseévanėheševéstomévéme tsésto'senéhe'ovése. ^10-12 Naa tsetšėhešėhéne'enohe tséheševéstomevése: tséhestáotsese hetanéka'ėškóneho ma'ȯhkeéšenésȯhtȯheenėšenávȯtse tseovóhponetsėhetȧxeo'o, naa máto nénéehove naa nemomóonamo. ¹³ Naa ma'ȯhkeovóhponeamenėheto'eétȧhése tséhe'éše­vo'ėstanéhévése, hápó'e nȧhtsėsáavonetanó'tóhe tséheše­véstomevátse. ¹⁴ Naa heva na'ėstse hetane mȧssáavé'nėhešévééstse tsėsáahó'xėstoeméhe. ¹⁵ Naa hétsetseha tsévéstoemȯtse Sarai tsėsáa'évȧheševéhéhe, Sarah ohkėhetoo'o, mó'ȯhkenėhestóhehéhe Véhóná'e. ¹⁶ Naa náto'sepévo'eého, éto'sėhenésone, tsėhetanévóéhne. Tóoneeto hevo'ėstanemo tsevonėstȯxóho, totáhóésta tsėhéstȧhóho, hósėstse tseno'ma'xevéhónévóho," móxhetaehevóhe Ma'heóneva. ¹⁷ Abraham móstȧhóse­ma'kėsta'éoešenȧhéhe ho'eva, móhnėxóohtatsėstȯhéhe tséhetaa'ėse Ma'heóneva tsé'éševé'eéná'hévȯse, móstšėheše­tanóotsėhéhe, "Šaa! Náéšeto'seno'ka­mȧhtóhtȯhnó'eaénáma naa Sarah sóohtȯhnó'e ééšenėhestȯheaénáma, náme'xaetónėšėhéhenésónėhéme?!" ¹⁸ Móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Heá'ėháma mé'tó'e tsé'tóhe tséhee'hahéto Ishmael éme'mȧhenȧha'ena netao'o tséhetaa'mȧhevéstomeveto?" ¹⁹ Naa móstsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Hová'ȧháne, tsé'tóhe tsévéstoemȯtse Sarah éto'setaomėhenésone, naa Isaac heševéhóhéne (Hohátsema'hááhe mó'ȯhke­nėhestóhehanéhe), naa tséheševéstomevátse máto nȧhtseno'véstomévo nee'ha Isaac naa henésono naa tóoneeto henésonėhevóho." ²⁰ Naa móxhósėtsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Naa nénéstovȧtse tséhešėheto, tsé'tóhe nee'ha Ishmael máto náto'sepévo'eého. Mȧhtóhtȯhóhtȧhneše tsenėhestȯxóho hee'haho, tsemȧhevéhonoemóho. Naa tóoneeto hevo'ėstanemo tseno'vonėstȯxóho. ²¹ Naa oha Isaac nea'háanéhe tséto'semȧheamaestse tséhetaa'véstomevátse, naa máto tóoneeto hevo'ėstanemo. Tsėhestáotse ma'tȧhóseaénevetse," móxhetaehevóhe Abraham. ²² Ma'heóneva tsé'éneéestsėstoo'ėse Abraham, móstaévanoo'o'tsé'toehevóhe. ^23,26-27 Nėhe'še Abraham naa hee'haho Ishmaelhevaho naa tséhetaa'véstsėhnémaese naa hemomóonamo móstamȧhenėhešévėhevóhe tséhetaa'ėse Ma'heóneva, móhmȧhetsėhetȧxėhevóhe. ²⁴ Nėhe'xóvéva Abraham móssóohtȯhnó'ėsóohtȯheaénamȧhéhe (99), ²⁵ naa hee'haho Ishmael móhmȧhtóhtȯhóhtȧhna'heaénamȧhéhe (13).

Chapter 18

God promises Abraham a son

¹ No'ka tsé'énėsétovoestatse mó'oseehoháoho'táhanetséhe Abraham móhnėhpónoehéhe hevénótse. Móhvéehéhe a'e hoóhtseto tséhnéetsėse tséá'enótsese Mamrehevaho. ² Móstavóomȯhevóhe na'he hetanóho hénėhéóhe vó'héé'ėse tsé'amónoo'ėse. Móstanóhto'ȧhéotsé'tovȯhevóhe naa móstama'kėsta'éoešenȧhéhe ho'eva. Móstamásetsėstovȯhevóhe. ³ Móstsėhetȯhevóhe, "Nenáase, ⁴ tanėše'še'hahtávóóvȧhéne, tano'hovéo'oehéne hétsėhéno hoohtsėstse tséhnee'ėse. ⁵ Nėhe'še nėstamésėhémáne kómáahe nėstaévȧhóse­péveasė­hóxovéstáváme." Móstsėhetaehevóhe, "Naa épéva'e. Néá'ėšemeno." ⁶ Abraham móstanonótoveésta'xėhéhe, móstsėhetȯhevóhe Sarahevaho, "Onótove­kóhkonȯheonanéooestse!" ⁷ Nėhe'še Abraham móstatsėheto'ȧhéo­tsėhéhe hénėhéóhe tséhnéeto'hamėse. Naa móstamonéhenotóhe na'ėstse mo'kėsá'eho tséhe'keómetsese. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Onótovepéva'o'ha tsé'tóhe!" ⁸ Tséstaéxanenéstovetse Abraham móstataomėhoxomȯhevóhe néhe hetanóho, ho'évohkȯtse, naa matana naa he'koneame. Tséhnėšenáamemésėhetsėse a'e móstanée'tovȯhevóhe. ⁹ Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Naa Sarah, tsévéstoemȯtse?" "Naa vé'ho'éoméé'e éhoo'e," móxhetȯhevóhe. ¹⁰ Hotȧhtse néhe na'ėstse hetane móhnéehóvėhéhe Ma'heo'o naa móstsėhetȯhehevóhe Abrahamevaho, "Nánėsto'se­oné'seóme­évȧhósėho'eohtse ma'tȧhóseaéneve. Naa nėhe'xóvéva Sarah tseéšėhenésonėhenoto hetanéka'ėškóneho." Sarah he'pa'óne Ma'heóneva móhnéehéhe, mó'áahtomóneoehéhe. Móstanéstovȯhevóhe tséhetȯtse Abrahamevaho. ¹¹ Tsé'éševé'eéná'hévȯse ¹² móstaémoosėhohátseotsėhéhe, móstsėhehéhe, "Náoseeéšėháa'éhahe, náme'tónėšėhéhenésone." ¹³ Ma'heóneva móhnéstoehevóhe Sarah. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe Abrahamevaho, "Sarah éme'sáanetséstóhe tsésto'sėhešėhenésonėse, hó'nėšekánomeéšeéna'hėstse. ¹⁴ Netao'o hová'éhe éhe'anátotse tséhnéehovėse Ma'heo'o. Naa ótahe, nétȧhósenėhetȧtse, ma'tȧhóseaéneve nȧhtseévȧho'eohtse. Naa nėhe'xóvéva Sarah tseéšėhenésonėhenoto hetané­ka'ėškóneho," móxhehéhe Ma'heo'o. ¹⁵ Sarah móstae'tóhtȧhéotsėhéhe tséhvé'néstoo'ėse Ma'heóneva tsé'émoosėhohátseotsėse. Nėhe'še móstsėhehéhe, "Násáahohátseotséhe." "Hová'ȧháne, néoné'seómėhohátseotse," móxhehéhe Ma'heo'o.

Abraham Prays for Sodom

¹⁶ Naa nėhe'še néhe na'he hetaneo'o móstaaseohtsėhevóhe. Abraham móstanenóveamevé'ȯhtsémȯhevóhe. ¹⁷ Naa tséstanėšenenóveameohtsévȯse néhe hetaneo'o móstatsėhetóo'ȯhevóhe héne mȧhoéstóva, Sodom tséhestohe. Naa néhe na'ėstse hetane tséoné'seómema'heónevėstse móstatšėhešetanóotsėhéhe, ¹⁸ "Náéšemé'ėstomevo Abraham tóoneeto hevo'ėstanemo éto'sema'xemanȧha'óho. Naa náno'nėheto nȧhtapéve'tovoo'o netao'o vo'ėstaneo'o tséhvé'šenéehovėse. ¹⁹ Naa náhésemonenȯtse Abraham tsésto'seohkevovéstomévȯse henésono naa tóoneeto hevo'ėstanemo tséto'sėhešenéhe'oo'etsėse. Naa hová'éhe náme'héetsėstomevo Abraham tséto'sėhešé'tomovo Sodom." ²⁰ Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Abrahamevaho, "Nánéstomónenoto néhe vo'ėstaneo'o tsévo'ėstanéhevese mȧhoéstóva Sodom naa Gomorrah tséhešeosee­hávėsévevo'ėstanéhévévȯse. ²¹ Nátao'setaomėhéhene'ena eóhetómėstove," móxhehéhe Ma'heo'o. ²² Naa néhe neše hetaneo'o móstaovóeaseohehevóhe. Oha Ma'heo'o móstȧhósenenóve­éestsėstovȯhevóhe Abrahamevaho. ²³ Naa Abraham móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Mónéto'seoné'seóme­mȧhe­vonanoo'o néhe vo'ėstaneo'o hósėstse hó'nėšeéše­kánomeonó'evo'ėstanéhévévȯtse? ²⁴ Heva nóhónó'e vé'nėhestȯxévȯtse tséonó'evo'ėstanéhevese hénėhéóhe mónéto'senėšemȧhevonanoo'o? ²⁵ Nátšėhešetano, 'Néme'sáavonanóheo'o néhe nóhónó'e tséonó'evo'ėstanéhevese. Naa tséhvé'mȧheho'emáohtomo netao'o, heá'ėháma néme'nėhešéve tséhešepéva'e?'" ²⁶ Naa móstsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Nóhónó'e mȧhvé'nėhestȯxévȯtse tséonó'evo'ėstanéhevese hénėhéóhe Sodom nȧhtsėsáa'évavonanóhe héne mȧhoestȯtse." ²⁷ Abraham móstatšėške'háatamaahétanóotsėhéhe, móxhósetsėhehéhe, "Nátavá'nėhósetsėške'éestseotse náhéne'ena tséhešema'heóneveto naa náva'nėhetaneve, násáahová'ėhévéhe. ²⁸ Táaxa'e oha névó'ėhóhtȧhnó'e noho mȧhvé'nėhestȯxevȯtse tséonó'e­vo'ėstanéhevese mónéto'sėsó'mȧhevonana héne mȧhoestȯtse?" "Naa náme'hévonana vé'nėhestȯxévȯtse tséonó'evo'ėstanéhevese," móxhetaehevóhe. ²⁹ "Naa máto héva oha névó'e mȧhvé'nėhestȯxévȯtse tséonó'evo'ėstanéhevese, mónéto'sėsó'nėševonanoo'o?" móxhehéhe Abraham. "Naa náme'hévonanoo'o mȧhvé'nėhestȯxévȯtse," móxhetaehevóhe Ma'heóneva. ³⁰ Abraham móxhósetsėhetȯhevóhe, "Ma'heo'o, nėstsevé'momáta'eotse. Nátavá'nėhósetšėšeke'éestseotse. Naa máto oha na'no'e vé'nėhestȯxevȯtse mónéto'sėsó'nėševonanoo'o?" "Naa vé'nėhestȯxevȯtse náme'hévonanoo'o," móxhehéhe Ma'heo'o. ³¹ Abraham móstaáahtse'hósetsėhetȯhevóhe, "Ma'heo'o, nééšema'xeameéestsėstovȧtse hétsetseha naa táaxa'e nátavá'nėhósetsėhéoohe, oha nésó'e tséonó'evo'ėstanéhevese mȧhvé'nėhestȯxévȯtse mónéto'sėsáavonanóheo'o?" "Naa náme'hévonanoo'o," móxhehéhe Ma'heo'o. ³² Abraham móstaéšėhó'kėhósetsėhetȯhevóhe, "Ma'heo'o, nėstsevé'e­omáta'etanóotsé'tove, nátavá'nėho'óxėtsėhéoohe, táaxa'e mȧhvé'mȧhtóhtȯxévȯtse mónéto'sėsó'nėševonanoo'o?" "Naa náme'hévonanoo'o," móxhehehéhe Ma'heo'o. ³³ Nėhe'še móstao'omenoo'o'tsé'toehevóhe Ma'heóneva, naa móstaévȧ­hóo'ȯhtsėhéhe Abraham.

Chapter 19

The evil city of Sodom

¹ Naa hetóéva néhe neše ma'heónėhotse'ono móstȧho'e­ohtsėhevóhe Sodom. Abraham hetsénotaho Lot mó'amónoehéhe tséstaohkėhéseésto'eohtséstovetse. Tséstavóómȯse móstaohaéta'ȯhéhe, móstȧhétoo'e'ovȯhevóhe, móstanéšenėstané­oeotsé'tovȯhevóhe, naa móstano'má'kėsta'eóešėšenȧhéhe ho'eva. ² Lot móstsėhetȯhevóhe, "Hóovéhasėstse, vá'ȯhtama! Namȧheóne néstsėhe'ohtse, nėhéóhe nȧhtanėšé'še'hahtávóévȧháne, naa tano'eohtaanéhéne. Naa tamóneévȧhóseaseohtséhéne mȧhvóona'o." "Hová'ȧháne hétsėhéóhe anóse nȧhtavá'nėšéešenáme," móxhetaehevóhe. ³ Naa Lot móho'nóhnehnetamėstse, móxhetósenėstsėstovȯhevóhe, ta'mȧhove'še móstaaahtóehevóhe, móstȧhóosevé'ȯhtsémaehevóhe. Lot móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Homȯhtova, naa no'kóhkonȯheonane!" Tséstaéšemȧhe­éxanenéstovetse móhmȧhemésėhehevóhe. ⁴ Tséssáa'éše­ovėšenáhévȯse háesto kȧsováaheho naa tsééšėhátaa'éhahese móhmóheehnėhevóhe Loteveno. ⁵ Nėhe'še móstaése­pe'pe'ésta'toehevóhe Lot. Móstsėhetaehevóhe, "Naa tóvasévoono néhe hetaneo'o tséto'seohtaanese? Néxhóeotšėšenano komááhe nȧhtaná'so'eéhoneo'o." ⁶ Lot móstȧhóehé­eestsėstovȯhevóhe. Tséstaéšėhóva'xėse móxhoó'o'tsėhéhe héne he'nétoo'o. ⁷ Móstsėhetȯhevóhe, "Hee, hóovéhasėstse, névé'nėhešė­hávėsévo'eétȧhétanóme! ⁸ Enéšeo'o nȧhtónaho, ésó'koomȧheo'o. Nȧhtsenėxhóeotsėhoo'o, naa taometónėšé'tovóhéne. Oha tsé'tóhe hetaneo'o néto'sėsáatónėšé'tovóhevoo'o! Náohtaané'sėhoo'o, naa náto'sene'evávoomoo'o," móxhehéhe Lot. ⁹ Naa néhe hetaneo'o móho'nóhnėheto'ȧhévȯtse. Móstsėhetȯhevovóhe Lotevaho, "No'héhnėstse! Oxėse néhéstahe, hénová'e éme'héseáahtóvatsése! Naa máto héva nėstȧhehpėháo'éehahtséme." Móstaohke­ésėho'hamaehevóhe Lot, mó'éstsėhnétanȯhevóhe. ¹⁰ Néhe neše hetaneo'o móstȧhóehe'onáotsėhevóhe, móhne'evaésė­hesta'hamȯhevovóhe Lotevaho. ¹¹ Néhe hetaneo'o tséméhae'éstsėhnétanose móhmȧheó'o'eneotsėhevóhe, móho'nó'evavóohtomévȯtse tséxhe'nétoonéhevetse. ^12-13 Naa néhe neše hetanóho móstsėhetaehevóhe Lot, "Hé'tóhe mȧhoestȯtse náto'sevonanánóne. Ma'heo'o éhéne'enovóho tsé'tóhe vo'ėstanóho tséoseehešėhávėsévevo'ėstanéhevetsėse hétsėhéóhe. Naa taonótovėhóestó'eohé'tovenano nevo'ėstanemo!" ¹⁴ Lot móstanó'oohé'tovȯhevóhe hetanóho tséto'sevéstoemótsese hestónaho. Móstsėhetȯhevóhe, "Onótovanéne, néhvé'oohéme! Ma'heo'o ééšėto'sevonana hé'tóhe mȧhoestȯtse." Móho'nó'oné'seómȧhahtoo'ėstse, "Ee, évá'nenėhevoo'o," móxhesétamaehevóhe. Nėhe'še Lot móstaévȧhóo'oohehéhe. ¹⁵ Móhméosé'a'ó'haehevóhe néhe ma'heónėhotse'ono, móstsėhetaehevóhe Lot, "To'éotse! Onótovanene! Tamȧheasevéno'ótanó'tovenano tsévéstoemȯtse naa nėstónaho komaahe nėstsėsáavésevonananéhéme. ¹⁶ Lot móstávė­hestomémanėhéhe. Nėhe'še néhe ma'heónėhotse'ono móstȧheseváenotsėhenótse he'ȧhtsenȯtse. Móstȧhóestó'e­oohé'toehevovóhe hénėhéóhe mȧhoéstóva tséhnéehovėse naa hevo'ėstanemo. ¹⁷ Naa nėhe'še nehe na'ėstse ma'heónėhotse'ono móstsėhetaehevovóhe, "Taonótovėsóhpa'xe, nėstsenėhvé'eévȧ­hóotóetséme! Nėstavé'eéneohéme tósa'e hétsėhéóhe o'évao'hé'e. Tatšėheševéno'ótáno tséxhoéhoseve!" ¹⁸ Lot móstsėhetȯhevóhe, "Šaa, hóovéhasėstse, néosee'éšepéve'tovemeno, névo'ėstanévėšemeno. Naa hé'tóhe étaoseeháa'éhoma'o'e tsésto'sėhésėsóhpa'xétse. ¹⁹ Tseéšeáahtse'mȧhevonane hé'tóhe mȧhoestȯtse tsétȧhe'éšeohtsétse, naa nȧhtsevésėhováneehéme. ²⁰ Otahe, tatsėhetóó'o hátȧháóhe étšėške'mȧhoéstove. Heá'ėháma hénėhéóhe ma'tavá'nėho'eohtsétse nȧhtsevo'ėstanévėhanéme?" ²¹ "Naa nómonėhe'še! ²² Naa oha onótovanéne hétsetseha! Náme'tónėšėhévonana hé'tóhe mȧhoestȯtse ta'e ma'taéše­pévė­ho'eohtsése," móxhetaehevóhe néhe ma'heónėhotse'ono. Lot tséhvé'nėheese étšėske'o mȧhoestȯtse, Zoar (Tšėške'mȧhoé­ve'ho'eno tsénėhestohe) móstaohkeasenėhestóhehanéhe.

Sodom and Gomorrah are destroyed

²³ Eše'he móhnėhmónemé'ėhnėhéhe tséstȧho'eohtsévȯse Zoar. ^24-25 Nėhe'še Ma'heo'o móhmónevonanȯhéhe netao'o hová'éhe hénėhéóhe héne neše mȧhoéstotȯtse Sodom naa Gomorrah. ²⁶ Naa Lot tsévéstoemose móho'nó'aahtomónėstse tséméhaehetaevȯse néhe ma'heónėhotse'ono, "Nėstsevé'eévȧhóotóeotséme." Naa móstaéšėhó'keévȧhóotóeotsėhéhe, móstanóhpa­vóhpoma'ȯhtséveotsėhéhe. ²⁷ Tséššé'šeotsėse Abraham móstaévatsėhe'oohehéhe tsé'éestsėstovȯse Ma'heóneva. ²⁸ Móstȧhétsėhetóo'ȯhéhe tséxho'tatse mȧhoéstotȯtse Sodom naa Gomorrah, hotȧhtse móhmȧhevonȧho'táhanetséhe netao'o hová'éhe hénėhéóhe. Otaxa móhma'xėsé'tová'eoehanetséhe. ²⁹ Ma'heo'o móstanėheševonanȯhenótse héne neše mȧhoéstotȯtse. Ma'heo'o móhmé'etanó'tȯhéhe Abrahemevaho tséheševéestomoo'ėse. Naa móxhésenėheševo'ėstanévėhóhetsenotóhe hetsénotaho Lotevaho.

Moab and Ammon

³⁰ Lot mó'e'sevo'ėstanéhevėhéhe hénėhéóhe Zoar. Móstamȧhetsėhe'ėhehevóhe hénėhéóhe hoéhoseva. Tséhvóxevetse hénėhéóhe móstaasevo'ėstanéhevėhevóhe. ³¹ Naa no'ka éšeeva néhe tséháa'éhaestse hestónaho móstsėhetȯhevóhe hevásemo, "Nátšėhešėtano. Éhane ééšeéna'he. Hétsėhéóhe néno'ke­vo'ėstanéhevema. Heá'ėháma hovánee'e nėstsėsáa­véstoemóhene naa nėstsėsáanóhpȧhenésonėhéhémáne? ³² Táaxa'e nėstatšėhešévema: Tsé'tóhe tséhéhétse néme'taonótovȧsé'hamone, naa nėstataomevéamone nonohpa nėstȧhenésónėhémáne." ³³ Naa tséstataa'évetse móstaosáaneonótovȧsé'hamȯhevovóhe héhevóho. Néhe tséháa'éhaestse móstavéamȯhevóhe heho. Mó'osee­hoháa'šé'šėhéhe Lot, móho'nó'evėhéne'eno tséévėheševéámȯse hestónaho. ³⁴ Naa tséstavóona'otse néhe tséháa'éhaestse móstsėhetȯhevóhe hevásemo, "Taa'eva návéámo tséhéhétse. Naa ma'tȧhósetaa'eve nėstȧhósenonótovȧsé'hamone, hápó'e nėhe'xóvéva tavéamoo'o nonóhpa nėstanéšėhóse'émáne. ³⁵ Tséstȧhósetaa'évetse móstȧhóseonótovȧsé'hamȯhevovóhe. Naa néhe tsétšėhe'kéhaestse hápó'e móstȧhósevéamȯhevóhe heho. Móho'nóxhósėhéne'eno Lot tséévėhešévetsėse. ³⁶ Naa móstanėheše­néšė­hóse'ėhevóhe hestónaho Lot. ³⁷ Nenóve'xóvéva néhe tséháa'éhaestse móstaanéotsé'tovȯhevóhe hetanéka'ėškóneho, Moab móstȧheševéhohevóhe. Naa hénėhéóhe móhnėxhéstȧhehevóhe tsé'tóhe Moabites tséhestóhese. ³⁸ Naa néhe tsétšėhe'kéhaestse máto móxhetanévoehnėhéhe, Benammi, móxheševéhohevóhe. Naa hénėhéóhe móhnėxhéstȧhehevóhe tsé'tóhe Ammonites tséhestóhese.

Chapter 20 - No Audio

Abraham and Sarah at Gerar

  ¹ Abraham móstatsėhe'hehéhe nomȧhéstó'e tséstóhtonóma'o'etse. Hénėhéóhe móstȧhámȯhtsėhnėhéhe taesétóve neše mȧhoestotȯtse, Kadesh naa Shur, mó'ȯhkėhestóhehanetsevótse. Nenóveto móstȧhósetsėhe'hehéhe Gerar. Naa hénėhéóhe móstsėhetȯhevóhe vo'ėstanóho, ² "Tsé'tóhe Sarah naaxaa'éhéme." Hénėhéóhe tséma'xevéhonevėstse Abimelech tséohkėhestoestse móstaosáane­véemȯhevóhe Sarahevaho. ³ A'e móstano'o'e­ováxenáhenotóhe Ma'heóneva, móstsėhetaehevóhe, "Tsé'tóhe he'e ééšeáahtse'­hevésevoone. Naa héne nėstsevé'šėhésenaa'e!" ⁴ "Nėstsevé'na'xe! Násáa'éševéámóhe. Ta'sėhótse énėhenove tséhešė­hevésėsóne'­tovȧhtsese (Sarah naa Abraham). Násáahávėsé­vo'eétȧhéhe." móxhetȯhevóhe. ^5 6 A'e móstȧhóse­no'o'e­ováxenáhe'tovȯhevóhe Ma'heóneva, móstsėhetaehevóhe, "Nénėheševéstȧhemȧtse tsésto'sėsáavéamȯhevȯse Sarah, naa nésáano'eó'ȯhto'eétȧhéhe. ⁷ Taévȧhóosemea'ȧtse! Tsévéstoemose Abraham éma'heónė­hóo'xeváheho. Nėstsėháoenavomotaha komaahe nėstsėsáanaéhe. Naa máto ma'tsėsáavé'eévȧhóoseméaheto nénéehove naa nevo'ėstanemo nėstsemȧhenaéme." ⁸ Tséstaméovóona'otse néhe tséma'xevéhonevėstse móstaonóomȯhevóhe hestotse'ono. Tséstamȧhemé'ėstomevȯse hová'éhe mó'e'tóhtȧhéotsėhevóhe. ^9-10 Móstȧhóseonóomȯhevóhe Abrahamevaho, móstsėhetȯhevóhe, "Néhávėsévo'eéšemeno! Eohkėsáanėhešévėstovėhane. Náohto'sevé'šemȧhenaénone." ¹¹ Abraham móstsėhetȯhevóhe, "Naa, náhésenėhešéve ta'se hétsėhéóhe mȧhoéstóva hovánee'e ésáa'áahtovóheho Ma'heóneva. Máto náno'nėhešetano, "Vo'ėstane nȧhtsenėhvé'šena'ha mahnėxho'ȧhéotsėstse tsévéstoemamo. ¹² Nétávee'hahtóvatseme, náhésenėheve. Náoné'seómė­hevésėsóne'vȧhtséme o'xe. Eséesta tséhéhétse, naa oha éonétȧheo'o tséheškétsee'e. ¹³ Ma'heo'o tséhnėhetaétse, "Háá'ėše tatsėhe'ehe hétsėhéóhe tséhméhaevo'ėstanéhevėse tséhéheto," nátsėheto tsévéstoemo, "Nóhásȯháma tósa'e ma'tȧho'eohtsétse, tsėheo'o, "Tsé'tóhe nȧhtatánéme." Vé'nėheto ta'se nėstsėhótooma'ove." ¹⁴ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse Abimelech, móstama'xevovéehaehevóhe Abraham, móhmétaehénotóhe kȯsáne, vé'ho'éotoa'o, naa momóonotse'ono. Mó'évano'métaehénotóhe Sarahevaho. ¹⁵ Móhno'­tsėhetaehevóhe, "Náma'xėhesto'e. Tsėhetóó'ȯtse, tsénėhešetanoto énėhéóhe hámȯhtsėhneo'o!" ¹⁶ Naa móstsėhe­tȯhevóhe Sarahevaho, "Náéšemétonȯtse nėstatánéme no'ka vonoéstónėstóva vó'kome­ma'kaeta. Naa héne tsevé'šėhéne'enohe nésáa'­ó'ȯhto'eétȧhé tósa'e." ¹⁷ Nėhe'še Abraham móxháoenavo­motȧhohevóhe néhe tséma'xevéhonevetsese. ¹⁸ Ma'heo'o móhnėhméhae­nėhesé­tamȯhevóhe néhe (tséma'xevéhonevėstse) tsévéstoemose naa hemomóonotse'ono tsésto'sėsáa­henéso­nėhehetsėse. Naa tséxháoenavomotȧhaa'ėse Abrahamevaho, Ma'heo'o mó'évȧhóseasenėhesétamȯhevóhe tsésto'seévȧ­henésonėhetsėse.

Chapter 21

Sarah has a son

¹ Ma'heo'o tséheševéstomevȯse Abrahamevaho, tsévéstoemose Sarahevaho móstȧhóse'ėhevóhe, móhnėhešepévo'eéhaehevóhe Ma'heóneva. ² Hó'nėšeéšėkánomenėhešėháa'éhahevȯse, Sarah móstȧhenésonėhehéhe, móxhetanévoehnėhevóhe. Hee'hahevóho móxxaetaenėhe'xóvėhestáotsėhevóhe tséxhetaa'ėse Ma'heóneva néhe Abraham. ³ Isaac móxheševéhohevóhe Abraham néhe mé'ėševoto, Hohátsema'haahe móxhešetsėhésevéhehéhe. ⁴ Naa tséstano'kema'heóneéšeevetse tséhe'šėhestáotsėse Isaac, heho móhvovóhponetsėhetȧxeehevóhe tsétó'taehetaa'ėse Ma'heóneva. ⁵ Abraham no'ka mȧhtóhtȯhno'e móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséxhestáotsetsėse néhe hee'haho. ⁶ Naa Sarah móstsėhehéhe, "Ma'heo'o hétsetseha náhetótaehohátse'seha naa netao'o vo'ėstane mȧhnéstomónėstse tséhešėhenésónėhéto hápó'e tsenėhešė­hetótaehohátseo'o. Nooo, hea'e vo'ėstaneo'o éhóovenėhesétamovo Abrahamevaho tsévéstoemótsese tsésto'sėsáatšėhe'še­néstovȯhéhetsėse. ⁷ Naa oha ééšeoné'seómenėheso, hó'nėšė­kánomeéšėháa'éhahétse. ⁸ Naa nėhe'še néhe hetanéka'ėškóne tséstapo'otanėse, Abraham móstama'xemó'ėhéhe.

Chapter 22

God tests Abraham

  ¹ Tséstaéšenenóve'xóvetse Ma'heo'o móxhéne'ená­tanó'­tovȯhevóhe Abrahamevaho tséhe'xóvene'étamé'too'ėse. Móstsėhetȯhevóhe, "Abraham." "Hénová'éto?" móxhetaehevóhe. ² "Náhéne'ena néoseeméhóto nee'ha Isaac. Naa hétsetseha tatsėhe'otšėšeha hénėhéóhe Moriah tséxhestóhetse. Hénėhéóhe nėstavóo'sehȧtse hoéhose tsésto'sėháoenato. Hénėhéóhe ho'honáeo'o hone'hóóno nėhe'še éxo'ȧsénėhneo'o tsésto'sėhésė­haoenato. Naa hénėhéóhe táxeéxo'ȧsénoo'o nee'ha." ³ Tsésta­méovóona'otse Abraham mósto'éotsėhéhe. Mó'óo'xoe­mȧhané­oohenótse kȧhamaxėstse tsésto'sevé'še­éxo'ȧsénáhnėstse. Tsé'éšemá'sė­hova'ó'xėstoono'hamėse móstaasetáhovotȯhevovóhe a'kéevo'hame héne kȧhamaxėstse. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe hee'haho naa neše hestotse'ono, "Nóheto!" Móstaosáanease­tsėhe'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe Ma'heóneva tséhmé'ėstamoo'ėstse tsésto'sėtsėhe'ohtsėse Moriaheveno. ⁴ Tséstana'heenoo'etse Abraham háá'ėše móstȧhésevóohtȯhéhe hoéhose Ma'heóneva tséhešemé'ėstomoo'ėse. ⁵ Móstsėhetȯhevóhe néhe neše hestotse'ono, "Tsėhéóhe ne'evávooma tsé'tóhe a'kéevo'ha. Nánéehove naa nae'ha náto'seno'kee'ėhéháóénáme. Naa nėhe'še nȧhtsene'évȧho'eanȯheohtséme." ⁶ Tséssáa'éšeasee'eohtséhévȯse Abraham móhmétȯhenótse héne kȧhamaxėstse hee'haho tsésto'seno'eohtsetsėse. Naa móhno'eohtsėhéhe héne ho'esta naa motšėške. Nėhe'še móstaasenéšeohtsėhevóhe. ⁷ Tsénėšená­ameohtsévȯse Isaac móstsėhehéhe, "Ného'e." "Hénová'éto," móxhetaehevóhe. "Néno'eohtsénonėstse kȧhamaxėstse naa ho'esta, naa oha tóasévoo'o kȯsáéso tséto'sevé'šėháóénátse." ⁸ "Naa Ma'heo'o nėstsemétaenone na'ėstse," móxhetȯhevóhe. ⁹ Tséstȧho'eohtsévȯse hénėhéóhe hoéhose Abraham móxhóne'­hohevóhe ho'honaa'o tsésto'sėhéseéxo'ȧsénánėse. Móspévanȯhe­nótse héne kȧhámáxėstse tséto'setáxe­éxo'ȧsénahnėstse. Nėhe'še móstatoo'etȯhevóhe taamááhe hee'haho, móstanovȯse­táxeénanȯhevóhe hénėhéóhe tsésto'seéxo'ȧsénáhnėse. ¹⁰ Héne motšėške móxhestanȯhéhe tséto'sevé'šena'xéváénȯse hee'haho. ¹¹ Naa oha tséssáa'éšena'xéváénóése taenėhe'xóvéva na'ėstse ma'heónėhotse'ono móxhoo'heanȯhepe'pe'ésta'toehevóhe he'amo'omééno, "Abraham! Abraham!" "Hénová'éto?" móxhehéhe. ¹² "Névé'ná'ho nee'ha, naa máto nėstsevé'tónėšé'tóvo! Hétsetseha nátanėhešėhéne'ena tséhešeoné'seómeáahtovȯse Ma'heo'o. Nésáahohamátamóho tsé'tóhe nee'ha. Névóo'šeše hétsetseha tséhe'xóvene'étameto Ma'heo'o," móxhetaehevóhe néhe ma'heónėhotse'ono. ¹³ Naa nėhéóhe a'e Abraham 

móstavóomȯhevóhe hetanékȯsáne. Móstóoneeotsėhevóhe tséhmȧhó'o'etse. Móstsėhe'oohehéhe, móstana'xévaenȯhevóhe néhe kȯsáne. Naa néhe mé'tó'e móstaéxo'ȧsénȯhevóhe. ¹⁴ Naa héne hoéhose Abraham móstatšėhešeoesevéstȯhéhe Ma'heo'o Tséhvéstȧhémȯsánėse. Naa hétsetseha móhkėsó'nėhestóhehanéhe. ¹⁵ Naa nėhe'še tsénéxa'ónetotse néhe ma'heónėhotse'ono móxhósetsėhetaehevóhe, ¹⁶ "Nánéehove Ma'heo'o. Naa hétsetseha nétavéstomevȧtse nėstaohkeamepéve'tovȧtse, névóo'šeše tséhešeoné'seómene'étamé'toveto. Nésáahohamátamóho nee'ha. ¹⁷ Máto nétanėheševéstomevȧtse tóoneeto nevo'ėstanemo tsetama'xevonėstȯxeo'o. Naa tseohkevovónanovo henótamevóho. ¹⁸ Naa tséhvé'šenéehóvévȯse tooneeto nevo'ėstanemo nȧhtsepéve'tovamóho vo'ėstanóho netao'o ho'eva," móxhehéhe néhe ma'heónėhotse'ono. ¹⁹ Naa nėhe'še Abraham naa hee'haho móstaévatsėhe'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe néhe hestotse'ono tséstonóomaevȯse. Naa móstaévamȧhetšėhešėhóo'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe Beersheba.  

Chapter 23 (not revised) - No Audio

Hittites mó'ȯhkėhestóhehevóhe. Móstsėhetȯhevóhe, "Hétsėhéóhe névésevo'ėstanéhevematséme naa oha hétsėhéóhe násáahéstȧhéhe naa hétsetseha néxhȯhtovoxe hósėstse ho'e komaahe [nonohpa] nėhéóhe nȧhtaahto'hóhno tsé'tóhe tsévéstoemo. Móstsėhetaehevóhe, "Hóovéhe, hétsėhéóhe névéhonoemáne. Ahto'hoheha tsé'tóhe tsévéstoemȯtse tsétšėšėtaepéva'e ahto'hohéhéstóva hétsėhéóhe naa náme'mȧhepévátsėvátsėstánóne tsésto'semétatsése ahto'hohestȯtse. Naa nėhe'še Abraham móstanéše­nėstanéoeotsėhéhe nėhéóhe naa móstamȧxa'éšenȧhéhe ho'eva tsésto'sevóó'seose tséheše­ono'átamȯse néhevo'ėstanóho. Naa móstsėhetȯhevóhe, "Naa tsé'tóhe tséméhaevéstoemo hétsėhéóhe tséto'seéšėhešeahto'hoese naa hea'ȧhama néme'tȧhéeestsėstovovo Ampram ? Zoars? hee'haho. Nėstsėstovóhéne hea'ėhama he'tohe náme'hohtóvotaa'e voxe. énéxánėstse hénėhéóhe ého'tanetótse tséstato'setó'éenėhesto'se Naa náme'hohtóvota'e tsétó'taehetoemetse éme'saavá'nė­sóvoestohe kómáhe [nónóhpa?] tsetaomeá'éna tsetaoméhe­áhto'hohéstove. Naa Ephram ? hénėhéóhe móhvéstonóemȯhevóhe néhe hósėstse vo'ėstanóho Hittites nėhéóhe móhmóheeohtsėhevóhe tséstaohkė­heséesto'éohtsénovetse hénėhéóhe mȧhoéstóva. naa mó'éveáahtovȯhevóhe Abrahamevaho tsé'éestsetsėse naa nėhe'še móstatšėhešeno'ėstȧhéhe, "Tsé'tóhe hetaneo'o hétsėhéóhe tséhoese tsetamȧhepȧhoehéne'enovȧheo'o. Mȯstsėhetȯhevóhe Abrahamevaho, "Hóovéhe, he'tohe nėstonėšemȧhemetȧtse netao'o ho'e naa he'tohe mato vóxéva nėstametȧtse. Naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o hétséhéóhe émȧhepȧhoehéne'enánóvo naa nėhéóhe tȧhéahto'hoheha tséméhaevéstoemȯtse naa Abraham móstȧhósenéše­nėstanéoestsėhéhe nėhéóhe móstȧhósemȧxa'éšenȧhéhe ho'eva tséheta'éetsėse néhe hetanóho. Naa nėhe'še Abraham mȯstatȧhpe'éestsėhéhe komaahe tsé'tóhe hetanóho tsemȧhe­néstóó'e móstatséhetȯhevóhe Ephramevaho, "Táaxa'e né'éšeáahtovėstse! He'tohe náto'seénanomóhta ho'e naa he'tohe voxe naa he'tohe tȧhestanȯtse nama'kaetáá'e komaahe nȧhtaá'éna he'tohe ho'e naa nėhéóhe nȧhtaáhto'hóhno tsé'tóhe tséméhae­véstoemo." Naa Ephriamevaho móstsėhetaehevóhe, "Naa hóovehe, he'tohe ho'e oha néva mȧhtóhtȯhno'e énėhetoeme. Naa nétsėsáa'évatotóxėstóhenone naa mato nėstsevé'eéva­mé'emo'éehaa'e tséhetoeme. taanaasėstse tȧhéahto'hoheha tsé'tóhe tséméhaevéstoemȯtse. Abraham móstaosáaneamȧhtȧhéhe naa hene móstaonénėxȯhemevȯhevóhe néhe Ephanevaho tséhetoéstonetsėse. Naa héne móstanėhešėhohtóvȧhéhe Abraham héne ho'e tséméhae'á'éno Ephon. Móstamȧhehohtóvȧhéhe héne ho'e naa héne voxe naa néhe hoóhtseto hénėhéóhe tsémaenéese nėhéóhe ho'eva. Naa néhe hetaneo'o Hittites móhmȧhepȧhoehéne'enovȧhehevóhe héne tséstȧhohtóvȧhtovetse naa móstapévatsėstȯhenovóhe. Abraham tsésta[t]o'semȧheá'éno héne ho'e. Naa nėhéóhe Abraham móstaáhto'hohnȯhevóhe tséméhaevéstoemose hénėhéóhe vóxéva naa nėhéóhe ho'eva Canaan tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa móstanėheše­á'enȯhéhe héne ho'e naa héne voxe tséméhaeá'enómévȯse néhe Hittites. Naa hétsetseha móéšeá'enȯhéhe Abraham mósto'sė­heáhto'hohéstovėhéhe héne. Naa nėhe'še Abraham mó'osee'éše­éna'hehéhe naa Ma'heóneva mó'oseepéve'toehevóhe netao'o hová'ėhéstónėhéva. No'ka éšeeva móstaonóomȯhevóhe néhe tsévéhonotse'ótose tséohkemȧhevovóhnėhešéšetsese netao'o hová'éhe tséá'éno móstsėhetȯhevóhe, "Naa néhnėheševéstoméveo'o hétsėhéóhe hé'e tséhéstaestse nátȧsáamonetȧhóhenoto nae'ha isaac tsésto'sevéstoemȯse naa máhnėševéstomeveto Ma'heo'o nėstsenéstova tsé'tóhe Ma'heo'o Tséma'heónevėstse he'ama naa ho'eva. Naa nėstseoné'séómenėhešetano he'tohe tséheše­véstoméveto. Tsėhéóhe taévatsėhe'ohtsėstse háá'ėše tséhméhaehéstȧheto naa né'évȧho'eotsėhoo'o hée tséto'se­véstoemose Isaac tséhéstaese hénėhéóhe navóóhéstóva. Naa tsé'tóhe hestotse'ono móstsėhetaehevóhe, "Naa tsé'tóhe kȧse'ééhe mȧsáavé'e­aseotsétanóéstse tsėhéóhe mȧsáavé'­tsėhe'ȯhtsétanéóstse móhe nėhe'še nȧhtatsėhe'otseho nȧháóhe nee'ha tséhméhae­héstȧheto ho'eva. Abraham móstatsėheše­no'ėstovȯhevóhe "Hová'ȧháne, nėstavé'eévatsėhe'otsého nȧháóhe tsé'tóhe nae'ha. Ma'heo'o tséhoo'ėstse he'amo'oméé'e tsėhéóhe náho'eotseha nȧháóhe náhnėxhéseaseotseha ného'éehe hemȧheóne naa navóohestoto tséhvo'ėstanéhévévȯse hétsėhéóhe náho'eohtseha naa Ma'heo'o návéstomoo'e he'tohe ho'e éto'emȧhemeto tóoneeto nanésoneho. Naa Ma'heo'o tsetanéstaméanoto na'ėstse ma'heónė-hotse'ono tsésto'senésta­éxanomévata'e hánȧháóhe ma'tȧho'eohtséto komaahe nėstsemé'óvo hé'e tséto'sevéstoemase tséhee'haheto. Naa tsé'tóhe kȧse'éehe mȧsáavé'­tsėhe'ȯhtsétanóéstse tsėhéóhe naa tséméhae­nėheše­véstoméveto nėstsėšéšeotse. Naa oha nésáatónėšėtsėhe'ȯhtséhóhe nȧháóhe tséhee'haheto, "Móxhehéhe Abraham. Naa nėhe'še néhe hestotse'ono móstsėheše­véstomóehevóhe." Naa nȧhtaoné'seóme nėhešéve tséheto'ȧheto, "Móxhetȯhevóhe Abrahamevaho. naa nėhe'še néhe hestotse'ono móstavévota ovȯhevóhe mȧhtohta Abraham hepa'e'pa'onáhamo netao'o tséháoemetsee'ėstse méahtotȯtse móstaméahenótse Abraham naa mostaosee­háa'é­homa'o'éhanéhe nėhéóhe mȧhoéstóva tséh­vo'ėstanéhevetsėse tsé'tóhe Abraham hevóohestoto Nahor, móxheševéhehéhe hénėhéóhe mȧhoéstóva Mesopotamia mó'ȯhkėhestóhehanetséhe. Naa tséstȧho'eohtsé­vȯse nėhéóhe móstaéna'haso'hehevóhe vó'héé'ėse mȧhoéstóva naa nėhéóhe móstamanȯhe­hevovóhe néhe tsétáhoevose pa'e'pa'onáheho nėhéóhe móxho'táhanéhe ho'háme'e. Naa ȯhtaéšėhetóevee'ėstse he'eo'o mó'ȯhkėho'hé­manȯhehevóhe. Naa néhe Abraham hestotse'ono móstȧháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva móstsėhešėháoenȧhéhe, "Ma'heo'o, naa nénéehove Abraham tséhe­ma'heónėhamese naa péve'toveha tsé'tóhe tsého'emáótá'ėstse naa néhvéstȧhé­meo'o he'tohe nȧhtsepévė­ho'éšé'ta hétsėhéóhe tséhésė­hého'eohtséto. Naa tsé'ȯhke­manȯhévȯse kȧse'éeheho. Táaxa'e, naa éme'tsėhesóotse. Nȧhtatsėhéto tsé'tóhe na'ȧstse kȧse'ééhe hétsėhéóhe néstsėhe'otsešėstse hemanȯhevetohko naa néh­manoxėstse. Naa máhnėhvé'tsėhetá'ėstse, "Manėstse! Naa nȧhtamanotoo'o tsé'tóhe nepa'e'pa'onáhamo. Nėstsenėhešė­héne'ena nea'háanéhe tsénée­hovėstse tséto'se­véstoemȯtse Isaacevaho. Naa mȧhvé'­tsėhesóotse nȧhtȧhéne'ena néoné'seómė­sóhpe­nėheto'eétahe tséheševéstomé­vȯse Abraham. Tséhnėšenáamė­háóénȧse kȧse'éehe méhnéxho'óemanȯhehéhe Rebekah mó'ȯhkėhestóhe­héhe. Móhmo'o­nȧhehéhe naa móssó'­no'kȧhehéhe hénėhéóhe mósta­anȯhóemanȯhehéhe naa móstaó'otó­mo'enȯhtsėhéhe hemanȯhevetohko Naa nėhe'še móhne'eévaame­e'eohtsėhéhe Naa Abraham néhe hestotse'ono móstanóhto'ȧhéotsé'­tovȯhevóhe móstatsėhetȯhevóhe, "Táaxa'e, néhmanoxėstse naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Héehe'e, manėstse mósta­ana'ó'tsėhéhe héne hemanȯhevetohko móhnéhméhoeame­táho'táhanetséhe hemé'kóne. Naa móstaoenomóvȯhéhe hénėhéóhe komake tsésto'se­maneotsetsėse. Naa tséstaéšeénemanėse móstsėhetȯhevóhe néhe hotse'ono, "Naa nȧhtano'manȯhoo'o tsé'tóhe nepa'e'pa'onéhamo ta'e ma'tamá'tȧšé'šévȯtse. Naa nėhe'še héne tsééšeméhaenóóho mahpe móstamȧhehée'o'tsėhéhe hénėhéóhe hováhne tsé'ȯhkevé'še­manévȯse. Naa nėhe'še móstaévȧhóseametsėhe'oohehéhe móstȧhósėhénooestȯhéhéhe mahpe naa móstanėšėhetóseame­nóohohéhe mahpe móstaohkeévȧhósė­hénooetȯhehéhe ta'e tséstaéšemȧhemanévȯse pa'e'pa'onáheo'o. Naa néhe hetane móhnėšenéehéhe móho'nóoxȯheestse móhvé'hoeéo'tovȯhevóhe néhe kȧse'éehehe, "Heá'ėháma tsea'háanevóhe tséto'sevéstoemose Isaac," móxhešėtanónaoohéhe. Naa nėhe'še néhe pa'e'pa'onáheo'o tséstamá'semanévȯse néhe hetane móstané'tanȯhéhe heóve-ma'kaeta mo'eško móhvé'šemanėhéhanéhe naa nėhéóhe móstapȧhoenomóvȯhéhe he'évóne néhe kȧse'éeheho. Naa neše hóhonȯtse mato móhvé'šemanėhéhanevótse heovema'kaataeva he'ȯhtseneva móstapȧhoenomóvȯhenótse. Naa nėhe'še móstsėhetȯhevóhe, "Neváéso tséhéheto? Epo'o'tahe hénėhéóhe hemȧheóne? Heva náme'ohtaenéme nánéehove naa tsé'tóhe nȧhtotse'ono. Nėhe'še móstsėhetaehevóhe], "Ného'éehe Bethuel éheševéhe, Nahor naa Milcah hee'hahevóho naa épo'ó'ta namȧheónáne néxhéohtaene nénéehove naa tsé'tóhe nėstotse'ono. Naa mato éhoháahpe'o hoxomȯho'hamestȯtse he'tohe tsésto'sėhoxomóno tse'tohenepa'e'pa'onáhamo. Nehe hemėšemo Nahor naa Abraham móxhevésėsóne'tovȧhtséhevóhe. Naa nėhe'še néhe hetane móstanéšenėstanéoeotsėhéhe móstamȧxa'éšenȧhéhe ho'eva móstȧháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva. Móstsėhetáoenȧhéhe, "Ma'heo'o, nénéehove, Abraham tséhema'heónėhamese névovéhatséme. Háhoo nétȧhetatséme[no] tséssóhpeotšéšemenoto tséheševéstomevȯse Abraham. Naa ného'ne'eváotseše hétsėhéóhe hevóohestoto tséhvo'ėstanéhevetsėse," móxhešėháoenȧhéhe.

Naa nėhe'še néhe kȧse'éehe móstȧhóohto'ȧhéotsėhóhe naa móstamȧhemé'ėstȯhéhe netao'o hová'éhe. Naa tsé'tóhe kȧse'éehe Rebekah móxho'hohevóhe hestatanemo móxháa'éhahehevóhe. Laban, ȯhvó'komaestse móxhešetsėhésevéhehéhe. Naa tséstavóóhto he'tohe mo'eško he'évóne tsépȧhoenoe'totsėse naa hevóhonȯtse heóve-ma'kaetaeva tsévé'šemanȧhee'ėstsenéhe heaxaa'éhemo tséhóne'ótsesėstse naa tséstanéstóvȯse tséhetóhta'hanetsėse tsé'tóhe hetanóho tséhetaa'ėse. Mostȧhéve'hoomȯhevóhe néhe hetanóho nėhéóhe móssó'hoehevóhe nėhéóhe ho'hamé'éva. Naa Laban móstatsėhetȯhevóhe tsé'tóhe hetanóho, "Nexhóose­vé'ȯhtsemėstse Ma'heo'o néoseepéve'tova. Nėhéóhe névé'hetóseamóeóó'e. épo'ó'ta tȧháóhe namȧheónáne. Eééšeéxananéstove. Nėhéóhe tsésto'seohtaenése naa mato tsésto'senéévȯse tsé'tóhe nepa'e'pa'onáhamo. Naa nėhe'še néhe móstȧhóosevé'ȯhttsémȯhevóhe Labanevaho. Naa nėhe'še Laban móstaanóvȯhtsėhéhe netao'o néhe pa'e'pa'onáheo'o tséméhaeamo'xéohtsévȯse naa tséstáešemȧheanóvȯhto'hėse móstȧhóxomȯhemȯhe néhe pa'e'pa'onáheho naa nėhe'še mahpe móhnėxho'eotsėstsėhéhe néhe Abraham hestotse'ono naa néhe hetanóhe tsévé'ȯhtsémaese tsésto'sevé'šenėšešėhahtávóóvávȯse. Naa nėhe'še méséhestȯtse tséhnėxho'eotsetsėse néhe Abraham hestotse'ono móstsėhehéhe, "Nȧhtsėsáa'éšemésėhéhe ta'e ma'taéšemé'ėstomévatsése hétsėhéóhe tséhéso tsėhéóhe tséhésėhého'eohtsétse. Nėhe'še Labanevaho móstsėhetaehevóhe, nóohé'še naa sá'éestsėstse! Móstsėhehéhe, "Nánéehove Abraham hestotse'ono. Ma'heóneva éoseepéve'tóó'e tsého'emáótá'ėstse ééšėhoháovȧhé'sėháá'e naa éma'xemétaenoto netao'o hováhne, hoháesto kȯsáne naa vé'ho'éotóao'o naa pa'e'pa'onáheho naa a'éevo'háme. Naa évonėstȯxóho hetanóho naa he'óho hestotse'ono. Naa matovó'komema'kaeta naa heóvema'kaeta éma'xeá'éna. Naa Abraham tsévéstoemose Sarah éosee'éšéháa'éhahe tséxhee'haese naa tsé'tóhe tséá'ená'ėstse Abraham émȧhemeto netao'o tséhetaa'e'éno hee'haho. Naa tsé'tóhe tsého'emáótá'ėstse nánėhetta náto'sevéstomeva hová'éhe. Nátsėheta, nėstsevé'monenȯtse kȧse'éehe tséto'sevéstoemose nae'ha tsėhéóhe tsévo'ėstanéhevese Canaan. Mé'tó'e tsėhéóhe tatsėhe'ohtsėstse nanóohestoto ttséhéstȧhese ného'éehevéno naa nėhéóhe kȧse'éehe néhmoneo'o tséto'sevéstoemose tsé'tóhe nae'ha. Naa nėhe'še tsé'tóhe nátsėhéto tséá'ená'ėstse naa nȧhtatónėšéve tsé'tóhe kȧse'éehe ma'tȧsáavé've'ȯhtsématanó'too'ééstse naa nȧhtatónėšéve tsé'tóhe kȧse'eehe mȧnėsáavé've'ȯhtsématanó'too'éestse Abraham nátsėheta, "Naa tsétohe nama'heóname tséohkeameáahtovo tséméaoohénoto Ma'heónė­hotse'ono tséto'sevé'ȯhtsémata'e naa Ma'heo'o tsenėhešėtanó'ta he'tohe tsenėhesóotse tséhešėtanóto. Naa nėheóhe nėstseoné'seómemé'óvo kȧse'éehe tséto'se­véstoemose nae'ha hénėhéóhe tséxhéstaese [tséhe] navóóhéstóveto naa [navóohestoto] naa énó'ka'e mȧhvé'nėhesóotse mȧsáa­tónėšenėheto'eétȧhéheto ttséheševéstomeveto. Naa heta'háanéhe ma'táhéve'hoomovȯtse navóohestoto naa mȧsáavé'e­amȧhtóvóhévȯtse tsé'tóhe kȧse'éeheho tsésto'seévȧhóose­vé'ȯhtsémata'e. Naa nėhe'še nėstsėsáa'évatoo'étanéhe hétsėhéóhe tséméhaeheše­vés'omeveto," náheta tsé'tóhe tséá'ená'ėstse. Naa hétsetseha tsėhéóhe tséhnėxho'eohtséto ho'hamé'éva nátšėhešėháóéna, "Ma'heo'o, nénéehove Abraham tséhema'heónėhamé'tovose néhvéstȧhemėstse hétsėhéóhe tsétó'nėhesóotse tséhého'eohtséto naa hétsėhéóhe tséhn6ešenánééto hétsėhéóhe ho'hamé'éva kȧse'éehe mȧhnėxho'óemanoestse hétsėhéto néhmanoxėstse hénėhéóhe néhvé'šemanoxėstse tsévé'šėhémanȯheto. Naa nėhe'še máhnėhvé'tsėhetá'ėse manėstse naa mato nȧhtoamanotoo'o tsé'tóhe nepa'e'pa'onáhamo naa néhe tsenéehove tséto'sevéstoemose tsé'tóhe tséá'ená'ėstse hee'haho, "Naa nánėhešėháóéna. Tséstaéšemá'sėháóénáto tsé'tóhe kȧse'ééhe Rebekah énėxho'eohtse he'tohe hemanȯhévetohko étáho'tatse hestatamóóne naa nėhéóho'hame'éva étatsėhe'ohtse naa énėhnóóho mahpe naa tséhne'évȯho'ee'ehnėse nátsėhéto néhmanoxėstse naa nėhe'še étaanȯheeneváéna hemanȯhévetohko nėhe'še nánėstsėheta, "Manėstse! Naa mato nȧhtamanotoo'o tsé'tóhe nepa'e'pa'onáhamo. Nėhe'še nátamane naanėhe'še étaasemanȯhóho hováhne. Naa nėhe'šenátsėhéto néváése tséhéheto. Naa nėhe'še nátsėheta, "Ného'éehe Bethuel éheševéhe, Nahor naa Milcah hee'hahevóho. Naa nėhe'še héne nátapȧhoenomovo mo'eško he'évóne naa hóhonȯtse he'ȧhtseneva nátapȧhoenomóvonȯtse. Naa nėhe'še nátamȧxa'éše ho'eva. Nátȧháóéná'tóvo Ma'heo'o. Nátsėhešėháóéna, "Ma'heo'o, nénéehove, tséhema'heónėhamé'továta'e Abraham nétavovéhatséme háhoo, nétȧhetatséme. Né'eváotšėšemeno hétsėhéóhe na'ėstse hevóohestoto tséhvo'ėstanéhev[ets]ėse naa tsé'tóhe tséstamé'ovo kȧse'éehetsésto'sevéstoemose tséá'ená'ėstse hee'haho. Nánėhešėháóéná'tóvo Ma'heo'o, Naa hétsetseha néhmé'ėstomevėstse heva naa mátȯ-héva hová'ȧháne néto'sepéve'tovóvo tséá'ená'ėstse naa nėstsenėhešévéme tséhetaa'péva'e komaahe nȧhtȧhéne'ena tsésto'sėhósėhešévéto. Naa Rebekah heho naa hestatanemo móstsėhetaehevóhe, "Naa Na'heo'o tséstsėhešėtanȯse naa tséxho'ne'eváotsėháto'e tséhnéehóvétse náme'hósetónėšehéoxȯheve naa mósts6ehešėhohtóva'tȯhehéhe Rebekah naa tsea'háanéhe Rebekah. Taanaaseotšėšeha naa taévȧhéó'óhtse naa tsevéstoemóho néhe tséá'enáta'e hee'haho. Tsétó'hešetanȯse ma'heo'o naa nėhe'še néhe Abraham hestotse'ono tséstanéstomónėse tséstanéstóvȯse tséhetsėse móhnéše­nėstanéoeotsėhéhe naa móstamȧxa'éšenȧhéhe ho'eva móstȧháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva. Naa nėhe'še móstané'tovȯhto'hehéhe héne tséno'eohtsesėstse heóvema'kaeta naa vó'komema'kaeta naa netao'o tsépéva'etse hone'óonȯtse naa héne móstaméttȯhenótse Rebekahevaho. Naa mato hová'ehȯtse tséháoemétsee'ėstse móstamétȯhenótse néhe hestatanemo naa heške. Naa nėhe'še néhe Abraham hestotse'ono naa néhe hetanóho tsévé'ȯhtsémaese móstamésėhehevóhe naa nėhe'še móstaovėšenȧhevóhe. Naa nėhe'še tséhméovóona'otse tsástato'évȯse tsé'tóhe hetane móstatsėhetȯhevóhe rebekahevaho hevo'ėstanemo naa hétsetseha nátaévaasėhóo'ȯhtséme hátȧháóhe tséá'ená'ėstse tséhvo'ėstanéhevėse naa Rebekah heške naa néhe hestatanemo móstsėhetȯhhe vovóhe tsé'tóhe hetanóho, "Heá'ȧháma tsé'tóhe kȧse'éehe náme'éšenenóvevó'ȯhtsémaene heva mȧhtóhtȯhéé'ėše naa nėhe'še néme'tamónease­vé'ȯhtsémaevo naa tse'tahe Abraham hestotse'ono móstsėhetȯhevóhe névé'hestometanó'tovéme Ma'heo'o náéševéstȧhema naa ééšenėhéso hétséhéóhe tséhésėhého'eohtséto. Naa nėhe'še hétsetseha néhnétse'ovemeno tsésto'seévatsėhe'ȯhtsétse hétsėhéóhe tséxhéstaese tséá'ená'ėstse. Móstsėhetȯhevovóhe, "Táaxa'e naa nétaonóomone rebekah naa nėstanėstsėstovone tséhešetanȯse. Naa nėhe'še móstaonóomȯhevovóhe rebekahevaho móstatsėhetȯhevovóhe, "Móhe hétsetseha tsé'tóhe hetane nėstseasevé'ȯhtsémo?" Naa móstsėhehéhe, "Héehe'e," naa nėhe'še móstanétse'ovȯhevovóhe móstaosáanenétse'ovȯhevovóhe Rebekah tsésto'se asevé'ȯhtsémȯse tsé'tóhe Abraham hestotse'ono, naa néhe hetanóho tsého'vé'ȯhtsémose. Naa néhe he'óho tséohke­véstȧhémaese Rebekah mato móstaasevé'hahtsėhéhe. Naa nėhe'še móstaéestséstovȯhevovóhe Rebekeahevaho komaahe tséto'sėhešepéve'tóó'ėse Ma'heóneva. Naa tséhevásemé'továtse nėstanėhešetová'tovatséme tséto'sėhešėhešké'tóése vonesto tóoneeto nevo'ėstanemo tsevonoemeo'o naa mato tsé'tóhe tóoneeto nevo'ėstanemo tseohkemȧhehó'tȧhnovo netao'o henótamevóho. Naa nėhe'še naa néhe hestotse'ono hé'e mó'éšėháa'éhahehéhe naa hósėstse kȧse'éeheho mato hestotse'ono móstatáxevonėhnėhevóhe nėhéóhe pa'e'pa'onáhéstóva naa nėhe'še móstaasevé'ȯhtsé­mȯhevovóhe nehe Abraham hestotse'ono. naa nėhéóhe tséstaamėhóxovéstávávȯse. Naa nėhe'xóvéva hápó'e Isaac hénėhéóhe móstanenóvėheohéhe tósa'e vótȧhééno Ametanéne-Ma'heo'o Tséohkevóomȧ'ėstse mó'ȯhkėhestóhehanéhe. Nėhe'še móstaévȧhóo'ȯhtsėhéhe hénėhéóhe tséhvo'ėstanéhevėse nómáhéstó'e hénėhéóhe ho'eva Canaan tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa no'ka hetóéva nėhéóhe móstaéeameohtsėhéhe tóhtóó'e naa móxháoenaveoo'hetanȯhéhe. Naa nėhe'še tséstatsėhetóó'ȯse móstavóomȯhevóhe tse'tohopa'e'pa'onáheho. Hápó'e vétséno nėhe'xóvéva tséhnėšenáametáhoo'ėse Rebekah mósta­tsėhetóo'ȯhéhe naa móstavóomȯhevóhe Isaacevaho. Móstȧhómeka'a'xėhéhe. Móstséhetȯhevóhe Abrahamevaho hestotse'ono, "Tsé'tóhe néváéso hetane tséne'amėhétoo'e'óétse móstsėhetȯhevóhe, "Nea'haanéhe tséá'ená'ėstse hee'haho Isaac."

Rebekah móstavé'šėhóoméne'ó'hahtséhenotóhe hestséva'kéehéstoto. Naa nėhe'še néhe Abraham hestotse'ona naa Isaac mósta­tóo'e'óvȧhtsėhevóhe naa néhe hotse'ono móstamȧhe­mé'ėstomóehevóhe netao'o hová'éhe. Naa nėhe'še Isaac móstatsėhe'ȯhtsėhohevóhe Rebekahevaho hénėhéóhe heške tséhvéetsėse tséhméhaevo'ėstanéhevetsėse. Naa móstavéstoemȯhevóhe. Isaac móxhoháeméhotȯhevóhe Rebekahevaho. Naa héne móhvé'šėhéestáhahéhe tséhmé'etanó'tóvȯse heške tséhnaetsėse. Naa Sarah tsé'éšenaa'ėse Abraham móstaéváhóse­véstoemȯhevóhe he'óho Keturah mó'ȯhkėhestóhehevóhe. Móstanaesóhtȯhnóehnėhevóhe tsé'tóhe móhmȧhehetanévėhevóhe. Naa Abraham tséssó'eametanénėse móhmaemėtȯhenótse hová'ehȯtse néhe hee'haho tséssáahetaa'heškéhévȯse sarahevaho. Naa nėhe'še móstaaseméahénotóhe ho'eva nėhéóhe móstatšėheše­méahénotóhe éše'he tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėse. Móhnėhešetanó'tovȯhevóhe hénėhéóhe a'e tsésto'sésáa­vo'ėstanéhévévȯse hee'hahho Isaacevaho tséhvo'ėstanéhevetsėse. Isaac nea'háanevóhe hee'haho netao'o hová'éhe tséhetaa'eá'éno móhmétȯhéhe. Naa Abraham mó'osee'éseéna'héhéhe no'ka mȧhtóohtȯhnó'e nésȯhtȯhnó'e hóhtȧhnohe móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséhnaa'ėse. Naa néhe hee'haho Isaac naa Ishmael nėhéóhe mó'áhto'ȯhoehevóhe tsé'áhto'ȯhehetsėse tséméhaevéstoemose Sarahevaho hénėhéóhe vóxéva tséxhohtóvȧse áhto'ȯhehestȯte. Naa Abraham hevovóenóhtseto Ishmael móhmȧhtóhtȯhnéšéhevóhe hee'haho móhmȧhtóhtȯxéhevóhe móxhóhtȧhnéšėhevóhe] óxėse hénėhéóhe móhvo'ėstanéhevėhevóhe tséhvo'ėstanéhévévȯse néhe hósėstse Abraham tóoneeto hevo'ėstanemo tȧháóhe éše'he tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėse hénėhéóhe móhvo'ėstanéhevėhevóhe. Naa Ishmael tsé'éšeno'kamȧhtóhtȯhnó'e [hóhtȯh] na'nó'e hóhtȧhnésȯhtȯheaénámȧse móhnaehéhe. Naa Ma'heo'o móstanėšeamepéve'tovȯhevóhe Isaacevaho hénėhéóhe móhvo'éstanéhevėhéhe votȧhéénóne Ametanéne-Ma'heo'o. Tsé'ȯhkevóomá'ėse tséohkėhestóhetse. Naa heta'háanetséhe tséhetósemėse Abraham hee'hahoo Isaac. Isaac tséhnévo'eaénámȧse néhe'xóvéva móhvéstoemȯhevóhe Rebekahevaho naa néso'eaa'e mó'éševéstoemȧhtsėhevóhe. Naa Rebekah móho'nóešenésonėstse nėhe'še Isaac móstȧháoenavomotáhohevóhe néhe tsévéstoemose tsésto'sėhenésonéhetsėse Ma'heo'o móstapévatsėstȯhehéhe tséheševéestomo'hėse naa Rebekah móstáhóse'ėhéhe. Naa nėhe'še tséstamomó'otsetsėse henésono hotómá'e  ta'se mó'ȯhkeee­néševemomó'otsėhevóhe hótȧhtse mósto'sėhestȧhkėhnévoehnėhéhe naa ta'se mó'ȯhkėxae­méotȧhtsėhevóhe hotómá'e tséohkėheše momó'otsévȯse. Naa hé'tóhe móxho'nópévátsésto Rebekah naa móstséhehéhe, "Násáapévátsėstóhe tsé'tóhe tséhešemomó'otsévȯse hotómá'e naa tseoseehávéséva'e tséhnéehóvéto tsé'tóhe hestȧhkeho mȧhvé'eéšeméotȧhtsévȯtse hotómá'e naa tseohkenėšeame­méotȧhtseo'o ma'taéšéhestáotsévȯtse. Naa nėhe'še móstȧhé­haoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva móstanėstsėstovȯhevóhe, hénová'étsénėse hé'tóhe tséhésetsėhesotse." Naa nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetaehevóhe, naa tsé'tóhe hestȧhkeho ma'taéšeoéšéévȯtse tsenésovȧheo'o vo'ėstaneo'o tóoneeto hevoo'ėstanémevóho tsema'xevonėstȯxeo'o vo'ėstaneo'o tsėhéóhe tséhnésóvȧhévȯse naa tseohke taomeméotȧhtseo'o nonámé'tó'e naa néhe na'ėstse hestȧhkeho naa néhe tóoneeto hevo'ėstanemo tseosee­hoháatamaahóho. Naa néhe na'ėstse tsėsáa­nėhe'xóvė­hoháatamaahéheo'o naa néhe tséhoháatamaahese vo'éstameo'o tsėhéstȧheo'o néhe hestahke tsétšėhe'kéhaestse naa néhe vo'ėstaneo'o tséhéstȧhese néhe hestahke tséháa'éhaestse tóoneeto hevo'ėstanemo tsemomóonéheveo'o tseohkėhotse'ótovo néhe tsétšėhe'kéahétsese hestȧhkeho naa tóoneeto hevo'ėstanemo tseohkėhotse'óhevomotȧhovo, "Ma'heóneva móxhetaehevóhe. Naa nėhe'še Rebekah tséstaéšenéhestȯhe-éše'hámȧse néhe hestȧhkeho móostȧhestáotsėhevóhe naa néhe tsévovóehestáotsėstse móhmȧhema'o'éevȧhéhe naa móhma'xemȧhemé'hováhehéhe Esau móstaohkėhestóhehéhe. Naa nėhe'še néhe tsénéxa'ónėstse tséhnėxhestáotsėse móhnėxhéotoonȯhevóhe Esauhestséstóne, néhe Jacob móstaohkėhestóhehéhe ȯxhóetootséstanonénėstse móxhešetsėhésevéhehéhe Isaac móhnaesóhtȯhnó'eaénamȧhéhe tsé'tóhe hestáhkeho tséxhestaotsévȯse. Naa tsé'tóhe hetané-ka'ėškóneho tséstaéšéévȯse naa tséstaéšehetanévévȯse Esau mó'ȯhkėhoháenȯhtóveémȯhónėhéhe naa hénėhéóhe mó'ȯhkepévatsėstȯhéhe tóhtóó'e tsé'ȯhkevo'ėstanéhevéstovetse naa móhnéheševo'ėstanéhevéhéhe. Naa mé'tó'e Jacob mó'ȯhkéhe'kėhoehéhe mó'amėhe'kotoevo'ėstanéhevėhéhe [móxhe'kotse] naa Isaac móxhehpėhoháeméhotȯhevóhe néhe hee'haho Esauhevaho tsé'ȯhkėhomá'xepévé'átȯse tsé'tóhe netao'o hováhne Esau tséohkėho'o'xese. Naa mé'tó'e Rebekah móxhoháeméhotȯhevóhe Jacobevaho. Naa no'ka éšeeva Jacob tséhnéšená­ma'xe'héesevóhóhnȯse mónėškeho Esau móhnėxho'ė­hóo'ȯhtsėhéhe móhne'eévȧho'héeneémȯhómėhéhe naa mó'oseehoháeanȧhéhe. Jacobevaho móstséhetȯhevóhe, "Náoseema'xėhoháéána ta'se náto'sėxamaeávooneotse táaxa'e héne hósėstse [nátamaneotse or nátanomenéotse] tséma'óome hohpe tséhéesevóho'hómo. Naa Esau tséhvé'nėheese Edom máto mó'ȯhkėhestóhehéhe Tséma'etȧtse móxhešetsėhésevéhehéhe. Jacobevaho móstsėhetaehevóhe naa nėstȧhoxomȧtse naa oha néxhohtóvȯxeo'o hé'tóhe tséhvovóenóhtseveto komááhe hová'éhe netao'o tséto'seméhaenȧha'enomo nȧhtanȧha'ena ma'taéšenaa'ėstse tséhéhétse.

Chapter 25 (not revised) - No Audio

³² Naa Esau móstatsėhehéhe, "Naa nómonėhe'še, nėstamétȧtse héne náme'tónėšėhéhotse'óhta hé'tóhe tséto'séhetaa'­nȧha'enómo ma'taávooneotséto," móxhehéhe. ³³ Nėhe'še Jacob móstatsėhetȯhevóhe, "Naa hétsetseha né'oné'seómevéstomevėstse hé'tóhe netao'o hová'éhe tséto'sėhešemétseto tséto'sėhetaa'­nȧha'enomo. Naa nėhe'še Esau mósta­véstomevȯhevóhe naa móstamȧhemétȯhéhe netao'o hová'éhe Jacobevaho tséto'sėhetaa'nȧha'eno. ³⁴ Naa nėhe'še Jacobevaho móxhoxomaehevóhe kóhkonȯheo'o naa héne hohpe. Esau móstamȧha'hahtsėhéhe héne mésėhestȯtse naa móstamaneotsėhéhe naa nėhe'še a'e móstaévao'háeta'ȯhéhe. Nėhe'še móstaévȧhóseaseohtsėhe. Naa nėhéóhe móstanėheše­vóo'ėstómanėhéhe Esau ta'se tsėhéóhe tsésoáahová'ėhétsėstóése netao'o tséto'semȧhenȧha'eno. Tséohkenȧhe'enomévȯse vovóehnóhtseto.

Chapter 26 (summary) - No Audio

  ¹ Naa móstanėšeame'xóvėhanéhe nėhéóhe móstama'xe­ovávoonėstovėhanéhe ho'eva naa móstatónėstȯheaénoo'éhanéhe tséssó'eametanénėse Abraham máto nėhe'xóvéva móhma'xeovánėstovėstovėhanéhe Ma'heo'o móstȧho'eo­hé'tovȯhevóhe Isaacevaho. Móstatsėhetȯhevóhe, "Nėstsevé'tsėhe'ohtse hétsėhéóhe Nėhpa'ósané-ho'eva Egypt tséhnėšenáameávoonėstove. Hétsėhéóhe nėšeamevo'ėstanéhevėstse tsėhéóhe ho'eva. Néstavé'ȯhtsemȧtse naa nėstapévo'eehȧtse. Naa he'tohe náhó'tse tséheševéstomevo eho Abraham naa hé'tóhe netao'o ho'e Canaan tséohkėhestohe tséto'semáhemétamo netao'o tóoneeto hevo'ėstamo. Nėstapéve'tovȧtse eho ná'ameáahtova néhésepéve'tovȧtse eho ná'ameáahtova. Naa Ma'heo'o móstaoseepéve'tovȯhevóhe Isaacevaho móstama'xe­asėtóoovȧhehéhe móhma'xeá'enȯhevóhe netao'o hováhne naa hotse'ono. Naa nėhe'še Esau tséhnévo'eaénámȧse móhvéstoemȯhevóhe neše he'óho, móstanéše'evȧhéhe nėhéóhe móxhéstȧhevóhe nėhéóhevo'ėstaneo'o a'e tsémaevo'ėstanéhevese. Hittites tséohkėhestóhetsėse. ³⁵ Naa tsé'tóhe néše he'eo'o mó'ȯhkėhávėséve tanóhohevovóhe Isaacevaho naa Rebeccahevaho.

Chapter 27 (not revised) - No Audio

Isaac blesses Jacob

Naa Isaac móstaéšeéna'hehéhe naa móstano'eó'o'enėhéhe no'ka éšeeva móstaonóomȯhevóhe néhe hee'haho tséháa'éhahétsese Esau móxhetóhevóhe tséhee'hahé'továtse hee'haho móstsėhešeno'éstóehevóhe, "Hénová'éto?" Naa móstsėhetȯhevóhe, "Náéšeéna'he hétsetseha. Naa a'e náto'sėhovánee'e. Naa néxhėstánȯtse nematšėške naa maahótse naa taaseémȯhónéstse hová'éhe né'éxȧho'o'xévomotȧxeo'o naa hé'tóhe hósėstse ho'évohkȯhtse ho'oestseo'o néhetȧho'homeo'o tséohkepéve'ȧhtómo. Naa nėhe'še néxhéoxomeo'o naa ma'taéšeméséto hénėhéóhe néhnéševéstoemeo'o. Naa nėstȧháoenavomotaahtse. Nȧhtavéestomevo Ma'heo'o nėstsepéve'tova hápó'e tséhešepévé'tóó'ėse. Naa néstsenėhešėho'óxėháoenavomotaahtse tséssáaehe'šė­hováneehéhéto. Naa Isaac tséhnėšenáame­éestsėstóvȯse Esauhevaho Rebecca móstávenéstovóhevóhe Isaacevaho tséhetsėse. naa nėhe'še tséstaášeaseémȯhónėse ⁶ Esau móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Naa nátávenéstóve eho étsėhetóhe Esauhevaho, ⁷ "Tȧhéemȯhénėstse naa né'évȧho'o'xévomotáxeo'o naa hé'tóhe ho'oestseo'o ho'évohkȯhtse tséohketó'tae­hešepévé'ȧhtómo. Naa ma'taéšemá'seméséto nėstȧháoenavomotaahtse néstsėho'óxėháoenavomotaahtse. Naa nėhe'še tséssáahe'šė­hováneehéhéto nȧhtavéestomevo Ma'heo'o tsésto'sepéve'továta'e éhetóho Esauhevaho, "Móxhehéhe Rebecca. Naa Rebecca móstanėšeamene'hóvovȧhéhe móstatsėhehéhe, "Jacob, tséhee'hahé'továtse, né'áahtovėstse naa nėhešéveo'o tséto'sėhetátse. Naa tsėhéóhe tatsėhe'ohtsėstse tséhnéévȯse tsé'tóhe kȯsáne. Naa nėhe'še neše kȯsáne tsétó'néšetae­he'keómese né'évaho'eotsėhóóno naa nȧhtanėhetȧho'noo'o tséohketó'taeheše­pévé'atȯse naa nėhe'še hé'tóhe ho'évohkȯhtse tȧhémetoo'o eho tȧhéoxomoo'o kómááhe mé'tó'e nėstȧ­háoenavomotaha, "Naa Jacob móstėhetȯhevóhe heške, "Náhko'e, naa Esau éoseema'xemé'hovahe naa návésemé'hováhéhe. Ného'éehe nȧhtsene'onáxemȧxana naa tsetanėhešėhéne'ena tséheševá'neoe'kéhé'tovo. Naa nȧhtsenėhnóhpaehóoma. Náhtsėsáa'évavéestomevóheha Ma'heóneva tsésto'se­péve'too'etsėse. Naa nėhe'še heške móstsėhetaehevóhe, "Tséhee'hahé'továtse, naa eho mȧhvé'eehóomáta'e mé'tó'e héne nȧhvé'eehóomáta'e mé'tó'e héne nȧhtsėho'ėhótaa'e. Naa nėstsėsaaho'ėhótaéhe. Naa nómonėhe'še sá'nėhešévėstse tséhetátse. Néxhéno'otšėšenano tsé'tóhe kȯsáne." Naa nėhe'še Jacob móstatséhe'ȯhtsėhéhe naa neše néhe kȯsáne tsétó'nėšetáepévȧhétsese móhnėxho'eotsėhohevóhe. Naa heške héne ho'évohkȯhtse móstȧho'oestsėhéhe. Tséohketó'taeheše­péve'ahtotsėse heéháme móstanėhetȧho'hohéhe. Naa nėhe'še Rebecca móstȧheseváenomóvȯhenótse Esau hestone'óonȯtse tsétó'néšetaepéva'étsee'ėstse nėhéóhe tsého'tátsee'ėstse hotámá'emóstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Hé'tóhe ésta'háhtsėstse Esau hestone'óonȯtse naa nėhe'še héne móstȧhestanȯhenótse kȯsáne hesto'éeve naa nėhéóhe móstapȧhoenomóvȯhenótse páhoenȯhéhe Jacob he'ȧhtseneva naa nėhéóhe hehané'e tséssáamé'hováhéése kómááhe émėstamé'hováhe tséhešemé'hováhetsėse Esauhevaho. Naa nėhe'še héne móstamétȯhéhe ho'évohkȯhtse tsééšeéxȧho'tatse naa héne kóhnȯheo'o tséno'honóhto. Néhe'šee Jacob móstatsė­he'oohehéhenėhéóhe Isaacevaho tséxhoetsėse. Móstatsėhetȯhevóhe, "Ného'e," Naa heho móstsėhetaehevóhe, "Hénová'éto? Tséhee'hahé'továtse nénéehóvehe?" Naa Jacob móstatsėhetȯhevóhe, "Naa nánéehove Esau tséháa'éhaestse naa náéšenėhešéve tséhešėheto tséto'sėhešévéto naa sá'to'éotsėstse naa mesėstse hé'tóhe ho'évohkȯhtse tséna'tóné'tóme tséhnéehóveto kómááhe nėstsenėxháoenavomotaxe. Nȧhtavéestomevo Ma'heo'o tséto'sėhešepévé'tóó'ėse nėhe'še Isaac mostatsėhehéhe, tséhee'hahé'továtse nétaoseetónéšenéhena'tóneohe. Naa Jacob móstsėhetȯhevóhe, "Naa nátaomenonótovahe, naa néhe nema'heóname návéstȧhema." Isaac móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Tséhee'hahé'továtse káhkėse táaxa'e néxho'éhnėstse kómáhenėstamȧxanȧtse kómáhe nȧhtaoné'seómėhéne'ena hea'e néoné'seóme=Esau=hene tséhee'hahéto naa móhe hea'e hová'ȧháne. Nėhe'še Jacob a'e kahkėse móstȧhoo'néeo­tsé'tovȯhevóhe heho. Móhnėhmȧxanaehevóhe naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe nétávenanéahtovȧtse ta'se néxaenéhe'še'hahe Jacob tséheše'haese naa oha ne'ȧhtsenȯtse ta'se Esau's. Naa móho'nó'oné'seómėhéne'eno tsé'tóhe tséva'nėheše­nėhesémanetsėse hee'haho. Jacobevaho tséhvé'mé'hovátotse héne he'ȧhtsenȯtse hápó'e tséhešemé'hovávéhe'anatsėse Esauhevaho. Naa mó'éšeto'setó'néšeasėháonavomotȧhevóhe néhe Jacobevaho.

Móssó'távetšėške'eoo'hetanȯhéhe móstȧhósenȯhtséstovȯhevóhe Jacobevaho, "mónéoné'seómenéehove Esau?" Naa Jacob móstatsėhehéhe, "Naa héehe'e nánéehove. Isaac móstėhehéhe, "Naa táaxa'e néssá'hoxomėstse! Naa ma'taéšeéne'hanáto nėstáháoenavomotaahtse nȧhtavéestomevo Ma'heo'o tséto'sėhešepéve'továta'e." Naa nėhe'še móstȧhoxomȯhevóhe héne ho'évohkȯtse naa móstano'manȯhohevóhe. Naa nėhe'še Isaac tséstaéšeéne'hanȧse móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Tséhee'hahé'továtse néxhévȯsemėstse. Nėhe'še Jacob a'e móstȧho'ėhnėhéhe móstavȯsémȯohevóhe heho. Naa heho móhmatóhtȯhetsėhenótse hestone'óonȯtse. Naa héne tséhešeméa'hatse móstananomóvȯhenótse Esau hestone'óonȯtse. Naa nėhe'še móstaasėháoenavomotȧhohevóhe Jacobevaho móstsėhešėháoenȧhéhe, "Táaxa'e naa tséhee'hahé'továtse tséohkepéveméa'xeto ta'se héše'ke hé'tóhe Ma'heo'o tsépévé'to naa Ma'heo'o nétanėheševéestomevȧtse hétséhéóhe tséto'seohkė­he'kóovéne'o'e kómáhe tsetaohkevé'šėhe'kóóva hé'tóhe ho'e kómáhe hová'pehe netao'o tsétaohkepévėhóné'o. Naa mato nétanėheševéestomevȧtse Ma'heo'o hone'ó'séstsėstse netao'o héováestse pénȯhéó'o tséohketo'semésévȯse vo'ėstaneo'o. Naa mato tsema'xėhoé'tónėstse menȯtse naa matto héováestse tséohkeo'enee'ėstse. Naa nȧhtano'nėheševéestomevo Ma'heo'o tsé'tóhe netao'o vo'ėstaneo'o nėstsenėx­hotse'óhevomotȧhéé'e naa netóoneeto nevo'estanemo. Naa tseohkemȧxa'éšéne ho'eva tséhnéehóvése naa tóneeto nevo'ėstanemo. Tsésto'seohke­ono'átamaése naa Ma'heo'o mato nétanėheševéestomevȧtse nénéehove naa tóoneeto nevo'ėstanemo nėstsėho'emaótoo'o tsé'tóhe ésemáhe hevo'ėstanemo naa tóoneeto néhe neško tóoneeto hevo'ėstanemo. Naa vo'ėstane mȧhvé'eehóomaése héne nėstseéva­taomė­ho'ėhótaa'e ehóosanestȯtse naa mȧhvé'pévé'tóése naa Ma'heo'o návéestomevo hápó'e tseévapéve'tovóho néhe móhnėhetóena'tovȯhevóhe Isaac hee'haho. Naa Isaac tséstaéše­má'sė­háóénȧse a'e Jacob móstanoo'otséhenotóhe heho. Naa Esau móhne'évȧho'héémȯhénėhéhe naa nėhe'še hápó'e Esau móstaosáanėho'oestsėhéhe ho'évohkȯtse móstanėhetȧhá'enėhéhe tséohkėhešepéve'ȧsenetsėse heho. Tséstaéšėéxȧhá'énėse móstaéseotsėstóvȯhéhe nėhéóhe heho tséxhoetsėse. Móstsėhetȯhevóhe, "Ného'e, tomȯhtóeotsėstse naa hé'tóhe mésėstse ho'évohkȯtse tsého'eotsėstomótȧhátse kómáhe nėstsenéx­háoenavomotaxe tavéestomevoo'o Ma'heo'o tséto'sėheše­pévé'tóó'ėse. Isaac móstsėhetȯhevóhe, "Néváéso nénéehone? Naa móstatsėhetȯhevóhe heho, "Nánéehone Esau tséháa'éhaestse nee'ha." Naa Isaac ta'se móstaononoveotsėhéhe móstatsėhehéhe, "Naa nevá'eseėstse tsé'tóhe tsééšeáahtse'na'hȯtse hováhne naa náho'héoxomaa'e hé'tóhe ho'évohkȯtse tsépéveéno'etse náéšeáahtse'mese tsėhéóhe tséhe'šėsáa'éšėho'ėhnéheto naa náéšeáahtse'no'háoenavomotaho Ma'heo'o nátavéestomevo tséto'sėhešepéve'too'ėse naa tseoné'seómenėheso mónáme'tómėšeévȧhéesttana naa mato náname'tónėšeévȧ­hémenanóne. Naa nėhe'še Esau tséstanéstóvȯse heho tséhetaa'ėse móstama'xetȧhpe'e'hahehéhe móstaoseehávėsévetanóotsėhéhe nėhe'še móstsėhehéhe, "Naa ného'e hápóo'e tséhnéehóvéto néhnėšeonésėháonavomotaxėstse tavéestomeveo'o Ma'heo'o hápó'e nȧhtsenėspéve'tove. Naa Isaac móstsėhetȯhevóhe, "Naa tsé'tóhe ésemahe ééšeáahtse'ho'eohe naa mónáne'oe'kėhé'toehéhe ta'se ééšeáahtse'nomáhtseohe tséto'seméhaehestsėhóve naa mé'tó'e ma'heóneva tseoseepévé'tóó'e naa némėhnéehove Ma'heo'o tséto'seoseeméhaepéve'tovóse. Naa Esau móstsėhetovóhe heho, "Naa Jacob móspévenėheševéhehéhe Jacob énėhesévone Oe'kėhéhe néxa náne'éšeoe'kėhé'tova. Návovóe­mȧhehestanomoo'e netao'o tséto'seméhaenȧha'enómo mȧhnaeto tséheševovóoehnéhtsévéto naa hétsetseha náne'éšėhósė­hestanomooo'e hé'tóhe tséto'seméhae­véestomó'hevomótȧxeto Ma'heo'o tsésto'sepévé'tóó'ėse mó-hová'éhe-ésáa'evȧho'táháne éme'hósenėstsėstovȯtse Ma'heo'o tséhnéehóvéto. Naa Isaac móstsėhetȯhevóhe, "Tséhee'hahé'továtse hová'éhe nésáaxaetónėšeéva­vé'se­véstȧhématséhe náéšeáahtse'­nėheve tséto'sėhešėho'emaóvata'e naa nevóohestoto tseohkėhotse'óhevomotȧhovo naa tóoneeto nevo'ėstanemo tsemomóonéheveo'o. Náéšeáahtse'no'nėheše véestomevo Ma'heo'o tsésto'sepévone'otse heénano'estȯtse. Naa nėhe'še Esau móstanėšema'xeamemomóhtsemȯhevóhe heho. "Ného'e hea'e na'ėstse hová'éhe ésó'he'eotse tséto'sevéestomó'hevomotȧxeto Táaxa'e onésėháoena'toveha Ma'heo'o háoenavomotaxėstse." Naa nėhe'še Esau móstama'xeasetȧhpe'a'xanėhéhe. Naa nėhe'še Isaac móstsėhetaa'mé'ėstomevȯhevóhe Esauhevaho tséto'sėhesotse vo'ėstanéhevestȯtse. Hová'éhe tseohkėsáahésȯháne he'ama tséto'seohkevé'šėhe'kóovóma'o'e nėsto'e. Hová'éhe tseohkėsáapévėhóne'óhane hénėhéóhe nėsto'eva. Nénéehove naa tóoneeto nevo'ėstanemo tseméo'evo'ėstanéheveo'o. Tseohkevó'šeméo'énovȯtse mótšėškehȯtse tsétótȧhpe'ótsee'ėstse Jacob naa néhe tóoneeto hevo'ėstanemo tseohkėho'emaóevoo'o nénéehove naa néhe tóoneeto nevo'ėstanemo. Naa nėhe'še hó'ótóva nénéehove naa néhe tóneeto nevo'ėstanemo hé'tóhe nėstseméóhtánóvo nėstseohkėsáa'évaaahtovóhevoo'o naa nėhe'še tseénėho'emaóevoo'o ma'ȯhkėsáa'évaáahtovóhése naa Esau mó'ohkeoseepéotȯhevóhe hevásemo, tséxhomá'xe­nėhešėháoenatsėse heho netao'o tséxháoenavevéestomevotsėse Ma'heóneva tsésto'sepévé'tóvȯse Jacobevaho. Móstsėhešetanȯhéhe, "Ného'ééhe a'e éto'senovȯsėhovánee'e naa nȧhtanėšéšévéme naa nėhe'še nȧhtana'ho tsé'tóhe tséhevásemeto. Naa oha na'ėstse móstȧhéne'enáotsé'tȯhéhe tséto'sėhešévėse Esau naa móstȧhéhohta'haovȯhevóhe Rebekahevaho.

Chapter 28 (not revised) - No Audio

  Nėhe'še móstaonóeoesemȯhevóhe Jacobevaho. Móstsėhetȯhevóhe, "Nae'ha naa tsé'tóhe tséhe'néheto mónéévaooxȯhe'éexatanó'toehéhe naa mónéna'hátanó'toehéhe naa hétsetseha né'áahtovėstse: taonótoveaseoheo'o ta'se taasėsóhpa'xeo'o hétsėhéóhe tatsėhe'ȯhtseo'o háá'ėše tséhvo'ėstanéhevėse tséhe'néhéto Laban éheševéhe hénėhéóhe máhoéstóva Haran éohkėhestóhetse naa nėhéóhe nėše[vése]vo'ėstanéhevemoo'o Laban ta'e ma'éšeénemomáta'eestse tsé'tóhe tséhe'néheto naa ma'éšeno'vonetanó'to tséhešé'tovȯse naa nėhe'še ma'ėšenėheso vo'ėstano nȧhtatsėhešeméanȯtse nėstȧhéhohta'haova naa nėhe'še nė'évȧhóo'ȯhtseo'o naa néhéseaseméa'tovȧtse kómáhe/nonohpa séetó'e'še nėstsėsáavona'ó'hatséhéme tsénéšėhee'hahé'tovatsése. Naa Rebekah móstȧhé­ve'hoomȯhevóhe heéháme naa móstsėhetȯhevóhe, móstaohkeonéhamó'anėhéhe, "Náoseeoetsetanó'tovamóhe tsé'tóho nóta'óho Esau tsévéstoemose. Naa Jacob ma'tavé'hósevéstoemȯtse néhe na'ėstse kȧse'éeheho hétsėhéóhe tséhéstȧhétsese Hittites tséohkėhestóhetsese hápó'e tséheto'eétȧhetsėse he'neho navo'ėstanéhevestȯtse tseoseehávėséva'e tséhnéehóvéto, náme'nėšenaa'e. Naa nėhe'še Isaac mostaonóomȯhevóhe hee'haho Jacobevaho tséstaéšemá'semásetsėstóvȯse móstsėhetȯhevóhe, "Nėstsevé'véstoemo kȧse'ééhe hétsėhéóhe tséhéstaestse tsėhéóhe vo'ėstaneo'o tsémaevo'ėstanéhevese. Mé'tó'e hétsėhéóhe tatsėhe'ohtsėstse nemėšéme Bethuel tséhvo'ėstanéhevėse Mesopotamia éohkėhestóhetse hénėhéóhe tséhvo'ėstanéhevėse naa nėhéóhe tséhešėheto Laban máto évo'éstanéheve néhe na'ėstse hestónaho véstoemamoo'o. Naa nȧhtanėhešėháóená'tóvo Ma'heo'o tséno'keoné'seómė­hoháema'heónevėstse nėstsepéve'tova ma'tȧhevésevoonevȯtse naa nėstsema'xevonėstȯhnóéhne naa tsé'tóhe tóoneeto nevo'éstanemo heováestse tsėhestao'o. Naa náhtanėhešė­háóéná'tóvo Ma'heo'o, hápó'e nėstsenėheše­péve'tova tséxhešepéve'tovȯse nemėšémevaho Abrahamevaho. Naa nȧhtano'nėhešėháóéna hé'tóhe netao'o ho'e nėstsemȧheá'éna tséhvo'ėstanéheveto. Tséhéóhe nésáakánomėhéstȧhéhe hé'tóhe ho'e Ma'heo'o éhméto Abrahamevaho. Naa móhnėhetȯhevóhe Isaac Jacobevaho. Naa móhnėhešėháoenavomotȧhohevóhe naa nėhe'še Isaac móstaase méahénotóhe Jacobevaho hénėhéóhe móstaasėhóxovéstavȧhéhe móstatsėhe'ȯhtsėhéhe hénėhéóhe ho'eva tséhvo'éstanéhevetsėse hešeho Labanevaho, tséhee'hahé'toese Bethuelhevaho, Aramean vo'ėstaneo'o mó'ȯhestóhehevóhe naa Rabekah móxhe'néhehénotóhe tsé'tóhe Labanevaho. Naa Rebekah éhešé'tóó'e Jacob naa Esauhevaho. Naa nėhe'še Esau tséstȧhéne'eno Isaac mó'áahtse'­hósėháoenavomotȧhohevóhe Jacobevaho, móstȧhósenėstsėstovȯhevóhe móstȧhóse­véestomevȯhevóhe Ma'heóneva tsésto'sepéve'toetsėse naa máto móstȧhéne'enȯhéhe Isaac tséstȧhešeasemea'ȧse Jacobevaho, tsésto'sė­héevésevoonetsėse hénėhéóhe ho'eva Mesopotamia tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa héne móstano'héne'enȯhéhe máto Isaac tséstsėhétȯse Jacobevaho hétsėhéóhe tséhéstȧhese kȧse'éeheho nėstsevé'véstoemo na'ėstse naa Isaac máto móstȧhéne'enȯhéhe Jacob tséhešeáahtóvȯse heške naa heho naa móstaéšeáahtse'­asetsėhe'ȯhtsėhéhe hénėhéóhe ho'eva Mesopotamia tsé'ȯhkėhenóvetse. Naa nėhe'še hénėhéóhe Esau móstȧhéne'enȯhéhe heho tséohkėsáahešėho'ȧhéhetsėse tsé'tóhe he'óho hénėhéóhe a'e tsévo'ėstanéhevetsese tséxhéstȧhévȯse

Naa nėhe'še Esau móstatsėhe'ȯhtsėhéhe henėhéóhe hešeho Ishmael's hevo'ėstanemo tséhvo'ėstanéhevévȯse naa nėhéóhe móstȧhósevéstoemȯhevóhe na'ėstse hešeho hestónaho móstavéstoemȯhevóhe. Naa nėhe'še Jacob móstaaseeohtsėhéhe hénėhéóhe Beersheba mó'ȯhkėhestóhehanéehe mȧhoestȯtse hénėhéóhe heške naa heho móhméhaevo'ėstanéhevėhevóhe nėhéóhe móstaasetsėhešėhóxovéstavȧhéhe Haran tséhvo'ėstanéhevetsėse hešeho Labanevaho. Naa nėhe'še éše'hóho tséstaéšeta'ėhnetsėse móstȧho'eohtsėhéhe hénėhéóhe tósa'e tséhma'heónoometse naa nėhéóhe móstavéehéhe móstȧhámȯhtsėhnėhéhe naa néhe na'ėstse ho'honaa'o móhnėxhestanȯhevóhe naa móstȧhotse'ótȯhevóhe móstama'éstanėhénotóhe nėhe'še móstaovėšenȧhéhe.

Naa tséhnėšenánaóotsėse móstaováxenȧhéhe naa hétsėhéóhe heováxėstóva móstavóohtȯhéhe e'evonȯho'o he'amo'oméé'e móhnėxhéseanȯheestȯhanéhe naa móstȧxóneeháhanéhe ho'eva. Naa hósėstse ma'heónėhotse'ono móhne'ameanȯhe­vonėhnėhevóhe hénėhéóhe he'amo'oméé'e naa mé'tó'e hósėstse móstaévaamee'evonėhnėhevóhe. Naa nėhe'še hénėhéóhe heováxėstóva Ma'heo'o móhnéhvóo'ėstómané'tovȧhtsėhéhe hénėhéóhe a'e móstanée'toehevóhe Jacob naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Nánéehove Ma'heo'o nemėšéme Abraham tséhema'heónéhamé'tovose naa máto eho Isaac naa hé'tóhe néto'semetȧtse nénéehove naa tóoneeto nevo'ėstanemo hé'tóhe ho'e tséššéešenato. Naa tóoneeto nevo'ėstanemo nėstsevonėstȯxeo'o tsetšėšepévevoneomeo'o tsema'xeasemanȧha'oo'o. Totáhéósta tsėhestanánóvo hé'tóhe ho'e. Naa tséhnéehóveto naa tóoneeto nevo'ėstanemo nȧhtapéve'tovoo'o tsé'tóhe netao'o vo'ėstameo'o netao'o hétsėhéóhe ho'eva. Táaxa'e naa hétsetseha nėhe'še nėstavésevȧtse naa nėstaohkeno'hóoma'ovȧtse netao'o ma'tatsėhe'ȯhtseto naa tsėhéóhe nėstseno'éva­pévėho'ė­hóo'otsehȧtse tsėhéóhe ho'eva. Naa mónéme'tsėhe'šėhénootȧtse naa nȧhtamȧhenėhešéve netao'o tséheševéstomevátse. Naa nėhe'še Jacob tséstȧšé'ėotsėse móstatsėhehéhe, "Šaa! Ma'heo'o tsėhéóhe móoné'seómėhoehéhe naa nássááxae'éenėhešėtanóhe naa nássáanėšėkánomėhéne'enóhe Ma'heo'o hétsėhéóhe éhoo'e, "móxhešėtanȯhéhe." Naa Jacob móstávee'tóhtȧhehéhe móstšėhešetanȯhéhe, "Shaaa! hé'tóhe éoseehoháatamáno'e hétsėhéóhe móoné'seómevo'ėstanéhevėhéhe Ma'heo'o Hétsėhéóhe mótaohkėhéseéstsėhnéstovėhanéhe he'amo'oméé'e.

Naa nėhe'še tséstaméovóona'otse Jacob móstato'ėhéhe néhe móstȧhestanȯhevóhe ho'honaa'o tséma'éstonese nėhéóhe móstanéehohevóhe. Móstavé'šė­hetáohaméhenotóhe tsésto'sėsáavonetanó'tovoese Ma'heóneva nėhéóhe tséhešėho'ėhótaa'ėse. Naa nėhe'še móstatáxėhénenȯhéhe amėške hénėhéóhe ho'honáéva naa ta'se móstȧhéóhe ho'honáéva naa ta'se móstȧháoenavemétȯhenotóhe Ma'heóneva. Naa héne Bethel móstȧheševéstȯhéhe, Ma'heo'o tséhvo'ėstanéhevėse, nésta hé'tóhe mȧhoestȯtse Luz mó'ȯhkeméhaehestóhehanéhe Turn Aside Place, No'héohtsévéno. Naa móstaoné'seómemétȯhéhe heéestsestȯtse Ma'heóneva móstsėhetȯhevóhe, "Naa máhnėhvé've[ȯhtsémeto naa néxhótooma'oveo'o tsėhéóhe tsé'amėhóxovéstáváto naa néxhoxomeo'o naa néxhóne'ónaoveo'o naa máta hétsėhéóhe né'évapévėho'ėhóo'otšėšeo'o naa nėhe'še nėstȧhema'heónėhamé'tovȧtse. Naa tsé'tóhe ho'honáá'e hétsėhéóhe tséneeho hénėhéóhe nėstseohketšėhešėhéháóéná'tóne naa netao'o hová'éhe tsémétseto hová'éhe nėstaohkeévametȧtse heva tóhtome hová'ehȯtse máhnėhmétseto na'šestse héne nėstaévametȧtse népéveá'ėšemeno naa hahoo néhetatséme[no]móhnėhešė háoenȧhéhe Jacob.

Chapter 29 (not revised) - No Audio

  Naa nėhe'še Jacob móstȧhóseasėhóoxovéstavȧhéhe hénėhéóhe ho'eva éše'hóho tsé'ȯhkėhésemé'ėhnetsėse móstaame­tsėhe'ȯhtsėhéhe. Nėhe'še no'ka éšeeva tséstaéšeto'sėho'eohtsėse hénėhéóhe tséstatsėhe'ohtsėse móstȧho'ėhóhtȯhéhevótȧhéénóne hénėhéóhe tóhtóó'e nėhéóhe móstavóomȯhevóhe móhna'nóvȧhehevóhe kȯsane nėhéóhe móššéešenȧhevóhea'e vótȧhéénóne. Naa nėhéóhe mó'ȯhkemanėhevóhe naa ho'honaa'e tsétȧhpetȧtse héne mó'ȯhkevé'šenėhpo'ȯhehanéhe héne vótȧhééno. Naa nėhe'še néhe kȯsáeve'ho'e óhnéxho'ėhémanȯhévosėstse néhe hekȯsáemevóho mó'ȯhkeasetanȯhevovóhe néhe ho'honaa'o tsévé'šešenéhpo'ȯhenésttovetsese naa ohtaéšemá'se­manȯhé'hamévosėstse mó'ȯhkeévȧ­hósetáxeénanȯhevovóhe néhe mó'ȯhkeevȧhósevé'šenėhpo'ȯhenėhenovóhe. Naa nėhe'še Jacob móstȧhého'ėhótȯhevóhe néhe kȯsáevé'hó'e. Móstatšėheše­nėstsėstovȯhevóhe, Nésenéhasėstse, tósa'e nénėxhé'ȯhtséme?" Naa móstsėhetaehevovóhe, "Naa nėhéóhe náhéstȧhéme Haran-city. móstsėhetȯhevóhe," šéaa, néhéne'enovovohe Laban tsoehee'hahé'too'ėstse Nahor hénėhéóhe tsévése­vo'ėstanéhevėstse Haran-city. Naa héehe'e náhéne'enovone móxhetaehevóhe. Naa épévomóhtȧhe" nóxhetaehevovóhe. "Tȧháóhe tatsėhetoo'ohtse néa'háanevóhe hestánaho Rachel éne'amėhémanȯhóho heho hekȯsaemo. Nėhe'še Jacob móstsėhetȯhevóhe, "Naa éoseeso'háa'xove ta'se ésáa'éšėho'nėhe'xóvėháne kȯsáne tsé'ȯhkemano'manévȯse tsėhéóhe vótȧhéénóne. Naa hétsetsehaéme'nėšemanȯheo'o tsé'tóhe kȯsáne tsėhéóhe tsééšėhoese. Naa nėhe'še nȧháóhe nȧhtaéva tsėhe'ȯhtsėhóhéne tsé'ȯhkenée'to'hamese nėhéóhe móstsėhetaehevóhe éohkėsáanėhešévėstóvėháne náohketonóomóneo'o tsé'tóhe netao'o kȯsáne ta'e ȯhtsėhešemȧheho'ȯhtsévosėstse hétsėhéóhe naa nėhe'še tsé'tóhe ho'honáá'e éohkemóneasetane nėhéóhe vótȧhéénóne naa nėhéóhe náohkemónemȧhemano'mȧheméme. Naa Jacob tsénėssó'nėšemȧheameéestsėstovȯse néhe kosáehetanpóho Rachel móstȧho'ėhnėhéhe nėhéóhe móstȧho'eotsėhohevóhe heho hekȯsaemo. Naa Jacob tséstavóómȯse Rachevaho ného tséhnėxho'eottsėhotsėse hešeho hekȯsaemo nėhéóhe nóstatsėhe'oohehéhe vótȧhééno móstaasėta'ó'hohevóhe néhe ho'hona'o naa móstamanotȯhevóhe néhe ho'honaa'o naa móostamanottȯhevóhe néhe hešeho hekȯsaemo.

Naa nėhe'še móstavȯsémȯhevóhe Rachelhevaho mó'oseepévetanóotsėhéhe móstanėšea'xáaméotsėhéhe móstsėhetȯhevóhe Rachelevaho eho néhetsénotȧhe[nȯtse] hevásemo Rebekah néhe náheškenȯtse. Naa Jacob tséstanėhetȯse Rachelhevaho Rachel móstȧhóohto'ȧéottsėhéhe naa móstamé'ėstomevȯhéhe heho Labanevaho móstsėhetȯhevóhe ného'e netsénota Jacob ésemáhe Rebekah hee'haho ého'eóhtse. Naa nėhe'še tsétató'mėheše­néstomóneotsėse Laban móstȧhóohtȧhéotsėhe móstatsėheto'ȧhé­otsėhéhe hénėhéóhe vótȧhéénóne móstáhétoo'é'ovȯhevovóhe hetsénotaho. Naa mósta­másetsėstovȯhevóhe naa móstano'vȯsémȯhevóhe naa nėhe'še móstȧhóo'otsėhóhevóhe. Naa nėhe'še tséstaéšemȧhemé'ėstomévȯse jacob Labanevaho netaso'o hová'éhe hénėhéóhe tséhesóotsetse. naa ttséhésėhého'eóhtsėse hénėhéóhe naa Labanevaho móstsėhetaehevóhe natsénota kahkėse néoné'seómė­hevóohestove'tovȧhtsema. Naa Jacob nėhéóhe móstatšėšėhoehéhe na'ėstse éše'he móxhotse'óhevomotȧhehevóhe hešeho. Naa hešeho móstsėhetaehevóhe Jacob nékánomė­hevóohestóve'tovȧhtsema naa móhe néme'aestomėhéhotse'ȯtȧtse nėstatónėše­onénėxȯhemevȧtse naa mátȯhéva néto'sėtónetoéstóne. Naa Laban móhnėhéševóhe hestónaho néhe tséháa'éhaestse Leah mó'ȯhkėhestóhehéhe naaa néhe tsétsėhe'kéhaestse Rachel. Naa Leah móstávėhoómetáhehéhe móho'nóoseemo'onaestse Rachelhevaho tséhešemo'onȧhetsėse naa mé'tó'e Rachel mó'osee­péva­tamaahehéhe. Naa Jacob móstaéšė­ho'áhéotséhenotohe Rachelhevaho. Naa nėhe'še móstsėhetȯhevóhe hešeho néstsėheše­onénėxȯhemeveo'o nésȯhtȯheaa'e nėstȧhotse'óhevomotaahtse. Naa nėhe'še nėhéóhe ma'taéšemá'totse'óhéto néhmétseo'o nestóna tséstsėhe'kéhaestse Rachel. Nȧhtavéstóémo. Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, naa épeva'e. Héne nátapévátsésta tséheto. Naa tsėhéóhe tanėšėhoeo'o naa néxhotse'óhevomotȧxeo'o. Naa nėhe'še nésȯhtȯheaa'e móxhotse'óhehéhe tsésto'sėhestanȯse Rachelhevaho tsésto'sevéstoemȯse ta'e móxho'nóxaehoháa'xóvetse.

Chapter 30 (not revised) - No Audio

Naa mé'tó'e Rachel móxho'nóstšėhe'šėhenésonėstse naa móstae'hanótȯhevóhe néhe hemeho. Naa móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Nexhóse'étaovėstse naa máto héva nȧhtanėšenaa'e." Jacob móstamomáta'eotsėhéhe tséhetaa'ėse Rachelhevaho. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe, "Náne'šėhéma'héonévéhe. Nea'háanéhe tsénéehovėstse tséssáahésėtšėhe'šėhenésonéheto. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, naa tsealháanéhe tsé'tóhe namomóoname Bilhah véameha naa tsetȧhenésone ta'e nȧhtsetšėhešėhenésone. Nėhe'še móstaoosáanevéamȯhevóhe Jacob naa móstȧhóse'ėhéhe naa móstaanéotsé'tovȯhevóhe hetané-ka'ėškóneho. Rachel, Dan, móstȧheševéhohevóhe néhe mé'ėševoto. Naa nėhe'še móstȧaahtse'hósė'ėhéhe móxhósėhetanévoehnėhéhe naa Rachel móstȧhóseoesevéhohevóhe Naphthali móstȧhósėheše­véhohevóhe naa Leah tséstaéšeanéotse'tovȯse judehevaho móxho'nóévatsėhe'šėhenésonėstse naa nėhe'še móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, véameha tsé'tóhe namomóoname Zilpah naa móstȧhose'ėhehe naa mósta­anéotsé'tovȯhevóhehetanéka'ėškóneho Leah móstaoesevéhohevóhe néhe Gad, móstȧheševéhohevóhe.

Naa nėhe'še móstaaahtse'hósėhetanévoehnėhéhe naa néhe Leah mósta =Asher=heševéhohevóhe naa héne pénȯhéó'o tséstaéšemȧheexone'o Leah hee'haho tséháa'éahétsese néhe Reuben nėhéóhe móstaéetsėhe'ȯhtsėhéhe tóhtóó'e naa móstamé'ȯhenótse hósėstse mo'é'ėstse tséohketo'sevé'šėhóse'éstovetsee'ėstse nehe'xóvéva mó'ȯohkeoné'seómȧhtȧhevóhe mo'é'ėstse mó'ȯhkevéstȧhémaehenovótse he'eo'o tsésto'seohkėhése'évȯose naa Reuben he'tohe hósėstse móxho'ė­hóo'otsėstomótȧhohenovótse heške Leahevaho. Naa Rachel móstsėhetȯhevóhe Leahevaho, "Hósėstse ne'toohe néhmetsėstse tséohkevéstȧhémȯsanétoo'ėstse he'tohe nee'ha tsého'eotsėstomótȧhaa'ėse. Naa Leah móstsėhetȯhevóhe, "Nóoóo, nééšėhestanomevenȯtse tsévéstoemo naa he'tohe móné hósėto'sėhestanomevenȯtse tséohkevé'šė­hóse'éstovee'ėstse tsého'eotsėstomótȧha'ese nae'ha. Nėhe'še Rachel móstsėhetȯhevóhe hemeho naa he'tohe máhnėhvé'métseto hétsetseha taa'eva tavéamoo'o Jacob. Naa tséstȧhetóevetse Jacob tséhnėxho'héenotse'óese Leah móstȧhóe­hétoo'e'ovȯhevóhe móstsėhetȯhevóhe hétsetseha taa'eva nėstsevéame. Náéšėhohtóvoto Rachel námétonȯtse tséohkevé'šėhóse'éstovetsee'ėstse mo'é'ėstse. Naa nėhe'še tséstataa'évetse Jacob móstavéamȯhevóhe. Leah móstȧhósėhóse'ėhéhe naa móstȧhóseanéotsé'tovóhevóhe hetané-ka'ėškóneho, Isachar móstȧheševéhohevóhe. Naa nėhe'še móstaáahtse'hósėhetanévoehnėhéhe naa néhe Zebulun néhe móstȧheševéhohevóhe. Naa nėhe'še nonóveto móstȧhe'évoehnėhéhe naa néhe Diana móstȧheševéhohevóhe. Naa nėhe'še tá'mȧhove'še Ma'heo'o móstano'ėstovȯhevóhe móstano'ėstȧhéhe Rachel tséhetáóénȧse tsé'ȯhkevéestomevȯse ka'ėškóneho. Naa nėhe'še móstȧhóse'ėhéhe naa móstȧhetanévoehnėhéhe Joseph móstȧheševéhohevóhe Ohtséevaamȧhéstovėstse móxhešetsėhésevéhehéhe. Naa nėhe'še tsé'éšėhestáotsėse néhe Joseph, Jacob móstsėhetȯhevóhe Labanevaho. Naa hétsetseha néssá'eévaénánėstse komááhe nȧhtaévȧhóó'óhtse, tséhnėhé'ȯhtséto. Naa tsé'tohe tsévéstoemono naa nanésoneho tsémétseto tséxhotse'óhevomotȧhátse néhe nȧhtseno'easeohtséhoo'o naa néhéne'ena népévėhotse'óhevomotaahtse vonėstȯheaa'e.

Naa Laban móhnėhešetanó'tovȯhevóhe Jacobevaho, éme'nėšėhoo'e naa náme'nėšeamėhotse'óhevomotaha. Tséhe'šease­vovóhnėšéhotsėse Jacobevaho hekȯsáemo móhma'xe­asėtóoovȧhéhéhe. Laban móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho. Naa hétsetseha néhnėhešeha tónetaa'e nėstseonénėxȯhemevȧtse naa máto nėstatónėše­onénėxȯhemevȧtse naa tséhnėšeame­tootóxėstomevȯse Jacob éme'hešeonénėxȯohemevȯse naa máto tséstaéšeamȧhtóvȧhtsévȯse nonómé'tó'e Laban móstato'se­onése­oe'kėhénotȯhevóhe Jacobevaho. Naa mé'tó'e Ma'heóneva mó'oseepéve'toehevóhe Jacob naa móstama'xeasėtóoovȧhehéhe móstoma'xeá'enȯhevóhe kȯsáne. Móstȧhehpėháoovȧhehéhe Laban tséhetóoovaese. Móhno'eá'enȯhevóhe pa'e'pa'onáheho a'éevo'háme naa momóonamo.

Chapter 31 (not revised) - No Audio

    Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Taanáévȧ­hóó'óhtsėstse tȧháóhe tsėhnéxhé'ȯhtseto. Naa nėstsevé'ȯhtsemȧtse. Naa nėhéóhe tóhtoo'e Jacob tséhne'evávóómȯse hekȯsáemo móstaonóomȯhevóhe néhe tsévéstoemose naa henésono naa vétsėhéóhe hápó'e nėhe'xóvéva Laban móxhováneehehéhe. Mó'oo'kȧsȯhevóhe hekȯsáemo tósa'e. Naa Rachel mósta­nomáhtseohéhenotóhe néhe netao'o héovaestse ma'heono heho tséohkėháoena'tovótsese naa néhe he'eo'o naa ka'ėškóneho móstatsėhe'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe Jacob tséxhoo'ėse. Naa Jacob móstamȧhetáhanȯhevóhe hénėhéóhe pa'e'pa'onáheo'otséhnéévȯse naa nėhe'še móstaonótove­aseohehevóhe móxho'nótanó'nėhetóvȯtse Labanevaho. Naa nėhe'še Jacob móstaasėta'ovȯhevóhe néhe hekȯsaemo naa netao'o hová'éhe tseamaese hénėhéóhe ho'eva Mesopotamia móstaéše­na'heeno'éhanetséhe Laban móstanėhestóhehéhe Jacob tsétȧhešeaseohtsėse móstama'xemomáta'eotsėhe. Móstano'héne'enáotsé'tȯhéhe hema'heónamo móhmȧhehováneehehevóhe. Naa nėhe'še tséstaméovóona'otse Laban móstȧhéve'hoomóhevóhe Jacobevaho naa móstané'ho'étová'tovȯhevóhe móstsėhetȯhevóhe, "Néme'sáahó'keoe'kėhé'tovéhe. Néme'sáa'aseno'ȧseohéhenoto nȧhtónaho ta'se násáanóhpavé'ȯhtsémȯheo'o tsé'tóhe tséhevésahéto naa nȧhtónaho. Tsésto'seaseohtsévȯse naa náhéne'ena néévaonótovėhóo'ȯhtsétáno naa néhéne'ena néhávėsévo'eétahe tsé'tóhe tséhne'asenomáhtseto nama'heónamo. Naa Jacob móstsėhetȯhevóhe Labanevaho, "Naa nánėxhóseémooseaseóhtse nee'hȧtse tsé'tóhe tsetaévȧhestanóho hestónaho. Naa néhe nema'heónamo naa tsėhéóhe vo'ėstane mȧhvé'hó'ȯhtse néhe tsetana'he. Naa nóohe'še tsé'tóhe nȧhtotse'ono épȧhoehéne'enovȧheo'o hétsėhéóhe netao'o mȧheévenoestse naa netao'o tséhetaa'eá'enomo taévaaseotsėstseo'o. Jacob móho'nóhene'eno Rachel tséhnėxhesenomahtsėse néhe ma'heónamo. Nėhe'še Laban móstaosáanema'xeévenȯhehéhe móstavovóe'évenȯhehéhe hénėhéóhe Jacob hevé'ho'éoméé'e naa nėhe'še hénėhéóhe Leah's hevé'ho'éoméé'e móstȧhóseévenȯhehéhe naa hénėhéóhe néhe neše he'eo'o hestotse'onévevóho [hestotse'onevóho] nėhéóhe móhvéehevóhe mato hénėhéóhe máto mȯstȧhóseévenȯhehéhe. Naa móho'nótonėšemé'óvȯtsenéhe hema'heónamo. Naa nėhe'še hénėhéóhe Rachel's hevé'ho'éoméé'e móstȧhóseéstsėhnéhe. Naa hotȧhtse Rachel néhe móstano'ootȯhevóhe néhe ma'heóno hénėhéóhe hevé'ho'seono hénėhéóhe hótómá'e vé'ho'éoméé'e móxho'táhanéhe héne vé'he'seo'o naa nėhéóhe móstáxe'séehéhe.

Laban móstama'xeévenȯhehéhe vé'ho'éoméé'e naa móxho'nómé'óvȯtse néhe hema'heónamo. Nėhe'še Rachel móstsėhetȯhevóhe, "Ného'e nėstsevé'eomáta'éhe. Násáa tónéšepévenéhoveóéhe, hétsetseha nánȧhestóne," móxhetȯhevóhe.

Naa Laban tósa'e móxho'nótamé'óvȯtse néhe hema'heónamo.

Naa nėheše Jacob móstamomáta'eotsėhéhe Labanevaho móstatsėhetȯhevóhe, "Násáatónėšėhávėsévo'eétȧhéhe naa mátȯhéva nátónėšėhávėsévo'eétahe hétsėhéóhe hákó'e tséxhósėho'néhoveto naa hétsėhéóhe néne'éšemȧhevé'hóóhta netao'o tséhetaa'eá'enómo. Néne'éšeéveno'xéme naa hová'éhe nésáamé'óhe tséá'enomo. Néso'eáá'e néosee hoháotse'óhevomotaahtse nekȯsaemo éma'xemanėheotseo'o tséhe'éšene'evávoomóno naa mȧhtohto hohtȧhnéveáá'e néhotse'óhevomotaahtse tsésto'sevéstoemóno nėstónaho. Naa nėhe'še naesóhtȯheaa'e nátanéše­aahtse'­hóseamotse'ohe. Náamene'evávoomoo'o nekȯsaemo naa hákó'e mȧhtȯhtoha néno'nétȧhévána tséohkéhešeonénėxomeveto. Naa tsé'tóhe ma'heo'o tséhema'heónamese ného'e namėšéme Abraham naa ného'éehe Isaac sáévevé'ȯhtséma'eestse tótseha néme'éšeévavóvo'keaseméa'tove. Naa Ma'heo'o éhéne'anonȯtse he'tohe naoetsetanóhtotȯtse naa éhéne'ena tséhešė­hoháotse'óhevomotȧhátse naa taa'eva ma'heo'e émonénoto tsépévo'eétȧhétsese nénéehove naa ⁴² mátȯhéva nánéehove naa námoné'tova. Nėhéóhe ta'se mónápévo'eétȧhehéhe nėhéóhe ta'semónápévo'eétȧhéhéhe. Nėhe'še Laban móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho. Naa tsé'tóhe néhestónȧhénoto naa henésonėhevóho ta'se náá'enoo'o naa tsé'tóhe nekȯsaemo ta'se námȧheá'enoo'o naa he'tohe tsėhéóhe netao'o námȧheá'éna. Naa nėhe'še tsésto'sésáatóne'oesanéheto tsėhéóhe tsésto'senėšėhó'hóno nȧhtónaho naa henésonėhevóho. Nėstatšėhešenéšepévatsėstanone. Hétsėhéóhe tsé'tóhe ho'honáeo'o nétȧhone'honeo'o [mano'é'honeo'o] tsésto'seohkemó'ovo'sėhaétse he'tohe nééšenéšepévatsėstanone. Hová'éhe naa nééšeévananóvȧhtsémáne. Naa nėhe'še móstȧhone'hohevovóhe nėhéóhe néhe ho'honaa'o naa nėhéóhe móstanéše'hanaehevóhe. Naa móstaévano'­nanóvȧhtséhevóhe. Naa móstanėhetȧhtsėhevóhe nonámé'tó'e tséto'seohkėsáa'évatsėhe'šeméotȧhtséhévȯse. Naa Laban naa néhe hestotse'ono nėhéóhe móstanėšeohtaenėhevóhe nėhéóhe hóehoseva tséxhoetsėse Jacob naa néhe hevo'ėstanemo. Naa nėhe'še tséstaméovóona'otse Laban móstavȯsémȯhevóhe néhe hevéxaho naa hestónaho. Naa nėhe'še móstaévaasėhóo'ȯhtsėhéhe.

Chapter 32 (not revised) - No Audio

Naa Jacob tséstanėšenáameóhtsėse hósėstse ma'heónėhotse'ono móstóo'e'óehevóhe. Naa nėhe'še tséstavóómȯse móstsėhehéhe, "Hétsėhéóhe móhétsėséhanetséhe Ma'heo'o tsé'ȯhkeveese. Naa nėhe'še héne móstatsėheše­véstȯhéhe néše manaho móstaohketsėhešetsėhésevéhehanéhe. Naa hósėstse néhe hestotse'ono móstavovóeaseméahenotóhe hósėstse hetanóho. Tséstao'sėhéhotonotȯse néhe he'neho Esauhevaho tósa'e nėhéóhe tséhvo'ėstanéhevėse [vetsėse] ho'eva Edom, mó'ȯhkėhestó­hehanetséhe Ma'ėho'e, móhkėheše­tsėhésevéhehanetsėhe Móstsėhetȯhevóhe néhe hestotse'ono, "Tsėhetóhéne tséhe'néhe'továtse nánéehove Jacob ta'se na'ėstse nėstotse'ono naa hétsetseha náévȧho'ėhóó'óhtse. Tȧháóhe náméhaea'ene­vo'ėstanéheve návéstónémo [návésėstánóvémo] tséhešėhétse Laban. Naa ta'e nȧháóhe náhestomeotse naa hétsetseha náma'xė­hestotóvame vé'ho'éotóvao'o naa tooxo'hámėsono naa kȯsáne naa mato náma'xėhemomóoname, he'eo'o naa hetaneo'o. Naa tséhevésėsóne'továtse hétsetseha nétanéstamé'ėstomévȧtse náévaamėhóó'óhtse kómáhe nėstsenėhmásėstovemeno.

Naa nėhe'še Jacob hestotse'ono tséstaévȧho'ėhótaa'ėse ho'ėhóo'óhtsévose ėmóstsėhetȯhevovóhe. Naa nátaéšėho'ėhótóne tséhe'néheto naa néne'éšeáahtse'eamėhétoo'e'ova néva m6ahtóhtȯhno'o hetanóho éne'amevé'ȯhtsémáá'e. Jacob móstae'tóhtȧhéótsėhéhe naa

Chapter 37

Introduction

    Hákó'e tótseha móhvo'ėstanéhevėhéhe na'ėstse hetane, Jacob mó'ȯhkėhestóhehéhe. Hoóma hákó'e hánȧháóhe móhvo'ėstanéhevėhéhe Canaan tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa heho Isaac móxhestóhehevóhe, naa hemėšemo Abraham. Móxhee'hahehéhe, mȧhtóhtȯhohtȧhneše móhnėhestȯxėhevóhe. Móhnéše'evȧhéhe, Leah naa Rachel. Naa móhmomóonotse'ótȯhevovóhe neše he'óho, Zilpah naa Bilhah, mó'ȯhkėhestóhehevóhe. Naa mȧhtohto Jacob hee'haho móhnėxhéstȧhehevóhe tsé'tóhe na'he he'eo'o, Leah, Zilpah, naa Bilhah. Naa Rachel oha móhnésoehnėhéhe, móxho'óxe­tšėhe'kéhahehevóhe, Joseph naa Benjaminhevaho. Naa Jacob móxhehpeméhotȯhevóhe Rachelhevaho.

Joseph and his brothers

    ¹ Naa tsé'éšenaetsėse heho Isaacevaho, Jacob móstanėševo'ėstanéhevėhéhe hénėhéóhe Canaan. ² Naa Jacob hevo'ėstanemo étšėhešemé'emeo'o. Hee'haho Josephevaho móhmónekȧsováahéhevėhéhe, móhmȧhtóhtȯ­hóhtȧhnésȯhtȯheaénamȧhéhe (17). Mó'ȯhkevéstȧhémȯhevóhe he'neho, mó'ȯhkene'evávoomȯhevovóhe kȯsáne. Naa hó'né'évȧho'ėhóo'ohtsėstse Joseph, mó'ȯhkemé'emȯhevóhe he'neho. (Tsé'tóhe móxhee'hahehenovóhe Jacob naa tsémomóone'tovose Bilhahevaho naa Zilpahevaho. Naa mé'tó'e Joseph heške móhnétȧhehevóhe, Rachel, mó'ȯhkėhestóhehéhe.) ³ Naa Jacob móxhohame­méhotȯhevóhe Josephevaho tséstó'hestȯxetsėse hee'haho, tséhvé'­hestáotsetsėse tsé'éšeéna'hėse Jacob. Naa Jacob tséxhohameméhótȯse Josephevaho móhmétȯhénotóhe véhoneéstse'heno. ⁴ Naa he'neho tséstȧhéne'enotsėse tséhešeno'kėhoháeméhotaa'ėse néhe héhevóho móstavé'še­ase­péotaehevóhe naa mó'ȯhkeno'e­óoxȯhetaehevóhe. ⁵ Naa no'ka Joseph móhno'o'ováxe'­tovȯhevóhe he'neho. ⁶ Móhmé'ėsto­me­vȯhevóhe tséhešeováxėse, "Naa né'áahtove! Néto'se­mé'ėstomé­vatsénóvo tséhešeováxenáto. ⁷ Nėhéóhe néhotse'óhema pénȯheonévo'eva, néhohpo'óestsénonėstse pénȯheonévó'ėstse. Naa hé'tóhe tséhohpo'óestséto éxaetaomepévetomȯhto'táotse. Naa hé'tóhe tséhohpo'óestsése énéma'óneeóeo'tsé'tánóvo hé'tóhe tséhohpo'óestséto, naa éma'kėsta'éoeo'tsé'tánóvo sétóve tsého'tatse, ta'se móvéhonevetȯhanéhe." Naa tséstamá'se­mé'ėstomevȯse Joseph, héne máto móxhósevé'šepéotaehéhe he'neho. ⁸ Móstšėheše­totó'hosemaehevóhe, "Heehe, néohkė­hoháo'ótahtse, mónéto'sevéhoneve hó'ótóva, naa mónéto'seohke­no'ho'emaovéme?" móxhetaehevóhe. ⁹ Naa nėhe'še móstȧhósetšėhešeováxenȧhéhe, naa móstȧhóse­mé'ėstomevȯhevóhe he'neho tséhešeováxėse, "Náhósetšėhešeováxe: néše éše'heo'o taa'eva tséohkėhoesėstse naa na'ėstse éšeeva, naa mȧhtóhtȯ­hóhtȧhna'ėstse hotóhkeo'o nánėhvése­anȯhe­ma'kėstá'eóé'tóó'e." ¹⁰ Naa héne tséhešeováxėse máto móstȧhóhta'haovȯhevóhe heho. Naa móstsėhetaehevóhe heho, "Hénová'e tséhésėhetóse­nėheše­ováxenato? Mónéto'senėhešema'kėstá'eóe'tóvatséme tséhnéehóvéto naa neško naa tsé'tóhe tséhe'néhe'tovóse, móhe tsenėhešė­héne'enohe tséheševéhoneveto?" ¹¹ Naa Joseph he'neho móxhoháe'­e'hanótaehevóhe, naa "Hénová'énėse tséhetósėhešetšėheše­ováxėse?" móxhešetanȯhevóhe heho.

Joseph is sold by his brothers and taken to Egypt

¹² Naa tsestanenóve'xóvetse he'neho móstȧhéne'evá­voomȯhevovóhe héhevóho hekȯsaemo a'e nėhéóhe Shechem tsé'ȯhkėhenóvetse. ^13-14 Naa no'ka éšeeva Jacob móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Tȧhéve'hoomenano nevésėsono naa no'vé'hoomoono kȯsáne, naa ne'évȧhéhohta'haoveo'o!" "Nómonėhe'še," móxhetaehevóhe. Hénėhéóhe móstȧhéseaseohtsėhéhe Hebron, hénėhéóhe móhvo'ėstanévėhevóhe. Tséstȧho'eohtsėse Shechem ¹⁵ na'ėstse hetanóho móhvóomaehevóhe ta'se móhnȯhtsevóohtȯhéhe hová'éhe, móstsėhetaehevóhe, "Hénová'e tsénȯhtse'omo?" ¹⁶ "Naa nánȯhtse'ovoo'o tséhe'néhetono. Hétsėhéóhe tósa'e éne'evá­voomovo kȯsáne. Mónésáavóomóheo'o?" ¹⁷ "Naa étaéšeáahtse'eéva­aseohtseo'o. Nánéstovoo'o, éhoó'hetsėhevoone, 'Táaxa'e, nétatsėhe'ȯhtsémáne Dothan,'" móxhetaehevóhe. Naa hénėhéóhe Joseph móstamé'ovȯhevóhe he'neho. ¹⁸ Tséssáa'éšė­ho'eohtséése hénėhéóhe háá'ėše, móhne'éšeáahtse'vóomaehevóhe he'neho, móstaémooseéxo'emanéoohehevóhe tséto'sėhešena'haa'ėse. ¹⁹ Móstšėhešetotó'hosemȯhevovóhe , "Heehe, éne'éšėho'eohtse tséohkeováxėstse! ²⁰ Nėstana'hone naa nėstaéseóešemone hétsėhéóhe tséhvósȯhetse. Naa móme'ȯhkeéveévȧhéováxe! Nėstavá'nenėhetone tséhéhétse, 'Hea'ėháma éna'haa'e hováhne naa móno'mȧha'hamaehevóhe.'" ²¹ Naa na'ėstse he'neho Reuben mo'ȯhkėhestóhehéhe, móxháa'éhahehéhe. Móstanéstovȯhevóhe hevásemo, mósto'seonésevéstȧhémȯhevóhe Josephevaho. Mostsėhetȯhevóhe hevásemo, "Névé'na'hovo, ²² naa mato névé'eónėxanóvo. Mé'tó'e nétavá'neéseóešemone hétsėhéóhe tséhvósohe." Móstšėhešetanȯhéhe, "Nȧhtsenėhmóneévȧhé­hoestano nenóveto. Ma'taéšeévȧhóesta'ó'hóto nȧhtaévȧhóo'otseho." ²³ Joseph tséstȧho'eohtsėse móhné'seéstse'hená'hamaehevóhe he'neho. ²⁴ Naa nėhe'še móstaése­óešemae­hevóhe tséh­vósȯhetse. ²⁵ Mósto'se­mésėhehe­vóhe he'neho, hénėhéóhe ho'eva móstȧhámės­toehevóhe. Naa nėhe'še móstavóo­mȯhevovóhe vo'ėstanóho móhne'­ameoh­tsėhevóhe, Ishmaelites, mó'ȯhkėhestóhehevóhe. Móstáhoehe­novo­vóhe pa'e'pa'onáheho, mó'ȯhkė­hohtóvotȯhevovóhe vo'ėstanóho, nėhéóhe móxhé'ȯh­tsėhevóhe Gilead. Naa hósėstse pa'e'pa'onáheo'o mó'amo'xéoh­tsėhenovóhe hová'éhe heva heo'keméeotsestȯtse naa máto heséeo'ȯtse. Móstaamėhé­ohtóvȧhenovóhe hé'tóhe nėhéóhe Egypt. ^26-27 Na'ėstse Joseph he'neho Judah móstsėhehéhe, "Naa máto heva néme'ta­šėhešévémáne: Nétavá'nėhohtóvanone kómááhe nėstsėsáa'­ónėxanóhene, néheváseménone. Hová'éhe néme'héamȧhénone ma'tavé'na'hótse naa máto ma'tavé'netsé'étse tséhešėhovánee'ėse." Naa néhe hósėstse móstapévatsėstȯhenovóhe. ²⁸ Naa nėhe'še néhe tséohkėhohtóvatsese tséstȧho'ėhótaevȯse, néhe he'neho móhne'évȧhóestanaehevóhe Joseph hénėhéóhe tséhvósȯhetse naa móxhohtóva'toehevóhe Ishmaelites. Móhnéso'oemėhéhe naa nėhe'še móstatsėhe'otsėhaehevóhe hénėhéóhe Egypt. ²⁹ Naa Reuben móho'nóxhoo'ėstse tséstȧhohtóvávȯse Josephevaho. Móstaméhae'­évȧ­­héhoestanaehevóhe, mó'éšeáahtse'­hováneehehéhe hénėhéóhe. ³⁰ Tséstaévȧhósėho'ėhné'tóvȯse néhe hevásemo móstsėhetȯhevóhe, "Ehovánee'e tséhevásemétse, naa náme'tatónėšévémȧse?" ³¹ Nėhe'še na'ėstse kȯsáne móhna'hohevovóhe, móstanovėse­mome'aévėšemȯhevovóhe Josephevaho heéstse'heno. ³² Naa nėhe'še héhevóho móstavóo'sėhohenovóhe néhe éstse'heno, móstsėhetȯhevovóhe, "Tsé'tóhe námé'ovone, mó-heéstse'heno nee'ha?" ³³ Tséstavóómȯse móstananovȯhevóhe. "Héehe'e, heéstse'heno! Móoné'seómena'haehevóhe hováhne, hea'ėhama éma'xepéa'hamáá'e naa mótȯséeno'mȧhaetaehevóhe," móxhehéhe." ³⁴ Naa móstama'xevone'éšeánovetanȯhéhe. ³⁵ Naa néstȯxetsėse hevo'ėstanemo mó'onésevovóešemaehevóhe, naa móho'nó'­áahtovȯtse. Móstsėhehéhe, "Nȧhtanėšėhetóse­ame­ánovetano ta'e ma'tanaéto." ³⁶ Naa nėhe'xóvéva hápó'e vétséno tséhohtóva'toese Joseph móstaéšėho'eohtsėhevóhe Egypt. Naa nėhéóhe móstȧhóseo'omėhohtáva'toehevóhe, na'ėstse hetane Potiphar, móxheševéhehéhe. Néhe Potiphar móhvéhone­matanáe­ve'ho'évėhéhe tséxhemȧheónetsėse tséma'xevéhonevetsese.

Chapter 38

Judah and Tamar

¹ Nėhe'xóvéva hápó'e na'ėstse Joseph he'neho Judah tséhestoestse móstatsėhe'hehéhe Adullam hénėhéóhe hevésenóho tséhvo'ėstanéhevetsėse Hirahevaho. ² Naa tséstaéšenenóvoo'ėse móhvóomȯhevóhe na'ėstse kȧse'éeheho, heho Shua mó'ȯhkė­hestóhehevóhe. Mós-Canaanit-évėhevóhe. Judah mósta­véstoemȯhevóhe ³ naa móhna'nóehnėhevóhe, móhmȧhe­hetanévėhevóhe. Tséháa'éhahétsese Er móxheševéhohevóhe. ⁴ Naa tsénéxa'onėstse heške móstaomeoesevéhaehevóhe Onan, móxhestóhehéhe. ⁵ Tséhvo'ėstanéhévévȯse Chezibeveno, hénėhéóhe móxhestáotsėhéhe tsétšėhe'kéhaestse. Naa heške móxhósetaome­oesevéhaehevóhe Shelah. ⁶ Naa tséstaéšeéšee'ėse Er, heho móstamonéhetsenotóhe he'óho tséto'sevéstoemose, Tamar móxhestóhehéhe. ⁷ Naa oha mó'ame­óo'ȯse­vo'ėstanéhevėhéhe Er, naa tséhvé'nėheševo'ėstanéhevėse móhvé'šena'haehéhe Ma'heóneva móstaomenėhešéhahtsėhéhe. ⁸ Naa nėhe'še Judah hee'haho tsénéxa'ónetsese móstsėhetȯhevóhe, "Naa hétsėhéóhe tséhvo'ėstanéhévétse étsėhéso mé'tó'e nėstsevéstóémo tsé'tóhe tséméhaevéstoemose tséhe'néheto. Naa mȧxhenésónėhése mȧxhetanévesėstse Er hee'haho tsehesétame, naa tsemȧheamahe netao'o hová'éhe tséméhae'á'énȯtse Er." ⁹ Naa héne móho'nóxho'aestse heho tséhetaa'ėse. Móskánomevéamȯhevóhe Tamarhevaho naa oha tóséé'e móho'nóxhenésonaovȯtse. ¹⁰ Naa Ma'heóneva móho'nóhpévatsėstotsėse. Naa héne móhnóhpavé'šė­hováneehehéhe. ¹¹ Judah móho'nóhnėheto'ȧhetsėstomevȯtse néhe hee'haho tsétšėhe'kéhahétsese Shelahevaho tsésto'sėhósenėhešė­hováneehetsėse. Móstsėhetȯhevóhe Tamarhevaho, "Taévatšėhešė­hóó'óhtsėstse tséxhéstȧheto. Naa nėhéóhe nėšėhoeo'o, nėstsevé'eévȧhósevésėhevoone ta'e ma'taéše­éšee'ėstse tsé'tóhe Shelah. Naa nėhe'še nėstavéstoema," móhvá'ne­nėheše­netsé'e'tovȯhevóhe hevéxaho. ¹² Tséstaéšė­háestȯheaénoo'etse Judah tsévéstoemose móhnaehevóhe. Naa tséstaéšeénėšéševėse móstao'setšėheše­vé'ȯhtsémȯhevóhe hevésenóho Hirahevaho hénėhéóhe Timnaheveno. Móstao'sėhéve'hoomȯhevovóhe Judah hekȯsaemo tsésto'seoo'kȧxetsėse. ^14b Naa nėhe'xóvéva néhe tséméhaehevéxahese Tamarhevaho mó'ȯhketšėhešetanȯhéhe, "Shelah móéšeéšeehéhe naa hovánee'e hová'éhe násáaho'hé­mé'ėstomóéhe. Naa hea'e náto'sėsáa­tónėševéstoemóhe." ¹³ Naa tséstanéstomónėse Judahevaho tsésto'sėho'eohtsetsėse ^14a móstané'tanȯhenótse hestone'óonȯtse tsévé'šėhéne'enoese tséhešenėšéševėse, naa móstanėheše­e'sanéoohehéhe ta'se mátȧháa'e, naa móhno'hóoménenȧhtsėhéhe. Naa móstanovȯsė­héamónoehéhe méónéva a'e Enaimeveno, naa héne meo'o mótatsėhe'otséhanéhe Timnaheveno. Móxhéne'enȯhéhe hénėhéóhe tséto'sėhešeamėsóhpeohtsetsėse tséméhaehemėšémese Judahevaho. ¹⁵ Naa Judah tséhnėšená­ameohtsėse móstavóomȯhevóhe néhe he'óho naa oha móho'nóhnanovȯtse tséhvé'hóoménenȧhtsetsėse. Hotȧhtse mónėséhanéhe tséméhaehevéxahese Tamarhevaho. "Mátȧháa'e," móxheše­tanóotsėhéhe Judah. ¹⁶ Móstȧho'eohé'­tovȯhevóhe, "Naa mónėstsenėhvéame?" móxhetȯhevóhe. "Naa hénová'e tséto'semétseto?" móxhetaehevóhe. ¹⁷ "Naa na'ėstse kȯsáéso," Judah móxhetȯhevóhe. "Naa hénová'éto éme'métseto hétsetseha ta'e máhnėxho'eotsehȯtse kȯsáéso?" móxhetaehevóhe. ¹⁸ "Naa hénová'e tsého'ȧheto?" móxhetȯhevóhe. ¹⁹ "Naa nemȧxanenestȯtse tséhevo'ótané'tomo naa nėstó'kȯhtóhe," móxhetaehevóhe Tamarhevaho. "Naa nómonėhe'še," móxhetȯhevóhe. Móstaosáanevéamȯhevóhe. Naa tséstaévȧ­ho'ė­hóó'óhtsėse Tamar móstaévȧhóseéstanȯhenótse nesta hestone'óonȯtse. Nenóveto móxhéne'enȯhéhe tséstȧhóse'ėse. ²⁰ Nėhe'še Judah móstsėhetȯhevóhe hevésenóho Hirahevaho, "Tsé'tóhe kȯsáéso tatsėhe'otšėšeha, tȧhémetseha néhe mátȧháa'e. Naa né'évȧhestanomeo'o navo'ota naa nȧhtó'kȯhtóhe." Naa tséstȧho'ehnėse móxhováneehehéhe néhe mátȧháa'e. ²¹ Nėhe'še móstatóxenėstsėstovȯhevóhe néhe hetanóho a'e nėhéóhe tsémaevo'ėstanéhevétsese Enaimeveno, "Naa tósa'e étóne'oohe néhe mátȧháa'e tsėhéóhe tséméhaeamónoo'ėstse méóne?" "Naa hovánee'e ésáamátȧháa'évéhe hétsėhéóhe," moxhetaehevóhe. ²² Naa móstaévatsėhe'ȯhtsėhéhe hevésenóho Judah nėhéóhe tséxhoetsėse. "Násáamé'ovóhe. Nánėhetaa'e, 'Hovánee'e ésáamátȧháa'évéhe hétsėhéóhe,'" móxhehéhe Hirah. ²³ "Naa éme'nėšėho'tse tséméto. Naa tsé'tóhe kȯsáéso tsétaméhaemeto nȧhtanėšeévaá'éno. Naa ma'tanėševé'hetóseamenȯhtsemótse nėstsenėxhohátse'toeneo'o," móxhetȯhevóhe Hirahevaho. ²⁴ Mó'éšeáahtse'na'heéše'hamȧhéhe Tamar, tséstanéstomónėse Judah, "Tséméhaehevéxaheto Tamar tséhmátȧháa'évétánȯse móstȧhésėhóse'ėhéhe." Naa móstamomáta'eotsėhehéhe Judah, "Tȧhóesto'ėstósema naa vonȧho'nóhéne!" ²⁵ Naa tséstanėšenáamėhóestósemėse Tamar móstsėhehéhe, "Tȧhéhotoneváena namėšeme Judah, naa hé'tóhe tano'métȯhéne ho'ota naa hó'kȯhtóhe, naa tsėhetóhéne, "Vé'hóóhtȯtse! Néhe tséá'éno hé'tóhe, nea'háanéhe tséoxėse'étaóéése.'" ²⁶ Naa tséstavóóhto Judah móstsėhehéhe, "Šéaa, hésévávónó'e, navo'ota naa nȧhtó'kȯhtóhe!" Nėhe'še móstsėhehéhe, "Tsé'tóhe tséméhaehevéxahéto ésáa'oné'seómemátȧháa'évéhe. Evá'nenėhesémáne. Naa tséhnéehóvéto náma'xeó'ȯhto'eého tsé'tóhe tséméhaehevéxahéto. Nánetse'e tséhnėheto tséto'sevéstoemȯse tsé'tóhe nae'haho tsétšėhe'kéhahétsese Shelahevaho, naa nėhe'še násáanovȯse­métȯhénoto." Naa Tamar mó'évaénanėhéhe naa Judah mé'tó'e móstaévaase­vovóhnėhešéhohevóhe. ²⁷ Tséstaéšeto'seanéotsėse Tamar móstȧhéne'enóhehanetséhe tsésto'sėhestȧhkėhnévóéhnėse. ²⁸ Na'ėstse néhe mé'ėševȯtse móhnėxhóehe'onáotsėhéhe. Naa néhe tsétoenovȧtse móstatoo'ėšévaenȯhevóhe tséma'onéehétsese ho'tanono hénėhéóhe he'ȧhtseneva. "Tsé'tóhe éovóehestáotse," móxhehéhe. ²⁹ Naa oha móstaévaésėhe'onáotsėhéhe naa mé'tó'e néhe tsésáahevóhonééstse móhne'ovóehestáotsėhéhe. Naa néhe tsétoenovȧtse móstsėhehéhe, "Nooo, étatónėšenėhesóotsénėse!?" Naa tsé'tóhe tséovóehestáotsėstse Perez móstȧhešeoesevéhehéhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe tséhóevésétánȯtse. ³⁰ Naa nėhe'še mé'tó'e néhe na'ėstse tséxhósėhestáotsėse móssó'­pȧhonoe'tȯhevóhe he'ȧhtseneva néhe ho'tanono. Zerah móstȧheševéhehéhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe Eše'he Ȯhmé'éhnėstse. Néhe Perez naa Zerah móhnéšėhetanévėhevóhe.

Chapter 39

Joseph and Potiphar's wife

¹ (Naa éto'seévȧhósėhóseme Joseph.) Hénėhéóhe móstaéšė­ho'eohtséhehéhe Egypt tsésto'semomóonéhevėse. ² Naa Ma'heóneva móxháhané'oehevóhe naa mó'ȯhkeno'­véstȧhémaehevóhe netao'o tséhešévėse. Hénėhéóhe hemȧheóne Potipharhevaho móxhotse'óhe­vo­motȧhohevóhe. ³ Naa Potiphar móstȧhéne'enáotsé'tȯhéhe Ma'heóneva tséheševéstȧhémaa'ėse Joseph naa tséohkėheše­no'vé'še­pévotse'oese. ⁴ Naa móstaoseepévatamaehevóhe naa móstȧhóna'ove­véhoneve'sėhaehevóhe hénėhéóhe taamááhe hemȧheóne naa máto netao'o tséstaomeá'éno. ⁵ Naa tséhvé'še­néehóvetsėse Josephevaho, Ma'heo'o móstaasepéve'tomóvȯhéhe Potiphar netao'o hevo'ėstanéhevestȯtse hénėhéóhe hemȧheóne naa hesto'eva. ⁶ Naa Joseph tséhvé'nėhešepévotse'oese, néhe Potiphar hová'éhe móho'nó'ȯhkeóetsetanó'to, oha tséto'semesėse. Naa Joseph mó'oseeono'ȧhehéhe. ⁷ Naa a'e nenóveto néhe Potiphar tsévéstoemose móstapévatamaehevóhe, naa nėhe'še móstȧho'ȧhé­oetsé'­toehevóhe. "Néxhéveamėstse!" móxhetaehevóhe. ⁸ "Hová'ȧháne, náme'hénėhešé'tóvo tsé'tóhe tséhotse'ótá'ėstse. Naa náhóna'ovevéhonaova. ⁹ Nánėhešene'étamé'tova tsésto'semȧhe­ne'evávóóhtómo hová'éhe, oha tsévéstoemȯtse néno'keá'ena. Mónáme'nėhešėhé­havėsévo'eétahe. Esáanėheto'ȧhéhe Ma'heo'o," móxhetȯhevóhe Joseph. ¹⁰ Naa móho'nóhnéhnetamėstse néhe he'e, móhváhtomeamėho'ȧhéhenotóhe. "Hová'ȧháne," mó'ȯhkėhetȯhevóhe Joseph, móho'nó'ȯhkeno'háhane'ovȯtse. ¹¹ No'ka éšeeva tséstaésėhéhotse'oese, tsémȧheónėhotse'óhese móhmȧhehovánee­hehevóhe hénėhéóhe. ¹² Potiphar tsévéstoemose móhno'kėhoehéhe. Móstanȧha'enȯhevóhe Josephevaho, móstȧhósenėhetȯhevóhe, "Néxhéveamėstse!" Naa móstama'xėšéšėxa'xėhéhe, heéstse'heno móhné'seotsėhevóhe. Móstȧhóo'ȧhéotsėhéhe, móstanoohto'ȧhé­otséhenotóhe hepėsó'hestoto. Naa néhe he'e mósšéšėtoenȯhevóhe néhe hepėsó'hestoto. ^13-14 Móstaasepe'pe'éstȧhéhe naa néhe hósėstse hotse'ono móhne'ésto'ȧhéotsėhevóhe. Móstsėhetȯhevóhe, "Nooo, tsé'tóhe kȧsováahe tsé-Hebrew-hevėstse, tsėhéóhe tséhotse'ótaese tsévéstoemo, névá'nėho'hétanéhevo'eéhaene. Náohto'se­na'so'eéševaena, nėhe'še náma'xeaseéškȯse'hahe. ¹⁵ Nėhe'še étanovȯsėhóo'ȧhéotse, étanoo'hováoohénoto hepėsó'hestoto, tsea'háanevóhe," móxhehéhe néhe he'e. ^16-18 Naa nėhéóhe néhe hepėsó'hestoto móhnėšėho'hohevóhe ta'e tséhnėxho'ė­hóo'ȯhtsetsėse tsévéstoemose. ¹⁹ Naa tsésta­néstomónėse Potiphar mó'oseemomáta'eotsėhéhe. ²⁰ Móstaése­óešemȯhevóhe Josephevaho too'ėhémȧheóne, tsé'ȯhketoo'ėhetsėse néhe tséma'xevéhonevėstse hestotse'ono ȯxhávėsévo'eé­tȧhévosėstse. ²¹ Naa hénėhéóhe móssó'eamevéstȧhémaehevóhe Ma'heóneva, naa móhnėšeame­méhotaehevóhe, naa héne móhvé'še­pévatamaehevóhe tsévéhonene'evávoosanétsese. ²² Naa nėhe'še hápó'e móstanėhetotse'ótaehevóhe tsésto'sene'evávóómȯse néhe tsétoo'ėhétsese, naa móhmȧhevovóhnėhešéstsėhéhe netao'o hová'éhe hénėhéóhe hotómá'e too'ėhémȧheóne. ²³ Tséhvé'nėheše­pévotse'oese Joseph, néhe tsévéhone­ne'evávóosanétsese hová'éhe móho'nó'ȯhkeóetsetanó'to. Ma'heóneva móhnėheše­véstȧhé­maehevóhe Joseph.

Chapter 40

     ¹ Tséstanenóve'xóvetse tséma'xevéhonevėstse móho'nós­pévátsésto neše hevéhonotse'ono tséhešévetsėse. Na'ėstse mó'ȯhkėho'hénoohomóehevóhe naa néhe na'ėstse móhvéhonėhomȯsévé'ho'évėhéhe. ² Móstȧ­háestáhaotsé'tovȯhevóhe hestotse'ono ³ naa nėhéóhe móstaéseóešemȯhevóhe tséstoo'ėhetsėse Josephevaho. ⁴ Naa néhe tséohkevéhonene'evávóósánėstse móhnėhetȯhevóhe Josephevaho tsésto'sene'evávóómȯse tséhnéšetsėse. Móxhoháa'éhoehehevóhe. ⁵ No'ka taa'eva móhnéše­ováxenȧhevóhe. ⁶ Tséstaméovóona'otse tséstȧho'ėhótaevȯse Josephevaho móstȧ­héne'enáotsé'toehevovóhe tséhešėhávėsévetanóvȯse. ⁷ "Hénova'e tséhésėhávėsévetanóse?" móxhehéhe Joseph. ⁸ "Naa nánéšeováxenáme, hovánee'e ésáahéne'enóhe tséhešėtováto," móxhetȯhevovóhe. "Nama'heóname éhéne'enanȯtse ováxėstotȯtse tséhešėtovátotse. Nétónėšeováxenáme?" móxhetaehevóhe. ⁹ Naa néhe na'ėstse tséohkeméhaehénoohemovose tséma'xevéhonevetsese móstsėhehéhe, "Naa náno'ó'eováxe na'ėstse hohpȧhaa'éhemeno'e ¹⁰ he'ama éna'hánėstse hestaenȯtse, étavéhpotséveotsénėstse, naa nėhe'še a'e héne hohpȧhaa'éhemenȯtse énėxhoe'toetsénėstse naa étano'péveéxȧho'oetsénėstse. ¹¹ Naa hé'tóhe náno'eóó'e hetohko tseohkevé'šemanėstse tséma'xevéhonevėstse naa héne nátao'enanȯtse hohpȧhaa'éhemenȯtse naa hénėhéóhe nátaaseo'ȯsé'o'tsenȯtse hetóhkonéhéva. Nėhe'še nátamanoho tséma'xevéhonevėstse," móxhehéhe. ¹² Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Naa étšėhešėtováto tséhešeováxenato. Héne na'he hestaenȯtse évé'šėhetáohaméstóvénėstse na'hee'ėše. ¹³ Nėhe'xóvéva nėstseévȧhóe'énana tséma'xemȧho'emanėstse. Naa nėstseohkeévȧhósėhénoohomevo. ¹⁴ Nėstsevé'vonetanó'tove, nėhetóhta'haovoo'o tséma'xevéhonevėstse tséheševéstȧhémátse nonohpa hápó'e nȧhtseonȧháxevé'šeévȧhóe'énana. ¹⁵ Ná-Hebrew-heve, hétsėhéóhe (Egypt) náho'nomáhtsé'tóne tsésto'se­momóonéhévéto. Násáa'ó'ȯhto'eétȧhéhe tósa'e, hénová'e éme'vé'šėhétoo'ėhéto?" móxhehéhe Joseph. ¹⁶ Naa néhe homȯsé­ve'ho'e tséstanéstomóné'to héne ováxestȯtse tséhešėtovátotse móstapévatsėstȯhéhe, naa hápó'e mótaosáanemé'ėstomévȯhevóhe Josephevaho tséhešeováxėse. "Naa hápó'e nátšėhešeováxe: éna'hanėstse kóhkonȯheo­nȯtse tsé'ȯhke­vé'hó'ta, éto­tóovo'­tá­nėstse, namé'kóne étáho'tánėstse. ¹⁷ Naa héne tsétáho'ko'ta netao'o hová'éhe tséohkėhonóhtomovo tsé­ma'xe­­véhonevėstse émȧhevé'še­ó'otómo'enatse. Naa vé'kėseho éohkease­méseotsénóvo," móxhehéhe. ¹⁸ Nėhe'še Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Naa étšėhešėtováto héne tséhešeováxenato: Hé'tóhe na'he tséohkevé'hanenéstovee'ėstse évé'šėhetáoha­méstóvénėstse na'hee'ėše. ¹⁹ Ma'tana'heé­no­'etse tsé­ma'xe­vého­nevėstse nėstsee'enotová­vo'ohe. Naa nėhe'še nėstse­novȯsė­hoé­sema hoóhtsetseva, naa nėstsė­ho'ėhéméváá'e vé'kėseho," móxhehéhe. ²⁰ Naa tséstana'­he­éno'etse móstȧheaénamȧhéhe néhe tséma'xevéhonevėstse. Móstamȧhemó'otȯhevóhe tsévéhonotse'óhetsese. Nėhe'še móstsėhehéhe, "Néxhéhoeotseha néhe néše hetaneo'o, tséohke­méhae­hotse'ótóno." ²¹ Móstanėhetȯhevóhe néhe tséohkė­hénoohomóese tsésto'seévȧhósenėhetotse'ótose. ²² Naa néhe na'ėstse mé'tó'e móhna'hehéhe, móhnovȯsėhoésemėhéhe hoóhtsetseva. Móstó'taemȧhenėsóhanetséhe Joseph tséhešemé'ésto. ²³ Naa néhe tséohkėhénoohomevose tséma'xevéhonevetsese móho'nóstȧxae'évamé'etanó'tóvȯtse Josephevaho.

Chapter 41

Joseph interprets the king's dreams

¹ Naa tséstanéšeaénoo'etse néhe tséma'xevéhonevėstse hápó'e móstaosáaneováxenȧhéhe. Móstšėhešeováxenȧhéhe: hénėhéóhe móhnéehéhe tóxeo'hé'e, Nile mó'ȯhkėhestóhehanéhe héne o'hé'e. ² Naa nésohto vé'ho'éotóao'o móhnėhmé'eonóhnėhevóhe hénėhéóhe o'hé'e, móhma'xėhe'keómėhevóhe. Hénėhéóhe a'e tóxeo'hé'e móstaaseévenó'tsėhevóhe. ³ Naa nėhe'še nésohto móhne'áahtse'hósemé'eonóhnėhevóhe. Naa mé'tó'e néhe mó'oseetóhkona'hehevóhe. ⁴ Naa nėhe'še sé'ea'e mótaasemȧha'hamȯhevovóhe néhe vé'ho'éotóa'o tséhe'keómetsese. Naa hénėhéóhe móstȧšé'šeotsėhéhe néhe tséma'xevéhonevėstse. ⁵ Naa nėhe'še móstaévȧhósenáootsėhéhe. Móstȧhóseováxenȧhéhe. Móstšėhešeováxenȧhéhe: nésohto móhnėhestáhanevótse pénȯheonéma'óhkeenáhtotȯtse móspȧhonoe'tóhanevótse na'ėstse pénȯheonévó'éva. Mó'éšepéveéxȧho'táhanevótse. ⁶ Naa nėhe'še nésohto ma'óhkeenáhtotȯtse móxhósemé'pȧhonoe'tóhanevótse. Naa héne mé'tó'e mó'áhanȧho'táhanevótse. ⁷ Naa hé'tóhe tséáhanȧho'taa'ėstse móstamȧha'hahtsėhenovótse héne tsépéveéxȧho'tátsee'ėstse. Naa hénėhéóhe néhe tséma'xe­véhonevėstse móstaévȧhósėšé'šeotsėhéhe. Móstȧhéne'enȯhéhe tsévá'nėhešeováxėse. ⁸ Naa tséstavóona'otse móstaóetsetanó'tȯhéhe tséhešeováxėse naa máto tséhešėtovátotse. Móstamóheeva­mȯhevóhe ma'heónevo'ėstanóho naa tséháehéne'enovȧhétsese hénėhéóhe Egypt. Móxhóhta'haovȯhevóhe tséhešeováxėse, héva na'ėstse móho'nóxhéne'enotsėstse heováxėstotȯtse tséhešėtovátotse. ⁹ Nėhe'še tséohkėhénoohomevose tséma'xevéhonevetsese móstȧxaetae'évamé'etanóotsėhéhe. Móstsėhetȯhevóhe néhe tséma'xevéhonevetsese, "Otsėhámóhe néto'se­méhae­hóhta'háovȧtse. ¹⁰ Nésó'héne'enahe tsé'omáta'eotseto, néóešememeno, nánéehove naa tsé'tóhe véhonėhomȯséve'ho'e too'ėhémȧheóne? ¹¹ No'ka taa'eva nánéšeováxenáme. ¹² Naa nėhéóhe na'ėstse kȧsovááhe évéstoo'ehe, é-Hebrew-heve." Móxhósetsėhehéhe, "Ehotse'ótáá'e tséne'evávoosanétsese. Tséxhóhta'haovótse tséhešeováxenávótse námé'ėstomóene tséhešetovátotse. ¹³ Naa étó'menėhesotse tséhešemé'ésto. Hámó'ȯhtse hétsėhéóhe néohkeévȧhósėhénoohomevȧtse, naa mé'tó'e néhe véhonėhomȯséve'ho'e néná'ho," móxhetȯhevóhe. ¹⁴ Naa nėhe'še néhe tséma'xevéhonevėstse móstaonóomȯhevóhe Josephevaho. Naa Joseph móstaovóeoo'kemé'hahtsenáootsėhéhe naa móstano'nétȧhévee'sanéoohehéhe. Naa nėhe'še hénėhéóhe a'e móstatsėhe'oohé'toehevóhe tséxhoetsėse tséma'xevé­honevetsese. ¹⁵ Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe tséma'xevéhonevetsese, "Náováxe, naa hovánee'e ésáahéne'enóhe tséhešėtovátotse. Nánéstomóne mónéohkėhéne'enȯhéhe hé'tóhe ováxėstotȯtse tséhešėtováto." ¹⁶ Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Naa násáataomėhé­hene'enóhenȯtse hé'tóhe ováxėstotȯtse tséhešėtováto oha nánėhetȯhóota nama'heóname." ¹⁷ Naa nėhe'še néhe tséma'xevéhonevėstse móxhóhta'haovȯhevóhe tséhešeováxėse. Móstsėhetȯhevóhe, "Tséstaováxenáto nánéé'e tóxeo'hé'e Nile. ¹⁸ Naa návóomoo'o nésohto vé'ho'éotóao'o, énėhmé'eonóhneo'o o'hé'e, éma'xėhe'keómeo'o. Etaaseévenó'tseo'o tóxeo'hé'e. ¹⁹ Naa nėhe'še nésohto énėxhósemé'eonóhneo'o hénėhéóhe o'hé'e, mé'tó'e tsé'tohe éma'xetóhkona'heo'o. Násáatšėhe'še­vóomóheo'o tsénėhešetóhkona'hese hétsėhéóhe netao'o Egypt. ²⁰ Naa néhe tsétóhkona'hese tséma'xėhe'keómetsese étamȧha'hamovo. ²¹ Tséstaéšemȧhemȧha'hamovȯse ésó'eáahtse'nėhešetóhkona'heo'o. Naa nėhe'še nátȧšé'šeotse. ²² Nėhe'še tséstaévȧhósenaóotséto nátaévȧhóseováxe. Návóohtanȯtse nésohto pénȯheoné­ma'óhkeenáhtotȯtse, épȧhonoe'tónėstse na'ėstse pénȯheonévó'éva. Eéšepéve­éxȧho'ónėstse. ²³ Naa nėhe'še nésohto pénȯheo­néma'óhkeenėstotȯtse énėxhósemé'pȧhonoe'tónėstse na'ėstse pénȯheonévó'éva. Mé'tó'e héne énoónónėstse. ²⁴ Naa héne tsénoóno'o'ee'ėstse étamȧha'hahtsénovȯtse héne tsépéve­éxȧho'tátsee'ėstse. Tséhmé'ėstomevono tsé'tóhe ma'heónevo'ėstaneo'o ésáahéne'enóhénóvo tséhešėtovátotse tséhešeováxenavo." ²⁵ Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Hé'tóhe tséhešeováxenato nexa éséesónėstse. Ma'heo'o mónévóo'sėhaehéhe tséto'sėheso. ²⁶ Tsé'tóhe nésohto vé'ho'éotóao'o tséma'xėhe'keómese évé'šėhetáohaméstoveo'o nésȯhtȯheaa'e, hová'éhe netao'o éto'seóótȧhómo. Naa hé'tóhe nésohto pénȯheonéma'óhkeenáhtotȯtse tsééšepéveéxȧho'taa'ėstse máto héne énėhešėtovátónėstse nésȯhtȯheaa'e tsésto'seóótȧhómo hová'éhe. ²⁷ Naa mé'tó'e tsé'tóhe nésohto vé'ho'éotóao'o tséma'xetóhkona'hese tsénėhmé'eonóhnese naa hé'tóhe nésohto pénȯheonéma'óhkeenáhtotȯtse tsénoóno'o'ee'ėstse évé'šenėhešėhetáohaméstóvénėstse nésȯhtȯheaa'e móto'sema'xeovávoonėstóvėhanéhe. ²⁸ Naa éto'seoné'seóme­nėheso tséhetátse. Ma'heo'o névá'nevóo'seha. ²⁹ Naa nésȯhtȯheaa'e netao'o hétsėhéóhe Egypt tseoseeóótȧhómo hová'éhe. ^30-31 Naa nėhe'še nésȯhtȯheaa'e mé'tó'e netao'o tsema'xeovávoonėstove. Tsėhótoanávetanóhtove. Hová'éhe tsemȧhehová'ȧháne, naa tseno'vonetanó'tánóvo tsé'óotȧhómanomévȯse hová'éhe. ³² Naa tséhvé'nėhešeováxenato nexa tseoné'seómenėheso a'e. ³³ Mónėstse na'ėstse hetane tséoto'xovaestse tseto'semȧhenėhešene'evávóóhta hová'éhe netao'o hétsėhéóhe Egypt. ³⁴ Naa máto monotse'ónánėstse hósėstse tséto'sevéstȧhémaese tsé'tóhe tséoto'xovaestse tséovóemoneto. Naa nésȯhtȯheaa'e tséto'sėhešėhótoanáto naa ma'taame'xove ma'ȯhkeo'eno'éstove nėhéóhe nóhona nėstsenėhešeová'e'šeénanánóvo. Na'ėstse hóvȯhto'tséhéne héne mésėhestȯtse. ³⁵ Naa netao'o tsėhéóhe Egypt tsemȧhenėhešéveo'o tséhvé'nėheto'emaneto, némȧhevéhoneve. ³⁶ Komááhe ma'taaseovávoonėstove tsėho'tatse tséto'semésėhévȯse," móxhehéhe Joseph.

Joseph becomes governor of Egypt

³⁷ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse naa néhe tsévéhonotse'óhese móstapévatsėstȯhenovóhe tséhetsėse Josephevaho. ³⁸ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse móstatsėhetȯhevóhe, "Eháhane'óó'e Joseph hema'heónamo. Náhésemonenȯtse tséto'sene'evávóóhto netao'o Egypt." ³⁹ Naa nėhe'še móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Mónénėheše­vóo'sėhaehéhe Ma'heo'o hé'tóhe netao'o. Néoto'xovahe. ^40-41 Naa hétsetseha nétanėhetȧtse, nėstsėhóna'ovevéhoneve hétsėhéóhe netao'o Egypt. Naa netao'o vo'ėstaneo'o nėstseohkeáahtóó'e." ⁴² Naa néhe tséma'xevéhonevėstse móstané'tanȯhéhe taamááhe hemo'eško. Naa nėhe'še móstaéstanomóvȯhéhe Josephevaho hemo'ėškónéva, komááhe tsevé'šėhéne'enohe tséhešėhóna'ovevéhonevėse. Naa móstano'péveváxeenȯhevóhe, móstano'hevo'ótanȯhevóhe tsévé'šemanėhetsėse véhonema'kaataeva. ⁴³ Naa nėhe'še mósta­vóo'ėstómané'toehevóhe. Tséhóna'ovevéhonevėstse heamó'eneóne móstáhoehéhe tséstóxéšėse Joseph. Naa véhonenótȧxevé'hó'e mó'ameovóeohtsėhevóhe, mó'ame­po'anomóehevóhe tsésto'sėsóhpetáhoo'ėse Joseph. ⁴⁴ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Nákánomema'xemȧho'emane hétsėhéóhe Egypt naa oha tséhnéehóveto nėstseohkemȧhe­vése­áahtóne tséheto." ⁴⁵ Naa "Zaphenath-Paneah", móxheševéhaehevóhe tséma'xevéhonevetsese. Naa móhno'métaehénotóhe he'óho, Asenathevaho móxheševéhehevóhe. Naa móxhéhehénotóhe Potipherahevaho, móhma'heóne­vého'évėhevóhe hénėhéóhe mȧhoéstóva On tséhestohe. ⁴⁶ Nėhe'xóvéva Joseph móhna'no'eaénamȧhéhe. Móstaasetóxeohtsėhéhe netao'o Egypt. ⁴⁷ Naa móstaoné'seóme­nėhesóhanetséhe tséhešemé'ésto héne ováxestȯtse, nésȯhtȯheaa'e netao'o hová'éhe mó'osee­pévone'óhanéhe hénėhéóhe Egypt. ⁴⁸ Netao'o Egypt Joseph naa hestotse'ono móstaasė­hóvȯhto'tsėhenovóhe hósėstse tséhetaa'énano'óhetse. Naa hénėhéóhe netao'o mȧhoéstóva Egypt móxho'táhanevótse tsésto'seénanomevȯse héne tséhóvȯhtsévȯse. ⁴⁹ Naa móhméhae'amėhoéstȯhéhe tséhetaa'énanetse naa móstaoseeháahpe'óhanetséhe móstavonoéstonėhéhe. Nėhe'še tséhvé'nėhešeóótȧhómo móho'nó'ȯhkeévȧhoésto. ⁵⁰ Naa tséssáa'éšeaseovávoonėstovėhanéhetse Joseph naa tsévéstoemose móhnésoehnėhevóhe, móhnéšėhetanévėhevóhe. ⁵¹ Tséovóehestáotsétsese Manasseh móxheševéhohevóhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe Tsévé'ševonetanóto. Náhésėheševého tséhvé'nėheševéstȧhémá'ėse Ma'heo'o tsésto'sėsáa­hetósemé'etanó'tȯhémo tséxhótoanávetanóto naa máto ného'ééhe naa navo'ėstanemo. ⁵² Naa nėhe'še néhe tsétšėhe'kéhaestse Ephraim móxheševéhohevóhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe 'Ma'heo'o námétaenoto ka'ėškóneho'. Náohkeméhaehávėsévetano tséxhohtóvota'évȯse tséhe'néhetono naa tsésto'seno'­momóonéhévéto naa mé'tó'e hétsetseha náohkeoseepévetano hétsėhéóhe Egypt tséhvé'métá'ėstse Ma'heo'o neše hetanéka'ėškóneho. ⁵³ Tséhnésȯhtȯheaénoo'etse ⁵⁴ móstȧho'­nėhe'xóvėhanéhe tsé'aseovávoonėstove. Móstó'tae­nėhesóhanetséhe Joseph tséxheese. Naa netao'o ho'eva móstama'xease­ovávoonėstovėhanéhe naa oha hénėhéóhe Egypt móhma'xėhóvȯhto'sanėhevóhe. ⁵⁵ Naa nėhe'še tséstaase­ovávoonėstove hénėhéóhe Egypt mósta­nėševátamóena'­tovȯhevovóhe tséma'xevéhonevetsese, "Néxhoxomemeno," móxhetȯhevovóhe. Naa nėhe'še móstsėhetaehevovóhe, "Tȧhéve'hooma Joseph." ⁵⁶ Naa Joseph mósta'ta'enȯhenótse hénėhéóhe tséxhóvȯhto'sanévȯse, naa mó'ȯhkėhohtóvotȯhevovóhe vo'ėstanóho. ⁵⁷ Naa máto vo'ėstaneo'o tsésáahéstȧhéhese Egypt mó'ȯhkėho'héohtóvotȧhenovóhe mésėhestȯtse.

Chapter 42

Joseph's brothers go to Egypt to buy food

¹ Naa nėhe'xóvéva tsé'aseovávoonėstovetse Joseph heho, Jacobevaho, móssó'vo'ėstanéhevėhevóhe hénėhéóhe Caanan. Tséstanéstomónėse tsé'ȯhkėhohtóvȧhtovetse mésėhestȯtse hénėhéóhe Egypt, nėhe'še móstsėhetȯhevóhe hee'haho, "Névé'nėšėhe'keamónóéme, éme'tónėšévėstove! ² Hénėhéóhe nánéstomóne Egypt móoóotȧhámȯhanéhe mésėhestȯtse. Naa tanėhe'ohtse hánȧháóhe, tȧhéohtóva komááhe nėstsėsáavése­ávoonėhema." ^3,5 Móstaosáanenėhe'ȯhtsėhevóhe mȧhtohto hee'haho. Móstavé'ȯhtsémȯhevovóhe hósėstse tsétȧhéohtóvatsese. ⁴ Naa Jacob móxhestomanȯhevóhe néhe tsého'óxetšėhe'kéhahétsese hee'haho, Benjaminevaho. "Ma'tavé'vé'háhtsėstse tsėhósetóneto'omenehe hámó'ȯhtse tséxheto'omenėhetsėse he'neho Joseph," móxhešetanȯhéhe Jacob. ^6,8 Naa Jacob hee'haho tséstȧho'eohtsévȯse Egypt móstȧhéve'hoomȯhevovóhe néhe tséhóna'ovevéhonevetsese, Josephevaho, naa oha móho'nóhnanovovȯtse tséhešėhevásemevȯse. Móstanéše­nėstanéoeotsėhevóhe, móstamá'kėsta'éoešenȧhevóhe ho'eva hénėhéóhe a'e maeto tséhnéetsėse, komááhe tsénėhešė­héne'enotsėse tséhešeono'átamovȯse. ^7-8 Naa Joseph tséstavóómȯse he'neho móstȧhóhneenanovȯhevóhe, móhvá'nenėhesémanėhéhe ta'se móho'nóxhéne'enovȯtse. Mó'éestsėstomótȧhaehevóhe na'ėstse hénėhéóhe tséhéstȧhétsese, ta'se mó'omáta'nėstsėstovȯhevóhe, "Tósa'e néhéstȧhéme?" "Naa náhéstȧhéme Canaan. Náho'ėhé­ohtóvánóne mésėhestȯtse," móxhetaehevóhe. ⁹ Joseph móstȧxaetaemé'etanóotsé'tȯhéhe tséhno'ó'eováxėse hákó'e tótseha. "Eee, hea'e nénetsé'éme, hea'e névá'ne­émoosė­ho'hétsėhetóó'óme, hea'e néto'seá'eotsé'tovemeno," móxhehéhe Joseph. ¹⁰ "Hová'ȧháne, násáanėhešėhého'eohtséhéme, nává'nevésėho'ėhéohtóváme. ¹¹ Námȧhevésėsóne'tovȧhtséme. Námȧhepévėhetanévéme. Mónáme'évėhénėhešévéme," móxhetaehevóhe. ¹² "Ee, hea'e névá'nenėhéme. Nésáatáve­oné'seómȧhahtóvatséhéme. Hea'e névá'nėho'ėhé­oo'hátamemeno," móxhetȯhevóhe. ¹³ "Naa tséhóna'ovevéhoneveto, náhetóméme, násáa'émoosė­ho'ėhé­tsėhetóo'óhéme. Náméhae­mȧhtóhtȯhóhtȧhnéšéme tséxhevésėsó­ne'tovȧhtsétse. Naa tséhéhétse Jacob ésó'vo'ėstanéheve hénėhéóhe Canaan. Naa oha na'ėstse tséhevásemétse ééšėhovánee'e. Naa na'ėstse ésétoo'e tsého'óxetšėhe'kéhaestse," móxhetaehevóhe. ¹⁴ "Naa nésó'nėhesétamatséme, hea'e névá'ne­émoosė­ho'ėhé­tsėhetóo'óme. ¹⁵ Naa nȧhtatšėhešéve. Hétsėhéóhe nėstamȧhe­hestomanatséme too'ėhémȧheóne. ¹⁶ Oha na'ėstse tsetaévȧ­hóó'óhtse, tsetanó'otsėhóho tséhevásemése. Naa máhne'évȧho'eotsévȯtse nȧhtanėhešėhéne'ena tséhešėhetómése. Naa néhe tsésétoese too'ėhémȧheóne tsetatonóomaevovo," móxhetȯhevóhe. ¹⁷ Naa nėhe'še Joseph móstaéstanȯhevóhe too'ėhémȧheóne. ¹⁸ Tséstana'heeno'etse móstaévȧhósė­héve'hoomȯhevóhe, mé'tó'e móstaévȧhósenétȧhévemȯhevóhe, "Tsé'ȯhkevé'eáahtovo Ma'heo'o nénėševátamatséme néhésenėševátamatséme nééšeévatáve­nétȧhévatamatséme. ¹⁹ Oha na'ėstse nėstȧhestomanatséme. Naa hósėstse tséhnéehóvése taévaasėhóo'otsestse nėstámévo komááhe nevo'ėstanémevoo'o tsemésėheo'o. ²⁰ Naa oha né'évaéšėhó'kė­ho'eotsėhóhéne nevásemevo. Nȧhtsevé'šenėhešėhéne'ena tséhešėhetómése, naa tséhméhaeoe'kėhévatamatsése héne néme'vé'šėhéna'hatsénóvo," móxhetȯhevóhe. "Héehe'e," móxhehevóhe. ²¹ Naa móstatsėhetȧhtsėhevóhe, "Heá'ėháma nétaomenėhešéhahtsémáne tséhvé'hešé'tovótse tséhevásemétse na'ėstse, Joseph, hákó'e tótseha. Nėhe'xóvéva névéstȧhémȧhtsé­tanó'toene naa néxaeno'eomóhtsemaene, naa oha nésáa'­áahtovóhene. Naa hea'ėháma hena'háanéhe tséhésėhótoanáotsétse hétsetseha." ²² Naa Reuben móstsėhetȯhevóhe hevásemo, "Néméhaenėhetatséme névé'eónėxanóvo tséhevásemétse, naa nésáa'áahtovéhéme naa hétsetseha mónééšėtaome­omáxėhahtséhemanéhe tséhešėhávėséve'tovótse." ²³ Naa Joseph móhmȧhe­nanéahtomóvȯhéhe tséhévȯse, naa oha móho'nóx­héne'enotsėstse, tséhvá'nenėhesémánėse, na'ėstse vo'estanóho mó'éestsėstomótȧhaehevóhe. ²⁴ Naa nėhéóhe oxėse Joseph móstatšėhešeaseohehéhe naa móstaa'xaaméotsėhéhe. Naa nėhe'še a'e móhne'évȧhósėho'héeestsėstovȯhevohe. Naa móstamonéhenotóhe na'ėstse he'neho Simeonevaho tsésto'sėsétoetsėse, móstaéstanȯhevóhe too'ėhémȧheóne. Móhmȧhevé'hoeóe'toehevóhe he'neho.

Joseph's brothers return to Canaan

²⁵ Naa nėhe'še Joseph móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Héne hestoo'henóvevótse o'otómo'enonȯhtova héne mésėhestȯtse, naa no'eémooseévaéstanomóvȯhéne héne hema'kaataemevo, naa tano'novó'e'sėhóhéne." ²⁶ Naa Joseph he'neho tséstaéšemá'se­táhovotovȯse a'kéevo'hame móstaévȧhóseasėhóo'ȯhtsėhevóhe. ²⁷ Hénėhéóhe tséstaohtaanévȯse na'ėstse móstata'ta'enȯhéhe hestoo'he tsésto'sėhoxomȯho'hamėse. Hotȧhtse hénėhéóhe mostáho'ko'táhanetséhe ma'kaata. ²⁸ Móstatsėhetȯhevóhe hevésėsono, "Šéaa, néxhéve'hoohtome hé'tóhe ma'kaata tséno'o'ta!" Móstamȧhevé'šėhéhpȯheotsėhenovóhe. Móstsėhetȧhtsėhevóhe nonámé'tó'e, "Šéaa, nénėhešéhahtsémáne. Mónééšeméšėhaehenéhe Ma'heo'o?" ²⁹ Naa tséstaévȧho'ė­hóo'ȯhtsévȯse móxhóhta'haovȯhevovóhe héhevóho, ³⁰ "Tséhóna'ovevéhonevėstse hénėhéóhe Egypt náxae'éemomáta'eéestsėstóéne, naa náno'nėhetaene, "Naa hétsėhéóhe mónévá'ne­émoosė­ho'ėhé­tsėhetóo'ȯheméhe." ³¹ Naa nátsėhetóne, "Héne násáavé'šėhé­ho'eohtséhénóne hétsėhéóhe tsésto'seémoose­tsėhetóó'ótse. Násáanėhestȧhevonó'évėhéme tsé'ȯhkeémoose­tsėhetóo'ose. ³² Náméhaemȧhtóhtȯhóhtȧhnéšéme tséhevésėsóne'tovȧhtsétse. Na'ėstse éhovánee'e. Naa na'ėstse ésétoo'e, tsého'óxė­tšėhe'kéhaestse," náhetóne. ³³ Nėhe'še nátsėhetaene, "Na'ėstse tsetȧsétoo'e. Taévaasėhóo'otsestse nėstámévo komááhe nevo'ėstanémevoo'o tsemésėheo'o. ³⁴ Naa nėhe'še né'évatsėhe'otsėhóhéne néhe tsého'óxėtšėhe'héhaestse. Nȧhtsevé'šenėhešėhéne'ena tséhešėhetómése. Naa nėhe'še nȧhtaévaénáno tsé'tóhe tséhestomano, naa nėhe'še tȧhósė­hohtávȧhéne mésėhestȯtse,' náxhetaene," móxhetȯhevovóhe héhevóho. ³⁵ Nėhe'še tséstané'to'enȯhtsévȯse hestoo'henóvevótse mó'évamȧhevésto'táhanetséhe hema'kaataemevo tsévé'šė­hohtóvávȯse. Naa héne móstaoseemȧhevé'šė­héhpȯheotsėhenovóhe. ³⁶ Héhevóho móstsėhetaehevovóhe, "Šéaa, náoseehótoanávetano, névovóevona'ó'hóvo Joseph, naa nėhe'še Simeon. Naa nėhe'še hétsetseha néto'sėhóseaseotséhóvo Benjamin." ³⁷ Naa Reuben móstsėhetȯhevóhe heho, "Naa táaxa'e, néhnėšenétse'oveha Benjamin. Nȧhtataomene'evávóómo, naa nȧhtsene'évȧ­ho'ėhóo'otseho. Naa mȧsáavé'nėhesóháne tana'hoono taamááhe nae'haho, énéšeo'o." ³⁸ Naa Jacob móstsėhetȯhevóhe hee'haho, "Náme'xaetónėšėhénetse'ovo. Eno'kėhe'eotse, he'neho Josephevaho ééšėhováneehóho. Naa náéšeéna'he, vé'tóneto'omeneestse Benjamin héne náme'na'haa'e."

Chapter 43

¹ Naa tséstanėšeame'xóvetse móstȧsó'nėšema'xeame­ovávoonėstovėhanéhe Canaan. ² Naa Jacob hevo'ėstanemo móstaéšemȧheéstȯhenovóhe tséhetaa'hohtóvávȯse hénėhéóhe Egypt. Jacob móstao'sėhósetšėhešeméahénotóhe hee'haho Egypt tsésto'sėhósėhéohtóvatsėse hósėstse mésėhestȯtse, "Taévȧhósėtsėhe'ohtse, tȧhósėhéohtóva!" ^3-5 Nėhe'še Judah móstsėhehéhe, "Ného'e, mahvé'vé'háhtsėstse Benjamin hánȧháóhe nȧhtȧhósėhéohtóváme, naa mé'tó'e mȧsáavé'hahtsééstse nȧhtanėšėhoéme. Nátsėhetaene néhe hetane, "Oha mȧhvé'vé'háhtsėstse nevásemevo nėstsėhóse­nėhešė­hohtóváme!" ⁶ Naa héhevóho móstsėhetaehevovóhe, "Néóetsetanóxéme! Hénáá'e tséhésemé'emóse ésemáhévo?" ⁷ "Naa ného'e, néhe tséhóna'ovevéhonevėstse éhetóse­nėstsėstánoto nevo'ėstanémanóho. Náno'tsėhetaene, 'Mó-éhévo ésó'eametanéne? Mónétsėhestȯxéme naa móhe hósėstse ésétoeo'o?' Náhetóseovóhpona'óéne, hová'éhe hó'nėstsėstóétse náohkemé'ėstomevónóne. Náme'tónėšėhé­hene'enánóne tséto'sėhešenėhetaétse, tsésto'sėho'eotsėhótse tséhevásemétse!" ⁸ Naa Judah móxhósetsėhehéhe, "Ného'e, néhnėšenétse'oveha Benjamin. Naa a'e nȧhtaasėhéohtóvánóne mésėhestȯtse kómááhe nėstsėsáavéseávoonėhema. ⁹ Nȧhtataome­ne'evávóómo. Naa mahnėssáavé'eévȧ­ho'ėhóo'otsėhóhevo néxho'é'šeo'o naa nȧhtsetaomenėhešéhahtse. ¹⁰ Néma'xevone'éše­totóxėstánone. Naa vé'eénanȯtse Benjamin, nėhe'xóvéva tsé'ovóenėhetatsése náme'ne'éšeáahtse'évȧ­ho'ėhéohtáváme heva hákó'e nexa." ¹¹ Ta'mȧhove'še Jacob móstsėhetȯhevóhe hee'haho, "Naa nómonėhe'še. Tȧhémétȯhéne néhe hetane méahtotȯtse, tséoseepéva'e, heva heo'keméeotsestȯtse naa oó'xėseonȯtse, naa háhnomȧhépano'ėhaseo'o, naa šéstotó'eahke. ¹² Naa ma'kaata háahpe'e tano'no'eohtséhéne tséto'sevé'šėhohtóváse naa évamétȯhéne tséévȧho'no'o'ta nėstoo'henóvévo. Hea'e éó'ȯseésta'hahtsénóvo. ¹³ Naa taanáve'ȯhtsema ésemáhévo. Taonótoveohtséhéne! Naa tsetaometónéso. ¹⁴ Nȧhtanėheše­véestomevo Ma'heo'o hánȧháóhe ma'tȧho'eohtsése néhe hetane nėstsenėševátamaevo, tsene'onȧháxeévaénanóho Simeonevaho, naa Benjamin tsene'évaasevé'háhtse." ¹⁵ Móstaosáane­évȧhósetsėhe'ȯhtsėhevóhe tséxhoetsėse Josephevaho hénėhéóhe Egypt. ^16-17 Naa Joseph tséstavóómȯse Benjaminevaho tséhvé'hahtsetsėse, móstatsėhetȯhevóhe hevéhonotse'ono, "Tatsėhe'otšėšenano namȧheóne. Ma'xeéxanomáhéne mésėhestȯtse. Ma'tȧsétovoésta nȧhtavése'hanámoo'o." ¹⁸ Móstané'evė­héhpȯheotsėhevóhe tséstavé'tsėhe'ȯhtséhaevȯse Josephevaho hemȧheóne. "Hea'ėháma hétsėhéóhe néhésetsėhe'otsėhaeneo'o tséhvé'no'o'ta ma'kaata nėstoo'henóvane. Hea'e néto'semȧhehestomanaene, tseno'mȧhehestanóho tsé'tóhe a'kéevo'hame, hea'e néto'seasenovȯsemomóonáotaene," móxhešetanȯhevóhe. ¹⁹ Tséstao'seéstsėhnévȯse móstsėhetȯhevovóhe Josephevaho hevéhonotse'ono, ²⁰ "Hóovéhe, hétsėhéóhe tsé'ovóeho'ė­héohtóvátse náénanomóhtánóne. ^21-22 Naa nėhe'še tséstaévaasėhóo'ȯhtsétse, tséstaohtaanétse, tséstata'ta'enomátse nȧhtoo'henóvanótse, hotȧhtse ma'kaatanėstse étáho'ko'tánėstse hotómá'e. Násáahéne'enóhénóne tséxhéso. Naa oha hétsetseha náévano'ho'eotsėstsénóne naa máto hósėstse náho'eotsėstsénóne ma'kaata tséto'sėhósevé'šėhohtóvátse." ²³ Naa móstsėhetaehevovóhe, "Naa ééšėpéva'e, nééšeonénėxomevéme. Névé'eévaóetsetanó'tánóvo. Hea'e nema'heónamevo nééva­métaenovo nema'kaataamevo." Naa Simeon móhne'évȧ­hoeotsėhehéhe too'ėhémȧheóne. ²⁴ Naa nėhe'še móstamȧhe­éseotsėhaehevovóhe Joseph hemȧheóne. Móhmétaehenovóhe mahpe tséto'sevé'šenėše'hahtávóóvávȯse naa móstano'hé­hoxomóhetsenotóhe hetáhoestovevóho. ²⁵ Naa nėhe'še Joseph hevésėsono móhnėhmé'eotsėstsėhenovóhe tséto'semétóvȯse tséhóna'ovevéhonevetsese. ²⁶ Naa Josephevaho tséstȧho'ėhnetsėse móstamȧhemétȯhenovótse tséhetaa'ho'eotsėstsevȯse naa móstano'má'kėsta'éoešenȧhevóhe ho'eva. ²⁷ Móstsėhetaehevovóhe, "Mónémȧhepévomóhtȧhéme? Naa néhe ma'háhkéso tsétotóxemóse, éhévo, mó-ésó'eametanéne? Naa éno'pévomóhtȧhehe?" ²⁸ "Héehe'e, ésó'eametanéne tséhéhétse, naa éno'pévomóhtahe," móxhehevóhe. Naa nėhe'še móstȧhósemá'kėsta'éoešenȧhevóhe tséheta'éoetsėse. ²⁹ Joseph tséstamȧhevóómȯse hevésėsono, móstano'ke­nȯhtsevóomȯhevóhe hevásemo Benjaminevaho móhnéšė­heškėhenovóhe Rachelhevaho. Naa tséstavóómȯse móstsėhehéhe, "Naa néno'mé'emovo tséhevásemése tsésétoo'ėstse. Mó-tsea'háanéhe?" Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe Benjaminevaho, "Nenáasėstse! Nėstavéestomó'hevomotaahtse nėstsėhótooma'ova Ma'heo'o." ³⁰ Nėhe'še Joseph móstaoseeóeometanóotsėhéhe, hénėhéóhe móstaasėta'xėhéhe tsé'a'e'šene'ho'tatse, naa móstaa'xaaméotsėhéhe. ³¹ Tséstaévaována'xaeotsėse móstaévanėše'šévoenėhéhe. Nėhe'še móstaévaéstsėhnėhéhe hénėhéóhe tséxhoetsėse hevésėsono. Móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Néssá'hoxomemeno!" ³² Naa tséstamésėhévȯse hevésėsono móhmano'e'hanȧhevóhe, naa Joseph móhno'ke'hanáehéhe. Nėhe'xóvéva néhe Egyptians, mó'ȯhkėšénetamȯhevovóhe Hebrews. ³³ Tséheta'ee'ėse Joseph mó'amóneoehevóhe hevésėsono, móhnėheto'hohevóhe tséhetó'ȧhehetsėse. "Naa étónėšėhéne'enánȯse tséhetó'ėhahévótse," móxhešetanóotsėhevóhe. ³⁴ Móhnėxhésėhoxomėhevóhe Joseph tsé'ȯhkevéhoneméseese. Naa Benjamin móxhehpėhoxomėhéhe nóhona tséhetaa'hoxometsėse he'neho. Naa móhma'xepéve­vése'hanámȯhevovóhe Josephevaho.

Chapter 44

Joseph's missing cup

¹ Tsé'éšeéne'hanávȯse Joseph móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "He'koneó'otómo'enȯhtomóvȯhéne hestoo'henóvevótse. Naa hema'kaataemevo no'eévȧhóseéstanomóvȯhéne. ² Naa nanome­névetohko tsévé'šemanehe vó'komema'kaataéva, éstanomóvȯhéne tsého'óxetšėhe'kéhaestse hestoo'henóvo, máto hema'kaataéme no'eévaéstanomóvȯhéne." ³ Naa tséhméovóona'otse móstaosáane­évȧhóseasėhóo'ȯtsėhevóhe. ⁴ Naa tséstaéše­nenóveaseohtsetsėse Joseph móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Taévanéheohé'tova. Naa ma'taévȧhohtameváenóse tsėhetoono, 'Néhávėsévo'eétȧhéme. Mónénomáhtsėhenovóhe henomenévetohko tsé­hóna'ove­vého­nevėstse? ⁵ Eohkevé'še­mane naa éohkeno'­vé'­šė­héne'ena tseto'sė­he­so­tse maeto.'" ⁶ Tséstaévȧ­hohtameváé­nȯse mósta­tó'­me­nėhe­tȯhe­vóhe Joseph­evaho tsé­hetaa'ėse tsésto'sėhe­tȯse. ⁷ Naa mó'éva­tsėhe­tae­he­vóhe, "Šeaa, násáa­xae­héne'e­nóhé­nóne tsénėhes­tomo. Náme'­hé­­nėhešévéme. ⁸ Hámó'ȯhtse náévȧho'eo­tsėstsé­nóne héne ma'kaata tséhno'o'ta nȧhtoo'he­nóváne tsėhéóhe tsé'ovóe­ho'ėhéohtóvátse. Hénová'éto éme'hése­nomáhtsėhótse néhe hetane?! ⁹ Táaxa'e, naa hétsėhéóhe mȧhee'kóóhtȯtse nȧhtoo'henóvanótse, naa héne nomenévetohko ma'tavé'mé'enomo, héne tséá'éno hoo'he tana'hoo'o, naa néstȯxétse tséhé'eotsétse nȧhtamȧhe­momóonéhévéme." ¹⁰ Naa móstsėhetȯhevóhe, "Oha néhe tséá'éno hoo'he tséhvésto'tatse nomenévetohko tseno'ke­momóonéheve." ¹¹ Móstanonótove­ana'ó'tsėhenovótse hestoo'henóvevótse, móstanonótove­ta'ta'e'ó'tsėhenovótse. ¹² Naa nėhe'še néhe Joseph hestotse'ono móstaaseévenȯhehéhe hénėhéóhe hoo'henóva. Móstaovóeéve­no'hohevóhe tséháa'éhahétsese. Naa nėhe'še móstanėheše­éveno'hohevóhe tséhetó'ėhahetsėse. Hotȧhtse néhe tsého'óxetšėhe'kéhaestse, Benjamin, hestoo'henóva, hénėhéóhe móstamé'e'ó'tsėhéhe. ¹³ "Naa néoseehótoanáotsema," móxheše­tanóotsėhevóhe Benjamin he'neho. Naa nėhe'še móstaévȧ­hóse­táhovotȯhevovóhe a'kéevo'hame, naa móstaévavé'ȯhtsémȯhevovóhe Josephevaho hestotse'ono. ¹⁴ Tséstaévȧho'ėhnévȯse Joseph hemȧheóne, Joseph móssó'hoehéhe, naa móstȧhóse­má'kėsta'éoešenȧhevóhe ho'eva. ¹⁵ Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Hénová'e tséhésenėhešévése? Móho'nóhnėhešėhéne'enomáse tséohkėhešeáahtse'éše­mȧhehéne'enómo tséto'sėhesotse." ¹⁶ Nėhe'še Judah móstšėhešeno'ėstovȯhevóhe, "Tséhóna'ove­véhoneveto, náme'tónėšeno'ėstáme? Mónéme'héoné'seó­mȧhahtovéme. Naa hea'e nátaomenėhešéhahtséme, Ma'heo'o móhéne'enȯhéhe tséxhávėsévo'eétȧhévótse. Naa nȧhtanėše­mȧhemomóonéhévéme, Benjamin móme'no'kėhé­momóonéheve." ¹⁷ Naa móstsėhetȯhevóhe Joseph, "Hová'ȧháne, éto'sėsáa­nėhesóhane, oha tsé'tóhe hestoo'henóva tséno'o'tatse nomenévetohko tseno'kemomóonéheve. Oha néstȯxése taévȧhóó'óhtse, taévanȧho'ȯhtséva éhévo."

Judah pleads for Benjamin's release

¹⁸ Judah a'e móstȧho'néeotsé'tovȯhevóhe, móstsėhetȯhevóhe, "Tsévéhoneveto, nátatšėške'éestseotse. Nėstsenėhvé'e­omáta'eotse. Náhéne'enánóne hápó'e nénėhe'xóvevéhoneve tsé'tóhe tséma'xevéhonevėstse tséheševéhonevėse. Naa tséhnéehóvétse násáahová'ėhévéme. Naa néhnėševátamemeno. ¹⁹ Tséhmóneovóeho'ėhéohtóvátse nénėstsėstovemeno, "Mó-éhévo ésó'eametanéne? Naa mó-nétsėhestȯxéme?" ²⁰ Naa nėhe'še nétsėhetatséme, "Esó'eametanéne tséhéhétse, oha ééšeéna'he. Naa néno'mé'ėstomévatsénóvo na'ėstse tsésétoo'ėstse. Exhestáotse tsé'éšeéna'hėse tséhéhétse. Eméhaenéšeo'o, naa na'ėstse ééšėhovánee'e. Heškevóho Rachel mó'ȯhkė­hestóhehevóhe. Tsé'tóhe tsého'óxėtšėhe'kéhaestse éhoháeméhótáá'e ného'éehevaho.

Judah continues talking

²¹ Naa néno'nėhešéme, "Mahnėxhósėho'ėhéohtóváse né'éšėhó'kėho'vé'ȯhtsémȯhéne ésemáhévo komááhe nȧhtavóómo!" ²² Naa néno'tsėhetatséme nėhe'xóvéva, "Tsé'tóhe tsého'óxetšėhe'kéhaestse hó'ótóva mȧhvé'easeohtsėstse tséhéhétse ²³ Naa néno'tsėhešéme, 'Nėstsenėhvé'eévȧ­hósė­ho'ė­héohtóváme oha ta'e mȧhvé'háhtsėstse tsétšėhe'kéhaestse.' ²⁴ Naa tséstaévȧho'ėhóo'ȯhtsétse námȧhenėhetóhta'haovone tséhéhétse netao'o tséheto. ²⁵ Nenóveto náne'évȧhóse­tšėhešeméá'tóéne Naa nátsėhetóne, "Ného'e, néso'héne'enahe tséhetaétse néhe tséhóna'ovevéhonevėstse tséstaovóe­héohtóvávótse? Étsėhevoo'o, 'Nėstsenėhvé'eévȧ­hósėho'ėhéohtóváme ta'e máhnėxho'­vé'háhtsėstse tsého'óxėtšėhe'kéhaestse,'" ²⁷ Naa nátsėhetáéne tséhéhétse, "Néhéne'enánóvo ²⁸ Naa na'ėstse ééšėhovánee'e. Hováhne móhna'haehevóhe. Naa étaéšėháa'xove tséhe'šėhovánee'ėse. ²⁹ Naa ma'tavé'nétse'ovo tsé'tóhe tsétšėhe'kéhaestse Benjamin, vé'tóneto'omeneestse, náme'vé'šená'tsetano," móxhehéhe tséhéhétse. ³⁰ Naa Judah móstȧhósėtsėhetȯhevóhe, "Tséhóna'ovevéhoneveto, nétaoseemomóhtsemȧtse hétsetseha, tsé'tóhe tséhevásemétse, náme'évȧhóosevé'ȯhtsémaene. Eoseehoháeméhótáá'e ného'éehevaho. ³¹ Naa ma'tȧsáavé'eévȧho'ėhóosevé'hahtsééstse héne tsevé'šená'tsetano. ³² Nátsėhéto ného'éehe, "Néhnėšenétse'oveha tsé'tóhe tsétšėhe'kéhaestse tsésto'sevé'ȯhtsémaétse naa nȧhtataomene'evávóómo. Naa máhnėssáavé'eévėho'­vé'hahtsééstse néhmȧheho'é'šeo'o," náhéto.

Judah ends his speech

³³ Naa nétȧhósenėhešemomóhtsemȧtse, "Tsé'tóhe tséhevásemétse tanėšeévȧhóoseénaneha, mé'tó'e nȧhtanéehove tséto'semomóonéhevėse. ³⁴ Náme'xaetónėšeéveévȧhévé'hóómo tséhéhéto tsé'tohe mȧssáavé'eévȧho'ėhóosevé'hahtsééstse. Naa násáanėheševóomátanó'tovóhe tséxhósėhávėsévetanȯse," Judah móxhetȯhevóhe tséhóna'ovevéhonevetsese.

Chapter 45

Joseph tells his brothers who he is

¹ Naa héne tséhetaa'ėse Joseph móho'nóstónėše­évavé'šė­he'konetanȯse, móstamȧhehóeneenáhnȯhevóhe hénėhéóhe tsémaehoétsese hotómá'e. Oha tséhnéehovėse naa hevésėsono móššéšėhoehevóhe. ² Nėhe'še móstama'xetȧhpe'a'xanéotsėhéhe, móhnéstoehevóhe Egyptians, nėhe'še móstȧhé­hohta'haoohé'tovȯhevovóhe tséma'xevéhonevetsese naa néhe máto hénėhéóhe tsémaehoétsese hemȧheóne. ³ Nėhe'še Joseph móstsėhetȯhevóhe hevésėsono, "Nánéehove Joseph. Mó-ésó'eoné'seómeametanéne tséhéhétse?" Móho'nóxxaetónėše­óxȯhévȯtse, ta'se móstó'omáehaehevovóhe. ⁴ "Névé'ee'tóhtȧhéme, nenáase!" móxhetȯhevóhe. Hevésėsono móstaosáanė­ho'eohé'toehevóhe a'e. Joseph móxhósetsėhehéhe, "Nánéehove nevásemévo tséxhohtóva'tovóse tsésto'semomóonéhévéto hétsėhéóhe Egypt. ⁵ Névé'ho'é'etȧhtséme. Ma'heo'o mónánėhesétamaehéhe tsésto'sėho'eohtséto hétsėhéóhe komááhe vo'ėstaneo'o tsėsáamȧheovávoonėheo'o. ⁶ Néšeaa'e étaéšeameovávoonėstove, naa nóhoneaa'e étaáahtse'só'he'eotse. ⁷ Hétsėhéóhe Ma'heo'o mónáhésevovóeho'méa'toehéhe komááhe nevo'ėstanémevoo'o tsėsáavéseovávoonėheo'o. ⁸ Naa nétaévȧhósenėhetatséme, hétsėhéóhe nésáaho'méa'tovéhéme, Ma'heo'o nea'háanéhe tsėhéóhe tsého'eohtsėhá'ėse. Naa máto Ma'heo'o énéehove hétsėhéóhe tséhésėhóna'ovevéhonévéto naa máto tsésto'semȧhene'evávóóhtómo hová'éhe netao'o hétsėhéóhe Egypt. ⁹ Nómonėhe'še, tanonótoveévaasėhóo'oohe, tsėhetóhéne ného'éehe, 'Nee'ha Joseph nénėstsėheta, "Ma'heo'o mónánėhesétamaehéhe tsésto'semȧhene'evávóóhtómo Egypt. Hétsetseha néhmȧheaseeestse, nėstavovóhnėhešéhatséme. ¹⁰ Tsėhéóhe tavo'ėstanéheveo'o Goshen, a'e tséhvo'ėstanéhévéto. Néhmȧheasėtóvóhtsėstse netao'o tséhetaa'eá'enomo, heva netao'o nevo'ėstanemo, naa hováhne heováestse tséhestase. ¹¹ Nóhoneaa'e étaaahtse'he'eotse tséto'sėsó'hešeame­ovávoonėstove, komááhe nėstavovóhnėhešéhatséme." ¹² Naa nėhe'še móxhósėtsėhetȯhevóhe, "Tséhe'néhe'tovatsése naa tséhevásemétse Benjamin, naa hea'e nééšeévapévenanovéme tséhvé'eéestsėstóvatsése tséhe'enėstsése. ¹³ Naa no'mé'ėstomevóhéne tséhéhéto hétsėhéóhe tséheše­vóoseonévéto, naa máto taamááhe tséheševo'ėstanéhévéto. Né'évaonótovė­ho'eotsėhóhéne ného'éehe," móxhetȯhevóhe hevésėsono. ¹⁴ Naa nėhe'še Joseph naa Benjamin móstaé'kotseváenȧhtsėhevóhe naa móstanéšea'xaaméotsėhevóhe. ¹⁵ Naa Joseph móssó'ea'xaamėhéhe, móstanėšetóxee'kotsenȯhevóhe he'neho. Naa nėhe'še ta'se móstavéhpanaeotsėhevóhe, móstaévȧhóseaseéestsėstóehevóhe. ¹⁶ Naa tséstanéstomónėse tséma'xevéhonevėstse naa hevéhonotse'ono móhvé'še­pévetanóotsėhenovóhe tséstaévamáno'eotsévȯse Joseph naa hevésėsono. ¹⁷ Naa nėhe'še néhe tséma'xe­véhonevėstse móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Tsėhetóóne nevésėsono, 'Hóseaseeto'éhéne, naa ma'tanenése taévatšėhešėhóo'ȯhtséhéne Canaan. ¹⁸ Naa nėhe'še né'évatsėhe'otsėhóhéne éhévo naa netao'o hevo'ėstanemo," nėhetoone. Naa nėhe'še máhne'évȧho'eohtsévȯtse nȧhtamétónóvo tsétó'tšėšetaepéva'etse ho'e hétsėhéóhe Egypt. Naa tsepévėstao'omenėheo'o naa tsėsáano'eévȧháeanáheo'o. ¹⁹ Naa ésėsono tsetano'easeotsėstsénovȯtse amó'eneonȯtse tsésto'seévȧho'táhoévȯse tsévéstoemóvose naa henésonėhevóho naa éhévo. ²⁰ Tsenėšemȧhenoohtánóvo tséá'enomevȯtse netao'o, máhne'évȧho'eohtsévȯtse hétsėhéóhe nȧhtamóne­évȧhósemȧhemétónóvo hová'éhe," móxhetȯhevóhe Josephevaho. ²¹ Naa Joseph hevésėsono móstamȧhepévatsėstȯhetséhe tséhetsėse tséma'xevéhonevetsese. Joseph mó'osáane­métȯhenótse héne amó'eneonȯtse, naa móhno'novo'é'sėhohevóhe. ²² Naa móhno'métȯhenótse hone'óonȯtse no'ka tsé'ȯhkenétȧhéve­e'sanéstovetse, naa Benjaminevaho móhmétȯhenótse nóhona tsé'ȯhkenetȧhévee'sanéstovetse, naa na'he mȧhtóhtȧhnó'e ma'kaatánėstse. ²³ Naa heho móstano'métȯhénotóhe nésó'e a'kéevo'hame. Mȧhtohto mósto'seno'mȧheamo'xéohtsėhenovóhe netao'o hová'éhe tsétó'tšėšėhetaa'péva'etse hénėhéóhe Egypt, naa néhe hósėstse mȧhtohto mósto'seamo'xéohtsėhenovóhe pénȯheo'o, naa máto mésėhestȯtse tséhnėsto'seévanovo'évȯse mahne'évaase­tsėhe'ȯhtsévȯtse hénėhéóhe Egypt. ²⁴ Naa nėhe'še hevésėsono móstsėhetȯhevóhe, "Naa taévapéveasėhóó'óhtse, nėstsevé'ho'é'etȧhtsénóvo hová'éhe!" ²⁵ Naa tséstaévȧho'ė­hóo'ȯhtsévȯse, ²⁶ móxhóhta'haovȯhevovóhe héhevóho tsésó'hešeametanénetsėse Josephevaho, "Návóomóne Joseph. Éhóna'ovevéhoneve hénėhéóhe Egypt." Móstanėšepévė­sȯséveotsėhéhe tséhnėhetovȯse, naa móho'nóhno'e­oné'seómȧhahtóévȯtse. ²⁷ Naa ta'e tséstamȧhemé'ėstomoo'ėse netao'o Josephevaho tséhetsėse naa tséstano'vóóhto héne amó'eneonȯtse tséto'seévavé'šemȧhetsėhetó'eohtsévȯse hénėhéóhe Egypt, héne móstaévavé'šepéveotsėhéhe. ²⁸ Nėhe'še móstsėhehéhe, "Joseph mósó'eametanénėhéhe. Nóheto, nétaaseohémáne, náévȧhósevóomátanó'tóvo tséssáa­he'šenaéhéto."

Chapter 46

Jacob and his family moves to Egypt

¹ Nėhe'še tséstamá'setáhovȯhto'hévȯse móstaaseehehevóhe. Naa tséstȧho'eohtsévȯse Beersheba hénėhéóhe Jacob móstȧháoenȧhéhe. Móstȧháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva, hápó'e tsé'ȯhkė­háoena'tovótsese heho Isaacevaho. ² Naa nėhe'še tséstaéšetaa'évetse Jacob móhnéstovȯhevóhe Ma'heóneva, "Jacob, Jacob!" "Hénová'éto?" móxhetaehevóhe. ³ "Náno'kema'heóneve, nánéehove eho Isaac tsé'ȯhkėháoena'tovose. Névé'ee'sėtsėhe'ohtse Egypt. Nėstaoseepéve'tovȧtse nonohpa tóoneeto nevo'ėstanemo tsetama'xemanȧho'oo'o. ⁴ Naa nėhéóhe nėstatšėheše­ne'evávoomȧtse Egypt. Hó'ótóva éšeeva néhe tóoneeto nevo'ėstanemo nȧhtsene'évatsėhe'otsėhoo'o tséhnėxhéstȧheto hénėhéóhe Canaan. Naa mȧhnaeto Joseph nėstsevovóhnėhešeha," móxhehéhe Ma'heo'o. ⁵ Naa tséstavóona'otse móstaévȧhóse­aseohtsėhevóhe. Mó'amó'eohtsėhevóhe Jacob naa néhe he'eo'o, naa ka'ėškóneho móhmȧhevéstoehevóhe. ^6-7 Móhno'mȧhe­aseotsėhóhevovóhe netao'o hováhne tséá'enóvose. ⁸ Naa Jacob hevo'ėstanemo tsévé'ȯhtsémaese naesóhtȯhnó'e naesohto (66) móhnėhestȯxėhevóhe. Mónėséhanevóhe tsé'tóhe: Jacob naa tsévéstoemose Leahevaho móhnaesóhtȯxėhevóhe hee'hahevóho, tséháa'éhahétsese, Reuben, mó'ȯhkėhestóhehéhe. ⁹ Naa Reuben hee'haho móhnévėhevóhe, móstšėheševéhehevóhe: Hanoch, Pallu, Hezron, naa Carmi. ¹⁰ Naa nėhe'še Simeon móstȧhósenėhe'éha­hehéhe. Móhnaesóhtȯxėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe: Jemuel, Jamin, Ohad, Jachin, Zohar, naa néhe na'ėstse hee'haho Shaul tséheševéhetsese, heške móxhéstȧhehevóhe hénėhéóhe Canaan. ¹¹ Naa nėhe'še néhe tséna'ha'onėstse Levi móxheševéhehéhe. Hee'haho móhna'hehevóhe, móstšėheše­véhehevóhe: Gershon, Kohath, naa Merari. ¹² Naa nėhe'še néhe tsénéva'onėstse Judah móxheševéhehéhe, móhméhaenóhonėhevóhe hee'haho. Naa hénėhéóhe neše móhnaehevóhe tséhnėxhé'ȯhtsévȯse, Er naa Onan móxheševéhehevóhe néhe tséhováneehese. Naa néhe tsévé'hahtsese móstšėheševéhehevóhe Shelah, Perez, naa Zerah. Naa néhe Perez móhnéšėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Hezron naa Hamul. ¹³ Naa nėhe'še néhe tsénóhona'onėstse Issachar móxheševéhehéhe, móhnévėhevóhe hee'haho, móstšėheše­véhehevóhe Tola, Puvah, Jashub, naa Shimron. ¹⁴ Naa nėhe'še néhe tsénaesóhtȯha'onėstse Zebulun móxheševéhehéhe, móhna'hehevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Sered, Elon, naa Jahleel. ¹⁵ Naa oha móhno'kȧhehevóhe hestónȧhevóho Jacob naa Leah, Dinah, móxhestóhehéhe. Naa hénėhéóhe tsénėxhéstȧhese Leaheveno na'nó'e hóhtȧhna'he (33) móhnėhestȯxėhevóhe. ¹⁶ Naa Jacob naa Zilpah móhnéšėhevóhe hee'hahevóho, Gad naa Asher, móxheševéhehevóhe. Néhe Zilpah mó'ȯhkė­hotse'óhevo­motȧhohevóhe Leahevaho. Naa néhe Gad móhnésȯhtȯxėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Ziphion, Haggi, Shuni, Ezbon, Eri, Arodi, naa Areli. ¹⁷ Naa néhe na'ėstse Asher móhnévėhevóhe hee'haho naa na'ėstse móxhe'évėhevóhe. Hee'haho móstšėheševéhehevóhe Imnah, Ishvah, Ishvi, Beriah, naa heaxaa'éhemevóho Serah móxheševéhehevóhe. Naa néhe Beriah móhnéšėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Heber naa Malchiel. ¹⁸ Naa hénėhéóhe tsénėxhéstȧhese Zilpaheveno móxhóhtȧhnaesóhtȯxėhevóhe (16). ¹⁹ Naa Jacob naa tsévéstoemose Rachelhevaho móhnéšėhevóhe hee'hahevóho, Joseph naa Benjamin móxheševéhehevóhe. ²⁰ Joseph mónėséhanéhe nėhéóhe tséhoo'ėstse Egypt. Hee'haho Manasseh naa Ephraim móxheševéhehevóhe. ²¹ Naa néhe Benjamin móhmȧhtóhtȯxėhevóhe hee'haho, móstšėheše­véhehevóhe Bela, Becher, Ashbel, Gera, Naaman, Ehi, Rosh, Muppim, Huppim, naa Ard. ²² Naa hénėhéóhe tsénėhmȧhehéstȧhese Racheleveno móxhóhtȧhnévėhevóhe (14). ²³ Naa Jacob naa Bilhah móhnéšėhevóhe hee'hahevóho, Dan naa Naphtali, móxheševéhehevóhe. Néhe Bilhah mó'ȯhkė­hotse'óhevomo­tȧhohevóhe Rachelhevaho. Naa Dan móhno'kȧhehevóhe hee'haho, Hashum móxheševéhehevóhe. ²⁴ Naa néhe Naphtali móhnévėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Jahzeel, Guni, Jezer, naa Shillem. ²⁵ Naa hénėhéóhe tsénėxhéstȧhese Bilhaheveno móhnésȯhtȯxėhevóhe. ²⁶ Naa Jacob tséstamȧhehoemetsėse hevo'ėstanemo naesóhtȯhnó'e naesohto (66) móhnėhestȯxėhevóhe tsévé'ȯhtsémaese. Hétsėhéóhe hee'haho tsévéstoemóvose móho'nóhno'oemevȯtse. ²⁷ Naa nėhe'še hénėhéóhe Egypt tséstano'oemetsėse Joseph, naa móhnéšėhevóhe hee'haho, naa taamááhe tséhnéehovėse Jacob, nésȯhtȯhnó'e móhnėhestȯxėhevóhe. ²⁸ Tséstaéšėto'sėho'eohtsévȯse Goshen, Jacob móstatsėheše­méahénotóhe Judahevaho tsésto'sėhéhotonȯse Josephevaho, "Naa nėstsėhétoo'e'óene komááhe nėstseésto'eohtsé­haene Goshen." ²⁹ Naa tséstanéstomónėse Joseph móstȧhóhnee­asetsėhetó'eohehéhe, móstȧhétoo'e'ovȯhevóhe heho. Naa nėhe'še tséstavóómȯse heho, mó'óeometanóotsėhéhe, móstaé'kotsé­vaenȯhevóhe heho, naa móhnenóveno'­a'xané'tovȯhevóhe. ³⁰ Heho móstsėhetaehevóhe, "Nétaéšetaomeévȧhósevóomȧtse naa nėhe'še hó'nėšenaéto." Tséstaéšeéna'xanévȯse Joseph móstaésto'eohtsėho­hevóhe hénėhéóhe Goshen. ³¹ Nėhe'še Joseph móhmȧhe­tsėhetȯhevóhe hevo'ėstanemo, "Hétsetseha nȧhtatsėheto tsémȧho'emanėstse, 'Ného'éehe naa navóohestoto ééšėho'eohtseo'o. ³² Ekȯsáehetanéveo'o, naa éno'ho'eotsėhovo hekȯsáemevóho naa máto hestotóamevóho, naa máto netao'o hová'éhe tséá'eno­mévȯtse," nȧhtȧhéto. ³³ Naa nėstsemȧheonóomaevo. Nėstse­nėstsėstóévo tséohkėhetotse'óhévóse. ³⁴ Naa éšėhó'ke­tsėhetóhéne, 'Tséma'xevéhoneveto, námȧhe­kȯsáehetanévéme. Tóoneeto navóohestonaneo'o móskȯsáehetanévėhevóhe,' hetóhéne tséma'xevéhonevėstse, naa nonohpa nėhéóhe nėstseénanaevo Gosheneveno, hénėhéóhe nėstsepévevo'ėstanéhévéme, nėstsetaomea'e'ševo'ėstanéhévéme. Tsé'tóhe Egyptians éohkėšénetamovo kȯsáehetanóho," móxhehéhe Joseph.

Chapter 47

     ¹ Naa nėhe'še Joseph noho he'neho móstatšėheše­vé'ȯhtsémae­hevóhe tséstȧhéeestsėstovovȯse tséma'xevéhonevetsese. Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Tséma'xevéhoneveto, ného'éehe naa tsé'tóhe tséhevésėsónetono ééšėho'eohtseo'o, énėxhé'ȯhtseo'o Canaan. Emȧheho'eeheo'o, éno'ho'eotsėhovo hekȯsáemevóho naa hestotóamevóho. Naa hétsetseha nėhéóhe éhoeo'o Goshen. ² Nea'háanevóhe tséhevésėsónetono." ³ "Naa néohketóneto­tse'óhéme?" móxhetaehevovóhe tséma'xevéhonevetsese. Móstšėheše­no'ėstovȯhevovóhe, "Tséma'xevéhoneveto, námȧhe­kȯsáe­hetanévéme. Tóoneeto navóohestonaneo'o móskȯsáe­hetanévėhevóhe. ⁴ Naa hétsėhéóhe náho'eehéme. Tséhnėxhé'ȯh­tsétse Canaan éovávoonėstove. Naa tsé'tóhe kȯsáne naa netao'o hováhne tósa'e éohkėsáa'évenó'tsėheo'o. Naa heá'ėháma hénėhéóhe náme'nėševo'ėstanéhévéme Goshen," móxhetȯhevovóhe. ⁵ Naa Joseph móstsėhetaehevóhe tséma'xevéhonevetsese, "Tséxho'ee­hévȯse eho naa ésėsono ⁶ tséstó'taomenėhesé­tsėstomévȯse hénėhéóhe éme'vo'ėstanéheveo'o, naa oha hénėhéóhe Goshen étó'tšėšetaeno'kepévėho'eve, nátanėhesétamoo'o hénėhéóhe éme'vo'ėstanéheveo'o. Naa monėstse hósėstse ésėsono tséohkepévotse'óhese, naa heá'ėháma éme'ȯhkeno'­ne'evávoomovo nakȯsaemo naa nȧhtotóamo," móxhetaehevóhe. ⁷ Naa nėhe'še Joseph móhmónė­ho'eotsėhohevóhe heho tséxhoetsėse tséma'xevéhonevetsese. Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Tséma'xevéhoneveto, tsé'tóhe ného'ééhe, Jacob, éheševéhe." Naa nėhe'še Jacob móxháoenavomotȧhohevóhe néhe tséma'xe­véhonevetsese. ⁸ Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Hóovéhe, nétatónėstȯheaénáma?" ⁹ "Naa tséma'xevéhoneveto, no'ka mȧhtóhtȯhnó'e na'nó'e (130) nátanėhestȯheaénáma. Ného'éehe naa namėšéme móxhehpėháa'éhahevóhe, oha móho'nóx­hótoanávevo'ėstanéhévévȯtse," móxhetȯhevóhe. ¹⁰ Naa Jacob tsésto'seévaasevȯse móxhósėháoenavomotȧhohevóhe. ¹¹ Naa Josephevaho mó'osáanemétaehenovóhe héne ho'e hénėhéóhe Goshen tsésto'sevo'ėstanéhévévȯse. ¹² Naa móhno'mȧhe­métaehenovóhe mésėhestȯtse.

Famine in Egypt

     ¹³ Naa nėhe'xóvéva móssó'mȧheameovávoonėstovėhanéhe nėhéóhe netao'o Egypt naa Canaan. Naa vo'ėstaneo'o mó'oseemae'éehótoanávetanȯhevóhe. ¹⁴ Naa netao'o Joseph tséhetaa'hovȯhto'tsėse mó'ȯhkėho'ėhéohtóvȧhenovóhe. Naa héne ma'kaata tsévé'šėho'ėhéohtóvávȯse Joseph mó'ȯhkeénanȯhéhe néhe tséma'xevéhonevetsese tsé'ȯhkėho'tsetsėse hema'kaatáeme. ¹⁵ Tsé'éšemá'sėhema'kaataamévȯse néhe vo'ėstaneo'o móhnėxhého'ėhótȯhevovóhe Josephevaho, móstsėhetȯhevovóhe, "Násáa'évȧhema'kaataaméhéme, heá'ėháma néme'nėšė­hósemétsemeno mésėhestȯtse komááhe nȧhtsėsáa'ávóónėhéme." ¹⁶ Naa móstsėhetaehevovóhe, "Naa nėstȧhohtóvotȧhtsémáne. Néhmétsėhéne nėstotóamevoo'o naa nėstȧhósemétatsénóvo pénȯheo'o." ¹⁷ Naa mó'osáanenėhešė­hohtóvotaehevovóhe. No'keaa'e móstanėhešemá'sė­hohtóvȧhenovóhe hestotóamevóho. ¹⁸ Móstaévȧhósėho'ėhé­ve'hoomȯhevovóhe Josephevaho tséstaéšeno'keaénoo'etse, móstsėhetȯhevovóhe, "Hová'éhe nésáa'évȧhohtóvotatséhénóvo. Nééšemȧheá'enoo'o nȧhtotóamaneo'o. Oha tséhnéehóvétse naa nȧhto'ane éhe'eotse. ¹⁹ Naa heá'ėháma néme'vé'šė­hohtóvatsénóvo mésėhestȯtse, komááhe nȧhtsėsáa'ávóónėhéme. Hétsėhéóhe nȧhta­momóonéhévéme, naa nȧhto'ane nėstseá'éna," móxhehevóhe néhe vo'ėstaneo'o. ²⁰ Naa nėhe'še tséma'xevé­honevėstse móstanėhešemȧheá'enȯhéhe héne ho'e netao'o Egypt. ²¹ Naa móstano'mȧhenėhešemomóoneá'enȯhevóhe. ²² Naa oha ma'heónėhetanóho móho'nóhno'momóoneá'enȯtse tsé'ȯhkevé'hotse'otȯse naa mó'ȯhkeno'eonénėxomevȯhevóhe. ²³ Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe netao'o vo'ėstanóho, "Naa hétsetseha tsémȧho'emanėstse ééšemȧheá'éna netao'o Egypt. Nėstamétatsénóvo tséto'seénano'óhtomáse. ²⁴ Naa ma'ȯhkeo'eno'ése ohkėhetotáevánomáhéne nóhona, naa héne na'ėstse métȯhéne tsémȧho'emanėstse, naa tséhetaa'he'eotse mésėhéne naa máto énano'óhtomáhéne. Naa nonohpa nėstsemȧhetaéotsé'tánóvo." ²⁵ Naa móstsėhetaehevóhe, "Hahoo, névo'ėstanévėšemeno. Naa nȧhtamomóonéhévéme." ²⁶ Naa nėhe'še Joseph móstanėhešeéxanȯhéhe ho'emanestȯtse tsé'ȯhketo'semétóvȯse tséma'xevéhonevetsese hósėstse héne tséénano'óhtomévȯse.

The last days of Jacob

²⁷ Naa tséstaame'xóvetse Jacob naa hevo'ėstanemo móstaasėháoovȧhehevóhe, naa móstano'easėháestȯxėhevóhe. ²⁸ Jacob hénėhéóhe Egypt móhvo'ėstanéhevėhéhe mȧhtóhtȯhohtȧhnésȯhtȯhe-aa'e (17). ²⁹ Naa tséssáa'éšenaéése móstaonóomȯhevóhe Josephevaho. Móstsėhetȯhevóhe, "Mȧhnaéto hétsėhéóhe nėstsevé'eáhto'hohe Egypt, ³⁰ oha taévȧhóo'otséšeo'o tséxhéstȧhétse Canaan, tsé'áhto'hohévȯse navóohestoto, heva ného'éehe Isaac naa namėšeme Abraham naa tsévéstoemo Rachel." "Naa épéva'e, nȧhtanėhešéve," móxhetaehevóhe. ³¹ "Mónėstseoné'seómenėhešéve?" móxhešenėstsėstovȯhevóhe. "Naa héehe'e, nėstaévaoné'seómėhóo'otsehȧtse," móxhetaehevóhe. Jacob móstavé'šepévomóhtȧhéotsėhéhe, móstaasėháoenȧhéhe, "Hahoo," móxhešėháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva.

Chapter 48

Jacob blesses Joseph's sons

¹ Tséstanenóve'xóvetse Joseph móstȧho'ėhéme'ėstomóhehéhe heho tséhešėhoháomóhtȧhetsėse. Naa nėhe'še móstȧhé­ve'hoomȯhevóhe. Móhvé'ȯhtsémaehevóhe hee'haho, Manasseh naa Ephraimevaho. ² Tséstȧho'ėhnévȯse mótȧhotoneváenėhéhe Jacob, "Nee'ha Joseph ného'ėhéve'hooma." Móstaéšėhó'ke­éše­tomȯhtoehéhe, móstamásetsėstovȯhevóhe. ³ Móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Tótseha Ma'heo'o náxho'ėhota hénėhéóhe mȧhoéstóva Luz, tsé'ȯhkėhestóhetse, nėhéóhe Canaan. Nástsėheta, 'Nėstaoseepéve'tovȧtse. ⁴ Nėstsėháestȯhnóéhne, naa tóoneeto nevo'ėstanemo tsėháestȯxeo'o. Hé'tóhe ho'e nėstsetóonee­á'enánóvo," Nátšėhešėhotséovó'sema, 'Nėstsėháestȯhnóéhne, naa hénėhéóhe tsenėxhéstȧheo'o tóoneeto nevo'ėstanemo tsema'xemanȧho'oo'o.' Naa máto náno'tsėheta, "Hé'tóhe ho'e nėstseá'éna naa tóoneeto nevo'ėstanemo tsenȧha'enánóvo tséhe'éšeamevo'ėstanéhévȯse," náxheta Ma'heo'o. ⁵ "Nééšeáahtse'nésóéhne tséhmónėho'eohtsétse Egypt. Nȧhtsenėhesétamoo'o ta'se nátaomėhee'hahénoto tsé'tóhe nee'haho, Ephraim naa Manasseh. Naa mȧhnaéto hová'éhe tsevéseamȧhénóvo tséá'enomovo. ⁶ Naa mȧhvé'hósėhenésonėheto héne tsenȧha'enánóvo hová'éhe tséá'enomáse tsé'tóhe nee'haho naa tséhnéehóveto. ⁷ Hena'háanéhe ta'se tséxhésemonóehnéto nee'haho tséhvé'hoháeméhoto nėškevo Rachel. Náhméhaevésėstánóvémóne tséhvo'ėstanéhevetsėse heho. Nėhe'še náhne'ameehéme. Naa éxhovánee'e nėhéóhe Canaan, tséssáa'éšėho'eohtséhétse Bethlehemeveno. Hénėhéóhe a'e tsé'ameehétse nááhto'hohno," móxhehéhe. ⁸ Máto móxhósėhetȯhevóhe Josephevaho, "Neváaseo'o tsé'tóhe tsého'vé'hahtsese?" ^10a Móho'nó'ȯhkeévapévóó'ȯtse, móho'nóxhésenanovȯtse néhe tsévé'ȯhtsémaese Joseph. ⁹ "Ného'e, nae'haho. Tsėhéóhe éhestáotseo'o Egypt. Nánėhešepévo'eeha Ma'heo'o," móxhetaehevóhe. "Néstsėhe'otšėšenano, nȧhtȧháoenavomotȧhoo'o," móxhetȯhevóhe Josephevaho. ^10b A'e tséstȧho'néeotsé'too'ėse, mó'é'kotseváenȯhevóhe. ¹¹ Nėhe'še Jacob móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Ná'ȯhkėhóovenėhešėtano náme'évatšėhe'šėhévóómo, hotȧhtse néévȧhósevóomȧtse, náno'vóomoo'o nee'haho. Ma'heo'o mónánėhešepévo'eéhaehéhe." ¹² Nėhe'še Joseph móstano'héveenáhnȯhevóhe hee'haho, naa hénėhéóhe mé'tó'e tséheta'éetsėse heho móstama'kėsta'é­oešenȧhéhe ho'eva. ¹³ Naa tséstaévaoháá'ėse móhne'évȧhóse­néehohevóhe hee'haho hénėhéóhe maeto tséheta'éetsėse heho. Tsétšėhe'kéhahétsese, Ephraimevaho, hénėhéóhe henamósésto móstanéehohevóhe Jacobevaho. Naa tséháa'éhahétsese Manassehevaho mé'tó'e o'xe móstanéehohevóhe. Naa nėhe'xóvéva móhnėhešėhéne'enóhehanéhe néhe tsénéé'ėstse mé'tó'e ó'xe henamósésto mó'ȯhkėhehpeamȧhehéhe hová'éhe. ^14a Naa oha tséssáa'éšeasėháóénáése Jacob móxhátȯxóvėhe'onáotsėhéhe. ¹⁷ Joseph tséstavóómȯse heho tséxhátȯxóvėhe'onáotsetsėse móho'nóhpévátsésto. Móstaonéseévanétȧhévėhe'oná'o'hohevóhe heho. ¹⁸ Móstsėhehéhe, "Ného'e, nénétȧhévo'eétahe. Tsé'tóhe henamósésto tsénéé'ėstse Ephraim étšėhe'kéhahe. Héne nėstsėhenamósėstóva néme'vé'šetáxėhe'oná'ó'tóvo mȧxháoenavomotaohtse." ¹⁹ Naa móho'nó'áahtoo'ėstse heho, móstsėhetaehevohe, "Tóséé'e nánėhešéve. Tséháa'éhaestse tseoseeháestȯxóho tóoneeto hevo'ėstanemo. Naa tsétšėhe'kéhaestse tsėhehpėháestȯxóho," móxhetȯhevóhe. ^14b Nėhe'še móhmónemȧheháoenavomotȧhohevóhe. ¹⁵ Móstšėhešėháoenȧhéhe, "Ma'heo'o, néameonó'eotšeše. Naa hétsetseha nétanėheše­véestomevȧtse tséheševéstȧhémeto hápó'e nėheše­ovóhnėhešétanó'tovóhéne Joseph hee'haho ¹⁶ naa tóoneeto hevo'ėstanémevóho tsėháestȯxóho." ²⁰ Nėhe'še Jacob móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Naa ame'xóvéva tóoneeto navo'ėstanemo tsetsėhetȧhtseo'o, 'Nonámé'tó'e nétȧháoenavomo­tȧhahtsémáne komááhe nėstsenėhešepéve'toene Ma'heo'o hápó'e tséhešepévé'tóvȯse Ephraim naa Manassehevaho.' ²¹ Náéšeto'sė­hovánee'e, Ma'heo'o nėstseamevé'ȯhtsémáévo, naa nėstseévano'tšėhešėhóo'otsėhaevo Canaan tséxhéstȧhétse. ²² Naa tsé'tóhe ésėsono tséto'sėhetaa'nȧha'enomevȯse ho'e, tsėsáanėhe'xóvao'óhanéhetse tséto'sėhetaa'nȧha'enomo. Héne ho'e tséto'senȧha'enomo náxhó'tȧhnónóvo néhe Amorites, éméhae'á'enánóvo, éno'kepévoma'o'e, éno'hoéhoseve," móxhehéhe Jacob.

Chapter 49

Jacob blesses his sons

¹ Nėhe'še Jacob móhmóheévamȯhevóhe hee'haho, móstsėhetȯhevóhe, ² "Néspéveáahtove. Nétao'se­mé'ėstoméva­tsénóvo tséhnonó'kevétováhése tséto'sėheso nevo'ėstané­hévėstó­vévo. ³ Reuben, néxhėstáotse tséhmónepévekȧsováahéhévéto. Nékánomėháa'éhahe naa máto néméhaeono'átamane, ⁴ naa oha nóhásėháma nétaometónėšéve, néovóhponeno'véámo tsévéstoemo (oha néhe móho'nóxheškėstse). ^5-7 Simeon naa Levi, néséestoés­tomó'héme, néohkenéšėháahétanóme. Néme'hévėseóematséme. Momáta'eotsésee'ėstse néohke­na'tómanéme. Néohkeovóhpone­no'ee'ėškóhtȧhnóvoo'o vé'ho'éotóao'o. Naa tséhvé'nėheše­vo'ėstanéhévése nėstaomenėhešéhahtséme: naa máto tóoneeto névo'ėstanémevoo'o totáhoesta tsėhoeo'o tséhvo'ėstanéhevetsėse navóohestoto tóoneeto. ⁸ Naa Judah, tsé'ȯhkea'eotsé'toneto néohkėhóseovónanova, héne nėstsevé'šeono'átamáá'e nevésėsono. ⁹ Naa tsé'ȯhkeéševé'­péveéxaneneto, néohkee'semé'emo'eéháá'e vo'ėstaneo'o. ^11-12 Naa tóoneeto nevo'ėstanemo hesto'eónévo tseohkeoseepévone'otse, tseootȧhómotse. ¹⁰ Naa tseno'mȧho'e­manéheveo'o. Tseáahtóheo'o. Tseohkema'xėho'hé­metseo'o. ¹³ Zebulun, tóoneeto nevo'ėstanemo tsevo'ėstanéheveo'o tóxeo'hé'e tséhmȧhóomoehatse, hánȧháóhe Sidon tsetȧho'vo'ėstanéheveo'o. Ma'xėsémonȯtse tseohkė­ho'óe'ónėstse. ¹⁴ Naa Issachar, hétsetseha hóvotse néohkėsáa­hešėtanóhe, ¹⁵ naa hó'ótóva nėstsevo'ėstanéheve tsé'osee­pévatamáno'e, naa néoseema'xėhotse'ohe. ^16a Dan, tóoneeto nevo'ėstanemo ¹⁷ ésáakánomėháestȯxéheo'o naa oha tsėhoháata­maaheo'o naa tseohkeno'ee'hahtóheo'o, ^16b tsėho'emanéheveo'o, tseohkeno'eonó'eotsėhovo hevóohestovevóho," móxhetȯhevóhe Jacob. ¹⁸ "Ma'heo'o, néxho'ėhévo'ėstanévėšemenoo'o," Jacob móxhešėháoenȧhéhe. ¹⁹ "Gad, šéenovávé'hó'e nėstsea'eotsé'tóó'e, naa nėstseovánanoo'o naa nėstseévano'easevo'e'e'ovoo'o. ²⁰ Asher, nėsto'eo'o tseohkeoseepévóné'o. Tséháoovȧhese tseohkėho'ėhé­ohtóvánóvo. ²¹ Naphtali, nėstsetaomeó'tȯsétáno, nenésoneho tsemomó'onȧheo'o. ²² Naa Joseph, tóoneeto nevo'ėstanemo tsėháestȯxeo'o. ²³ Néméhaea'eotsé'tóne, nékánomeamė­hávėsévo'eéháne, ^24-25 nésáanéhnetametanóhe. Néó'tȯsétáno. Nénėšeamene'étamenȯtse Ma'heo'o. Néoseepévevéstȧhema. Ehoháatamaahe Ma'heo'o. Éohkevéstȧhémȯsáne. Éohkevovóhnėhe­šés­tómáne. Tseno'pévoo'koho nonohpa nėsto'eo'o tseoseepévóné'o naa nėstseno'ma'xėhestotóame. ²⁶ Ma'heo'o néohkepéve­vovóhnėhešeha, naa nėstsetó'nėše­nėheše­ame­pévo'eeha. Naa nėstseno'péve­ameohtséhoo'o tsé'tóhe nevésėsono. ²⁷ Benjamin, nevo'ėstanemo tsepévenótȧxéveo'o. Tseohkėhó'tȧhevao'o, naa tséhetaa'­nȧha'enomevȯse hová'éhe tseohketóxeméánóvo," Jacob móhnėhešeéestsėstovȯhevóhe hee'haho. ²⁸ Móhmȧhtóhtȯ­hóhtȧhnéšėhevóhe, naa néhe Israelites tséhestóhese móhnėx­héstȧhehevóhe hétsėhéóhe néhe Jacob hee'haho tséhestȯxetsėse.

Jacob's death

^29-32 Nėhe'še Jacob móstsėhetȯhevóhe hee'haho, "Náéšeto'sėhovánee'e. Taévȧtšėhešėhóo'otšėšéhéne Canaan. Hénėhéóhe vóxéva véseéstanéhéne tsé'éstanévȯse navóohestoto naa máto néhe tséméhaevéstoemo, Leah. Namėšéme Abraham móxhohtóvȧhéhe ho'e héne tséxho'tatse voxe, móhméhae'á'enȯhéhe na'ėstse hetane, Ephron mó'ȯhkėstóhehéhe, hénėhéóhe móxhéstȧhehéhe Hittites. Héne voxe Machpelah mó'ȯhkė­hestóhehanéhe a'e móxho'táhanéhe mȧhoestȯtse Mamre, mó'ȯhkėstóhehanéhe," móxhehéhe Jacob. ³³ Naa tséstaéšemá'se­mé'ėstomevȯse hee'haho netao'o, tséstaévȧhósėhánȯseovešėse móstanaeotsėhéhe. No'ka mȧhtóhtȯhnó'e névó'e nésȯhtoha (147) móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséxhovánee'ėse.

Chapter 50

     ¹ Tsé'éšenaeotsetsėse heho, Joseph móhno'a'xanéhenotóhe. ² Nėhe'še Joseph móstsėhetȯhevóhe néhe tséohke­ovóhnėhešéstomanétsese, "Sá'pévana ného'éehe." ³ Néhe Egyptians mó'ȯhkepévanȯhevovóhe tsénaétsese, névo'ee'ėše mó'ȯhkenėhe'xóvėhanetséhe. Naa má'sepévanóvosėstse na'nó'éé'ėše mó'ȯhkėsó'nėšeamenėšéševėhevóhe néhe Egyptians. ⁴ Naa tsé'éšemá'senėšéšévévȯse Joseph móstsėhetȯhevóhe néhe tséma'xevéhonevetsese hevéhonotse'ono, ⁵ "Tséssáa'éšenaéése ného'éehe nánėheta taévȧhóo'otšéšeo'o. Naa heá'ȧháma néme'tanėhešėhénėstsėstovovo tséma'xevéhonevėstse, komááhe náme'nėhešenétse'ova naa nȧhtsene'évȧho'eohtse, hetóhéne," móxhetȯhevóhe. ⁶ Naa néhe tséma'xevéhonevetsese móstšėhešeno'ėstóehevóhe, "Naa nȧhtanėhešenétse'ovo tsésto'seévȧhóo'otséóse heho." ^7-9 Móhmȧsóve'ȯhtsémaehevóho hoháesto vo'ėstanóho, néhe tséma'xevéhonevėstse háesto hestotse'ono móstavé'hahtsėhevóhe, naa máto háesto tsééšėhátaa'éhahetsese móhvé'hahtsėhevóhe, hópahpa nótȧxévé'hó'e móhno'vé'hahtsėhevóhe, naa néstȯxetsėse Joseph hevóohestoto, oha móhno'kėsétoehevóhe ka'ėškóneho naa hestotóamevóho máto móstanootȯhevóhe. Móhma'xe­vonėstȯxėhevóhe tsétȧhóosevé'ȯhtsémaese. ¹⁰ Tséstaéšėto'sė­ho'eohtsévȯse hénėhéóhe mȧhoéstóva Atad, móstavéehevóhe tsé'ȯhkėšéa'hametse pénȯheo'o. Naa hénėhéóhe éše'he tséstaohkėhéseta'ehnėse mó'ame'sevóhanéhe ó'he'e Jordan. Tséstaéševéévȯse móstȧhósemé'etanó'tovȯhevóhe Jacobevaho, naa nésȯhtȯhéé'ėše móxhósea'xaamėhevóhe. ¹¹ Naa néhe Canaanites hénėhéóhe tsévo'ėstanéhevese tséstavóomovȯse tséhma'xea'xaametsėse, móstsėhehevóhe, "Šéaa, tsé'tóhe Egyptians mó'ȯhkėháa'éšenėšéševėhevóhe." Abel-mizraim móxheše­véstȯhenovóhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe Egyptians tséhma'xea'xaamévȯse. ^12-13 Naa nėhe'še Joseph naa hevésėsono móstȧho'héestanȯhevovóhe héhevóho hénėhéóhe vóxéva máto tsé'éstanetsėse hemėšemo naa heho hákó'e tótseha. Móstó'taenėhešévėhevóhe tséhetaevȯse héhevóho. ¹⁴ Naa nėhe'še Joseph naa néhe tsévé'ȯhtsémaese móstaévaasėtšėhešė­hóo'ȯhtsėhevóhe Egypt.

Joseph's promise to his brothers

¹⁵ Nėhe'še Joseph he'neho móstsėhetȧhtsėhevóhe, "Hea'e Joseph néóhnetsėstóene. Hápó'e hea'e néto'seévatónėšé'toene tséhvé'hávėsévo'eéhótse, hétsetseha tsé'éšėhovánee'ėse tséhéhétse." ¹⁶ Móstȧhotonȯhevovóhe Josephevaho, "Tséssáa'éšenaéése tséhéhétse, ¹⁷ nátsėhetáéne, "Tsėhetóhéne Joseph, 'Vonetano'tȯtse ésėsono tsénėškánomė­hávėsévo'eé­hata'óse,'" éhevoo'o. "Naa hétsetseha nétataomenėstsėstóvatséme, heá'ėháma néme'vonetanó'ta tséxhávėsévo'eéhatsése. Naa náohkeno'háoena'tovone néhe Ma'heo'o tsé'ȯhkėháoena'tovose tséhéheto," móxhetȯhevovóhe Josephevaho. Naa tséstanéstomónėse Joseph mó'óeometanóotsėhéhe. ¹⁸ Naa nėhe'še móstataomė­ho'ėhéve'hoomaehevóhe he'neho. Móstama'kėsta'éoéšenȧhevóhe ho'eva, nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Ného'ėhénėhetatséme, nȧhtamomóonéhévéme." ¹⁹ Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Naa névé'héhpȯhetanóme, Ma'heo'o énéehove tsémȧhetšėhešeéxáno netao'o hová'éhe. ²⁰ Nėhe'xóvéva nékánomėhávėsévo'eéšéme, Ma'heo'o mónáhpéve'toehéhe komááhe tséto'sėheševéstȧhémóno vo'ėstaneo'o ma'aseovávoonėstove. ²¹ Naa névé'héhpȯhetanóme, nėstamȧhevovóhnėhešéhatséme." Héne móstaévavé'še­pévomóhtȧhé­otsėhenovóhe nehe he'neho.

Joseph's death

²² Móstanėševo'ėstanéhevėhevóhe hénėhéóhe Egypt Joseph, hevésėsono, naa hevo'ėstanémevóho. ²³ Joseph mó'éšė­héne'enovȯhevóhe hevéxaho, hee'haho Ephraim naa Manasseh henésonėhevóho, naa máto hevéxahevóho hee'haho. Machir móxheševéhehevóhe Manasseh hee'haho. Naa móhmȧheméhotȯhevóhe. ²⁴ Naa tséssáa'éšenaéése móstsėhetȯhevóhe hevóohestoto, "Náéšėto'sėhovánee'e. Ma'heo'o nėstseamenėhešeovóhnėhešéháévo naa hó'ótóva éšeeva nėstseévano'hóo'ȯhtséháévo tséxhéstȧhétse Canaan. Hénėhéóhe Ma'heo'o tséhvéstomóevose tséhéhéto Jacob, tséhemėšéméto Isaac, naa heho Abrahamevaho." ²⁵ Naa mato Joseph móstsėhetȯhevóhe he'neho, "Néhnėheševéstomeve, hó'ótóva ma'évatšėhešė­hóo'ȯhtsése Canaan taévano'hóo'otšėšéhéne," móxhehéhe. ²⁶ Naa Joseph hénėhéóhe móhnaehéhe Egypt, no'ka mȧhtóhtȧhnó'e mȧhtohto (110) móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséxhovánee'ėse. Máto móhnėhešepévėhóxe'anėhéhe heho Jacobevaho tséhešė­hóxe'anetsėse tséhnaetsėse naa mó'no'eéstanȯhevovóhe vé'hoéstóva.

Genesis

Chapter 1

Creation

¹Hákó'e tótseha tséssáa'éšėhéstanovėhane Ma'heo'o móhmanėstsėhéhe netao'o hová'éhe he'ama naa ho'eva. ² Otaxa móhma'xemȧhóovátȯhanéhe netao'o nėhéóhe ho'eva naa mó'ȯhkeno'hoháa'hánéhe. Móhno'ma'xenėhpea'enó'netȯhanéhe. Naa Ma'heónemȧhta'sóoma mó'ȯhkeévoésenȧhéhe netao'o.

The first day

³No'ka éšeeva Ma'heo'o móstatsėhehéhe, "Táaxa'e éme'­vó'ho'ėho'ta," nėhe'še móstó'nėševó'ho'ėho'táotséhanetséhe. ⁴ Tséstavóóhto tséheševó'ho'ėho'tatse, móstaoseepévatsėstȯhe. Móstanėhešeéxanȯhéhe tsésto'seohkevó'ho'ėho'tatse naa tsésto'seohkea'enó'netotse. ⁵ Móstatšėheševéstȯhenótse hé'tóhe tséhvó'ho'ėho'tatse "éšeeva" naa tsé'a'enó'netotse "taa'eva."

The second day

⁶Nexa éšeeva Ma'heo'o móstȧhósėtsėhehéhe, "Emé'onésováto hé'tóhe mahpe hósėstse he'ama tsésto'sėsééha naa hósėstse ho'eva tsésto'sėsééha. ⁷ Naa móstanėhesóhanéhe. ⁸ Hé'tóhe he'ama "vo'e" móxhestȯhéhe.

The third day

^9,13Na'ha éšeeva Ma'heo'o móstȧhósetsėhehéhe, "Táaxa'e, éme'ho'eve tséssáamȧhóovátȯhane. Naa móstanėhesóhanéhe. ¹⁰ Naa "ho'e" móxhestȯhéhe. Naa héne mahpe tséhmȧhóevátotse "tséhmȧhóomoeha" móxhestȯhéhe Ma'heo'o. Naa móstamȧhepévatsėstȯhéhe. ¹¹ Naa nėhe'še móstȧhósėtsėhehéhe, "Táaxa'e, naa hétsėhéno ho'eva éme'hóné'o hová'éhe netao'o heva hoóhtseto naa heováestse hešemo'é'ėstse. Naa móstȧhósenėhesóotséhanetséhe. ¹² Naa Ma'heo'o móstapévatsėstȯhéhe.

The fourth day

^14,19Neva éšeeva Ma'heo'o móstȧhósetsėhehéhe, "Táaxa'e, neše éme'hoéséne éše'heo'o naa hotóhkeo'o he'ama. Naa tsé'tóhe na'ėstse éše'he tseohkėhoése éšeeva, naa taa'eva néhe na'ėstse tseohke­vo'ho'ėho'he naa hótóhkeo'o tseohke­vó'ho'kȧšé'šeo'o. Naa tsevé'šėhéne'enohe tséhe'xóveéšeevetse, naa tsésto'se­matsé'omévetse naa méaneva naa tonóéva naa aénéva, naa máto tsésto'sėhe'kotoéstovetse. ^15-16 Naa móstanėhesóhanéhe. ^17-18 Naa Ma'heo'o móstamȧhepévatsėstȯhéhe.

The fifth day

^20,23Nóhona éšeeva Ma'heo'o móstȧhósėtsėhehéhe, "Táaxa'e éme'ma'xėhestao'o heováestse nomá'ne naa vé'kėseho." ²¹ Naa móstanėhesóhanéhe. Naa Ma'heo'o móstȧhósepévatséstȯhéhe. ²² Naa nėhe'še Ma'heo'o móstatsėhetȯhevóhe néhe nomá'ne naa vé'kėseho, "Nėstaohkevovóhnėhešéhatséme naa ma'xeasemanȧha'óhéne."

The sixth day

²⁴Naesóhtoha éšeeva Ma'heo'o móstȧhósetsėhehéhe, "Eme'néh­mé'eohtseo'o heováestse hováhne." Naa móstanėhe­sóotséhanéhe. ²⁵ Naa Ma'heo'o móstapévatsėstȯhéhe. ²⁶ Móstȧhósėtsėhehéhe, "Naa hétsetseha nátamanėhoo'o vo'ėstaneo'o. Ta'se nȧhtsė­séestáme. ²⁷ Naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o tsemȧho'e­maovovo vé'kėseho, nomá'ne, naa máto hováhne." Naa tsé'éše­manéóse ²⁸ móstsėhetȯhevóhe, "Nėstseohkeame­péve'tovatséme. Naa ma'xėhenésónėhéhéne nonohpa tóeneeto nevo'ėstanémevoo'e netao'o ho'eva tsevo'ėstanéheveo'o. Naa mȧho'emaovóhéne nomá'ne, vé'kėseho, naa máto hováhne. ²⁹ Naa he'tohe tséhóé'to hoóhtsetseva ohkemésėhéne naa máto héva pénȯheonévó'ėstse! ³⁰ Naa he'tohe netao'o tséhóne'otse tseohkemésénóvo tsé'tóhe hováhne naa vé'kėseho," móxhehéhe Ma'heo'o. ³¹ Naa móstanėhesóhanetséhe. Naa Ma'heo'o móstamȧhepévatsėstȯhéhe.

Chapter 2

¹ Naa móstanėhešemanėstsėhéhe Ma'heo'o netao'o hová'éhe ho'eva naa he'ama.

The seventh day

² Naesóhtȯhéé'ėše mó'amemanėstsėhéhe netao'o hová'éhe. Naa nėhe'še tséstanésȯhtȯha'ónetotse móstȧhosótomoehéhe. ³ Naa Ma'heo'o móhnėhesétsėstȯhéhe héne éšeeva tsésto'se­ma'heóneéšeévetse. Ȯhtȧho'nėhe'xóvetsee'ėstse mósto'seohkė­hosótomoehevóhe vo'ėstaneo'o hápó'e Ma'heo'o tséxhešė­hosótomoo'ėse tséstanésȯhtȯheéšeévetse. ⁴ Naa énėhetóseme Ma'heo'o tséhešemȧheéxáno netao'o hová'éhe.

The Garden of Eden

   Hetsetseha éto'sené'evemé'emetse Ma'heo'o tsétó'tae­hešemanéóse vo'ėstanóho. Ma'heo'o tséssáa'éšemanėhoése vo'ėstanóho ^5-6 hová'éhe móho'nó'éšėhóné'o. Móho'nó'ȯhke­éšėhoo'koho, naa oha ho'hámé'ėstse móxho'táhanevótse héne tsévé'šėhe'kóovóma'ene ho'e. Nėhe'še móhmóneasėtóne'óhanéhe hová'éhe. ⁷ Naa nėhe'še móstšėhešemanėhohevóhe néhe vo'ėstanóho. Ma'heo'o móxhestanȯhéhe hósėstse héše'ke naa héne móhvé'šemanėhohevóhe na'ėstse hetanóho. Móstaése­ómotómȯhevóhe, naa móhne'ametanéneotsėhéhe néhe hetane. Vovóehetane (Adam) móxheševéhohevóhe Ma'heo'o. ⁸ Nėhe'še Ma'heo'o móstaénanȯhevóhe néhe Vovóehetanóho hénėhéóhe tsé'oseepévatamano'etse. Eden móxhestȯhéhe. A'e hénėhéóhe éše'he tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėse móxho'táhanéhe. ⁹ Móhma'xe­pévėhoóhtsetsévo'o'éhanéhe. Héováestse tséhesoo'ėstse menȯtse, móxhoe'tóhanevótse. Naa hénėhéóhe taesétóve Eden neše hoóhtseto móhnéehevóhe. Naa tsé'tóhe na'ėstse hoohtsėstse tsénéé'ėstse hová'éhe tséhoe'totse mó'ȯhkevé'še­ametanénėstovėhanéhe. Naa tsé'tóhe na'ėstse hová'éhe tséhoe'to mó'ȯhkėhéne'enȯhenovóhe tsépéva'etse naa tséhávėséva'etse. ¹⁰ Naa ó'he'e mó'amė­sóhpo'sevóhanéhe hénėhéóhe tsévé'šėhe'kóovóma'óohe héne ho'eo'o, Eden tséohkėhestohe. ¹¹ Naa póno'e héne ó'he'e mósta­névavóeotséhanéhe. Na'ėstse ó'he'e héne Pishon mó'ȯhkė­hestóhehanéhe, nėhéóhe móstaamėsóhpo'sevóhanéhe netao'o ho'eva Havilah, tsé'ȯhkėhestohe. ¹² Hénėhéóhe ho'eva móxho'tá­hanéhe tséoseema'xepéva'e heóvema'kaeta, naa heováestse tséhéso heo'keméeotsestȯtse, naa heováestse ho'honáeo'o tséhoháoemese. ¹³ Naa héne tsétanéxa'ónéto ó'he'e Gihon, mó'ȯhkėhestóhehanéhe. Hénėhéóhe móstaamė­sóhpe'sevóhanéhe hénėhéóhe ho'eva, Cush, tsé'ȯhkėhestohe. ¹⁴ Naa héne tséna'ha'ónéto ó'he'e Tigris, mó'ȯhkėhestóhehanéhe. Móstaametšėheše'sevóhanéhe hénėhéóhe éše'he tséhne'ȯhkėhése­mé'éhnėse hénėhéóhe ó'he'e, héne ho'e Assyria mó'ȯhkė­hestóhehanéhe. Naa héne tséstanéva'ónéto ó'he'e Euphrates, mó'ȯhkėhestóhehanéhe. ¹⁵ Naa hénėhéóhe móxho'tá­hanéhe Eden tséhvo'ėstanéhevėse Vovóehetane (Adam). Mósto'se­ohke­­vovȯhnėhešéstsėhéhe. ¹⁶ Naa Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Vovóehetanóho, "Naa ohkeméseo'o tséhoe'to hétsėhéóhe hoóhtsetseva, ¹⁷ naa oha tsé'tóhe na'ėstse hoohtsėstse sétóve tsénéé'ėstse tséhoe'to nėstsevé'méseotse! Néhe hoohtsėstse évé'šėhéne'enohe tséhávėséva'e naa tsépéva'e. Naa mȧhvé'méseto nėstsenóhpȧhovánee'e tó'nėhe'xóvéva." ¹⁸ Nėhe'še Ma'heo'o móstšėhešetanȯhéhe, "Ésáapėhéva'éhane tsé'tóhe hetane tséhno'kaese. Táaxa'e, nȧhtamanėhamóho tséto'seohke­pévevéstoemaese." ¹⁹ Móxhósėhestanȯhéhe héše'ke tséto'seovóevé'šemanéóse hováhne naa vé'kėseho. Nėhe'še móstȧhévoo'sėhóhenotóhe Vovóehetanóho. Móstsėhetȯhevóhe, "Mȧheoesevéšėšenano! Naa onémoomóóno heva na'ėstse tséto'sepévevéstoemáta'e!" ²⁰ Naa néhe Vovóehetane móstaosáanemȧheoesevéhohevóhe. Naa móhno'e­onémoomȯhevóhe hováhne naa vé'kėseho éme'péve­véstoemaa'ėse. Naa heva na'ėstse móho'nóhnėhesétámȯtse. ²¹ Naa nėhe'še Ma'heo'o móstanaóo­tsé'šėšévaenȯhevóhe néhe Vovóehetanóho. Móstané'ta'ó'­tomóvȯhéhe na'ėstse hestse'pe. Naa móstaévanėhpa'o'tsėhéhe tséhnėxhésėhóesta'o'tsėse héne he'pe. ²² Naa hestse'peva móhvé'šemanėhóhetsenotóho he'óho. Ma'heo'o móstsėhe'otsėhó­hevóhe néhe he'óho, móxhé­voo'sėhóhenotóho Vovóehetanóho. ²³ Naa Vovóehetane móstsėhehéhe, "Nea'háanéhe, tsévé'šemaneese tséhnéehóvévóto! Nátatšėheševého "He'e" Tséhnėxhéstaese Hetaneno. ²⁴ Hena'háanéhe hetaneo'o tséohkėhésenootovȯse héhevóho naa heškevóho ȯhtȧhevésevoonévosėstse. Naa éohkeasetaome­vo'ėstanéheveo'o hetaneo'o naa he'eo'o. Ȯhta­véstoemȧhtsé­vosėstse ta'se éohkeno'kóvȧheo'o. ²⁵ Nėhe'xóvéva Ma'heo'o tséhmanéóse néhe hetanóho naa he'óho, móhvóvo'kȧhehevóhe naa oha móho'nóhtanéhetsėstóvȧhtsévȯse.

Chapter 3

The first sin

     ¹ No'ka éšeeva néhe he'e móhvóomȯhevóhe šé'šenovoto. Móxhoháohtsétsevėhéhe néhe šé'šenovȯtse. Mónėséhanéhe Heávohe. Móstsėhetȯhevóhe néhe he'óho, "Móhe Ma'heo'o nénėhetaevo tsésto'sėsáamésėhése tséhetaa'hoe'to hétsėhéóhe netao'o hoóhtsetseva?" ² "Hová'ȧháne, násáanėhetaehéne. Náto'se­ohkemȧhemésénóne tséhetaa'hoe'to ³ naa oha na'ėstse tsé'tóhe hoohtsėstse taesétóve tsénéé'ėstse tséhoe'to hénėhéóhe náto'sėsáamésėhénóne naa náto'sėsáano'tónėšemȧxanóhéne, naa mȧhvé'nėhešévétse nȧhtsenaéme," náhetaene. ⁴ "Eee, néme'hénaéme, ⁵ mȧhvé'mésése tséhoe'to nėstsevé'šė­héne'anánóvo tséhávėséva'e naa tsépéva'e," móxhetaehevóhe néhe šé'šenovoto. ⁶ Néhe he'e móhma'xėhetósevé'hoomȯhevóhe néhe hoóhtseto. Móstȧho'ȧhéotsėhéhe hénėhéóhe tséhoe'totse naa máto móstaoseehéne'enátanóotsé'tȯhéhe tsésto'sėhéne'eno tsépéva'etse naa tséhávėséva'etse. Móstaosáaneméseotsėhéhe héne tséhoe'totse. Naa móstano'hoxomeváenȯhevóhe tsévéstoemose Vovóehetanóho (Adamevaho). Máto móstaméseotsėhéhe. ⁷ A'e tséstaéšeéne­méseotsévȯse móstȧhéne'enáotsé'tȯhenovóhe tséhešenéše­vóvo'kȧhévȯse. Véhpotseva móstaonésevé'šė­hóomanȧhtsėhenovóhe. ⁸ Tséstȧhetóevetse móstanéstovȯhevovóhe Ma'heóneva tséhnėxhoó'heamėhnetsėse. Mó'osee'e'e'tóhtȧhé­otsėhevóhe, móstaahtoeotsėhevóhe hénėhéóhe hoóhtsetseva.

The trouble with sin

⁹ Ma'heo'o móhnėxhoó'hevéhohevóhe néhe hetanóho, "Vovóehetane (Adam), tósa'e néhoo'e?" ¹⁰ Tséhne'évamé'eoese móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Nétanéstovȧtse tséhnėxhoó'heamėhneto. Nátanéheotséme tséhvé'vóvo'kȧhétse, héne náhéseahtoeotséme." ¹¹ "Névááso tsénėhetaése tséheševóvo'kȧhése? Mónééšeméseotsénóvo tséméhae­hóestomévatsése?" móxhetaehevovóhe Ma'heóneva. ¹² "Naa, néhe he'e tsémétseto náhoxomaa'e hósėstse," móxhetȯhevóhe. ¹³ Nėhe'še Ma'heóneva móstsėhetaehevóhe, "Hénová'e tséhéseméseotseto?" "Naa néhe šé'šenovȯtse éoseepévo'óhta, návonȯhóha'ova," móxhetȯhevóhe Ma'heóneva. ¹⁴ Naa nėhe'še tséstó'nėhe'xóvetse Ma'heo'o móhnėstsėheto'emanėhéhe. Móstsėhetȯhevóhe néhe šé'šenovoto, "Tséhvé'vonȯhóha'ósaneto nétao'setsėhešeehóomȧtse. Néohkeméhaeametomȯseohtse, naa mé'tó'e hétsetseha heše'eva nėstseohkeamevonehne. ¹⁵ Naa máto tséhnéehóveto naa tsé'tóhe he'e nonámé'tó'e nėstseohkė­sáaho'ȧhé'tovȧhtséhéme, naa tseamenėheso tóoneeto nevo'ėstanéhévėstóvévo." ¹⁶ Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe néhe he'óho, "Naa tséssáavé'e­áahtovéhéto ma'ȯhketo'sė­henésonėheto nėstseohkeónėšeohtse. Naa hó'nėšekánome­ónėšeohtseto nėstseohkėsó'ho'ȧhenȯtse tsévéstoemȯtse. Naa nėstseohke­no'eameáahtovo." ^17-19 Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Vovóehetanóho, "Naa tséssáavé'e­áahtomónėheto náto'seehóóhta ho'e. Hétsetseha mé'tó'e nėstseohkėhoháotse'óhé'ta hé'tóhe ho'e tséto'sevé'šeamȧheto mésėhestȯtse. ^20-21 Nėhe'še Ma'heo'o móhvé'šee'sanénȯhevóhe ho'éeveva Vovóehetanóho naa tsévéstoemose. Vovóehetane móxhésenėheševéhohevóhe tsévéstoemose Ametané'e (Eve) tséhvé'mȧhehéstȧhétse tóoneeto tséhnéehovėse. ^22-23 Nėhe'še Ma'heo'o móstšėhešetanȯhéhe, "Tsé'tóhe tsémanėhono he'e naa hetane ésáaméhaehéne'enóhénóvo tsépéva'etse naa tséhávėséva'etse. Naa hétsetseha ééšėhéne'enánóvo hápó'e tséhešėhéne'enomovo. Hétsėhéóhe mȧhvé'nėše­vo'ėstanéhévévȯtse hea'e tseonȧháxeméseotsénóvo hénėhéóhe tséhoe'totse na'ėstse hoóhtsetseva tséto'sevé'še­a'ene­ametanénévȯse. Naa násáanėhesétamóheo'o. Naa hétsetseha nátao'sėhé­hoenee­náhnoo'o." ²⁴ Naa hénėhéóhe tséhméhae­vo'ėstanéhévévȯse Eden, tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėstse éše'he, Ma'heo'o mó'énanȯhevóhe ma'heónėhotse'ono tsésto'senėhpa'omevȯse héne tsépévata­mano'etse (Eden) nonohpa vo'ėstane tsėsáa'ésėhémėseotséhe hénėhéóhe tséhoe'totse hoóhtsetseva tséto'sevé'šea'ene­ametanénėstovetse.

Chapter 4

Cain murdered Abel

¹ Nėhe'še Adam naa Eve móxhetanévoehnėhevóhe. Eve móstsėhehéhe, "Ma'heo'o návéstȧhema tséhmétá'ėstse tsé'tóhe hetanéka'ėškóneho, Amȧhéstovėstse (Cain) tsetȧheševéhe." ² Nenóveto Eve móstȧhósėhetanévoehnėhéhe. Omotome (Abel) móstȧheševéhohevóhe. Tséstaéšeéšee'ėse Abel móstaohke­kȯsáevé'ho'évėhéhe. Naa Cain mó'énano'é­ve'ho'évėhéhe. ³ No'ka éšeeva Cain móstȧho'hé­háoenavemétȯhéhe hósėstse hesto'eo'o Ma'heóneva. ⁴ Hápó'e Abel tséstȧho'héháóénȧse, móhna'hohevóhe tsévovóehestáotsétsese kȯsáne, naa tsétó'tšėšetae­péva'etse móstȧho'héhaoenaveéxo'ȧsénȯhéhe. Naa Ma'heóneva móhmáse­tanó'­tȯhetséhe Abel tséhešévėse. ⁵ Naa mé'tó'e Cainevaho tséstȧho'hémetaa'ėse móho'nóxhoto'átsésto. Cain móstavé'še­momáta'eotsėhéhe héne. ⁶ Ma'heo'o móstsėhe­tȯhevóhe Cainevaho, "Névé'eomáta'eotse! ⁷ Vé'péveméato hová'éhe hétsėhéóhe néme'vé'šepévetano. Naa táaxa'e, né'áahtovėstse! Naa hétsetseha néomáta'etano. Naa héne névé'eéxa'é'oo'e." ⁸ Nėhe'še Cain móstȧhéve'hoomȯhevóhe hevásemo Abelhevaho, móstsėhetȯhevóhe, "Táaxa'e, hétsėhéóhe nétatsėhe'ȯhtsémáne!" Naa tséstaéšėho'ėhnévȯse tsé'énano'éstovetse, hénėhéóhe móstana'xevae­nȯhevóhe. ⁹ Nenóveto Ma'heóneva móhnėstóe­hevóhe Cain, "Naa ésemáhe?" "Násáa­héne'enóhe. Náohkėsáa­ne'evávoomóhe!" Cain móxhehéhe. ¹⁰ Naa nėhe'še Ma'heóneva móstsėhetae­hevóhe, "Néhoháo'eétahe, néne'to'éná'ho tséhevásemeto. Hemȧhta'sóomaho énėxhoó'he­tsėhevoo'o, "Tséhe'néhéto nána'ha, taome­tónėšé'toveha!" ¹¹ Naa Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Cainevaho, "Hétsetseha nétatsėhetȧtse, "Nėstsetaomenėhešéhahtse: Hétsėhéóhe tsé'ȯhkeénano'eto hová'éhe móme'éva­tšėhe'šė­héhóné'o, nátanėhešeehóóhta. ¹² Naa máto néto'sėsáa'évȧ­hestóo'ȯhtséstóvéhe tósa'e." ¹³ Naa móstsėhetaehehevóhe Cainevaho, "Hé'tóhe tséhešeto éoseehótoanáto. ¹⁴ Néasetȧxe'ove tséhméhaehoéto, naa ta'se néto'senooxe. Netao'o nȧhtseéóhtse, naa vo'ėstane tsévóomá'ėstse nȧhtseonȧháxena'xévaena." ¹⁵ Naa Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe, "Hová'ȧháne, ésáanėhesóháne. Vo'ėstane mȧhve'na'háta'e mé'tó'e néhe tseasėto'éehahtse ta'se nésȯhtoha tsėhehpemométsėstóvetano. Nėhe'še Ma'heo'o móstane'evátȯxe'ȯhnȯhevóhe Cainevaho komaahe vo'ėstanóho tsétóo'e'óese tsėhéne'enánóvo tséto'sėsáa­heše­na'haeese. ¹⁶ Naa nėhe'še Cain móstaosáanenoo'otséhenotóhe Ma'heóneva nėhéóhe Eden. Móstatsėhe'ȯhtsėhéhe tséhne'ȯhkėhése­mé'ėhnetsėse éše'hóho, Nodeveno, mó'ȯhkėhestóhehanéhe. Nėhéóhe móstavo'ėstanéhevėhéhe.

More people

¹⁷ Naa nėhe'še Cain móstȧhevésevoonėhéhe. Naa móstȧhee'hahe­hevóhe. Enoch móstȧheševéhohevóhe. Naa Cain móstano'­manėstsėhéhe mȧhoestȯtse. Naa héne móstano'e­véhe'tȯhetséhe hee'haho Enoch tséheševéhetsėse. ¹⁸ Enoch móstaéšeehéhe, naa hápó'e móstȧhevésevoonėhéhe. Naa hápó'e móstano'hee'ha­hehevóhe. Naa móstanonóvo'xévė­hanetséhe Cain hápó'e tóoneeto móstama'xėháestȯxėhevóhe hevo'ėstanemo. ^19 20 Néhe hevo'ėstanemo móskȯsáe­vé'ho'évėhevóhe naa hósėstse mó'ȯhkenémenėhevóhe. ²¹ Mó'ȯhkeévo'sóestsėhenovótse heováestse tȧhpenȯtse (flutes) tséohkėhestóhee'ėstse. ²² Naa néhe máto mó'ȯhke­manėstsėhenovótse heováestse tsėhetaneonȯtse. Ma'kaataeva mó'ȯhkevé'šemanėstsėhenovótse. ²⁵ Vovóetane naa Ametané'e (Adam naa Eve) móssó'hoónȯse'ótaehevovóhe hee'hahevóho Abel tséhna'haa'ėse he'neho Cainevaho. Naa móxhósėhee'hahevovóhe, Seth, móxheševéhohevovóhe. Naa néhe máto móstaéšeehéhe, naa móstȧhevésevoonėhéhe. ²⁶ Naa móstȧhee'hahehevóhe. Enosh móxheševéhohevóhe. Enosh naa néhe hevo'ėstanemo móstaovóeévȧhóseasėháoena'tovȯhevovóhe Ma'heóneva.

Chapter 5 (summary)

^1-29Naa néhe na'ėstse Enosh tóoneeto hevo'ėstanemo Enoch móxhestóhehéhe. Naa tsé'tóhe Enoch tséhvé'néhe­vo'ėstanéhé­vé'tóvȯse Ma'heóneva móho'nóhvésėhovánee'ėstse. Ma'heóneva móstaaseohé'toehevóhe hétsėhéno ho'eva. Naa vo'ėstanóho móho'nó'evatšėhe'ševóomaa'ėstse. Naa néhe Enoch tséno'kė­háa'éhahétsese hee'haho Methusaleh móxheševéhehevóhe. Naa Mathusaleh móhnaehéhe 969 tséhnėhe'éhaese. Naa Enoch hevéxaho Noah móhnėxhéstȧhéhe.

Chapter 6

God will send a flood

¹ Naa tséstaéšeame'xóvetse hósėstse ka'ėškóneho móstȧhestáotsėhevóhe, he'éka'ėškóneho naa hetanéka'ėškóneho. Naa tsé'tóhe máto móstaóešeehevóhe naa móstȧhenésonėhehevóhe. Nonó'hónó'e móstama'xeasevonėstȯxėhevóhe vo'ėstaneo'o hétsėhéóhe tsévo'ėstanéhevese ho'eva. Naa nėhe'še tsé'tóhe vo'ėstaneo'o móstȧhe'kenonó'keaseohtsėhevóhe. Hénėhéóhe móstamaevo'ėstanéhevėhevóhe netao'o ho'eva. ² Naa nėhe'še hó'ótóva ma'heónėhotse'ono móstavóomȯhevovóhe tséhešemomó'onȧhetsėse tsé'tóhe kȧse'éeheho, néhe vo'ėstaneo'o hestónȧhevóho. Móstȧho'ȧhéotsėhenovóhe. Naa nėhe'še néhe tsého'ȧhévose móstavéstoemȯhevovóhe. ³ Ma'heo'o móho'nóspévátsésto héne néhe ma'heónėhotse'ono naa néhe vo'ėstaneo'o tséhvéstoemȧhtsevȯse nonámé'tó'e. Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhehéhe, "Eme'sáanėhesóháne. Tóséé'e tsėsáa'évȧ­háa'éševo'ėstanéhevėheo'o vo'ėstaneo'o. Esáanėhe'xóve­ma'heónevėheo'o tséhe'xóvema'heónevevo. Naa mé'tó'e hétsetseha vo'ėstaneo'o tsėsáahehpevo'ėstanéhevėheo'o no'ka mȧhtóhtȧhnó'e hóhtȧhnéso'eaa'e." ⁴ Naa nėhe'xóvéva naa máto móstanėšėhóse­nenóve'xóvėhanéhe hétsėhéóhe ho'eva móhvo'ėstanéhevėhevóhe ma'xevo'ėstaneo'o. Naa tsé'tóhe nėhéóhe móhnėxhéstȧhehevóhe tséhvéstoemȧhtsevȯse ma'heónėhotse'ono naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o hestónȧhevóhe. Móhma'xėhoháa'éše­vo'ėstanéhevėhevóhe. Móxhoháatamaehehevóhe naa móhno'mȧhe­héne'enóseonévėhevóhe. ⁵ Naa nėhe'še Ma'heo'o tséstavóómȯse néhe vo'ėstanóho tsé'amėhávėsévo'eétȧhetsėse naa tséohkėhávėséveoo'hetanotsėse, ⁶ móstšėhešėtanȯhéhe, "Náme'sáanėšėhó'keénanóheo'o vo'ėstaneo'o hétsėhéóhe ho'eva." ⁷ Móstsėhehéhe, "Eme'sáahó'ketsėhesóháne. Naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o tsémanėhono hétsetseha nȧhtamȧhevonanoo'o, máto tsé'tóhe hováhne naa vé'kėseho. ⁸ Oha na'ėstse hetane Noah móstano'kepévatamaehevóhe Ma'heóneva. ⁹ Móhna'hehevóhe hee'haho: Shem, Ham, naa Japheth, móxheševéhehevóhe. ¹⁰ Noah móho'nó'ȯhkevésė­hávėsévo'eétaestse. Móhnėšeno'ke­pévėhetanévėhéhe nėhe'xóvéva. Móhnéhevo'ėstanéheve'tovȯhevóhe Ma'heóneva. ^11-12 Naa nėhe'xóvéva netao'o vo'ėstaneo'o móhne'ase­mȧsėháneehevóhe naa móho'nó'ȯhkeéva­no'áahtovovȯtse Ma'heóneva. Móho'nóstanėheše­vo'ėstanéhévévȯtse Ma'heóneva tséhesétamaevȯtse. Netao'o néhe vo'ėstaneo'o hénėhéóhe móhma'xėhávėsévo'eétȧhehevóhe. Ma'heo'o móho'nóspévátsésto. ¹³ Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Noahevaho, "Náto'semȧhevonanoo'o tsé'tóhe héstanėheo'o, tséhvé'eamė­hávėsévo'eétȧhévȯse netao'o. Naa oha tséhnéehóveto asemanėstȯhóotȧhahtse ma'xėsémo. Hotse'óhtomeo'o tséoseepéva'e kȧhamaxe. ¹⁴ Tšėheše­manėstseo'o, hé'tóhe sémo tseová'e'šene'ho'ta. Naa hé'tóhe netao'o pȧhoenomeo'o mo'ȯhtáeahke hotóma'e naa anóséma. ¹⁵ Naa heta'háanéhe tséto'sėhešėtaevánome, 450 feet tsenėhe'ėstóneo'e, 75 feet wide, naa 45 feet tsenėhe'ého'oésta, mósto'senėhetaa'óhanéhe. ¹⁶ Naa manėstseo'o hovéo'heo'o tsétȧhpé'o, táho'kemanėstseo'o hénėhéóhe sémónéva. Naa nėhéóhe tsetávetšėške'po'o'ta 18 inches tsėhetaa'po'o'ta. Naa nėhešemanėstseo'o ta'se na'ha tsé'amemȧheóneve hotómá'e. Naa nėhéóhe he'nétoonaneo'o heama hénėhéóhe sémónéva. ¹⁷ Naa hé'tóhe netao'o hétsėhéóhe ho'eva náto'semȧhóována. Naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o naa hováhne tsemȧhemémėstaneo'o. ¹⁸ Naa oha nénéehove nėstseno'ke­vo'ėstanévehȧtse, naa nonámé'tó'e nėstavéstomévȧhtsémáne. Naa nėhéóhe taéstsėhnéhéne nénéehove naa tsévéstoemȯtse naa nee'haho naa néhe tsévéstoemóvose. ¹⁹ Naa máto tano'e­éseotsėhoono hénėhéóhe sémónéva tséhe'ke'haméhevėstse naa hetané'hame, netao'o heováestse hešėhováhne, ²⁰ naa vé'kėseho, nonohpa hápó'e tséhnéehóvévȯse naa tóoneeto tseévȧhóse­vo'ėstanéheveo'o. ²¹ Naa máto netao'o mésėhestȯtse tano'táhano­máhéne tséto'semésése nénéehove naa tsé'tóhe hováhne. ²² Naa Noah móstaosáane­mȧhenėheto'eétȧhehéhe tsétó'tae'éehetaa'ėse Ma'heóneva.

Chapter 7

¹ Naa nėhe'še a'e nenóve'xóvéva Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Noahevaho, "Naa tsévé'šenėhesétamátse néno'kahe tséno'kepévaestse hétsetseha. Néto'seno'kevo'ėstanévehȧtse, tsema'xemȧhóováto. Naa hétsetseha taanaéstséhne hénėhéóhe sémónéva tséhnéehóveto naa nevo'ėstanemo. ² Naa nésȯhtȯhnóve tsé'tóhe heováestse hováhne tséohkemévese, tano'eéseotšėšenano sémónéva! Naa oha no'kove tsé'tóhe tséohkėsáamévėhese hováhne. Oha no'kove tano'eéseotšėšenano! ³ Naa máto nésȯhtȯhnóve néhe heováestse vé'kėseho tséhestase néhe máto tano'eéseotšėšenano. Naa tsé'tóhe netao'o hováhne naa vé'kėseho tsemȧhevo'ėstanéveo'o ma'tamȧhóovátotse. ⁴ Naa nėhe'še ma'taéšeévaanȯhóováto hápó'e tsetaohkeévȧhósėhenésonėheo'o naa tsetama'xeévȧhóse­vonėstȯxeo'o hétsėhéóhe ho'eva. ⁵ Naa nésȯhtȯhéé'ėše ma'tȧho'nėhe'xove tsene'asėhoo'koho. Tsenėšema'xeamoo'koho hákó'e névo'éé'ėše. Móho'nóstonėšeénoo'koho ta'e tsemȧhóováto. Tsé'tóhe vo'ėstaneo'o naa hováhne tsemȧhemémėstaneo'o. ⁶ Naa nėhe'še Noah móstamȧhetó'taenėhešévėhéhe tséhetaa'ėse Ma'heóneva. ⁷ Noah naa tsévéstoemose naa hee'hahevóho naa tsévéstoemóvose móstamȧheéstsėhnėhevóhe hénėhéóhe sémónéva tsésto'sevo'ėstanévévȯse. ^8-9 Naa netao'o néhe hováhne naa vé'kėseho, he'ké'hame naa hetané'hame, naa máto tséohkemévese naa tséohkėsáamévėhese, néhe móstamȧheéstsėhnėhevóhe hénėhéóhe sémónéva tsétó'hetaa'ėse Ma'heóneva. ¹⁰ Naa nėhe'še tséstaéšemȧheéstsėhnévȯse hénėhéóhe Ma'heo'o móhnėx­hóo'o'tsėhéhe héne he'nétoo'o. ¹¹ Naa nėhe'še tséstanésȯhtȯhe­eno'etse hénėhéóhe, tséstaéšėhoévȯse, móhne'asė­hoo'kȯhóhanetséhe. Naa nėhe'xóvéva Noah naesohto mȧhtóhtȧhnó'e (600) mó'éšenėhe'éhahehéhe. Naa nėhe'še móhne'ase­mȧhóovátȯhanéhe hóhtȧhnésohto (17th) tséstȧho'oemėse néhe tséstȧhóseasėtoemėse éše'he. Netao'o totáhoesta móhnėxhésȯhanéhe ta'se héne ho'hámé'ėstse naa tséhnėhpo'ane ta'se móhnėšema'xeta'ta'eotséhanéhe tséstaasemȧhóováto. ^12-19 Névo'éé'ėše móstanėšema'xė­hetóseamoo'kȯhóhanéhe. Naa móstamȧhóovátȯhanéhe névo'éé'ėše. Naa héne mahpe mó'oseeháo'étaméhanéhe, heva tsétó'šėše­mae'éeháa'é­ho'o'oéstatse hétsėhéno ho'eva. Héne sémo móstaéeamóe'ȯhanéhe. ²⁰ Naa móhnėšema'xe­amėhetósėhoháo'étaméhanéhe ta'e 25 feet tséstaéšenėheto'étame hoéhose. ²¹ Naa netao'o vo'ėstane naa vé'kėseho naa néhe hováhne móstamȧhemémėstanėhevóhe. ^22-23 Ma'heo'o móhma'xemȧhevonanȯhevóhe oha néhe tséhe'eotsese mónėséhanevóhe Noah naa tsévé'ȯhtsémaese. ²⁴ No'ka mȧhtóhtȯhnó'e nóhónó'éé'ėše (150 days) móstanėhe'xóvėhanéhe tsé'amemȧhóováto.

Chapter 8

The flood dried up

¹ Naa Ma'heo'o móhnėšeametoetanó'tovȯhevóhe Noahevaho naa néhe hováhne hénėhéóhe tséhoese sémónéva, móstaasėháa'há­hanéhe, héne mahpe mósto'se­évaase­pónoe'ȯhanéhe. ² Naa Ma'heo'o móstaéva­nėhpo'a'o'tsėhenótse hétsėhéno ho'eva naa máto vo'eva. Móstaénoo'kȯhóhanéhe. ³ Naa héne mahpe móstaévȧhe'kease­pónoe'ȯhanéhe. No'ka mȧhtóhtȯhnó'e nóhónó'éé'ėše (150) móstanėhe'xóvėhanéhe. ⁴ Naa héne hohtȧhnesohto (17) tséstȧho'oemėse néhe nésȯhtoha éše'he tséstȧhóseasėtoemėse héne ma'xėsémo mósta­énoe'óhanéhe hénėhéóhe táxeto tséxhoéhosevetse Ararat móxhestóhehanetséhe. ⁵ Naa móstanėšeamepónoe'ȯhanéhe. Naa mȧhtohto éše'hóho tséstano'keéšeevetse héne hoéhosėstse móstaévȧhósevóoméhanevótse. ⁶ Naa tséstaéšenévo'eeno'etse Noah mósta'ta'enȯhéhe tsétšėške'he'nétoonéhevetse he'ama hénėhéóhe ma'xėsémóneva. ⁷ Naa nėhéóhe móssóhpeéneváenȯhevóhe ókȯhkeho. Naa móho'nóhne'évȧ­ho'e'háooehetsėstse. Móhnėšėhetóse­éve'hahéhe hánȧháóhe ta'e tséstamȧhepónoe'otse. ⁸ Naa nėhe'še nenóveto Noah móstȧhósėhóeéneváenȯhevóhe hemeno komááhe tsésto'sėhéne'eno tsééšėhetaa'pónoe'otse. ⁹ Naa netao'o ho'eva móssó'háa'étaméhanetséhe, tósa'e móho'nóstónėšeoéšėstse néhe hemene. ¹⁰ Naa móstaévatšėheše'háoohehéhe nėhéóhe sémónéva. ¹¹ Naa Noah móstȧhóehe'onáotsėhéhe hénėhéóhe tséstšėšké'o he'nétoonéhéva. Néhe hemene móhne'évatáxeoéšenȧhéhe naa móhne'évaéseéneváenȯhevóhe. ¹² Naa nėhe'še tséstȧhóse­nésȯhtȯheeno'etse Noah móstaévȧhósė­hóe'éneváenȯhevóhe néhe hemeno. Naa nėhe'še tséstȧhetóevetse móhne'évȧho'e'háoohehéhe. Móhnémotóhtȯhéhe vehpȯtse. Naa nėhe'še Noah móstanėhešė­héne'enȯhéhe tsééšeévȧ­hešepónoe'otse. ^13-16 Naa nėhe'še tséstȧhóse­nésȯhtȯheeno'etse Noah móstȧhósėhóe'éneváenȯhevóhe néhe hemeno. Naa móho'nóhne'évȧho'e'haoohetsėstse. Naa no'ka éšeeva tséstamónėhóseasėtoemėse néhe éše'he móstaéšeévamȧhepónoe'ȯhanetséhe. Naa Noah móstaévaasėtanȯhéhe tséméhaevé'šeahto'hohe héne sémo. Móstaévȧhóetsėhetóo'ȯhéhe naa móstavóohtȯhéhe ho'e tsééšeévȧhešeó'eohtsetse. Noah 601 móhnėhe'éhahéhe nėhe'xóvéva. Naa nėhe'še 27th tséstȧho'oemetsėse néhe éše'he tséstȧhóseasėtoemetsėstse móstaéšeévamȧheó'eotséhanéhe ho'e. Naa nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Noahevaho, "Sá'eévȧhóéhne hétsėhéóhe sémónéva! Néxhóeotšėšenano tsévéstoemȯtse naa nee'hahevoo'o naa néhe tsévéstoemóvose. ¹⁷ Naa máto néhe vé'kėseho naa hováhne néhmȧhehóeotšėšenano! Naa nėhéóhe taévaéneváenóóno komááhe tsetaévȧhósevonėstȯxeo'o netao'o ho'eva. ¹⁸ Naa nėhe'še Noah naa hevo'ėstanemo móhnėxhóehnėhevóhe sémónéva ¹⁹ naa néhe hováhne naa vé'kėseho máto tséhestóhtȯxévȯse móhnėhešėhóehnėhevóhe.

God's promise for the Earth

²⁰ Naa nėhéóhe Noah móstȧhóne'ȯhehevóhe ho'honaa'o, tsésto'seohkėhésėháóéná'tóvȯse Ma'heóneva. Naa nonóna'ėstse hováhne naa néhe vé'kėseho tséohkemévetsese móstana'hohevóhe naa móstaéxo'ȧsénȯhevóhe ho'honaa'o tséxhóneetsėse. ²¹ Naa Ma'heo'o móspévatsėstȯhéhe tsé'tóhe tséhešeméeho'hetsėse hováhne naa vé'kėseho tsééxo'ȧsénotsėse Noahevaho. Naa nėhe'še Ma'heo'o móstatšėhešėtanȯhéhe, "Naa hétsetseha tséstaasetsėhe'xove vo'ėstaneo'o hó'nėšėhávėsévo'eétȧhévȯtse nȧhtsėsáatšėhe'šeehóomóheo'o tsésto'semȧhevonanono tsé'tóhe vo'ėstaneo'o naa hováhne. Náhéne'enovoo'o vo'ėstaneo'o tséohkėhešehávėséveoo'hetanóvȯse hákó'e tséssó'tšėhe'kéhahévȯse naa tséstanėšėháa'éhahévȯse. Naa hétsetseha oóxésta tseohkėheso ta'e ma'taénevo'ėstanéhevėstove. ²² Tseohkeameénano'eo'o naa tseohkeooneneo'o naa máto tseohketonéto naa tseohkėháo'ho'ta naa tseohkeméaneve naa tseohkeaéneve naa tseohkeéšeeve naa tseohketaa'eve," móxhešetanȯhéhe Ma'heo'o.

Chapter 9

God's promise to Noah

¹ Naa nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Noahevaho naa hee'haho, "Ma'xevonėstȯhnóehnéhéne komaahe tóoneeto nevo'ėstanémevoo'o hétsėhéóhe netao'o ho'eva tsevo'ėstanéheveo'o. ² Naa hétsetseha tsé'tóhe netao'o hováhne, vé'kėseho, naa máto nomá'ne nėstseohkee'haevoo'o, nėstseohkėho'emáovóvoo'o. ³ Naa ohkeno'mévȯhéne naa máto hé'tóhe netao'o tséhóné'o. ⁴ Oha na'ėstse hová'éhe nėstseohkėsáamésėhénóvo, tsésó'ma'eve ho'évohkȯtse. Tséhésėhoéstomévatsése hé'tóhe tsésó'ma'eve ho'évohkȯtse, hé'tóhe ma'e évé'šėhetáohaméstove ametanénestȯtse, mȧssáavé'hestsema'eméhése néme'tónėšėhéametanénéme. ^5-6 Nánėhešemanėhoo'o vo'ėstaneo'o tsénėhestávȯse hápó'e tséhestavo. Hena'háanéhe éhésėhóehe ne'to'éna'hanestȯtse. Vo'ėstaneo'o naa hováhne mȧhvé'na'hovȯtse vo'ėstanóho hápó'e tseévana'heo'o. ^7-9 Naa nétavéstomévatsénóvo tséhnéehóvése naa tóoneeto nevo'ėstanémevoo'o naa netao'o hováhne tsévésėhóehnese ma'xėsémónéva: ¹⁰ Mónáme'évȧhósetšėhe'šėhénėheševonanoo'o vo'ėstaneo'o naa máto netao'o hováhne naa vé'kėseho ¹¹ tséhma'xemȧhemémėstanévȯse. ^12-17 Naa nonónóó'e tsenéé'e vo'eva ma'ȯhkevóohtomáse nėstsemé'etanóotsé'tánóvo tséheševéstomévatsése hákó'e tótseha. Naa hápó'e nȧhtse­mé'etanóotse tséheševéstomévatsése. ²⁸ Tséstaéše­éne­mȧhóováto Noah móstȧhóseaahtse'­vo'ėstanéhevėhéhe, na'he mȧhtóhtȧhnó'e nóhónó'e (350) tsénėhestȯheaénoo'etse. ²⁹ Nėhe'še sóohto mȧhtóhtȯhnó'e nóhónó'e (950) tséstanėhestȯheaénámȧse móhnaehéhe.

Chapter 10 (summary)

The descendants of Noah

^1-32 Tséstaéšemá'seénemȧhóováto néhe Noah hee'haho naa tsévéstoemóvose móstȧhenésonėhehevóhe naa tóeneeto hevo'ėstanémevóho móstavonėstȯxėhevóhe. Néhe tóeneeto hevo'ėstanémevóho hénėhéóhe móhvo'ėstanéhevėhevóhe netao'o ho'eva.

Chapter 11

The tower of Babel

¹ Nėhe'xóvéva netao'o vo'ėstaneo'o mó'ȯhkėséešenėstsėhevóhe. ² Hósėstse vo'ėstaneo'o tsénėšenáameaseehevȯse, móstaame­tsėhe'ėhehevóhe hénėhéóhe éše'he tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėse. Móstȧho'eohtsé'tȯhenovóhe tósa'e tséspévetóhtoonóma'o'etse Babylon mó'ȯhkėstóhehanetséhe. Móstȧhámȯhtsėhnėhevóhe, móstavo'ėstanéhevėhevóhe hénėhéóhe. ³ Naa nėhe'še móstsėhehevóhe, "Naa nómonėhe'še, nėstȧhotse'ótone vóetséna'e. Naa nėstȧhonótone ta'e ma'éšėhe'konė­ho'honáeveotsėstse. ⁴ Naa nėstavé'šemanėstsénone mȧhoéve'ho'éno naa anȯhónoestȯtse  tsésto'sėhésėháóénátse. Héne anȯhónoestȯtse tsetaosee­hoháa'é­ho'oesta a'e he'amo'omééno, naa komááhe nėstatšėheše­mano'e­vo'ėstané­hévémáne mȧhoé­ve'ho'éno. Naa nėstano'mȧhe­héne'enó­seonévémáne tsésto'se­no'ke­vo'ėstanéhévétse hétsėhéóhe. ⁵ Naa nėhe'še Ma'heo'o tséhne'anȯhevé'hóóhto héne mȧhoéve'ho'éno naa anȯhónoestȯtse tséoseeháa'ého'oes­tatse tséto'seohkėhésė­háóénávȯse tsé'tóhe vo'ėstaneo'o, ⁶ móstšėhešetanȯhéhe, "Násáaxaeho'ȧhévóhe tsé'tóhe vo'ėstaneo'o tséhešévévȯse. Eno'kóvȧheo'o naa émȧhe­šéešenėstseo'o. Naa móéšeáahtse'tsė­hetaa'­manėšévaenȯhenovóhe. Naa tsetȧhósetónėšévėsesto? Tsetaohkėhósenėhešéveo'o taamááhe tséhešetanóvȯse. Hová'éhe móme'évȧhósėhótsėhétsėhetanánóvo, tsėhoháatamaaheo'o. ⁷ Táaxa'e, nátaanȯheohe naa nátȧhénetȧhévė­nėstsé'sėhoo'o nonohpa tseohkėsáa'évȧ­héne'enóhénóvo nonámé'tó'e tséhévȯse," móxhehéhe Ma'heo'o. ⁸ Naa nėhe'še móstatóxeméahénotóhe tsé'tóhe vo'ėstanóho netao'o hénėhéóhe ho'eva. Naa móstanėhešeéne­manėstsėhenovóhe héne mȧhoévo'ho'éno. ⁹ Naa hénėhéóhe Babylon Tséhmȧhenétȧhéve­nėstséotsévȯse, mó'ȯhkenėhešė­tsėhésevéhe­hanéhe, tséxhomá'xe­onétȧhévenėstsé'séóhtse vo'ėstanóho Ma'heo'o.

The descendants of Shem

^10-26 Naa na'ėstse Noah hee'haho Shem móxheševéhehéhe. Tséstanéšeaénoo'etse tséhe'šemȧháoovátotse no'ka mȧhtóhtȯhnó'e (100) móhnėhestȯheaénamȧhéhe. Móxhee'hahehéhe. Arpachshad, móxhėševéhehevóhe. Hákó'e nóhona mȧhtóhtȯhnó'eáá'e (500) Shem móstaaahtse'hósevo'ėstanéhevėhéhe. Naa móstaaahtse'hósėhenésonėhehéhe.

The descendants of Terah

²⁷ Naa tséstanėšeame'xóvetse néhe na'ėstse tóeneeto hevo'ėstanemo, Terah, móxhėševéhehéhe. ²⁸ Naa Terah móhna'nóehnėhéhe, Abram naa Nahor naa Haran, móxhestóhehevóhe néhe hee'haho. Haran móxhee'hahénotóhe Lot móxheševéhehevóhe. Naa móhno'néšėhevóhe hestónaho, Milcah naa Iscah móxheše­véhehevóhe néhe kȧse'éeheho. Naa nėhéóhe Haran móhvo'ėstanéhevėhéhe Ur tséohkėhestóhetse, naa hénėhéóhe móhnaehéhe. Naa oha heho Terahevaho, móssó'eametanénėhevóhe. Néhe Terah móhvo'ėstanéhevėhéhe ho'eva Babylonia tsé'ȯhkėhestóhetse. ²⁹ Naa Terah hee'haho Abram mósta­véstoemȯhevóhe Saraievaho, heho Terah hestónaho. Naa oha mó'onétȧhévȧhehevóhe heškevóho, néhe Abram naa Sarai. Naa Abram hevásemo Nahor móstavéstoemȯhevóhe he'hameho, Milcah hestónaho néhe Haran. ³⁰ Naa Sarai móho'nóstónėšėhenésonėstse. ³¹ Naa nėhe'še nenóve'xóvéva Terah móstaaseehehéhe, hénėhéóhe ho'eva Ur, tsé'ȯhkėhestóhetse. Hénėhéóhe ho'eva Canaan tsé'ȯhkėhenóvetse móstao'setsėhe'ėhehehéhe. Naa móstaasevé'ȯhtsémaehevóhe hee'haho Abramevaho, naa tsévéstoemótsese Saraievaho, naa Terah hevéxaho, Lotevaho. Naa hénėhéóhe móstȧho'eohtsėhevóhe mȧhoéstóva Haran tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa nėhéóhe móstavo'ėstanéhevėhevóhe. ³² Naa nėhe'še tséstanenóve'xóvetse hénėhéóhe móstanaehéhe Terah, néxa mȧhtóhtȯhnó'e hóhtȧhnoho (205) móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséhnaa'ėse.

Chapter 12

God chooses Abram

¹ Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Hétsėhéóhe Haraneveno tséhvo'ėstanéheveto hétsetseha aseeestse, mȧhenooxenano nevóohestoto. Nėstavóo'sehȧtse tsésto'se­tsėhe'heto. ² Néto'seoseepéve'tovȧtse, tóeneeto nevo'ėstanemo tsema'xevonėstȯxeo'o. Naa nėstseno'héne'enóseoneve, nėstseohkemȧhepéve'tovoo'o vo'ėstaneo'o. ³ Naa nȧhtano'­péve'tovoo'o néhe tsépévé'tóése, naa mé'tó'e tséhetaa'­ehóomata'óse néhe hápó'e nȧhtaévaehóomoo'o. Naa tséhnéehóveto nȧhtsevé'šepéve'tovónóvo netao'o vo'ėstaneo'o," móxhehéhe Ma'heo'o. ⁴ Abram nėhe'xóvéva nésȯhtȯhnó'e noho (75) móhnėhestȯheaénamȧhéhe. Móstaosáaneaseehehéhe hénėhéóhe tséhméhaevo'ėstanéhevėse. ⁵ Móstaasevé'ȯhtsémaehevóhe tsévéstoemose Saraihevaho naa hetsénotaho Lotevaho. Naa máto móstano'easeohtsėhéhohevóhe hemomóonamo naa netao'o hová'éhe tséhetaa'eá'enomévȯse móstano'eehehenovóhe. Tséstaéšėho'eohtsévȯse Canaan, ⁶ móstanėšėhóseameohtsėhevóhe ta'e tséstȧho'eohtsévȯse hénėhéóhe mȧhoéstóva Shechem tsé'ȯhkėhestóhetse. Nėhe'še hénėhéóhe ma'xėhoóhtseto tséhnéetsėse hénėhéóhe móstató'hovȯhenėhevóhe. Nėhe'xóvéva Canaanites hénėhéóhe móssó'vo'ėstanéhevėhevóhe, mó'ȯhkenése­mȧhevóhe hénėhéóhe hoóhtsetseva. ⁷ Naa hénėhéóhe Ma'heóneva móxho'ėhótaehevóhe Abram. Móstsėhetaehevóhe, "Heta'háanéhe hé'tóhe ho'e tséto'semétóno nenésoneho naa tóeneeto nevo'ėstanemo." Naa Abram móstȧhóne'hohevóhe ho'honaa'o tsésto'sėháóéná'tóvȯse Ma'heóneva. ⁸ Hénėhéóhe tséhméhaevee'ėse móstaévavévȯheotsėhéhe, nėhe'še móstaévȧhóseaseohtsėhéhe. Móstȧhósėhámȯhtsėhnėhéhe hénėhéóhe tséxhóehosévetse taesétóve neše mȧhoestotȯtse tséxho'taa'ėstse. Tséstaohkėhéseta'ehnėse éše'he hénėhéóhe móxho'táhanéhe mȧhoestȯtse Bethel móxhestóhehanéhe. Naa tséhne'ȯhkėhése­mé'éhnėse héne mȧhoestȯtse Ai móxhestóhehanéhe. Hénėhéóhe Abram móstȧhósėhóne'hohevóhe ho'honaa'o tsésto'sėhésė­háóéná'tóvȯse Ma'heóneva. ⁹ Móstanėšene­nóveameehehéhe, móstatsėhe'hehéhe otáxa tséstóhtoo'évetse.

Abram and Sarai in Egypt

¹⁰ Naa nėhe'xóvéva hénėhéóhe Canaaneveno hová'éhe móho'nóxxaepévóné'o, mésėhestȯtse móxhová'ȧhanéhehanéhe. Nėhe'še Abram naa tsévéstoemose móstatšėhešeaseehehevóhe Nėhpa'ósanéhetaneno (Egypt) tsésto'sevo'ėstanéhévévȯse, hénėhéóhe Nėhpa'ósanéhetaneno móssó'ho'táhanéhe mésėhestȯtse. ¹¹ Tséstaéšeto'sėho'eohtsévȯse Egypt, Abram móstsėhetȯhevóhe Saraihevaho, "Néoseemo'onahe. ¹² Naa néhe Nėhpa'ósanéhetaneo'o (Egyptians) mȧhvóomata'óse tséhešemo'onȧheto nėstsenȧháxė­ho'ȧhéotsé'tóó'e, naa tsetsėhevoone, 'Tsé'tóhe móvéstoemȧh­tsėhevóhe. Néme'tana'hone tsé'tóhe oha hetane.' ¹³ Naa tsėhetoono, 'Náhestatanémenȯtse,' komááhe nȧhtsėsáana'haeheo'o." ¹⁴ Naa tséstȧho'eohtsévȯse, néhe Nėhpa'ósanéhetanóho móstaosáane­vóomaehevóhe Sarai tséhešemo'onaese. ¹⁵ Naa tséma'xe­véhonevėstse hevéhonotse'onamo móstȧho'ėhéhohta'haóehevóhe tséhešemo'onatsėse Saraihevaho. Naa móstȧho'ȧhéotséhenotóhe néhe tséma'xevéhonevėstse. "Tatsėhe'ótseha hénėhéóhe mȧheóne tséxhoévȯse néhe he'eo'o tsévéstoemono!" móxhetȯhevóhe hevéhonotse'onamo. ¹⁶ Naa tséhvé'šenéehovėse Sarai, néhe tséma'xevéhonevėstse mó'oseepéve'tovȯhevóhe Abramevaho, móstama'xemétȯhénotóhe kȯsáne, naa vé'ho'éotoa'o, naa a'keevo'hame, naa máto pa'e'pa'onáheho, naa momóono tséto'sėhotse'ótȯtse Abram. ¹⁷ Tséhvé'nėhešėhestanȯse Saraihevaho néhe tséma'xevéhonevėstse, Ma'heóneva móstȧháomóhtȧhé'sė­haehevóhe naa máto néhe vo'ėstanóho hénėhéóhe tsévésėstanove­maese, móhmȧheháomóhtȧhéhevóhe. ¹⁸ Néhe tséma'xevéhonevėstse móstatávėhéne'enáotsé'tȯhéhe, nėhe'še móstaonóomȯhevóhe Abramevaho. Móstsėhetȯhevóhe, "Hénová'e tséhésenėhešéveto? Néme'hó'kemé'ėstomeve tséheševéstoemȯtse tsé'tóhe he'e. ¹⁹ Néme'sáahó'kenėhéhe tséhešėheaxaa'éhemeto nonóhpa námėsáahestanóhe. Naa tsea'háanéhe tsévéstoemȯtse. Taanáevȧhestaneha naa taase!" ²⁰ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse móstanėheto'emaovȯhevóhe néhe hestotse'onamo tsésto'sease­neenáhnóvȯse Abram naa tsévéstoemose naa tsésto'seno'éva­aseotsėstomevovȯse netao'o tséá'enomevȯse.

Chapter 13

Abram and Lot separate

¹ Abram naa Sarai móstaévȧhósemȧheaseehehevóhe hénėhéóhe Egypt. Móstaévatsėhe'hehevóhe Canaan. Abram hetsénotaho Lotevaho móssó'vé'ȯhtsémaehevovóhe. Móstȧhósė­hámȯhtsėhnėhevóhe hénėhéóhe tséstóhtoo'évetse. ² Abram móxhoháoovȧhehéhe. Móhma'xeá'enȯhevóhe hováhne naa máto móhma'xėhema'kaataamėhéhe. ³ Naa hénėhéóhe tséstóhtoo'évetse totáhoesta mó'ȯhkevéehéhe. Nenóve'xóvéva móstaévatsėhe'hehéhe nesta tséhméhaevee'ėse taesétóve neše mȧhoéstóva Bethel naa Ai. ⁴ Hénėhéóhe nesta tséxhóné'ȯse ho'honaa'o, móstȧhósė­háoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva. ⁵ Naa Lot máto móhma'xe­á'enȯhevóhe háesto hováhne naa máto móxhemomóonamėhéhe. ⁶ Naa móho'nóhnėhetaa'óma'o'etse tsésto'senéšenéeto'hamévȯse. ⁷ Naa Abram naa Lot hestotse'ónevóho tséohkene'evávoomótsese hestotóamevóho móstaohkeaseóo'evȯxevaenȧhtsėhevóhe. Mó'ȯhketsėhetȧhtsėhevóhe, "Esáanėhetaa'óma'o'éhane hétsėhéóhe tsésto'senéše­néeto'hamétse." (Nėhe'xóvéva Canaanites naa Perizzites máto móhvo'ėstanéhevėhevóhe hénėhéóhe.) ⁸ Nėhe'še Abram móstsėhetȯhevóhe Lotevaho, "Néhevóohestove'tovȧhtsémáne, naa tsé'tóhe nėstotse'ónaneo'o éme'ȯhkėsáahó'keóo'evotȧhtséheo'o. ⁹ Naa hétsetseha nėstseonésovaohtsémáne. Vé'hóóhtȯtse hé'tóhe ho'e, naa néhmé'ėstomevėstse tsého'ȧheto. Naa hénėhéóhe tanėhe'ȯhtseo'o naa hápó'e hétsėhéóhe o'xe nȧhtatsėhe'ohtse." ¹⁰ Lot móstaosáanepévevé'hóohtȯhéhe héne ho'e. Móstavóohtȯhéhe tóxeo'hé'e Jordan tséxhestohe, móhnėhešepévatamano'éhanetséhe Adam naa Eve tséhméhaevo'ėstanéhévévȯse naa máto néhe Egyptians tséhvo'ėstanéhévévȯse. (Abram naa Lot tsé'onésovaohtsévȯse móho'nó'éševonano Ma'heo'o neše mȧhoéstotȯtse, Sodom naa Gomorrah, tsé'ȯhkėhestóhee'ėstse nėhe'xóvéva.) ¹¹ Naa Lot móstamonėhéhe héne tóxeo'hé'e Jordan tsépévatamano'etse. Naa hénėhéóhe móstatsėhe'hehéhe. Naa nėhe'še hénėhéóhe mó'onésovaohtsėhevóhe. ¹² Abram móstanėšeame­vo'ėstanéhevėhéhe Canaan naa Lot a'e hénėhéóhe Sodom móstȧhámȯhtsėhnėhéhe. ¹³ Naa hénėhéóhe tsévo'ėstanéhevese Sodom mó'oseehávėsévevo'ėstanéhevėhevóhe.

Abram moves near Mamre

  ¹⁴Lot tséstaéšeaseohtsėse, Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Pévevé'hóóhtȯtse netao'o hé'tóhe ho'e!

¹⁵ Nėstsemetȧtse netao'o ho'e tséhetaa'vóohtomo, a'e máto  ne­vo'ėsta­nemo tóeneeto. ¹⁶ Tsevonės­tȯxeo'o. ¹⁷ Nómo­nėhe'še, netao'o hétsėhéóhe ho'eva totáxe­ohtsėstse tséto'se­métatseto." ¹⁸ Nėhe'še Abram móstaasee­hehéhe, hénėhéóhe a'e móstȧhámȯhtsėhnėhéhe tséhma'xenéetsėse hoóhtseto, mó'énanȯhevóhe néhe hoóhtseto na'ėstse hetane, Mamre mó'ȯhkė­hestóhe­héhe. Máto hénėhéóhe Abram mós­tȧ­hósė­hóne'ho­hevóhe ho'honaa'o tsésto'sė­hósė­háóéná'­tóvȯse Ma'heóneva.

Chapter 14

Abram Rescues Lot

¹ Nėhe'xóvéva móhnévėhevóhe tséma'xevéhonevese naa móhno'névėhanevótse ho'ėstse hénėhéóhe móhnonó'kė­ho'emáohtȯhenevótse. Móstšėheševéhehevóhe néhe tséma'xevéhonevese: Amraphel móxho'emanéhevėhéhe Babylonia, naa Arioch móxho'emanėhéhe Ellasar, naa Chedorlaomer móxho'emanėhéhe Elam, naa Tidal móxho'emanėhéhe Goiim. ² Naa máto oxėse móhnóhonėhevóhe tséma'xevéhonevese móhnonó'kėho'emáohtȯhenevótse noho mȧhoéstotȯtse. Móstšėheševéhehevóhe néhe tséma'xevéhonevese: Bera móxho'emanėhéhe Sodomeveno, naa Birsha móxho'emanėhéhe Gomorrah, naa Shinab móxho'emanėhéhe Admah, naa Shemeber móxho'emanėhéhe Zeboiim, naa máto na'ėstse móxho'emanėhéhe Bela naa Zoar móxhestóhehanéhe héne mȧhoestȯtse. ^3-4 Mȧhtóhtȯhóhtȧhnéšeaa'e tséma'xevéhonevėstse Chedorlaomer naa néhe tséna'hese tséma'xevéhonevese móxho'emaovȯhevovóhe néhe tséma'xevéhonevetsese hénėhéóhe mȧhoéstóva. Nėhe'še tséstamȧhtóhtȯhóhtȧhna'heaénoo'etse néhe noho tséma'xevé­honevese móstamámȯheveotsėhevóhe hénėhéóhe Siddim Valley tsésséehatse Vóhpoma'ȯhtsémahpe. ⁵ Nėhe'še tséstano'ke­aénoo'etse néhe neve tséma'xevéhonevese móstȧho'e­a'eotsé'tovȯhevovóhe Rephaites tséhéstȧhétsese Ashteroth-Karnaim. Naa móxhó'tȧhnȯhevovóhe néhe Rephaites, naa máto Zuzites tséhéstȧhétsese Ham, naa Emites tséhéstȧhétsese Shaveh-Kiriathaim. ⁶ Máto móxhó'tȧhnȯhevovóhe Horites tséhéstȧhétsese tséxhoéhosévo'omenotse Edom tséxhestóhetse, hákó'e El-Paran a'e tséstóhtoo'évetse. ⁷ Nėhe'še móstaévȧhóseévavetsėhe'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe mȧhoéstóva Enmishpat, móspévėhéne'enóhehanéhe Kadesh tsé'ȯhkėhestohe. Móstamȧhehó'tȧhnȯhevovóhe Amalekites, naa máto Amorites tséhvo'ėstanéhevetsėse Hazazon-Tamar. ^8-9 Tséstaévȧ­ho'eohtsévȯse Siddim Valley móstaméoxevaenȯhevovóhe néhe tsénóhonetsese tséma'xevéhonevetsese. ¹⁰ Mo'ȯhtáveamėške netao'o mósséeháhanéhe. Naa néhe nótȧxévé'hó'e tséhéstȧhese Sodom naa Gomorrah móstaévaaseohováoohehevóhe. Hósėstse móstaohkėhe'kėšenȧhevóhe hénėhéóhe mo'ȯhtáeamėškeva, naa néhe hósėstse móstatšėhešėsóhpa'xėhevóhe hénėhéóhe tséxhóehosévetse. ¹¹ Néhe tséméoxevaenóvose móhmȧhe­hestanȯhetséhe netao'o hová'éhe tsépéva'etse hénėhéóhe Sodom naa Gomorrah, hestámévo móhno'ovóhponėhestanȯhetséhe. ¹² Móhno'nȧha'enȯhevovóhe Abramevaho hetsénotaho Lotevaho tsévo'ėstanéhevetsese hénėhéóhe Sodom, móstaaseotsėhaehevóhe naa netao'o tséhetaa'eá'éno. ¹³ Na'ėstse hetane mó'asė­sóhpa'xėhéhe, móstȧhéhotoneváenȯhevóhe Abramevaho. (Nėhe'xóvéva Abram móhvo'ėstanéhevėhéhe a'e hoóhtseto tséhnéetsėse tséá'enótsese Mamrehevaho. Mamre naa hevésėsono Eshcol naa Aner móxhevésenéhe'tovȯhevovóhe Abramevaho.) Mó'amorites-évėhevóhe. ¹⁴ Tséstanéstomónėse Abram tséxheseváenetsėse Lotevaho, móstaasevé'oohémȯhevóhe na'he mȧhtóhtȯhnó'e mȧhtȯhohtȧhna'nóhtoha (318) henótȧxemo. Hákó'e móstȧho'néheohé'tovȯhevovóhe notama tséxho'tatse mȧhoestȯtse Dan tséhestóhetse. ¹⁵ Tséstataa'évetse Abram mósta­onésovanȯhevóhe henótȧxemo. Netao'o móxhésea'eotsé'tȯhenovóhe héne mȧhoestȯtse Dan tséhestóhetse, naa móhma'xė­hó'tȧhnȯhevovóhe. Hósėstse néhe tsého'ea'eotsé'tovose Abram móstšėhešėsóhpa'xėhevóhe hénėhéóhe Hobah, tséxhestóhetse, nótama Damascus tséxho'tatse. ¹⁶ Hénėhéóhe Abram naa henótȧxemo móstȧhohtameváenȯhevovóhe. Naa móhne'­évaotsėhohevovóhe Lotevaho naa máto netao'o tséá'enótsese, naa néhe vo'ėstanóho tsévé'ȯhtsémaese tséhéstȧhétsese Sodom naa máto tséhetaa'eá'enomévȯse.

Abram is blessed by Melchizedek

¹⁷ Abram móstaévȧho'eohtsėhéhe tséstaéšemá'sėhó'táhnȯse Tséma'xevéhonevetsese Chedorlaomer naa máto néhe na'he tséma'xevéhonevetsese. Naa na'ėstse tséma'xevéhonevetsese Sodomeveno móhnėxho'hétoo'e'óehevóhe Abram hénėhéóhe Shaveh Valley, máto mó'ȯhketsėhestóhehanéhe King's Valley. ¹⁸ Máto tséma'xevéhonevetsese Melchizedekevaho tséhéstȧhétsese mȧhoestȯtse Salem móhvésėho'­hétoo'e'óehevóhe Abram. Móhno'­ma'heónevé'ho'évėhéhe néhe Melchizedek. Móhno'ho'eotsėstsėhéhe ma'heónekóhkonȯheo'o naa manestȯtse tséto'sevé'šeestsénénėse. ¹⁹ Móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Hétsetseha návéestomevo Ma'heo'o tsésto'sėpéve'továta'e, Ma'heo'o Tséháa'ého'óese, naa tséhemanėstóoneestse vo'e naa ho'e. ²⁰ Náno'vového'óto Ma'heo'o tséhvéstȧhémata'e tséxhó'tȧhnóse nenótamo." Nėhe'še Abram móhmétȯhéhe néhe ma'heónevé'hó'e hósėstse tséhetaa'no'eohtsėse. ²¹ Naa mé'tó'e néhe na'ėstse tséma'xevéhonevėstse Sodomeveno tséstavóóhto tséhetaa'métaa'ėse néhe ma'heónevé'hó'e Abramevaho, móstsėhetȯhevóhe, "Tséhnéehóvéto, néhvá'neévaénanenano navo'ėstanemo! Naa netao'o hová'éhe tséhetaa'nȧha'enomo nėšėho'tseo'o!" ²² Naa Abram móstsėhetȯhevóhe, "Hová'ȧháne, násáaho'ȧhéhe hová'éhe. Netao'o hová'éhe tséá'enomáse náévȧho'eotsestse. Nánėheševéstomevo Ma'heo'o ²³ hová'éhe tséá'enomo náme'héestana, heva tséohkevé'šetoo'ehe nemo'kėhanȯtse naa máto héva tšéške'ónee'ėstse ho'tanono, komááhe nėstsėsáanėhéhe, 'Abram éhésėhehpėháoovahe tséhnéehóvevo.' ²⁴ Naa oha tséme'hetaa'eamȧhéto tsé'tóhe nanótȧxemo tsééšėhetaa'mésévȯse. Naa nátavé'ȯhtsémáá'e tsé'tóhe na'he navéseneo'o, Aner, Eshcol, naa Mamre. Tséévȧhetaa'ho'eotsėstsétse éme'métsénóvo hósėstse," móxhehéhe Abram.

Chapter 15

God's promise to Abram

¹ Nenóve'xóvéva Abram móhvóo'sėhaehéhe hová'éhe Ma'heóneva, móstsėhetaehevóhe, "Névé'ee'tóhtahe! Nėstȧhótooma'ovȧtse. Naa nėstaoseeno'pévo'eehȧtse." ^2-3 Abram móstšėhešeno'ėstovȯhevóhe, "Ma'heo'o Tséne'tȧheto, náme'tónėšėhépeva'oo'e tséto'sėhetaa'métseto? Tséssáa'vé'eéšėhenésónėhéhéto, tsé'tóhe namomóoname Eliezer tséhéstaese Damascus, tsemȧheamahe netao'o tséá'enómo mȧhnaéto." ⁴ Móstsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Naa tsé'tóhe nemomóoname Eliezer móme'hémȧhenȧha'ena hová'éhe, oha néhe nee'ha tsetaomemȧhenȧha'ena hová'éhe netao'o." ⁵ Naa nėhe'še Ma'heóneva móstȧhóeotsėhaehevóhe, móstsėhetaehevóhe, "Tȧhe'atóó'ȯtse naa onésėhoemenano hotóhkeo'o, tsenėhestȯxeo'o tóoneeto nevo'ėstanemo. Mónéme'tónėšemá'sėhéhoemoo'o tsevonėstȯxeo'o." ⁶ Abram mó'oné'seómȧhahtovȯhevóhe Ma'heóneva, naa héne móhvé'šeono'átamaehevóhe Ma'heóneva.

God makes another promise to Abram

⁷ Nėhe'še móxhósėtsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Nénėxhé'otsehȧtse Ur tséhvo'ėstanéhévévȯse Chaldeans naa hé'tóhe németȧtse ho'e." ⁸ Abram móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Nȧhtsetónėšėhéne'ena tséto'sėhešeoné'seómenėheso?" ⁹ Móstsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Néxhémetsėstse tséna'heaénámȧse vé'ho'éotoa'e, naa he'ékósa tséna'heaénámȧse, naa hetanékosa máto tsena'heaénámȧse, naa neše heméneo'o." ¹⁰ Abram mó'áahtovȯhevóhe Ma'heóneva. Móhnėxho'eotsėhohevóhe néhe hováhne. Móstaóo'xȧsȯhevóhe néhe kȯsáne naa vé'ho'éotoa'o taesétóve. Nėhe'še móstanovȯseénanȯhevóhe hénėhéóhe ho'eva. Naa oha néhe vé'kėseho móho'nóstsėhetaxȯtse. ¹¹ Nėhe'še vé'kėseho móhnėxho'e'háoohehevóhe, móstaasemésėhenovóhe héne ho'évohkȯtse. Abram móstaasėtȯxe'ovȯhevóhe. ¹² Eše'he tséstaéšeto'seta'ehnėse Abram móstama'xenaóotséotsėhéhe. Netao'o móhma'xenėhpea'enó'neotsétȯhanéhe, naa móhno'héhpȯheotséhanéhe. ^13-15 Tséhnėšenánaóotsėse Abram, móxhósevóo'sėhaehevóhe hová'éhe Ma'heóneva. Móstsėhetae­hevóhe Ma'heóneva, "Abram, néto'seoseevone'éše­vo'ėstanéheve, naa nėstseována'xaehovánee'e. Naa hétsetseha néoné'seóme­mé'ėstomevȧtse, tóoneeto nevo'ėstanemo oxėse hósėstse tsevo'ėstanéheveo'o hénėhéóhe ho'eva tsésáa'á'enoméhévȯse. Tsenótseveo'o. Naa nėhéóhe máto tsévo'ėstanéhevese tsemomóonaotaevóho. Tseno'mométsėstó­vo'eéhaevóho neva mȧhtóhtȯhno'eaa'e. Naa tséhvé'nėheše­mométsėstóvo'eéháévȯse hápó'e nȧhtaéva­nėheto'eéhoo'o. Tsetaomenėhešéhahtseo'o. Naa tóoneeto nevo'ėstanemo nȧhtseévaaseohtséhoo'o hénėhéóhe tséhnėševátamo'eéhévȯse. Naa tséno'ma'xevonėstȯhatse, netao'o hová'éhe tsema'xemétaenovo néhe tsénėševátamo'eéhaevose. ¹⁶ Naa tsénéva'ónese tóeneeto nevo'ėstanemo hétsėhéóhe tseévȧho'eohtseo'o. Nėhe'xóvéva tsėhéóhe tsévo'ėstanéhevese tsenȧha'enovo Amorites tséohkėhestóhetsese. Tseoseehávėséve­vo'ėstanéheveo'o. Naa nėhe'xóvéva nȧhtsevéstȧhémoo'o tóoneeto nevo'ėstanemo, naa néhe Amorites tsetaomenėhešéhahtseo'o," Ma'heóneva móxhetaehevóhe Abram. ¹⁷ Eše'he tséstaéšeta'ehnėse, mó'oseea'enó'netȯhanéhe. Nėhe'še na'ėstse homȯsévetohko móstaasėsé'tová'eoehanéhe naa kȧhamaxe mó'éxo'ȧséhanéhe. Héne homȯsévetohko naa kȧhamaxe móstanéšeamė­sóhpoéstaotsé­hanevótse hénėhéóhe taesétóve héne ho'évohkȯtse tsééšeáahtse'tsėhetaxȯtse Abram. ¹⁸ Naa taenėhe'xóvéva Ma'heo'o móstšėheševéstomevȯhevóhe Abramevaho, "Hé'tóhe netao'o ho'e nȧhtamétónóvo tóoneeto nevo'ėstanemo. Hé'tóhe étsėhetaa'óma'o'e hákó'e tȧháóhe ho'xó'e Egypt tséameohéto ó'he'e Shihor, tséohkėhestohe, naa tsėhéóhe mé'tó'e hákó'e nȧháóhe tséameohéto ma'xeó'he'e, Euphrates, tséohkėhestohe, énėhetaa'óma'o'e hé'tóhe ho'e. ¹⁹ Naa hénėhéóhe hétsetseha évo'ėstanéheveo'o néhe Kenites, Kenizzites, Kadmonites, ²⁰ Hittities, Perizzites, Rephaites, ²¹ Amorites, Canaanites, Girgashites, naa Jebusites.

Chapter 16

Hagar and Ishmael

 ¹ Abram naa Sarai mó'éševo'ėstanéhevėhevóhe Canaan mȧhtóhtȯheaa'e, naa Sarai móxho'nóhkėhenésónėstse. Naa Sarai móxhemomóonaméhenotóhe kȧse'éeheho móxhéstȧhehevóhe hénėhéóhe Egypt, Hagar mó'ȯhkėhestóhehéhe. " ^2-3 Nėhe'še Sarai móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Hea'e Ma'heo'o tóséé'e náhoéstomoo'o henésonėhestȯtse. Táaxa'e naa tsé'tóhe namomóoname tavéamoo'o kómááhe tsetȧhenésone naa hénėhéóhe nȧhtavésenėhešėhenésone. Naa Abram móstapévatsėstomóvȯhéhe tséhetaa'ėse Saraihevaho. ⁴ Naa néhe Hagar tséstȧhéne'eno tséxhóse'ėse móstaasepévatamȧhtsėhéhe, móstaasepéotȯhevóhe Saraihevaho tséhemomóonamé'toese. ⁵ Nėhe'še Sarai móstsėhetȯhevóhe Abramevaho, "Néhávėsévo'eeše! Naa tséstȧhéne'eno tséhešėhóse'ėse namomóoname náne'oseeasepéota. Néhávėsévo'eétahe naa Ma'heo'o nėstsetaometónėšé'tova. ⁶ Naa Saraihevaho móstsėhetaevóhe Abram, "Naa épéva'e, néhemomóonamenȯtse naa néohkėho'emáóévo. Taometónėšé'toveha tséhešetanoto." Sarai mó'e'hanótȯhevóhe hemomóonamo tséhvé'hóse'etsėse, móstaoseeasėhávėséve'tovȯhevóhe, nėhe'še néhe hemomóonamo móstaaseohovȧhéhe. ⁷ Naa tóhtóó'e tsé'ameohtsėse méóne tsétatsėhe'otsetse Shur, móstȧho'eohtsėhéhe tséxho'hamé'evetse. Naa hénėhéóhe móhnėxho'eohé'toehevóhe Ma'heónėhotse'ono. ⁸ Naa móstsėhetaehevóhe, "Tósa'e nénėxhé'óhtse naa tósa'e néametsėhe'ohtse?" Naa móstsėhetȯhevóhe néhe Ma'héonėhotse'ono, "Naa tsé'tóhe he'e náasevo'e'ova tséméhaemomóonaotá'ėstse. ⁹ Móstsėhetaehevóhe, "Naa taévanȧho'ȯhtséveha! Naa nėstsenėšeamėhemomóonamé'tova. ¹⁰ Tsevonėstȯxeo'o tóoneeto nevo'ėstanemo. ¹¹ Néto'sėhee'hahe, Ishmael ohkėhetoo'o, tsénėhestohe Ma'heo'o Ȯhnéstomónėstse, tséhvé'néstováta'e Ma'heo'o tséxhoó'henėševátametanoto. ¹² Naa nee'ha éto'seéšee'e. Naa tseonótovahe naa tseohkeno'méoto vo'ėstanóho naa hápó'e tseohkeévanėhešeméótáá'e, a'e máto taamaahe hevóohestoto." ¹³ Naa nėhe'še néhe Ma'heónėhotse'o tséstaéšeévaaseoese Hagar móstatšėhešetanóotsėhéhe, "Nóoo! Heá'ėháma náoné'seómevóómo Ma'heo'o tséohkevóomá'ėstse naa násáanaeotséhe. Ma'heo'o Tsévóomá'ėstse, móxheševéhohevóhe néhe ma'heónėhotse'ono. ¹⁴ Naa héne ho'háme'e móstaohkevé'še­nėhestóhehanéhe Ho'hamé'éva Tséhvóomá'ėstse Ma'heo'o. Móxho'táhanéhe sétóve neše mȧhoéstotȯtse tséxho'ta Kadesh naa Bered, mó'ȯhkėhestóhehanevótse. ¹⁵ Naa nėhe'še Hagar móstaévȧhóo'ȯhtsėhéhe. Nenóveto móstȧhenésonėhehéhe. Ishmael móstȧhešeoesevéhohevóhe hee'haho Abram. ¹⁶ Nėhe'xóvéva Abram móhna'nóhtȯhno'naesóhtȯheaénamȧhéhe.

Chapter 17

God's promise to Abraham

¹ Naa nėhe'še Abram tséstaéšėsóohtȯhnó'ėsóohtȯheaénámȧse Ma'heóneva móxhósėho'ėhótaehevóhe, móstsėhetaehevóhe, "Nánéehove Ma'heo'o Tséhoháatamaaestse. Ohkeáahtoveo'o naa no'eonó'evo'ėstanéhevo'o. ² Nééšetšėheševéstomevȧtse tóoneeto nevo'ėstanemo tséto'sevonėstȯxévȯse naa tsetó'nėhéso. ³ Naa Abram móstama'kėsta'éoešé'tovȯhevóhe Ma'heóneva hénėhéóhe ho'eva. Naa máto Ma'heóneva móstsėhetaehevóhe, ⁴ "Tóoneeto nevo'ėstanemo tsėhéstȧheo'o totáhóésta. ⁵ Naa hétsetseha Abraham nėstseohkėhetane (énėhestohe Ȯhtȧháenóoestse) tsésto'sevé'­vonėstȯxévȯse tóoneeto nevo'ėstanemo. ⁶ Naa hósėstse tóoneeto nevo'ėstanemo tsema'xevéhoneveo'o. ⁷ Náme'hévonetanó'ta tséheševéstomevátse naa máto tóoneeto nevo'ėstanemo. Nánéehove tséhema'heónėhameto naa máto nȧhtsema'heónėhamé'tóó'e tóoneeto nevo'ėstanemo. ⁸ Naa hétsetseha tséhvo'ėstanéheveto nésáahéstȧhéhe. Naa oha néto'semetȧtse naa tóoneeto nevo'ėstanemo hé'tóhe netao'o ho'e, Canaan tséhestohe. Naa máto tóoneeto nevo'ėstanemo tseno'eá'enánóvo tséhe'éše­vo'ėstanéhévévȯse. ⁹ Naa nénéehove naa tóoneeto nevo'ėstanemo hápó'e nėstseévanėheševéstomévéme tsésto'senéhe'ovése. ^10-12 Naa tsetšėhešėhéne'enohe tséheševéstomevése: tséhestáotsese hetanéka'ėškóneho ma'ȯhkeéšenésȯhtȯheenėšenávȯtse tseovóhponetsėhetȧxeo'o, naa máto nénéehove naa nemomóonamo. ¹³ Naa ma'ȯhkeovóhponeamenėheto'eétȧhése tséhe'éše­vo'ėstanéhévése, hápó'e nȧhtsėsáavonetanó'tóhe tséheše­véstomevátse. ¹⁴ Naa heva na'ėstse hetane mȧssáavé'nėhešévééstse tsėsáahó'xėstoeméhe. ¹⁵ Naa hétsetseha tsévéstoemȯtse Sarai tsėsáa'évȧheševéhéhe, Sarah ohkėhetoo'o, mó'ȯhkenėhestóhehéhe Véhóná'e. ¹⁶ Naa náto'sepévo'eého, éto'sėhenésone, tsėhetanévóéhne. Tóoneeto hevo'ėstanemo tsevonėstȯxóho, totáhóésta tsėhéstȧhóho, hósėstse tseno'ma'xevéhónévóho," móxhetaehevóhe Ma'heóneva. ¹⁷ Abraham móstȧhóse­ma'kėsta'éoešenȧhéhe ho'eva, móhnėxóohtatsėstȯhéhe tséhetaa'ėse Ma'heóneva tsé'éševé'eéná'hévȯse, móstšėheše­tanóotsėhéhe, "Šaa! Náéšeto'seno'ka­mȧhtóhtȯhnó'eaénáma naa Sarah sóohtȯhnó'e ééšenėhestȯheaénáma, náme'xaetónėšėhéhenésónėhéme?!" ¹⁸ Móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Heá'ėháma mé'tó'e tsé'tóhe tséhee'hahéto Ishmael éme'mȧhenȧha'ena netao'o tséhetaa'mȧhevéstomeveto?" ¹⁹ Naa móstsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Hová'ȧháne, tsé'tóhe tsévéstoemȯtse Sarah éto'setaomėhenésone, naa Isaac heševéhóhéne (Hohátsema'hááhe mó'ȯhke­nėhestóhehanéhe), naa tséheševéstomevátse máto nȧhtseno'véstomévo nee'ha Isaac naa henésono naa tóoneeto henésonėhevóho." ²⁰ Naa móxhósėtsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Naa nénéstovȧtse tséhešėheto, tsé'tóhe nee'ha Ishmael máto náto'sepévo'eého. Mȧhtóhtȯhóhtȧhneše tsenėhestȯxóho hee'haho, tsemȧhevéhonoemóho. Naa tóoneeto hevo'ėstanemo tseno'vonėstȯxóho. ²¹ Naa oha Isaac nea'háanéhe tséto'semȧheamaestse tséhetaa'véstomevátse, naa máto tóoneeto hevo'ėstanemo. Tsėhestáotse ma'tȧhóseaénevetse," móxhetaehevóhe Abraham. ²² Ma'heóneva tsé'éneéestsėstoo'ėse Abraham, móstaévanoo'o'tsé'toehevóhe. ^23,26-27 Nėhe'še Abraham naa hee'haho Ishmaelhevaho naa tséhetaa'véstsėhnémaese naa hemomóonamo móstamȧhenėhešévėhevóhe tséhetaa'ėse Ma'heóneva, móhmȧhetsėhetȧxėhevóhe. ²⁴ Nėhe'xóvéva Abraham móssóohtȯhnó'ėsóohtȯheaénamȧhéhe (99), ²⁵ naa hee'haho Ishmael móhmȧhtóhtȯhóhtȧhna'heaénamȧhéhe (13).

Chapter 18

God promises Abraham a son

¹ No'ka tsé'énėsétovoestatse mó'oseehoháoho'táhanetséhe Abraham móhnėhpónoehéhe hevénótse. Móhvéehéhe a'e hoóhtseto tséhnéetsėse tséá'enótsese Mamrehevaho. ² Móstavóomȯhevóhe na'he hetanóho hénėhéóhe vó'héé'ėse tsé'amónoo'ėse. Móstanóhto'ȧhéotsé'tovȯhevóhe naa móstama'kėsta'éoešenȧhéhe ho'eva. Móstamásetsėstovȯhevóhe. ³ Móstsėhetȯhevóhe, "Nenáase, ⁴ tanėše'še'hahtávóóvȧhéne, tano'hovéo'oehéne hétsėhéno hoohtsėstse tséhnee'ėse. ⁵ Nėhe'še nėstamésėhémáne kómáahe nėstaévȧhóse­péveasė­hóxovéstáváme." Móstsėhetaehevóhe, "Naa épéva'e. Néá'ėšemeno." ⁶ Abraham móstanonótoveésta'xėhéhe, móstsėhetȯhevóhe Sarahevaho, "Onótove­kóhkonȯheonanéooestse!" ⁷ Nėhe'še Abraham móstatsėheto'ȧhéo­tsėhéhe hénėhéóhe tséhnéeto'hamėse. Naa móstamonéhenotóhe na'ėstse mo'kėsá'eho tséhe'keómetsese. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Onótovepéva'o'ha tsé'tóhe!" ⁸ Tséstaéxanenéstovetse Abraham móstataomėhoxomȯhevóhe néhe hetanóho, ho'évohkȯtse, naa matana naa he'koneame. Tséhnėšenáamemésėhetsėse a'e móstanée'tovȯhevóhe. ⁹ Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Naa Sarah, tsévéstoemȯtse?" "Naa vé'ho'éoméé'e éhoo'e," móxhetȯhevóhe. ¹⁰ Hotȧhtse néhe na'ėstse hetane móhnéehóvėhéhe Ma'heo'o naa móstsėhetȯhehevóhe Abrahamevaho, "Nánėsto'se­oné'seóme­évȧhósėho'eohtse ma'tȧhóseaéneve. Naa nėhe'xóvéva Sarah tseéšėhenésonėhenoto hetanéka'ėškóneho." Sarah he'pa'óne Ma'heóneva móhnéehéhe, mó'áahtomóneoehéhe. Móstanéstovȯhevóhe tséhetȯtse Abrahamevaho. ¹¹ Tsé'éševé'eéná'hévȯse ¹² móstaémoosėhohátseotsėhéhe, móstsėhehéhe, "Náoseeéšėháa'éhahe, náme'tónėšėhéhenésone." ¹³ Ma'heóneva móhnéstoehevóhe Sarah. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe Abrahamevaho, "Sarah éme'sáanetséstóhe tsésto'sėhešėhenésonėse, hó'nėšekánomeéšeéna'hėstse. ¹⁴ Netao'o hová'éhe éhe'anátotse tséhnéehovėse Ma'heo'o. Naa ótahe, nétȧhósenėhetȧtse, ma'tȧhóseaéneve nȧhtseévȧho'eohtse. Naa nėhe'xóvéva Sarah tseéšėhenésonėhenoto hetané­ka'ėškóneho," móxhehéhe Ma'heo'o. ¹⁵ Sarah móstae'tóhtȧhéotsėhéhe tséhvé'néstoo'ėse Ma'heóneva tsé'émoosėhohátseotsėse. Nėhe'še móstsėhehéhe, "Násáahohátseotséhe." "Hová'ȧháne, néoné'seómėhohátseotse," móxhehéhe Ma'heo'o.

Abraham Prays for Sodom

¹⁶ Naa nėhe'še néhe na'he hetaneo'o móstaaseohtsėhevóhe. Abraham móstanenóveamevé'ȯhtsémȯhevóhe. ¹⁷ Naa tséstanėšenenóveameohtsévȯse néhe hetaneo'o móstatsėhetóo'ȯhevóhe héne mȧhoéstóva, Sodom tséhestohe. Naa néhe na'ėstse hetane tséoné'seómema'heónevėstse móstatšėhešetanóotsėhéhe, ¹⁸ "Náéšemé'ėstomevo Abraham tóoneeto hevo'ėstanemo éto'sema'xemanȧha'óho. Naa náno'nėheto nȧhtapéve'tovoo'o netao'o vo'ėstaneo'o tséhvé'šenéehovėse. ¹⁹ Naa náhésemonenȯtse Abraham tsésto'seohkevovéstomévȯse henésono naa tóoneeto hevo'ėstanemo tséto'sėhešenéhe'oo'etsėse. Naa hová'éhe náme'héetsėstomevo Abraham tséto'sėhešé'tomovo Sodom." ²⁰ Nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Abrahamevaho, "Nánéstomónenoto néhe vo'ėstaneo'o tsévo'ėstanéhevese mȧhoéstóva Sodom naa Gomorrah tséhešeosee­hávėsévevo'ėstanéhévévȯse. ²¹ Nátao'setaomėhéhene'ena eóhetómėstove," móxhehéhe Ma'heo'o. ²² Naa néhe neše hetaneo'o móstaovóeaseohehevóhe. Oha Ma'heo'o móstȧhósenenóve­éestsėstovȯhevóhe Abrahamevaho. ²³ Naa Abraham móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Mónéto'seoné'seóme­mȧhe­vonanoo'o néhe vo'ėstaneo'o hósėstse hó'nėšeéše­kánomeonó'evo'ėstanéhévévȯtse? ²⁴ Heva nóhónó'e vé'nėhestȯxévȯtse tséonó'evo'ėstanéhevese hénėhéóhe mónéto'senėšemȧhevonanoo'o? ²⁵ Nátšėhešetano, 'Néme'sáavonanóheo'o néhe nóhónó'e tséonó'evo'ėstanéhevese. Naa tséhvé'mȧheho'emáohtomo netao'o, heá'ėháma néme'nėhešéve tséhešepéva'e?'" ²⁶ Naa móstsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Nóhónó'e mȧhvé'nėhestȯxévȯtse tséonó'evo'ėstanéhevese hénėhéóhe Sodom nȧhtsėsáa'évavonanóhe héne mȧhoestȯtse." ²⁷ Abraham móstatšėške'háatamaahétanóotsėhéhe, móxhósetsėhehéhe, "Nátavá'nėhósetsėške'éestseotse náhéne'ena tséhešema'heóneveto naa náva'nėhetaneve, násáahová'ėhévéhe. ²⁸ Táaxa'e oha névó'ėhóhtȧhnó'e noho mȧhvé'nėhestȯxevȯtse tséonó'e­vo'ėstanéhevese mónéto'sėsó'mȧhevonana héne mȧhoestȯtse?" "Naa náme'hévonana vé'nėhestȯxévȯtse tséonó'evo'ėstanéhevese," móxhetaehevóhe. ²⁹ "Naa máto héva oha névó'e mȧhvé'nėhestȯxévȯtse tséonó'evo'ėstanéhevese, mónéto'sėsó'nėševonanoo'o?" móxhehéhe Abraham. "Naa náme'hévonanoo'o mȧhvé'nėhestȯxévȯtse," móxhetaehevóhe Ma'heóneva. ³⁰ Abraham móxhósetsėhetȯhevóhe, "Ma'heo'o, nėstsevé'momáta'eotse. Nátavá'nėhósetšėšeke'éestseotse. Naa máto oha na'no'e vé'nėhestȯxevȯtse mónéto'sėsó'nėševonanoo'o?" "Naa vé'nėhestȯxevȯtse náme'hévonanoo'o," móxhehéhe Ma'heo'o. ³¹ Abraham móstaáahtse'hósetsėhetȯhevóhe, "Ma'heo'o, nééšema'xeameéestsėstovȧtse hétsetseha naa táaxa'e nátavá'nėhósetsėhéoohe, oha nésó'e tséonó'evo'ėstanéhevese mȧhvé'nėhestȯxévȯtse mónéto'sėsáavonanóheo'o?" "Naa náme'hévonanoo'o," móxhehéhe Ma'heo'o. ³² Abraham móstaéšėhó'kėhósetsėhetȯhevóhe, "Ma'heo'o, nėstsevé'e­omáta'etanóotsé'tove, nátavá'nėho'óxėtsėhéoohe, táaxa'e mȧhvé'mȧhtóhtȯxévȯtse mónéto'sėsó'nėševonanoo'o?" "Naa náme'hévonanoo'o," móxhehehéhe Ma'heo'o. ³³ Nėhe'še móstao'omenoo'o'tsé'toehevóhe Ma'heóneva, naa móstaévȧ­hóo'ȯhtsėhéhe Abraham.

Chapter 19

The evil city of Sodom

¹ Naa hetóéva néhe neše ma'heónėhotse'ono móstȧho'e­ohtsėhevóhe Sodom. Abraham hetsénotaho Lot mó'amónoehéhe tséstaohkėhéseésto'eohtséstovetse. Tséstavóómȯse móstaohaéta'ȯhéhe, móstȧhétoo'e'ovȯhevóhe, móstanéšenėstané­oeotsé'tovȯhevóhe, naa móstano'má'kėsta'eóešėšenȧhéhe ho'eva. ² Lot móstsėhetȯhevóhe, "Hóovéhasėstse, vá'ȯhtama! Namȧheóne néstsėhe'ohtse, nėhéóhe nȧhtanėšé'še'hahtávóévȧháne, naa tano'eohtaanéhéne. Naa tamóneévȧhóseaseohtséhéne mȧhvóona'o." "Hová'ȧháne hétsėhéóhe anóse nȧhtavá'nėšéešenáme," móxhetaehevóhe. ³ Naa Lot móho'nóhnehnetamėstse, móxhetósenėstsėstovȯhevóhe, ta'mȧhove'še móstaaahtóehevóhe, móstȧhóosevé'ȯhtsémaehevóhe. Lot móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Homȯhtova, naa no'kóhkonȯheonane!" Tséstaéšemȧhe­éxanenéstovetse móhmȧhemésėhehevóhe. ⁴ Tséssáa'éše­ovėšenáhévȯse háesto kȧsováaheho naa tsééšėhátaa'éhahese móhmóheehnėhevóhe Loteveno. ⁵ Nėhe'še móstaése­pe'pe'ésta'toehevóhe Lot. Móstsėhetaehevóhe, "Naa tóvasévoono néhe hetaneo'o tséto'seohtaanese? Néxhóeotšėšenano komááhe nȧhtaná'so'eéhoneo'o." ⁶ Lot móstȧhóehé­eestsėstovȯhevóhe. Tséstaéšėhóva'xėse móxhoó'o'tsėhéhe héne he'nétoo'o. ⁷ Móstsėhetȯhevóhe, "Hee, hóovéhasėstse, névé'nėhešė­hávėsévo'eétȧhétanóme! ⁸ Enéšeo'o nȧhtónaho, ésó'koomȧheo'o. Nȧhtsenėxhóeotsėhoo'o, naa taometónėšé'tovóhéne. Oha tsé'tóhe hetaneo'o néto'sėsáatónėšé'tovóhevoo'o! Náohtaané'sėhoo'o, naa náto'sene'evávoomoo'o," móxhehéhe Lot. ⁹ Naa néhe hetaneo'o móho'nóhnėheto'ȧhévȯtse. Móstsėhetȯhevovóhe Lotevaho, "No'héhnėstse! Oxėse néhéstahe, hénová'e éme'héseáahtóvatsése! Naa máto héva nėstȧhehpėháo'éehahtséme." Móstaohke­ésėho'hamaehevóhe Lot, mó'éstsėhnétanȯhevóhe. ¹⁰ Néhe neše hetaneo'o móstȧhóehe'onáotsėhevóhe, móhne'evaésė­hesta'hamȯhevovóhe Lotevaho. ¹¹ Néhe hetaneo'o tséméhae'éstsėhnétanose móhmȧheó'o'eneotsėhevóhe, móho'nó'evavóohtomévȯtse tséxhe'nétoonéhevetse. ^12-13 Naa néhe neše hetanóho móstsėhetaehevóhe Lot, "Hé'tóhe mȧhoestȯtse náto'sevonanánóne. Ma'heo'o éhéne'enovóho tsé'tóhe vo'ėstanóho tséoseehešėhávėsévevo'ėstanéhevetsėse hétsėhéóhe. Naa taonótovėhóestó'eohé'tovenano nevo'ėstanemo!" ¹⁴ Lot móstanó'oohé'tovȯhevóhe hetanóho tséto'sevéstoemótsese hestónaho. Móstsėhetȯhevóhe, "Onótovanéne, néhvé'oohéme! Ma'heo'o ééšėto'sevonana hé'tóhe mȧhoestȯtse." Móho'nó'oné'seómȧhahtoo'ėstse, "Ee, évá'nenėhevoo'o," móxhesétamaehevóhe. Nėhe'še Lot móstaévȧhóo'oohehéhe. ¹⁵ Móhméosé'a'ó'haehevóhe néhe ma'heónėhotse'ono, móstsėhetaehevóhe Lot, "To'éotse! Onótovanene! Tamȧheasevéno'ótanó'tovenano tsévéstoemȯtse naa nėstónaho komaahe nėstsėsáavésevonananéhéme. ¹⁶ Lot móstávė­hestomémanėhéhe. Nėhe'še néhe ma'heónėhotse'ono móstȧheseváenotsėhenótse he'ȧhtsenȯtse. Móstȧhóestó'e­oohé'toehevovóhe hénėhéóhe mȧhoéstóva tséhnéehovėse naa hevo'ėstanemo. ¹⁷ Naa nėhe'še nehe na'ėstse ma'heónėhotse'ono móstsėhetaehevovóhe, "Taonótovėsóhpa'xe, nėstsenėhvé'eévȧ­hóotóetséme! Nėstavé'eéneohéme tósa'e hétsėhéóhe o'évao'hé'e. Tatšėheševéno'ótáno tséxhoéhoseve!" ¹⁸ Lot móstsėhetȯhevóhe, "Šaa, hóovéhasėstse, néosee'éšepéve'tovemeno, névo'ėstanévėšemeno. Naa hé'tóhe étaoseeháa'éhoma'o'e tsésto'sėhésėsóhpa'xétse. ¹⁹ Tseéšeáahtse'mȧhevonane hé'tóhe mȧhoestȯtse tsétȧhe'éšeohtsétse, naa nȧhtsevésėhováneehéme. ²⁰ Otahe, tatsėhetóó'o hátȧháóhe étšėške'mȧhoéstove. Heá'ėháma hénėhéóhe ma'tavá'nėho'eohtsétse nȧhtsevo'ėstanévėhanéme?" ²¹ "Naa nómonėhe'še! ²² Naa oha onótovanéne hétsetseha! Náme'tónėšėhévonana hé'tóhe mȧhoestȯtse ta'e ma'taéše­pévė­ho'eohtsése," móxhetaehevóhe néhe ma'heónėhotse'ono. Lot tséhvé'nėheese étšėske'o mȧhoestȯtse, Zoar (Tšėške'mȧhoé­ve'ho'eno tsénėhestohe) móstaohkeasenėhestóhehanéhe.

Sodom and Gomorrah are destroyed

²³ Eše'he móhnėhmónemé'ėhnėhéhe tséstȧho'eohtsévȯse Zoar. ^24-25 Nėhe'še Ma'heo'o móhmónevonanȯhéhe netao'o hová'éhe hénėhéóhe héne neše mȧhoéstotȯtse Sodom naa Gomorrah. ²⁶ Naa Lot tsévéstoemose móho'nó'aahtomónėstse tséméhaehetaevȯse néhe ma'heónėhotse'ono, "Nėstsevé'eévȧhóotóeotséme." Naa móstaéšėhó'keévȧhóotóeotsėhéhe, móstanóhpa­vóhpoma'ȯhtséveotsėhéhe. ²⁷ Tséššé'šeotsėse Abraham móstaévatsėhe'oohehéhe tsé'éestsėstovȯse Ma'heóneva. ²⁸ Móstȧhétsėhetóo'ȯhéhe tséxho'tatse mȧhoéstotȯtse Sodom naa Gomorrah, hotȧhtse móhmȧhevonȧho'táhanetséhe netao'o hová'éhe hénėhéóhe. Otaxa móhma'xėsé'tová'eoehanetséhe. ²⁹ Ma'heo'o móstanėheševonanȯhenótse héne neše mȧhoéstotȯtse. Ma'heo'o móhmé'etanó'tȯhéhe Abrahemevaho tséheševéestomoo'ėse. Naa móxhésenėheševo'ėstanévėhóhetsenotóhe hetsénotaho Lotevaho.

Moab and Ammon

³⁰ Lot mó'e'sevo'ėstanéhevėhéhe hénėhéóhe Zoar. Móstamȧhetsėhe'ėhehevóhe hénėhéóhe hoéhoseva. Tséhvóxevetse hénėhéóhe móstaasevo'ėstanéhevėhevóhe. ³¹ Naa no'ka éšeeva néhe tséháa'éhaestse hestónaho móstsėhetȯhevóhe hevásemo, "Nátšėhešėtano. Éhane ééšeéna'he. Hétsėhéóhe néno'ke­vo'ėstanéhevema. Heá'ėháma hovánee'e nėstsėsáa­véstoemóhene naa nėstsėsáanóhpȧhenésonėhéhémáne? ³² Táaxa'e nėstatšėhešévema: Tsé'tóhe tséhéhétse néme'taonótovȧsé'hamone, naa nėstataomevéamone nonohpa nėstȧhenésónėhémáne." ³³ Naa tséstataa'évetse móstaosáaneonótovȧsé'hamȯhevovóhe héhevóho. Néhe tséháa'éhaestse móstavéamȯhevóhe heho. Mó'osee­hoháa'šé'šėhéhe Lot, móho'nó'evėhéne'eno tséévėheševéámȯse hestónaho. ³⁴ Naa tséstavóona'otse néhe tséháa'éhaestse móstsėhetȯhevóhe hevásemo, "Taa'eva návéámo tséhéhétse. Naa ma'tȧhósetaa'eve nėstȧhósenonótovȧsé'hamone, hápó'e nėhe'xóvéva tavéamoo'o nonóhpa nėstanéšėhóse'émáne. ³⁵ Tséstȧhósetaa'évetse móstȧhóseonótovȧsé'hamȯhevovóhe. Naa néhe tsétšėhe'kéhaestse hápó'e móstȧhósevéamȯhevóhe heho. Móho'nóxhósėhéne'eno Lot tséévėhešévetsėse. ³⁶ Naa móstanėheše­néšė­hóse'ėhevóhe hestónaho Lot. ³⁷ Nenóve'xóvéva néhe tséháa'éhaestse móstaanéotsé'tovȯhevóhe hetanéka'ėškóneho, Moab móstȧheševéhohevóhe. Naa hénėhéóhe móhnėxhéstȧhehevóhe tsé'tóhe Moabites tséhestóhese. ³⁸ Naa néhe tsétšėhe'kéhaestse máto móxhetanévoehnėhéhe, Benammi, móxheševéhohevóhe. Naa hénėhéóhe móhnėxhéstȧhehevóhe tsé'tóhe Ammonites tséhestóhese.

Chapter 20 - No Audio

Abraham and Sarah at Gerar

  ¹ Abraham móstatsėhe'hehéhe nomȧhéstó'e tséstóhtonóma'o'etse. Hénėhéóhe móstȧhámȯhtsėhnėhéhe taesétóve neše mȧhoestotȯtse, Kadesh naa Shur, mó'ȯhkėhestóhehanetsevótse. Nenóveto móstȧhósetsėhe'hehéhe Gerar. Naa hénėhéóhe móstsėhetȯhevóhe vo'ėstanóho, ² "Tsé'tóhe Sarah naaxaa'éhéme." Hénėhéóhe tséma'xevéhonevėstse Abimelech tséohkėhestoestse móstaosáane­véemȯhevóhe Sarahevaho. ³ A'e móstano'o'e­ováxenáhenotóhe Ma'heóneva, móstsėhetaehevóhe, "Tsé'tóhe he'e ééšeáahtse'­hevésevoone. Naa héne nėstsevé'šėhésenaa'e!" ⁴ "Nėstsevé'na'xe! Násáa'éševéámóhe. Ta'sėhótse énėhenove tséhešė­hevésėsóne'­tovȧhtsese (Sarah naa Abraham). Násáahávėsé­vo'eétȧhéhe." móxhetȯhevóhe. ^5 6 A'e móstȧhóse­no'o'e­ováxenáhe'tovȯhevóhe Ma'heóneva, móstsėhetaehevóhe, "Nénėheševéstȧhemȧtse tsésto'sėsáavéamȯhevȯse Sarah, naa nésáano'eó'ȯhto'eétȧhéhe. ⁷ Taévȧhóosemea'ȧtse! Tsévéstoemose Abraham éma'heónė­hóo'xeváheho. Nėstsėháoenavomotaha komaahe nėstsėsáanaéhe. Naa máto ma'tsėsáavé'eévȧhóoseméaheto nénéehove naa nevo'ėstanemo nėstsemȧhenaéme." ⁸ Tséstaméovóona'otse néhe tséma'xevéhonevėstse móstaonóomȯhevóhe hestotse'ono. Tséstamȧhemé'ėstomevȯse hová'éhe mó'e'tóhtȧhéotsėhevóhe. ^9-10 Móstȧhóseonóomȯhevóhe Abrahamevaho, móstsėhetȯhevóhe, "Néhávėsévo'eéšemeno! Eohkėsáanėhešévėstovėhane. Náohto'sevé'šemȧhenaénone." ¹¹ Abraham móstsėhetȯhevóhe, "Naa, náhésenėhešéve ta'se hétsėhéóhe mȧhoéstóva hovánee'e ésáa'áahtovóheho Ma'heóneva. Máto náno'nėhešetano, "Vo'ėstane nȧhtsenėhvé'šena'ha mahnėxho'ȧhéotsėstse tsévéstoemamo. ¹² Nétávee'hahtóvatseme, náhésenėheve. Náoné'seómė­hevésėsóne'vȧhtséme o'xe. Eséesta tséhéhétse, naa oha éonétȧheo'o tséheškétsee'e. ¹³ Ma'heo'o tséhnėhetaétse, "Háá'ėše tatsėhe'ehe hétsėhéóhe tséhméhaevo'ėstanéhevėse tséhéheto," nátsėheto tsévéstoemo, "Nóhásȯháma tósa'e ma'tȧho'eohtsétse, tsėheo'o, "Tsé'tóhe nȧhtatánéme." Vé'nėheto ta'se nėstsėhótooma'ove." ¹⁴ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse Abimelech, móstama'xevovéehaehevóhe Abraham, móhmétaehénotóhe kȯsáne, vé'ho'éotoa'o, naa momóonotse'ono. Mó'évano'métaehénotóhe Sarahevaho. ¹⁵ Móhno'­tsėhetaehevóhe, "Náma'xėhesto'e. Tsėhetóó'ȯtse, tsénėhešetanoto énėhéóhe hámȯhtsėhneo'o!" ¹⁶ Naa móstsėhe­tȯhevóhe Sarahevaho, "Náéšemétonȯtse nėstatánéme no'ka vonoéstónėstóva vó'kome­ma'kaeta. Naa héne tsevé'šėhéne'enohe nésáa'­ó'ȯhto'eétȧhé tósa'e." ¹⁷ Nėhe'še Abraham móxháoenavo­motȧhohevóhe néhe tséma'xevéhonevetsese. ¹⁸ Ma'heo'o móhnėhméhae­nėhesé­tamȯhevóhe néhe (tséma'xevéhonevėstse) tsévéstoemose naa hemomóonotse'ono tsésto'sėsáa­henéso­nėhehetsėse. Naa tséxháoenavomotȧhaa'ėse Abrahamevaho, Ma'heo'o mó'évȧhóseasenėhesétamȯhevóhe tsésto'seévȧ­henésonėhetsėse.

Chapter 21

Sarah has a son

¹ Ma'heo'o tséheševéstomevȯse Abrahamevaho, tsévéstoemose Sarahevaho móstȧhóse'ėhevóhe, móhnėhešepévo'eéhaehevóhe Ma'heóneva. ² Hó'nėšeéšėkánomenėhešėháa'éhahevȯse, Sarah móstȧhenésonėhehéhe, móxhetanévoehnėhevóhe. Hee'hahevóho móxxaetaenėhe'xóvėhestáotsėhevóhe tséxhetaa'ėse Ma'heóneva néhe Abraham. ³ Isaac móxheševéhohevóhe Abraham néhe mé'ėševoto, Hohátsema'haahe móxhešetsėhésevéhehéhe. ⁴ Naa tséstano'kema'heóneéšeevetse tséhe'šėhestáotsėse Isaac, heho móhvovóhponetsėhetȧxeehevóhe tsétó'taehetaa'ėse Ma'heóneva. ⁵ Abraham no'ka mȧhtóhtȯhno'e móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséxhestáotsetsėse néhe hee'haho. ⁶ Naa Sarah móstsėhehéhe, "Ma'heo'o hétsetseha náhetótaehohátse'seha naa netao'o vo'ėstane mȧhnéstomónėstse tséhešėhenésónėhéto hápó'e tsenėhešė­hetótaehohátseo'o. Nooo, hea'e vo'ėstaneo'o éhóovenėhesétamovo Abrahamevaho tsévéstoemótsese tsésto'sėsáatšėhe'še­néstovȯhéhetsėse. ⁷ Naa oha ééšeoné'seómenėheso, hó'nėšė­kánomeéšėháa'éhahétse. ⁸ Naa nėhe'še néhe hetanéka'ėškóne tséstapo'otanėse, Abraham móstama'xemó'ėhéhe.

Chapter 22

God tests Abraham

  ¹ Tséstaéšenenóve'xóvetse Ma'heo'o móxhéne'ená­tanó'­tovȯhevóhe Abrahamevaho tséhe'xóvene'étamé'too'ėse. Móstsėhetȯhevóhe, "Abraham." "Hénová'éto?" móxhetaehevóhe. ² "Náhéne'ena néoseeméhóto nee'ha Isaac. Naa hétsetseha tatsėhe'otšėšeha hénėhéóhe Moriah tséxhestóhetse. Hénėhéóhe nėstavóo'sehȧtse hoéhose tsésto'sėháoenato. Hénėhéóhe ho'honáeo'o hone'hóóno nėhe'še éxo'ȧsénėhneo'o tsésto'sėhésė­haoenato. Naa hénėhéóhe táxeéxo'ȧsénoo'o nee'ha." ³ Tsésta­méovóona'otse Abraham mósto'éotsėhéhe. Mó'óo'xoe­mȧhané­oohenótse kȧhamaxėstse tsésto'sevé'še­éxo'ȧsénáhnėstse. Tsé'éšemá'sė­hova'ó'xėstoono'hamėse móstaasetáhovotȯhevovóhe a'kéevo'hame héne kȧhamaxėstse. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe hee'haho naa neše hestotse'ono, "Nóheto!" Móstaosáanease­tsėhe'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe Ma'heóneva tséhmé'ėstamoo'ėstse tsésto'sėtsėhe'ohtsėse Moriaheveno. ⁴ Tséstana'heenoo'etse Abraham háá'ėše móstȧhésevóohtȯhéhe hoéhose Ma'heóneva tséhešemé'ėstomoo'ėse. ⁵ Móstsėhetȯhevóhe néhe neše hestotse'ono, "Tsėhéóhe ne'evávooma tsé'tóhe a'kéevo'ha. Nánéehove naa nae'ha náto'seno'kee'ėhéháóénáme. Naa nėhe'še nȧhtsene'évȧho'eanȯheohtséme." ⁶ Tséssáa'éšeasee'eohtséhévȯse Abraham móhmétȯhenótse héne kȧhamaxėstse hee'haho tsésto'seno'eohtsetsėse. Naa móhno'eohtsėhéhe héne ho'esta naa motšėške. Nėhe'še móstaasenéšeohtsėhevóhe. ⁷ Tsénėšená­ameohtsévȯse Isaac móstsėhehéhe, "Ného'e." "Hénová'éto," móxhetaehevóhe. "Néno'eohtsénonėstse kȧhamaxėstse naa ho'esta, naa oha tóasévoo'o kȯsáéso tséto'sevé'šėháóénátse." ⁸ "Naa Ma'heo'o nėstsemétaenone na'ėstse," móxhetȯhevóhe. ⁹ Tséstȧho'eohtsévȯse hénėhéóhe hoéhose Abraham móxhóne'­hohevóhe ho'honaa'o tsésto'sėhéseéxo'ȧsénánėse. Móspévanȯhe­nótse héne kȧhámáxėstse tséto'setáxe­éxo'ȧsénahnėstse. Nėhe'še móstatoo'etȯhevóhe taamááhe hee'haho, móstanovȯse­táxeénanȯhevóhe hénėhéóhe tsésto'seéxo'ȧsénáhnėse. ¹⁰ Héne motšėške móxhestanȯhéhe tséto'sevé'šena'xéváénȯse hee'haho. ¹¹ Naa oha tséssáa'éšena'xéváénóése taenėhe'xóvéva na'ėstse ma'heónėhotse'ono móxhoo'heanȯhepe'pe'ésta'toehevóhe he'amo'omééno, "Abraham! Abraham!" "Hénová'éto?" móxhehéhe. ¹² "Névé'ná'ho nee'ha, naa máto nėstsevé'tónėšé'tóvo! Hétsetseha nátanėhešėhéne'ena tséhešeoné'seómeáahtovȯse Ma'heo'o. Nésáahohamátamóho tsé'tóhe nee'ha. Névóo'šeše hétsetseha tséhe'xóvene'étameto Ma'heo'o," móxhetaehevóhe néhe ma'heónėhotse'ono. ¹³ Naa nėhéóhe a'e Abraham 

móstavóomȯhevóhe hetanékȯsáne. Móstóoneeotsėhevóhe tséhmȧhó'o'etse. Móstsėhe'oohehéhe, móstana'xévaenȯhevóhe néhe kȯsáne. Naa néhe mé'tó'e móstaéxo'ȧsénȯhevóhe. ¹⁴ Naa héne hoéhose Abraham móstatšėhešeoesevéstȯhéhe Ma'heo'o Tséhvéstȧhémȯsánėse. Naa hétsetseha móhkėsó'nėhestóhehanéhe. ¹⁵ Naa nėhe'še tsénéxa'ónetotse néhe ma'heónėhotse'ono móxhósetsėhetaehevóhe, ¹⁶ "Nánéehove Ma'heo'o. Naa hétsetseha nétavéstomevȧtse nėstaohkeamepéve'tovȧtse, névóo'šeše tséhešeoné'seómene'étamé'toveto. Nésáahohamátamóho nee'ha. ¹⁷ Máto nétanėheševéstomevȧtse tóoneeto nevo'ėstanemo tsetama'xevonėstȯxeo'o. Naa tseohkevovónanovo henótamevóho. ¹⁸ Naa tséhvé'šenéehóvévȯse tooneeto nevo'ėstanemo nȧhtsepéve'tovamóho vo'ėstanóho netao'o ho'eva," móxhehéhe néhe ma'heónėhotse'ono. ¹⁹ Naa nėhe'še Abraham naa hee'haho móstaévatsėhe'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe néhe hestotse'ono tséstonóomaevȯse. Naa móstaévamȧhetšėhešėhóo'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe Beersheba.  

Chapter 23 (not revised) - No Audio

Hittites mó'ȯhkėhestóhehevóhe. Móstsėhetȯhevóhe, "Hétsėhéóhe névésevo'ėstanéhevematséme naa oha hétsėhéóhe násáahéstȧhéhe naa hétsetseha néxhȯhtovoxe hósėstse ho'e komaahe [nonohpa] nėhéóhe nȧhtaahto'hóhno tsé'tóhe tsévéstoemo. Móstsėhetaehevóhe, "Hóovéhe, hétsėhéóhe névéhonoemáne. Ahto'hoheha tsé'tóhe tsévéstoemȯtse tsétšėšėtaepéva'e ahto'hohéhéstóva hétsėhéóhe naa náme'mȧhepévátsėvátsėstánóne tsésto'semétatsése ahto'hohestȯtse. Naa nėhe'še Abraham móstanéše­nėstanéoeotsėhéhe nėhéóhe naa móstamȧxa'éšenȧhéhe ho'eva tsésto'sevóó'seose tséheše­ono'átamȯse néhevo'ėstanóho. Naa móstsėhetȯhevóhe, "Naa tsé'tóhe tséméhaevéstoemo hétsėhéóhe tséto'seéšėhešeahto'hoese naa hea'ȧhama néme'tȧhéeestsėstovovo Ampram ? Zoars? hee'haho. Nėstsėstovóhéne hea'ėhama he'tohe náme'hohtóvotaa'e voxe. énéxánėstse hénėhéóhe ého'tanetótse tséstato'setó'éenėhesto'se Naa náme'hohtóvota'e tsétó'taehetoemetse éme'saavá'nė­sóvoestohe kómáhe [nónóhpa?] tsetaomeá'éna tsetaoméhe­áhto'hohéstove. Naa Ephram ? hénėhéóhe móhvéstonóemȯhevóhe néhe hósėstse vo'ėstanóho Hittites nėhéóhe móhmóheeohtsėhevóhe tséstaohkė­heséesto'éohtsénovetse hénėhéóhe mȧhoéstóva. naa mó'éveáahtovȯhevóhe Abrahamevaho tsé'éestsetsėse naa nėhe'še móstatšėhešeno'ėstȧhéhe, "Tsé'tóhe hetaneo'o hétsėhéóhe tséhoese tsetamȧhepȧhoehéne'enovȧheo'o. Mȯstsėhetȯhevóhe Abrahamevaho, "Hóovéhe, he'tohe nėstonėšemȧhemetȧtse netao'o ho'e naa he'tohe mato vóxéva nėstametȧtse. Naa tsé'tóhe vo'ėstaneo'o hétséhéóhe émȧhepȧhoehéne'enánóvo naa nėhéóhe tȧhéahto'hoheha tséméhaevéstoemȯtse naa Abraham móstȧhósenéše­nėstanéoestsėhéhe nėhéóhe móstȧhósemȧxa'éšenȧhéhe ho'eva tséheta'éetsėse néhe hetanóho. Naa nėhe'še Abraham mȯstatȧhpe'éestsėhéhe komaahe tsé'tóhe hetanóho tsemȧhe­néstóó'e móstatséhetȯhevóhe Ephramevaho, "Táaxa'e né'éšeáahtovėstse! He'tohe náto'seénanomóhta ho'e naa he'tohe voxe naa he'tohe tȧhestanȯtse nama'kaetáá'e komaahe nȧhtaá'éna he'tohe ho'e naa nėhéóhe nȧhtaáhto'hóhno tsé'tóhe tséméhae­véstoemo." Naa Ephriamevaho móstsėhetaehevóhe, "Naa hóovehe, he'tohe ho'e oha néva mȧhtóhtȯhno'e énėhetoeme. Naa nétsėsáa'évatotóxėstóhenone naa mato nėstsevé'eéva­mé'emo'éehaa'e tséhetoeme. taanaasėstse tȧhéahto'hoheha tsé'tóhe tséméhaevéstoemȯtse. Abraham móstaosáaneamȧhtȧhéhe naa hene móstaonénėxȯhemevȯhevóhe néhe Ephanevaho tséhetoéstonetsėse. Naa héne móstanėhešėhohtóvȧhéhe Abraham héne ho'e tséméhae'á'éno Ephon. Móstamȧhehohtóvȧhéhe héne ho'e naa héne voxe naa néhe hoóhtseto hénėhéóhe tsémaenéese nėhéóhe ho'eva. Naa néhe hetaneo'o Hittites móhmȧhepȧhoehéne'enovȧhehevóhe héne tséstȧhohtóvȧhtovetse naa móstapévatsėstȯhenovóhe. Abraham tsésta[t]o'semȧheá'éno héne ho'e. Naa nėhéóhe Abraham móstaáhto'hohnȯhevóhe tséméhaevéstoemose hénėhéóhe vóxéva naa nėhéóhe ho'eva Canaan tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa móstanėheše­á'enȯhéhe héne ho'e naa héne voxe tséméhaeá'enómévȯse néhe Hittites. Naa hétsetseha móéšeá'enȯhéhe Abraham mósto'sė­heáhto'hohéstovėhéhe héne. Naa nėhe'še Abraham mó'osee'éše­éna'hehéhe naa Ma'heóneva mó'oseepéve'toehevóhe netao'o hová'ėhéstónėhéva. No'ka éšeeva móstaonóomȯhevóhe néhe tsévéhonotse'ótose tséohkemȧhevovóhnėhešéšetsese netao'o hová'éhe tséá'éno móstsėhetȯhevóhe, "Naa néhnėheševéstoméveo'o hétsėhéóhe hé'e tséhéstaestse nátȧsáamonetȧhóhenoto nae'ha isaac tsésto'sevéstoemȯse naa máhnėševéstomeveto Ma'heo'o nėstsenéstova tsé'tóhe Ma'heo'o Tséma'heónevėstse he'ama naa ho'eva. Naa nėstseoné'séómenėhešetano he'tohe tséheše­véstoméveto. Tsėhéóhe taévatsėhe'ohtsėstse háá'ėše tséhméhaehéstȧheto naa né'évȧho'eotsėhoo'o hée tséto'se­véstoemose Isaac tséhéstaese hénėhéóhe navóóhéstóva. Naa tsé'tóhe hestotse'ono móstsėhetaehevóhe, "Naa tsé'tóhe kȧse'ééhe mȧsáavé'e­aseotsétanóéstse tsėhéóhe mȧsáavé'­tsėhe'ȯhtsétanéóstse móhe nėhe'še nȧhtatsėhe'otseho nȧháóhe nee'ha tséhméhae­héstȧheto ho'eva. Abraham móstatsėheše­no'ėstovȯhevóhe "Hová'ȧháne, nėstavé'eévatsėhe'otsého nȧháóhe tsé'tóhe nae'ha. Ma'heo'o tséhoo'ėstse he'amo'oméé'e tsėhéóhe náho'eotseha nȧháóhe náhnėxhéseaseotseha ného'éehe hemȧheóne naa navóohestoto tséhvo'ėstanéhévévȯse hétsėhéóhe náho'eohtseha naa Ma'heo'o návéstomoo'e he'tohe ho'e éto'emȧhemeto tóoneeto nanésoneho. Naa Ma'heo'o tsetanéstaméanoto na'ėstse ma'heónė-hotse'ono tsésto'senésta­éxanomévata'e hánȧháóhe ma'tȧho'eohtséto komaahe nėstsemé'óvo hé'e tséto'sevéstoemase tséhee'haheto. Naa tsé'tóhe kȧse'éehe mȧsáavé'­tsėhe'ȯhtsétanóéstse tsėhéóhe naa tséméhae­nėheše­véstoméveto nėstsėšéšeotse. Naa oha nésáatónėšėtsėhe'ȯhtséhóhe nȧháóhe tséhee'haheto, "Móxhehéhe Abraham. Naa nėhe'še néhe hestotse'ono móstsėheše­véstomóehevóhe." Naa nȧhtaoné'seóme nėhešéve tséheto'ȧheto, "Móxhetȯhevóhe Abrahamevaho. naa nėhe'še néhe hestotse'ono móstavévota ovȯhevóhe mȧhtohta Abraham hepa'e'pa'onáhamo netao'o tséháoemetsee'ėstse méahtotȯtse móstaméahenótse Abraham naa mostaosee­háa'é­homa'o'éhanéhe nėhéóhe mȧhoéstóva tséh­vo'ėstanéhevetsėse tsé'tóhe Abraham hevóohestoto Nahor, móxheševéhehéhe hénėhéóhe mȧhoéstóva Mesopotamia mó'ȯhkėhestóhehanetséhe. Naa tséstȧho'eohtsé­vȯse nėhéóhe móstaéna'haso'hehevóhe vó'héé'ėse mȧhoéstóva naa nėhéóhe móstamanȯhe­hevovóhe néhe tsétáhoevose pa'e'pa'onáheho nėhéóhe móxho'táhanéhe ho'háme'e. Naa ȯhtaéšėhetóevee'ėstse he'eo'o mó'ȯhkėho'hé­manȯhehevóhe. Naa néhe Abraham hestotse'ono móstȧháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva móstsėhešėháoenȧhéhe, "Ma'heo'o, naa nénéehove Abraham tséhe­ma'heónėhamese naa péve'toveha tsé'tóhe tsého'emáótá'ėstse naa néhvéstȧhé­meo'o he'tohe nȧhtsepévė­ho'éšé'ta hétsėhéóhe tséhésė­hého'eohtséto. Naa tsé'ȯhke­manȯhévȯse kȧse'éeheho. Táaxa'e, naa éme'tsėhesóotse. Nȧhtatsėhéto tsé'tóhe na'ȧstse kȧse'ééhe hétsėhéóhe néstsėhe'otsešėstse hemanȯhevetohko naa néh­manoxėstse. Naa máhnėhvé'tsėhetá'ėstse, "Manėstse! Naa nȧhtamanotoo'o tsé'tóhe nepa'e'pa'onáhamo. Nėstsenėhešė­héne'ena nea'háanéhe tsénée­hovėstse tséto'se­véstoemȯtse Isaacevaho. Naa mȧhvé'­tsėhesóotse nȧhtȧhéne'ena néoné'seómė­sóhpe­nėheto'eétahe tséheševéstomé­vȯse Abraham. Tséhnėšenáamė­háóénȧse kȧse'éehe méhnéxho'óemanȯhehéhe Rebekah mó'ȯhkėhestóhe­héhe. Móhmo'o­nȧhehéhe naa móssó'­no'kȧhehéhe hénėhéóhe mósta­anȯhóemanȯhehéhe naa móstaó'otó­mo'enȯhtsėhéhe hemanȯhevetohko Naa nėhe'še móhne'eévaame­e'eohtsėhéhe Naa Abraham néhe hestotse'ono móstanóhto'ȧhéotsé'­tovȯhevóhe móstatsėhetȯhevóhe, "Táaxa'e, néhmanoxėstse naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Héehe'e, manėstse mósta­ana'ó'tsėhéhe héne hemanȯhevetohko móhnéhméhoeame­táho'táhanetséhe hemé'kóne. Naa móstaoenomóvȯhéhe hénėhéóhe komake tsésto'se­maneotsetsėse. Naa tséstaéšeénemanėse móstsėhetȯhevóhe néhe hotse'ono, "Naa nȧhtano'manȯhoo'o tsé'tóhe nepa'e'pa'onéhamo ta'e ma'tamá'tȧšé'šévȯtse. Naa nėhe'še héne tsééšeméhaenóóho mahpe móstamȧhehée'o'tsėhéhe hénėhéóhe hováhne tsé'ȯhkevé'še­manévȯse. Naa nėhe'še móstaévȧhóseametsėhe'oohehéhe móstȧhósėhénooestȯhéhéhe mahpe naa móstanėšėhetóseame­nóohohéhe mahpe móstaohkeévȧhósė­hénooetȯhehéhe ta'e tséstaéšemȧhemanévȯse pa'e'pa'onáheo'o. Naa néhe hetane móhnėšenéehéhe móho'nóoxȯheestse móhvé'hoeéo'tovȯhevóhe néhe kȧse'éehehe, "Heá'ėháma tsea'háanevóhe tséto'sevéstoemose Isaac," móxhešėtanónaoohéhe. Naa nėhe'še néhe pa'e'pa'onáheo'o tséstamá'semanévȯse néhe hetane móstané'tanȯhéhe heóve-ma'kaeta mo'eško móhvé'šemanėhéhanéhe naa nėhéóhe móstapȧhoenomóvȯhéhe he'évóne néhe kȧse'éeheho. Naa neše hóhonȯtse mato móhvé'šemanėhéhanevótse heovema'kaataeva he'ȯhtseneva móstapȧhoenomóvȯhenótse. Naa nėhe'še móstsėhetȯhevóhe, "Neváéso tséhéheto? Epo'o'tahe hénėhéóhe hemȧheóne? Heva náme'ohtaenéme nánéehove naa tsé'tóhe nȧhtotse'ono. Nėhe'še móstsėhetaehevóhe], "Ného'éehe Bethuel éheševéhe, Nahor naa Milcah hee'hahevóho naa épo'ó'ta namȧheónáne néxhéohtaene nénéehove naa tsé'tóhe nėstotse'ono. Naa mato éhoháahpe'o hoxomȯho'hamestȯtse he'tohe tsésto'sėhoxomóno tse'tohenepa'e'pa'onáhamo. Nehe hemėšemo Nahor naa Abraham móxhevésėsóne'tovȧhtséhevóhe. Naa nėhe'še néhe hetane móstanéšenėstanéoeotsėhéhe móstamȧxa'éšenȧhéhe ho'eva móstȧháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva. Móstsėhetáoenȧhéhe, "Ma'heo'o, nénéehove, Abraham tséhema'heónėhamese névovéhatséme. Háhoo nétȧhetatséme[no] tséssóhpeotšéšemenoto tséheševéstomevȯse Abraham. Naa ného'ne'eváotseše hétsėhéóhe hevóohestoto tséhvo'ėstanéhevetsėse," móxhešėháoenȧhéhe.

Naa nėhe'še néhe kȧse'éehe móstȧhóohto'ȧhéotsėhóhe naa móstamȧhemé'ėstȯhéhe netao'o hová'éhe. Naa tsé'tóhe kȧse'éehe Rebekah móxho'hohevóhe hestatanemo móxháa'éhahehevóhe. Laban, ȯhvó'komaestse móxhešetsėhésevéhehéhe. Naa tséstavóóhto he'tohe mo'eško he'évóne tsépȧhoenoe'totsėse naa hevóhonȯtse heóve-ma'kaetaeva tsévé'šemanȧhee'ėstsenéhe heaxaa'éhemo tséhóne'ótsesėstse naa tséstanéstóvȯse tséhetóhta'hanetsėse tsé'tóhe hetanóho tséhetaa'ėse. Mostȧhéve'hoomȯhevóhe néhe hetanóho nėhéóhe móssó'hoehevóhe nėhéóhe ho'hamé'éva. Naa Laban móstatsėhetȯhevóhe tsé'tóhe hetanóho, "Nexhóose­vé'ȯhtsemėstse Ma'heo'o néoseepéve'tova. Nėhéóhe névé'hetóseamóeóó'e. épo'ó'ta tȧháóhe namȧheónáne. Eééšeéxananéstove. Nėhéóhe tsésto'seohtaenése naa mato tsésto'senéévȯse tsé'tóhe nepa'e'pa'onáhamo. Naa nėhe'še néhe móstȧhóosevé'ȯhttsémȯhevóhe Labanevaho. Naa nėhe'še Laban móstaanóvȯhtsėhéhe netao'o néhe pa'e'pa'onáheo'o tséméhaeamo'xéohtsévȯse naa tséstáešemȧheanóvȯhto'hėse móstȧhóxomȯhemȯhe néhe pa'e'pa'onáheho naa nėhe'še mahpe móhnėxho'eotsėstsėhéhe néhe Abraham hestotse'ono naa néhe hetanóhe tsévé'ȯhtsémaese tsésto'sevé'šenėšešėhahtávóóvávȯse. Naa nėhe'še méséhestȯtse tséhnėxho'eotsetsėse néhe Abraham hestotse'ono móstsėhehéhe, "Nȧhtsėsáa'éšemésėhéhe ta'e ma'taéšemé'ėstomévatsése hétsėhéóhe tséhéso tsėhéóhe tséhésėhého'eohtsétse. Nėhe'še Labanevaho móstsėhetaehevóhe, nóohé'še naa sá'éestsėstse! Móstsėhehéhe, "Nánéehove Abraham hestotse'ono. Ma'heóneva éoseepéve'tóó'e tsého'emáótá'ėstse ééšėhoháovȧhé'sėháá'e naa éma'xemétaenoto netao'o hováhne, hoháesto kȯsáne naa vé'ho'éotóao'o naa pa'e'pa'onáheho naa a'éevo'háme. Naa évonėstȯxóho hetanóho naa he'óho hestotse'ono. Naa matovó'komema'kaeta naa heóvema'kaeta éma'xeá'éna. Naa Abraham tsévéstoemose Sarah éosee'éšéháa'éhahe tséxhee'haese naa tsé'tóhe tséá'ená'ėstse Abraham émȧhemeto netao'o tséhetaa'e'éno hee'haho. Naa tsé'tóhe tsého'emáótá'ėstse nánėhetta náto'sevéstomeva hová'éhe. Nátsėheta, nėstsevé'monenȯtse kȧse'éehe tséto'sevéstoemose nae'ha tsėhéóhe tsévo'ėstanéhevese Canaan. Mé'tó'e tsėhéóhe tatsėhe'ohtsėstse nanóohestoto ttséhéstȧhese ného'éehevéno naa nėhéóhe kȧse'éehe néhmoneo'o tséto'sevéstoemose tsé'tóhe nae'ha. Naa nėhe'še tsé'tóhe nátsėhéto tséá'ená'ėstse naa nȧhtatónėšéve tsé'tóhe kȧse'éehe ma'tȧsáavé've'ȯhtsématanó'too'ééstse naa nȧhtatónėšéve tsé'tóhe kȧse'eehe mȧnėsáavé've'ȯhtsématanó'too'éestse Abraham nátsėheta, "Naa tsétohe nama'heóname tséohkeameáahtovo tséméaoohénoto Ma'heónė­hotse'ono tséto'sevé'ȯhtsémata'e naa Ma'heo'o tsenėhešėtanó'ta he'tohe tsenėhesóotse tséhešėtanóto. Naa nėheóhe nėstseoné'seómemé'óvo kȧse'éehe tséto'se­véstoemose nae'ha hénėhéóhe tséxhéstaese [tséhe] navóóhéstóveto naa [navóohestoto] naa énó'ka'e mȧhvé'nėhesóotse mȧsáa­tónėšenėheto'eétȧhéheto ttséheševéstomeveto. Naa heta'háanéhe ma'táhéve'hoomovȯtse navóohestoto naa mȧsáavé'e­amȧhtóvóhévȯtse tsé'tóhe kȧse'éeheho tsésto'seévȧhóose­vé'ȯhtsémata'e. Naa nėhe'še nėstsėsáa'évatoo'étanéhe hétsėhéóhe tséméhaeheše­vés'omeveto," náheta tsé'tóhe tséá'ená'ėstse. Naa hétsetseha tsėhéóhe tséhnėxho'eohtséto ho'hamé'éva nátšėhešėháóéna, "Ma'heo'o, nénéehove Abraham tséhema'heónėhamé'tovose néhvéstȧhemėstse hétsėhéóhe tsétó'nėhesóotse tséhého'eohtséto naa hétsėhéóhe tséhn6ešenánééto hétsėhéóhe ho'hamé'éva kȧse'éehe mȧhnėxho'óemanoestse hétsėhéto néhmanoxėstse hénėhéóhe néhvé'šemanoxėstse tsévé'šėhémanȯheto. Naa nėhe'še máhnėhvé'tsėhetá'ėse manėstse naa mato nȧhtoamanotoo'o tsé'tóhe nepa'e'pa'onáhamo naa néhe tsenéehove tséto'sevéstoemose tsé'tóhe tséá'ená'ėstse hee'haho, "Naa nánėhešėháóéna. Tséstaéšemá'sėháóénáto tsé'tóhe kȧse'ééhe Rebekah énėxho'eohtse he'tohe hemanȯhévetohko étáho'tatse hestatamóóne naa nėhéóho'hame'éva étatsėhe'ohtse naa énėhnóóho mahpe naa tséhne'évȯho'ee'ehnėse nátsėhéto néhmanoxėstse naa nėhe'še étaanȯheeneváéna hemanȯhévetohko nėhe'še nánėstsėheta, "Manėstse! Naa mato nȧhtamanotoo'o tsé'tóhe nepa'e'pa'onáhamo. Nėhe'še nátamane naanėhe'še étaasemanȯhóho hováhne. Naa nėhe'šenátsėhéto néváése tséhéheto. Naa nėhe'še nátsėheta, "Ného'éehe Bethuel éheševéhe, Nahor naa Milcah hee'hahevóho. Naa nėhe'še héne nátapȧhoenomovo mo'eško he'évóne naa hóhonȯtse he'ȧhtseneva nátapȧhoenomóvonȯtse. Naa nėhe'še nátamȧxa'éše ho'eva. Nátȧháóéná'tóvo Ma'heo'o. Nátsėhešėháóéna, "Ma'heo'o, nénéehove, tséhema'heónėhamé'továta'e Abraham nétavovéhatséme háhoo, nétȧhetatséme. Né'eváotšėšemeno hétsėhéóhe na'ėstse hevóohestoto tséhvo'ėstanéhev[ets]ėse naa tsé'tóhe tséstamé'ovo kȧse'éehetsésto'sevéstoemose tséá'ená'ėstse hee'haho. Nánėhešėháóéná'tóvo Ma'heo'o, Naa hétsetseha néhmé'ėstomevėstse heva naa mátȯ-héva hová'ȧháne néto'sepéve'tovóvo tséá'ená'ėstse naa nėstsenėhešévéme tséhetaa'péva'e komaahe nȧhtȧhéne'ena tsésto'sėhósėhešévéto. Naa Rebekah heho naa hestatanemo móstsėhetaehevóhe, "Naa Na'heo'o tséstsėhešėtanȯse naa tséxho'ne'eváotsėháto'e tséhnéehóvétse náme'hósetónėšehéoxȯheve naa mósts6ehešėhohtóva'tȯhehéhe Rebekah naa tsea'háanéhe Rebekah. Taanaaseotšėšeha naa taévȧhéó'óhtse naa tsevéstoemóho néhe tséá'enáta'e hee'haho. Tsétó'hešetanȯse ma'heo'o naa nėhe'še néhe Abraham hestotse'ono tséstanéstomónėse tséstanéstóvȯse tséhetsėse móhnéše­nėstanéoeotsėhéhe naa móstamȧxa'éšenȧhéhe ho'eva móstȧháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva. Naa nėhe'še móstané'tovȯhto'hehéhe héne tséno'eohtsesėstse hheóvema'kaeta naa vó'komema'kaeta naa netao'o tsépéva'etse hone'óonȯtse naa héne móstaméttȯhenótse Rebekahevaho. Naa mato hová'ehȯtse tséháoemétsee'ėstse móstamétȯhenótse néhe hestatanemo naa heške. Naa nėhe'še néhe Abraham hestotse'ono naa néhe hetanóho tsévé'ȯhtsémaese móstamésėhehevóhe naa nėhe'še móstaovėšenȧhevóhe. Naa nėhe'še tséhméovóona'otse tsástato'évȯse tsé'tóhe hetane móstatsėhetȯhevóhe rebekahevaho hevo'ėstanemo naa hétsetseha nátaévaasėhóo'ȯhtséme hátȧháóhe tséá'ená'ėstse tséhvo'ėstanéhevėse naa Rebekah heške naa néhe hestatanemo móstsėhetȯhhe vovóhe tsé'tóhe hetanóho, "Heá'ȧháma tsé'tóhe kȧse'éehe náme'éšenenóvevó'ȯhtsémaene heva mȧhtóhtȯhéé'ėše naa nėhe'še néme'tamónease­vé'ȯhtsémaevo naa tse'tahe Abraham hestotse'ono móstsėhetȯhevóhe névé'hestometanó'tovéme Ma'heo'o náéševéstȧhema naa ééšenėhéso hétséhéóhe tséhésėhého'eohtséto. Naa nėhe'še hétsetseha néhnétse'ovemeno tsésto'seévatsėhe'ȯhtsétse hétsėhéóhe tséxhéstaese tséá'ená'ėstse. Móstsėhetȯhevovóhe, "Táaxa'e naa nétaonóomone rebekah naa nėstanėstsėstovone tséhešetanȯse. Naa nėhe'še móstaonóomȯhevovóhe rebekahevaho móstatsėhetȯhevovóhe, "Móhe hétsetseha tsé'tóhe hetane nėstseasevé'ȯhtsémo?" Naa móstsėhehéhe, "Héehe'e," naa nėhe'še móstanétse'ovȯhevovóhe móstaosáanenétse'ovȯhevovóhe Rebekah tsésto'se asevé'ȯhtsémȯse tsé'tóhe Abraham hestotse'ono, naa néhe hetanóho tsého'vé'ȯhtsémose. Naa néhe he'óho tséohke­véstȧhémaese Rebekah mato móstaasevé'hahtsėhéhe. Naa nėhe'še móstaéestséstovȯhevovóhe Rebekeahevaho komaahe tséto'sėhešepéve'tóó'ėse Ma'heóneva. Naa tséhevásemé'továtse nėstanėhešetová'tovatséme tséto'sėhešėhešké'tóése vonesto tóoneeto nevo'ėstanemo tsevonoemeo'o naa mato tsé'tóhe tóoneeto nevo'ėstanemo tseohkemȧhehó'tȧhnovo netao'o henótamevóho. Naa nėhe'še naa néhe hestotse'ono hé'e mó'éšėháa'éhahehéhe naa hósėstse kȧse'éeheho mato hestotse'ono móstatáxevonėhnėhevóhe nėhéóhe pa'e'pa'onáhéstóva naa nėhe'še móstaasevé'ȯhtsé­mȯhevovóhe nehe Abraham hestotse'ono. naa nėhéóhe tséstaamėhóxovéstávávȯse. Naa nėhe'xóvéva hápó'e Isaac hénėhéóhe móstanenóvėheohéhe tósa'e vótȧhééno Ametanéne-Ma'heo'o Tséohkevóomȧ'ėstse mó'ȯhkėhestóhehanéhe. Nėhe'še móstaévȧhóo'ȯhtsėhéhe hénėhéóhe tséhvo'ėstanéhevėse nómáhéstó'e hénėhéóhe ho'eva Canaan tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa no'ka hetóéva nėhéóhe móstaéeameohtsėhéhe tóhtóó'e naa móxháoenaveoo'hetanȯhéhe. Naa nėhe'še tséstatsėhetóó'ȯse móstavóomȯhevóhe tse'tohopa'e'pa'onáheho. Hápó'e vétséno nėhe'xóvéva tséhnėšenáametáhoo'ėse Rebekah mósta­tsėhetóo'ȯhéhe naa móstavóomȯhevóhe Isaacevaho. Móstȧhómeka'a'xėhéhe. Móstséhetȯhevóhe Abrahamevaho hestotse'ono, "Tsé'tóhe néváéso hetane tséne'amėhétoo'e'óétse móstsėhetȯhevóhe, "Nea'haanéhe tséá'ená'ėstse hee'haho Isaac."

Rebekah móstavé'šėhóoméne'ó'hahtséhenotóhe hestséva'kéehéstoto. Naa nėhe'še néhe Abraham hestotse'ona naa Isaac mósta­tóo'e'óvȧhtsėhevóhe naa néhe hotse'ono móstamȧhe­mé'ėstomóehevóhe netao'o hová'éhe. Naa nėhe'še Isaac móstatsėhe'ȯhtsėhohevóhe Rebekahevaho hénėhéóhe heške tséhvéetsėse tséhméhaevo'ėstanéhevetsėse. Naa móstavéstoemȯhevóhe. Isaac móxhoháeméhotȯhevóhe Rebekahevaho. Naa héne móhvé'šėhéestáhahéhe tséhmé'etanó'tóvȯse heške tséhnaetsėse. Naa Sarah tsé'éšenaa'ėse Abraham móstaéváhóse­véstoemȯhevóhe he'óho Keturah mó'ȯhkėhestóhehevóhe. Móstanaesóhtȯhnóehnėhevóhe tsé'tóhe móhmȧhehetanévėhevóhe. Naa Abraham tséssó'eametanénėse móhmaemėtȯhenótse hová'ehȯtse néhe hee'haho tséssáahetaa'heškéhévȯse sarahevaho. Naa nėhe'še móstaaseméahénotóhe ho'eva nėhéóhe móstatšėheše­méahénotóhe éše'he tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėse. Móhnėhešetanó'tovȯhevóhe hénėhéóhe a'e tsésto'sésáa­vo'ėstanéhévévȯse hee'hahho Isaacevaho tséhvo'ėstanéhevetsėse. Isaac nea'háanevóhe hee'haho netao'o hová'éhe tséhetaa'eá'éno móhmétȯhéhe. Naa Abraham mó'osee'éseéna'héhéhe no'ka mȧhtóohtȯhnó'e nésȯhtȯhnó'e hóhtȧhnohe móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséhnaa'ėse. Naa néhe hee'haho Isaac naa Ishmael nėhéóhe mó'áhto'ȯhoehevóhe tsé'áhto'ȯhehetsėse tséméhaevéstoemose Sarahevaho hénėhéóhe vóxéva tséxhohtóvȧse áhto'ȯhehestȯte. Naa Abraham hevovóenóhtseto Ishmael móhmȧhtóhtȯhnéšéhevóhe hee'haho móhmȧhtóhtȯxéhevóhe móxhóhtȧhnéšėhevóhe] óxėse hénėhéóhe móhvo'ėstanéhevėhevóhe tséhvo'ėstanéhévévȯse néhe hósėstse Abraham tóoneeto hevo'ėstanemo tȧháóhe éše'he tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėse hénėhéóhe móhvo'ėstanéhevėhevóhe. Naa Ishmael tsé'éšeno'kamȧhtóhtȯhnó'e [hóhtȯh] na'nó'e hóhtȧhnésȯhtȯheaénámȧse móhnaehéhe. Naa Ma'heo'o móstanėšeamepéve'tovȯhevóhe Isaacevaho hénėhéóhe móhvo'éstanéhevėhéhe votȧhéénóne Ametanéne-Ma'heo'o. Tsé'ȯhkevóomá'ėse tséohkėhestóhetse. Naa heta'háanetséhe tséhetósemėse Abraham hee'hahoo Isaac. Isaac tséhnévo'eaénámȧse néhe'xóvéva móhvéstoemȯhevóhe Rebekahevaho naa néso'eaa'e mó'éševéstoemȧhtsėhevóhe. Naa Rebekah móho'nóešenésonėstse nėhe'še Isaac móstȧháoenavomotáhohevóhe néhe tsévéstoemose tsésto'sėhenésonéhetsėse Ma'heo'o móstapévatsėstȯhehéhe tséheševéestomo'hėse naa Rebekah móstáhóse'ėhéhe. Naa nėhe'še tséstamomó'otsetsėse henésono hotómá'e  ta'se mó'ȯhkeee­néševemomó'otsėhevóhe hótȧhtse mósto'sėhestȧhkėhnévoehnėhéhe naa ta'se mó'ȯhkėxae­méotȧhtsėhevóhe hotómá'e tséohkėheše momó'otsévȯse. Naa hé'tóhe móxho'nópévátsésto Rebekah naa móstséhehéhe, "Násáapévátsėstóhe tsé'tóhe tséhešemomó'otsévȯse hotómá'e naa tseoseehávéséva'e tséhnéehóvéto tsé'tóhe hestȧhkeho mȧhvé'eéšeméotȧhtsévȯtse hotómá'e naa tseohkenėšeame­méotȧhtseo'o ma'taéšéhestáotsévȯtse. Naa nėhe'še móstȧhé­haoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva móstanėstsėstovȯhevóhe, hénová'étsénėse hé'tóhe tséhésetsėhesotse." Naa nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetaehevóhe, naa tsé'tóhe hestȧhkeho ma'taéšeoéšéévȯtse tsenésovȧheo'o vo'ėstaneo'o tóoneeto hevoo'ėstanémevóho tsema'xevonėstȯxeo'o vo'ėstaneo'o tsėhéóhe tséhnésóvȧhévȯse naa tseohke taomeméotȧhtseo'o nonámé'tó'e naa néhe na'ėstse hestȧhkeho naa néhe tóoneeto hevo'ėstanemo tseosee­hoháatamaahóho. Naa néhe na'ėstse tsėsáa­nėhe'xóvė­hoháatamaahéheo'o naa néhe tséhoháatamaahese vo'éstameo'o tsėhéstȧheo'o néhe hestahke tsétšėhe'kéhaestse naa néhe vo'ėstaneo'o tséhéstȧhese néhe hestahke tséháa'éhaestse tóoneeto hevo'ėstanemo tsemomóonéheveo'o tseohkėhotse'ótovo néhe tsétšėhe'kéahétsese hestȧhkeho naa tóoneeto hevo'ėstanemo tseohkėhotse'óhevomotȧhovo, "Ma'heóneva móxhetaehevóhe. Naa nėhe'še Rebekah tséstaéšenéhestȯhe-éše'hámȧse néhe hestȧhkeho móostȧhestáotsėhevóhe naa néhe tsévovóehestáotsėstse móhmȧhema'o'éevȧhéhe naa móhma'xemȧhemé'hováhehéhe Esau móstaohkėhestóhehéhe. Naa nėhe'še néhe tsénéxa'ónėstse tséhnėxhestáotsėse móhnėxhéotoonȯhevóhe Esauhestséstóne, néhe Jacob móstaohkėhestóhehéhe ȯxhóetootséstanonénėstse móxhešetsėhésevéhehéhe Isaac móhnaesóhtȯhnó'eaénamȧhéhe tsé'tóhe hestáhkeho tséxhestaotsévȯse. Naa tsé'tóhe hetané-ka'ėškóneho tséstaéšéévȯse naa tséstaéšehetanévévȯse Esau mó'ȯhkėhoháenȯhtóveémȯhónėhéhe naa hénėhéóhe mó'ȯhkepévatsėstȯhéhe tóhtóó'e tsé'ȯhkevo'ėstanéhevéstovetse naa móhnéheševo'ėstanéhevéhéhe. Naa mé'tó'e Jacob mó'ȯhkéhe'kėhoehéhe mó'amėhe'kotoevo'ėstanéhevėhéhe [móxhe'kotse] naa Isaac móxhehpėhoháeméhotȯhevóhe néhe hee'haho Esauhevaho tsé'ȯhkėhomá'xepévé'átȯse tsé'tóhe netao'o hováhne Esau tséohkėho'o'xese. Naa mé'tó'e Rebekah móxhoháeméhotȯhevóhe Jacobevaho. Naa no'ka éšeeva Jacob tséhnéšená­ma'xe'héesevóhóhnȯse mónėškeho Esau móhnėxho'ė­hóo'ȯhtsėhéhe móhne'eévȧho'héeneémȯhómėhéhe naa mó'oseehoháeanȧhéhe. Jacobevaho móstséhetȯhevóhe, "Náoseema'xėhoháéána ta'se náto'sėxamaeávooneotse táaxa'e héne hósėstse [nátamaneotse or nátanomenéotse] tséma'óome hohpe tséhéesevóho'hómo. Naa Esau tséhvé'nėheese Edom máto mó'ȯhkėhestóhehéhe Tséma'etȧtse móxhešetsėhésevéhehéhe. Jacobevaho móstsėhetaehevóhe naa nėstȧhoxomȧtse naa oha néxhohtóvȯxeo'o hé'tóhe tséhvovóenóhtseveto komááhe hová'éhe netao'o tséto'seméhaenȧha'enomo nȧhtanȧha'ena ma'taéšenaa'ėstse tséhéhétse.

Chapter 25 (not revised) - No Audio

³² Naa Esau móstatsėhehéhe, "Naa nómonėhe'še, nėstamétȧtse héne náme'tónėšėhéhotse'óhta hé'tóhe tséto'séhetaa'­nȧha'enómo ma'taávooneotséto," móxhehéhe. ³³ Nėhe'še Jacob móstatsėhetȯhevóhe, "Naa hétsetseha né'oné'seómevéstomevėstse hé'tóhe netao'o hová'éhe tséto'sėhešemétseto tséto'sėhetaa'­nȧha'enomo. Naa nėhe'še Esau mósta­véstomevȯhevóhe naa móstamȧhemétȯhéhe netao'o hová'éhe Jacobevaho tséto'sėhetaa'nȧha'eno. ³⁴ Naa nėhe'še Jacobevaho móxhoxomaehevóhe kóhkonȯheo'o naa héne hohpe. Esau móstamȧha'hahtsėhéhe héne mésėhestȯtse naa móstamaneotsėhéhe naa nėhe'še a'e móstaévao'háeta'ȯhéhe. Nėhe'še móstaévȧhóseaseohtsėhe. Naa nėhéóhe móstanėheše­vóo'ėstómanėhéhe Esau ta'se tsėhéóhe tsésoáahová'ėhétsėstóése netao'o tséto'semȧhenȧha'eno. Tséohkenȧhe'enomévȯse vovóehnóhtseto.

Chapter 26 (summary) - No Audio

  ¹ Naa móstanėšeame'xóvėhanéhe nėhéóhe móstama'xe­ovávoonėstovėhanéhe ho'eva naa móstatónėstȯheaénoo'éhanéhe tséssó'eametanénėse Abraham máto nėhe'xóvéva móhma'xeovánėstovėstovėhanéhe Ma'heo'o móstȧho'eo­hé'tovȯhevóhe Isaacevaho. Móstatsėhetȯhevóhe, "Nėstsevé'tsėhe'ohtse hétsėhéóhe Nėhpa'ósané-ho'eva Egypt tséhnėšenáameávoonėstove. Hétsėhéóhe nėšeamevo'ėstanéhevėstse tsėhéóhe ho'eva. Néstavé'ȯhtsemȧtse naa nėstapévo'eehȧtse. Naa he'tohe náhó'tse tséheševéstomevo eho Abraham naa hé'tóhe netao'o ho'e Canaan tséohkėhestohe tséto'semáhemétamo netao'o tóoneeto hevo'ėstamo. Nėstapéve'tovȧtse eho ná'ameáahtova néhésepéve'tovȧtse eho ná'ameáahtova. Naa Ma'heo'o móstaoseepéve'tovȯhevóhe Isaacevaho móstama'xe­asėtóoovȧhehéhe móhma'xeá'enȯhevóhe netao'o hováhne naa hotse'ono. Naa nėhe'še Esau tséhnévo'eaénámȧse móhvéstoemȯhevóhe neše he'óho, móstanéše'evȧhéhe nėhéóhe móxhéstȧhevóhe nėhéóhevo'ėstaneo'o a'e tsémaevo'ėstanéhevese. Hittites tséohkėhestóhetsėse. ³⁵ Naa tsé'tóhe néše he'eo'o mó'ȯhkėhávėséve tanóhohevovóhe Isaacevaho naa Rebeccahevaho.

Chapter 27 (not revised) - No Audio

Isaac blesses Jacob

Naa Isaac móstaéšeéna'hehéhe naa móstano'eó'o'enėhéhe no'ka éšeeva móstaonóomȯhevóhe néhe hee'haho tséháa'éhahétsese Esau móxhetóhevóhe tséhee'hahé'továtse hee'haho móstsėhešeno'éstóehevóhe, "Hénová'éto?" Naa móstsėhetȯhevóhe, "Náéšeéna'he hétsetseha. Naa a'e náto'sėhovánee'e. Naa néxhėstánȯtse nematšėške naa maahótse naa taaseémȯhónéstse hová'éhe né'éxȧho'o'xévomotȧxeo'o naa hé'tóhe hósėstse ho'évohkȯhtse ho'oestseo'o néhetȧho'homeo'o tséohkepéve'ȧhtómo. Naa nėhe'še néxhéoxomeo'o naa ma'taéšeméséto hénėhéóhe néhnéševéstoemeo'o. Naa nėstȧháoenavomotaahtse. Nȧhtavéestomevo Ma'heo'o nėstsepéve'tova hápó'e tséhešepévé'tóó'ėse. Naa néstsenėhešėho'óxėháoenavomotaahtse tséssáaehe'šė­hováneehéhéto. Naa Isaac tséhnėšenáame­éestsėstóvȯse Esauhevaho Rebecca móstávenéstovóhevóhe Isaacevaho tséhetsėse. naa nėhe'še tséstaášeaseémȯhónėse ⁶ Esau móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Naa nátávenéstóve eho étsėhetóhe Esauhevaho, ⁷ "Tȧhéemȯhénėstse naa né'évȧho'o'xévomotáxeo'o naa hé'tóhe ho'oestseo'o ho'évohkȯhtse tséohketó'tae­hešepévé'ȧhtómo. Naa ma'taéšemá'seméséto nėstȧháoenavomotaahtse néstsėho'óxėháoenavomotaahtse. Naa nėhe'še tséssáahe'šė­hováneehéhéto nȧhtavéestomevo Ma'heo'o tsésto'sepéve'továta'e éhetóho Esauhevaho, "Móxhehéhe Rebecca. Naa Rebecca móstanėšeamene'hóvovȧhéhe móstatsėhehéhe, "Jacob, tséhee'hahé'továtse, né'áahtovėstse naa nėhešéveo'o tséto'sėhetátse. Naa tsėhéóhe tatsėhe'ohtsėstse tséhnéévȯse tsé'tóhe kȯsáne. Naa nėhe'še neše kȯsáne tsétó'néšetae­he'keómese né'évaho'eotsėhóóno naa nȧhtanėhetȧho'noo'o tséohketó'taeheše­pévé'atȯse naa nėhe'še hé'tóhe ho'évohkȯhtse tȧhémetoo'o eho tȧhéoxomoo'o kómááhe mé'tó'e nėstȧ­háoenavomotaha, "Naa Jacob móstėhetȯhevóhe heške, "Náhko'e, naa Esau éoseema'xemé'hovahe naa návésemé'hováhéhe. Ného'éehe nȧhtsene'onáxemȧxana naa tsetanėhešėhéne'ena tséheševá'neoe'kéhé'tovo. Naa nȧhtsenėhnóhpaehóoma. Náhtsėsáa'évavéestomevóheha Ma'heóneva tsésto'se­péve'too'etsėse. Naa nėhe'še heške móstsėhetaehevóhe, "Tséhee'hahé'továtse, naa eho mȧhvé'eehóomáta'e mé'tó'e héne nȧhvé'eehóomáta'e mé'tó'e héne nȧhtsėho'ėhótaa'e. Naa nėstsėsaaho'ėhótaéhe. Naa nómonėhe'še sá'nėhešévėstse tséhetátse. Néxhéno'otšėšenano tsé'tóhe kȯsáne." Naa nėhe'še Jacob móstatséhe'ȯhtsėhéhe naa neše néhe kȯsáne tsétó'nėšetáepévȧhétsese móhnėxho'eotsėhohevóhe. Naa heške héne ho'évohkȯhtse móstȧho'oestsėhéhe. Tséohketó'taeheše­péve'ahtotsėse heéháme móstanėhetȧho'hohéhe. Naa nėhe'še Rebecca móstȧheseváenomóvȯhenótse Esau hestone'óonȯtse tsétó'néšetaepéva'étsee'ėstse nėhéóhe tsého'tátsee'ėstse hotámá'emóstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Hé'tóhe ésta'háhtsėstse Esau hestone'óonȯtse naa nėhe'še héne móstȧhestanȯhenótse kȯsáne hesto'éeve naa nėhéóhe móstapȧhoenomóvȯhenótse páhoenȯhéhe Jacob he'ȧhtseneva naa nėhéóhe hehané'e tséssáamé'hováhéése kómááhe émėstamé'hováhe tséhešemé'hováhetsėse Esauhevaho. Naa nėhe'še héne móstamétȯhéhe ho'évohkȯhtse tsééšeéxȧho'tatse naa héne kóhnȯheo'o tséno'honóhto. Néhe'šee Jacob móstatsė­he'oohehéhenėhéóhe Isaacevaho tséxhoetsėse. Móstatsėhetȯhevóhe, "Ného'e," Naa heho móstsėhetaehevóhe, "Hénová'éto? Tséhee'hahé'továtse nénéehóvehe?" Naa Jacob móstatsėhetȯhevóhe, "Naa nánéehove Esau tséháa'éhaestse naa náéšenėhešéve tséhešėheto tséto'sėhešévéto naa sá'to'éotsėstse naa mesėstse hé'tóhe ho'évohkȯhtse tséna'tóné'tóme tséhnéehóveto kómááhe nėstsenėxháoenavomotaxe. Nȧhtavéestomevo Ma'heo'o tséto'sėhešepévé'tóó'ėse nėhe'še Isaac mostatsėhehéhe, tséhee'hahé'továtse nétaoseetónéšenéhena'tóneohe. Naa Jacob móstsėhetȯhevóhe, "Naa nátaomenonótovahe, naa néhe nema'heóname návéstȧhema." Isaac móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Tséhee'hahé'továtse káhkėse táaxa'e néxho'éhnėstse kómáhenėstamȧxanȧtse kómáhe nȧhtaoné'seómėhéne'ena hea'e néoné'seóme=Esau=hene tséhee'hahéto naa móhe hea'e hová'ȧháne. Nėhe'še Jacob a'e kahkėse móstȧhoo'néeo­tsé'tovȯhevóhe heho. Móhnėhmȧxanaehevóhe naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe nétávenanéahtovȧtse ta'se néxaenéhe'še'hahe Jacob tséheše'haese naa oha ne'ȧhtsenȯtse ta'se Esau's. Naa móho'nó'oné'seómėhéne'eno tsé'tóhe tséva'nėheše­nėhesémanetsėse hee'haho. Jacobevaho tséhvé'mé'hovátotse héne he'ȧhtsenȯtse hápó'e tséhešemé'hovávéhe'anatsėse Esauhevaho. Naa mó'éšeto'setó'néšeasėháonavomotȧhevóhe néhe Jacobevaho.

Móssó'távetšėške'eoo'hetanȯhéhe móstȧhósenȯhtséstovȯhevóhe Jacobevaho, "mónéoné'seómenéehove Esau?" Naa Jacob móstatsėhehéhe, "Naa héehe'e nánéehove. Isaac móstėhehéhe, "Naa táaxa'e néssá'hoxomėstse! Naa ma'taéšeéne'hanáto nėstáháoenavomotaahtse nȧhtavéestomevo Ma'heo'o tséto'sėhešepéve'továta'e." Naa nėhe'še móstȧhoxomȯhevóhe héne ho'évohkȯtse naa móstano'manȯhohevóhe. Naa nėhe'še Isaac tséstaéšeéne'hanȧse móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Tséhee'hahé'továtse néxhévȯsemėstse. Nėhe'še Jacob a'e móstȧho'ėhnėhéhe móstavȯsémȯohevóhe heho. Naa heho móhmatóhtȯhetsėhenótse hestone'óonȯtse. Naa héne tséhešeméa'hatse móstananomóvȯhenótse Esau hestone'óonȯtse. Naa nėhe'še móstaasėháoenavomotȧhohevóhe Jacobevaho móstsėhešėháoenȧhéhe, "Táaxa'e naa tséhee'hahé'továtse tséohkepéveméa'xeto ta'se héše'ke hé'tóhe Ma'heo'o tsépévé'to naa Ma'heo'o nétanėheševéestomevȧtse hétséhéóhe tséto'seohkė­he'kóovéne'o'e kómáhe tsetaohkevé'šėhe'kóóva hé'tóhe ho'e kómáhe hová'pehe netao'o tsétaohkepévėhóné'o. Naa mato nétanėheševéestomevȧtse Ma'heo'o hone'ó'séstsėstse netao'o héováestse pénȯhéó'o tséohketo'semésévȯse vo'ėstaneo'o. Naa mato tsema'xėhoé'tónėstse menȯtse naa matto héováestse tséohkeo'enee'ėstse. Naa nȧhtano'nėheševéestomevo Ma'heo'o tsé'tóhe netao'o vo'ėstaneo'o nėstsenėx­hotse'óhevomotȧhéé'e naa netóoneeto nevo'estanemo. Naa tseohkemȧxa'éšéne ho'eva tséhnéehóvése naa tóneeto nevo'ėstanemo. Tsésto'seohke­ono'átamaése naa Ma'heo'o mato nétanėheševéestomevȧtse nénéehove naa tóoneeto nevo'ėstanemo nėstsėho'emaótoo'o tsé'tóhe ésemáhe hevo'ėstanemo naa tóoneeto néhe neško tóoneeto hevo'ėstanemo. Naa vo'ėstane mȧhvé'eehóomaése héne nėstseéva­taomė­ho'ėhótaa'e ehóosanestȯtse naa mȧhvé'pévé'tóése naa Ma'heo'o návéestomevo hápó'e tseévapéve'tovóho néhe móhnėhetóena'tovȯhevóhe Isaac hee'haho. Naa Isaac tséstaéše­má'sė­háóénȧse a'e Jacob móstanoo'otséhenotóhe heho. Naa Esau móhne'évȧho'héémȯhénėhéhe naa nėhe'še hápó'e Esau móstaosáanėho'oestsėhéhe ho'évohkȯtse móstanėhetȧhá'enėhéhe tséohkėhešepéve'ȧsenetsėse heho. Tséstaéšėéxȧhá'énėse móstaéseotsėstóvȯhéhe nėhéóhe heho tséxhoetsėse. Móstsėhetȯhevóhe, "Ného'e, tomȯhtóeotsėstse naa hé'tóhe mésėstse ho'évohkȯtse tsého'eotsėstomótȧhátse kómáhe nėstsenéx­háoenavomotaxe tavéestomevoo'o Ma'heo'o tséto'sėheše­pévé'tóó'ėse. Isaac móstsėhetȯhevóhe, "Néváéso nénéehone? Naa móstatsėhetȯhevóhe heho, "Nánéehone Esau tséháa'éhaestse nee'ha." Naa Isaac ta'se móstaononoveotsėhéhe móstatsėhehéhe, "Naa nevá'eseėstse tsé'tóhe tsééšeáahtse'na'hȯtse hováhne naa náho'héoxomaa'e hé'tóhe ho'évohkȯtse tsépéveéno'etse náéšeáahtse'mese tsėhéóhe tséhe'šėsáa'éšėho'ėhnéheto naa náéšeáahtse'no'háoenavomotaho Ma'heo'o nátavéestomevo tséto'sėhešepéve'too'ėse naa tseoné'seómenėheso mónáme'tómėšeévȧhéesttana naa mato náname'tónėšeévȧ­hémenanóne. Naa nėhe'še Esau tséstanéstóvȯse heho tséhetaa'ėse móstama'xetȧhpe'e'hahehéhe móstaoseehávėsévetanóotsėhéhe nėhe'še móstsėhehéhe, "Naa ného'e hápóo'e tséhnéehóvéto néhnėšeonésėháonavomotaxėstse tavéestomeveo'o Ma'heo'o hápó'e nȧhtsenėspéve'tove. Naa Isaac móstsėhetȯhevóhe, "Naa tsé'tóhe ésemahe ééšeáahtse'ho'eohe naa mónáne'oe'kėhé'toehéhe ta'se ééšeáahtse'nomáhtseohe tséto'seméhaehestsėhóve naa mé'tó'e ma'heóneva tseoseepévé'tóó'e naa némėhnéehove Ma'heo'o tséto'seoseeméhaepéve'tovóse. Naa Esau móstsėhetovóhe heho, "Naa Jacob móspévenėheševéhehéhe Jacob énėhesévone Oe'kėhéhe néxa náne'éšeoe'kėhé'tova. Návovóe­mȧhehestanomoo'e netao'o tséto'seméhaenȧha'enómo mȧhnaeto tséheševovóoehnéhtsévéto naa hétsetseha náne'éšėhósė­hestanomooo'e hé'tóhe tséto'seméhae­véestomó'hevomótȧxeto Ma'heo'o tsésto'sepévé'tóó'ėse mó-hová'éhe-ésáa'evȧho'táháne éme'hósenėstsėstovȯtse Ma'heo'o tséhnéehóvéto. Naa Isaac móstsėhetȯhevóhe, "Tséhee'hahé'továtse hová'éhe nésáaxaetónėšeéva­vé'se­véstȧhématséhe náéšeáahtse'­nėheve tséto'sėhešėho'emaóvata'e naa nevóohestoto tseohkėhotse'óhevomotȧhovo naa tóoneeto nevo'ėstanemo tsemomóonéheveo'o. Náéšeáahtse'no'nėheše véestomevo Ma'heo'o tsésto'sepévone'otse heénano'estȯtse. Naa nėhe'še Esau móstanėšema'xeamemomóhtsemȯhevóhe heho. "Ného'e hea'e na'ėstse hová'éhe ésó'he'eotse tséto'sevéestomó'hevomotȧxeto Táaxa'e onésėháoena'toveha Ma'heo'o háoenavomotaxėstse." Naa nėhe'še Esau móstama'xeasetȧhpe'a'xanėhéhe. Naa nėhe'še Isaac móstsėhetaa'mé'ėstomevȯhevóhe Esauhevaho tséto'sėhesotse vo'ėstanéhevestȯtse. Hová'éhe tseohkėsáahésȯháne he'ama tséto'seohkevé'šėhe'kóovóma'o'e nėsto'e. Hová'éhe tseohkėsáapévėhóne'óhane hénėhéóhe nėsto'eva. Nénéehove naa tóoneeto nevo'ėstanemo tseméo'evo'ėstanéheveo'o. Tseohkevó'šeméo'énovȯtse mótšėškehȯtse tsétótȧhpe'ótsee'ėstse Jacob naa néhe tóoneeto hevo'ėstanemo tseohkėho'emaóevoo'o nénéehove naa néhe tóoneeto nevo'ėstanemo. Naa nėhe'še hó'ótóva nénéehove naa néhe tóneeto nevo'ėstanemo hé'tóhe nėstseméóhtánóvo nėstseohkėsáa'évaaahtovóhevoo'o naa nėhe'še tseénėho'emaóevoo'o ma'ȯhkėsáa'évaáahtovóhése naa Esau mó'ohkeoseepéotȯhevóhe hevásemo, tséxhomá'xe­nėhešėháoenatsėse heho netao'o tséxháoenavevéestomevotsėse Ma'heóneva tsésto'sepévé'tóvȯse Jacobevaho. Móstsėhešetanȯhéhe, "Ného'ééhe a'e éto'senovȯsėhovánee'e naa nȧhtanėšéšévéme naa nėhe'še nȧhtana'ho tsé'tóhe tséhevásemeto. Naa oha na'ėstse móstȧhéne'enáotsé'tȯhéhe tséto'sėhešévėse Esau naa móstȧhéhohta'haovȯhevóhe Rebekahevaho.

Chapter 28 (not revised) - No Audio

  Nėhe'še móstaonóeoesemȯhevóhe Jacobevaho. Móstsėhetȯhevóhe, "Nae'ha naa tsé'tóhe tséhe'néheto mónéévaooxȯhe'éexatanó'toehéhe naa mónéna'hátanó'toehéhe naa hétsetseha né'áahtovėstse: taonótoveaseoheo'o ta'se taasėsóhpa'xeo'o hétsėhéóhe tatsėhe'ȯhtseo'o háá'ėše tséhvo'ėstanéhevėse tséhe'néhéto Laban éheševéhe hénėhéóhe máhoéstóva Haran éohkėhestóhetse naa nėhéóhe nėše[vése]vo'ėstanéhevemoo'o Laban ta'e ma'éšeénemomáta'eestse tsé'tóhe tséhe'néheto naa ma'éšeno'vonetanó'to tséhešé'tovȯse naa nėhe'še ma'ėšenėheso vo'ėstano nȧhtatsėhešeméanȯtse nėstȧhéhohta'haova naa nėhe'še nė'évȧhóo'ȯhtseo'o naa néhéseaseméa'tovȧtse kómáhe/nonohpa séetó'e'še nėstsėsáavona'ó'hatséhéme tsénéšėhee'hahé'tovatsése. Naa Rebekah móstȧhé­ve'hoomȯhevóhe heéháme naa móstsėhetȯhevóhe, móstaohkeonéhamó'anėhéhe, "Náoseeoetsetanó'tovamóhe tsé'tóho nóta'óho Esau tsévéstoemose. Naa Jacob ma'tavé'hósevéstoemȯtse néhe na'ėstse kȧse'éeheho hétsėhéóhe tséhéstȧhétsese Hittites tséohkėhestóhetsese hápó'e tséheto'eétȧhetsėse he'neho navo'ėstanéhevestȯtse tseoseehávėséva'e tséhnéehóvéto, náme'nėšenaa'e. Naa nėhe'še Isaac mostaonóomȯhevóhe hee'haho Jacobevaho tséstaéšemá'semásetsėstóvȯse móstsėhetȯhevóhe, "Nėstsevé'véstoemo kȧse'ééhe hétsėhéóhe tséhéstaestse tsėhéóhe vo'ėstaneo'o tsémaevo'ėstanéhevese. Mé'tó'e hétsėhéóhe tatsėhe'ohtsėstse nemėšéme Bethuel tséhvo'ėstanéhevėse Mesopotamia éohkėhestóhetse hénėhéóhe tséhvo'ėstanéhevėse naa nėhéóhe tséhešėheto Laban máto évo'éstanéheve néhe na'ėstse hestónaho véstoemamoo'o. Naa nȧhtanėhešėháóená'tóvo Ma'heo'o tséno'keoné'seómė­hoháema'heónevėstse nėstsepéve'tova ma'tȧhevésevoonevȯtse naa nėstsema'xevonėstȯhnóéhne naa tsé'tóhe tóoneeto nevo'éstanemo heováestse tsėhestao'o. Naa náhtanėhešė­háóéná'tóvo Ma'heo'o, hápó'e nėstsenėheše­péve'tova tséxhešepéve'tovȯse nemėšémevaho Abrahamevaho. Naa nȧhtano'nėhešėháóéna hé'tóhe netao'o ho'e nėstsemȧheá'éna tséhvo'ėstanéheveto. Tséhéóhe nésáakánomėhéstȧhéhe hé'tóhe ho'e Ma'heo'o éhméto Abrahamevaho. Naa móhnėhetȯhevóhe Isaac Jacobevaho. Naa móhnėhešėháoenavomotȧhohevóhe naa nėhe'še Isaac móstaase méahénotóhe Jacobevaho hénėhéóhe móstaasėhóxovéstavȧhéhe móstatsėhe'ȯhtsėhéhe hénėhéóhe ho'eva tséhvo'éstanéhevetsėse hešeho Labanevaho, tséhee'hahé'toese Bethuelhevaho, Aramean vo'ėstaneo'o mó'ȯhestóhehevóhe naa Rabekah móxhe'néhehénotóhe tsé'tóhe Labanevaho. Naa Rebekah éhešé'tóó'e Jacob naa Esauhevaho. Naa nėhe'še Esau tséstȧhéne'eno Isaac mó'áahtse'­hósėháoenavomotȧhohevóhe Jacobevaho, móstȧhósenėstsėstovȯhevóhe móstȧhóse­véestomevȯhevóhe Ma'heóneva tsésto'sepéve'toetsėse naa máto móstȧhéne'enȯhéhe Isaac tséstȧhešeasemea'ȧse Jacobevaho, tsésto'sė­héevésevoonetsėse hénėhéóhe ho'eva Mesopotamia tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa héne móstano'héne'enȯhéhe máto Isaac tséstsėhétȯse Jacobevaho hétsėhéóhe tséhéstȧhese kȧse'éeheho nėstsevé'véstoemo na'ėstse naa Isaac máto móstȧhéne'enȯhéhe Jacob tséhešeáahtóvȯse heške naa heho naa móstaéšeáahtse'­asetsėhe'ȯhtsėhéhe hénėhéóhe ho'eva Mesopotamia tsé'ȯhkėhenóvetse. Naa nėhe'še hénėhéóhe Esau móstȧhéne'enȯhéhe heho tséohkėsáahešėho'ȧhéhetsėse tsé'tóhe he'óho hénėhéóhe a'e tsévo'ėstanéhevetsese tséxhéstȧhévȯse

Naa nėhe'še Esau móstatsėhe'ȯhtsėhéhe henėhéóhe hešeho Ishmael's hevo'ėstanemo tséhvo'ėstanéhevévȯse naa nėhéóhe móstȧhósevéstoemȯhevóhe na'ėstse hešeho hestónaho móstavéstoemȯhevóhe. Naa nėhe'še Jacob móstaaseeohtsėhéhe hénėhéóhe Beersheba mó'ȯhkėhestóhehanéehe mȧhoestȯtse hénėhéóhe heške naa heho móhméhaevo'ėstanéhevėhevóhe nėhéóhe móstaasetsėhešėhóxovéstavȧhéhe Haran tséhvo'ėstanéhevetsėse hešeho Labanevaho. Naa nėhe'še éše'hóho tséstaéšeta'ėhnetsėse móstȧho'eohtsėhéhe hénėhéóhe tósa'e tséhma'heónoometse naa nėhéóhe móstavéehéhe móstȧhámȯhtsėhnėhéhe naa néhe na'ėstse ho'honaa'o móhnėxhestanȯhevóhe naa móstȧhotse'ótȯhevóhe móstama'éstanėhénotóhe nėhe'še móstaovėšenȧhéhe.

Naa tséhnėšenánaóotsėse móstaováxenȧhéhe naa hétsėhéóhe heováxėstóva móstavóohtȯhéhe e'evonȯho'o he'amo'oméé'e móhnėxhéseanȯheestȯhanéhe naa móstȧxóneeháhanéhe ho'eva. Naa hósėstse ma'heónėhotse'ono móhne'ameanȯhe­vonėhnėhevóhe hénėhéóhe he'amo'oméé'e naa mé'tó'e hósėstse móstaévaamee'evonėhnėhevóhe. Naa nėhe'še hénėhéóhe heováxėstóva Ma'heo'o móhnéhvóo'ėstómané'tovȧhtsėhéhe hénėhéóhe a'e móstanée'toehevóhe Jacob naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Nánéehove Ma'heo'o nemėšéme Abraham tséhema'heónéhamé'tovose naa máto eho Isaac naa hé'tóhe néto'semetȧtse nénéehove naa tóoneeto nevo'ėstanemo hé'tóhe ho'e tséššéešenato. Naa tóoneeto nevo'ėstanemo nėstsevonėstȯxeo'o tsetšėšepévevoneomeo'o tsema'xeasemanȧha'oo'o. Totáhéósta tsėhestanánóvo hé'tóhe ho'e. Naa tséhnéehóveto naa tóoneeto nevo'ėstanemo nȧhtapéve'tovoo'o tsé'tóhe netao'o vo'ėstameo'o netao'o hétsėhéóhe ho'eva. Táaxa'e naa hétsetseha nėhe'še nėstavésevȧtse naa nėstaohkeno'hóoma'ovȧtse netao'o ma'tatsėhe'ȯhtseto naa tsėhéóhe nėstseno'éva­pévėho'ė­hóo'otsehȧtse tsėhéóhe ho'eva. Naa mónéme'tsėhe'šėhénootȧtse naa nȧhtamȧhenėhešéve netao'o tséheševéstomevátse. Naa nėhe'še Jacob tséstȧšé'ėotsėse móstatsėhehéhe, "Šaa! Ma'heo'o tsėhéóhe móoné'seómėhoehéhe naa nássááxae'éenėhešėtanóhe naa nássáanėšėkánomėhéne'enóhe Ma'heo'o hétsėhéóhe éhoo'e, "móxhešėtanȯhéhe." Naa Jacob móstávee'tóhtȧhehéhe móstšėhešetanȯhéhe, "Shaaa! hé'tóhe éoseehoháatamáno'e hétsėhéóhe móoné'seómevo'ėstanéhevėhéhe Ma'heo'o Hétsėhéóhe mótaohkėhéseéstsėhnéstovėhanéhe he'amo'oméé'e.

Naa nėhe'še tséstaméovóona'otse Jacob móstato'ėhéhe néhe móstȧhestanȯhevóhe ho'honaa'o tséma'éstonese nėhéóhe móstanéehohevóhe. Móstavé'šė­hetáohaméhenotóhe tsésto'sėsáavonetanó'tovoese Ma'heóneva nėhéóhe tséhešėho'ėhótaa'ėse. Naa nėhe'še móstatáxėhénenȯhéhe amėške hénėhéóhe ho'honáéva naa ta'se móstȧhéóhe ho'honáéva naa ta'se móstȧháoenavemétȯhenotóhe Ma'heóneva. Naa héne Bethel móstȧheševéstȯhéhe, Ma'heo'o tséhvo'ėstanéhevėse, nésta hé'tóhe mȧhoestȯtse Luz mó'ȯhkeméhaehestóhehanéhe Turn Aside Place, No'héohtsévéno. Naa móstaoné'seómemétȯhéhe heéestsestȯtse Ma'heóneva móstsėhetȯhevóhe, "Naa máhnėhvé've[ȯhtsémeto naa néxhótooma'oveo'o tsėhéóhe tsé'amėhóxovéstáváto naa néxhoxomeo'o naa néxhóne'ónaoveo'o naa máta hétsėhéóhe né'évapévėho'ėhóo'otšėšeo'o naa nėhe'še nėstȧhema'heónėhamé'tovȧtse. Naa tsé'tóhe ho'honáá'e hétsėhéóhe tséneeho hénėhéóhe nėstseohketšėhešėhéháóéná'tóne naa netao'o hová'éhe tsémétseto hová'éhe nėstaohkeévametȧtse heva tóhtome hová'ehȯtse máhnėhmétseto na'šestse héne nėstaévametȧtse népéveá'ėšemeno naa hahoo néhetatséme[no]móhnėhešė háoenȧhéhe Jacob.

Chapter 29 (not revised) - No Audio

  Naa nėhe'še Jacob móstȧhóseasėhóoxovéstavȧhéhe hénėhéóhe ho'eva éše'hóho tsé'ȯhkėhésemé'ėhnetsėse móstaame­tsėhe'ȯhtsėhéhe. Nėhe'še no'ka éšeeva tséstaéšeto'sėho'eohtsėse hénėhéóhe tséstatsėhe'ohtsėse móstȧho'ėhóhtȯhéhevótȧhéénóne hénėhéóhe tóhtóó'e nėhéóhe móstavóomȯhevóhe móhna'nóvȧhehevóhe kȯsane nėhéóhe móššéešenȧhevóhea'e vótȧhéénóne. Naa nėhéóhe mó'ȯhkemanėhevóhe naa ho'honaa'e tsétȧhpetȧtse héne mó'ȯhkevé'šenėhpo'ȯhehanéhe héne vótȧhééno. Naa nėhe'še néhe kȯsáeve'ho'e óhnéxho'ėhémanȯhévosėstse néhe hekȯsáemevóho mó'ȯhkeasetanȯhevovóhe néhe ho'honaa'o tsévé'šešenéhpo'ȯhenésttovetsese naa ohtaéšemá'se­manȯhé'hamévosėstse mó'ȯhkeévȧ­hósetáxeénanȯhevovóhe néhe mó'ȯhkeevȧhósevé'šenėhpo'ȯhenėhenovóhe. Naa nėhe'še Jacob móstȧhého'ėhótȯhevóhe néhe kȯsáevé'hó'e. Móstatšėheše­nėstsėstovȯhevóhe, Nésenéhasėstse, tósa'e nénėxhé'ȯhtséme?" Naa móstsėhetaehevovóhe, "Naa nėhéóhe náhéstȧhéme Haran-city. móstsėhetȯhevóhe," šéaa, néhéne'enovovohe Laban tsoehee'hahé'too'ėstse Nahor hénėhéóhe tsévése­vo'ėstanéhevėstse Haran-city. Naa héehe'e náhéne'enovone móxhetaehevóhe. Naa épévomóhtȧhe" nóxhetaehevovóhe. "Tȧháóhe tatsėhetoo'ohtse néa'háanevóhe hestánaho Rachel éne'amėhémanȯhóho heho hekȯsaemo. Nėhe'še Jacob móstsėhetȯhevóhe, "Naa éoseeso'háa'xove ta'se ésáa'éšėho'nėhe'xóvėháne kȯsáne tsé'ȯhkemano'manévȯse tsėhéóhe vótȧhéénóne. Naa hétsetsehaéme'nėšemanȯheo'o tsé'tóhe kȯsáne tsėhéóhe tsééšėhoese. Naa nėhe'še nȧháóhe nȧhtaéva tsėhe'ȯhtsėhóhéne tsé'ȯhkenée'to'hamese nėhéóhe móstsėhetaehevóhe éohkėsáanėhešévėstóvėháne náohketonóomóneo'o tsé'tóhe netao'o kȯsáne ta'e ȯhtsėhešemȧheho'ȯhtsévosėstse hétsėhéóhe naa nėhe'še tsé'tóhe ho'honáá'e éohkemóneasetane nėhéóhe vótȧhéénóne naa nėhéóhe náohkemónemȧhemano'mȧheméme. Naa Jacob tsénėssó'nėšemȧheameéestsėstovȯse néhe kosáehetanpóho Rachel móstȧho'ėhnėhéhe nėhéóhe móstȧho'eotsėhohevóhe heho hekȯsaemo. Naa Jacob tséstavóómȯse Rachevaho ného tséhnėxho'eottsėhotsėse hešeho hekȯsaemo nėhéóhe nóstatsėhe'oohehéhe vótȧhééno móstaasėta'ó'hohevóhe néhe ho'hona'o naa móstamanotȯhevóhe néhe ho'honaa'o naa móostamanottȯhevóhe néhe hešeho hekȯsaemo.

Naa nėhe'še móstavȯsémȯhevóhe Rachelhevaho mó'oseepévetanóotsėhéhe móstanėšea'xáaméotsėhéhe móstsėhetȯhevóhe Rachelevaho eho néhetsénotȧhe[nȯtse] hevásemo Rebekah néhe náheškenȯtse. Naa Jacob tséstanėhetȯse Rachelhevaho Rachel móstȧhóohto'ȧéottsėhéhe naa móstamé'ėstomevȯhéhe heho Labanevaho móstsėhetȯhevóhe ného'e netsénota Jacob ésemáhe Rebekah hee'haho ého'eóhtse. Naa nėhe'še tsétató'mėheše­néstomóneotsėse Laban móstȧhóohtȧhéotsėhe móstatsėheto'ȧhé­otsėhéhe hénėhéóhe vótȧhéénóne móstáhétoo'é'ovȯhevovóhe hetsénotaho. Naa mósta­másetsėstovȯhevóhe naa móstano'vȯsémȯhevóhe naa nėhe'še móstȧhóo'otsėhóhevóhe. Naa nėhe'še tséstaéšemȧhemé'ėstomévȯse jacob Labanevaho netaso'o hová'éhe hénėhéóhe tséhesóotsetse. naa ttséhésėhého'eóhtsėse hénėhéóhe naa Labanevaho móstsėhetaehevóhe natsénota kahkėse néoné'seómė­hevóohestove'tovȧhtsema. Naa Jacob nėhéóhe móstatšėšėhoehéhe na'ėstse éše'he móxhotse'óhevomotȧhehevóhe hešeho. Naa hešeho móstsėhetaehevóhe Jacob nékánomė­hevóohestóve'tovȧhtsema naa móhe néme'aestomėhéhotse'ȯtȧtse nėstatónėše­onénėxȯhemevȧtse naa mátȯhéva néto'sėtónetoéstóne. Naa Laban móhnėhéševóhe hestónaho néhe tséháa'éhaestse Leah mó'ȯhkėhestóhehéhe naaa néhe tsétsėhe'kéhaestse Rachel. Naa Leah móstávėhoómetáhehéhe móho'nóoseemo'onaestse Rachelhevaho tséhešemo'onȧhetsėse naa mé'tó'e Rachel mó'osee­péva­tamaahehéhe. Naa Jacob móstaéšė­ho'áhéotséhenotohe Rachelhevaho. Naa nėhe'še móstsėhetȯhevóhe hešeho néstsėheše­onénėxȯhemeveo'o nésȯhtȯheaa'e nėstȧhotse'óhevomotaahtse. Naa nėhe'še nėhéóhe ma'taéšemá'totse'óhéto néhmétseo'o nestóna tséstsėhe'kéhaestse Rachel. Nȧhtavéstóémo. Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, naa épeva'e. Héne nátapévátsésta tséheto. Naa tsėhéóhe tanėšėhoeo'o naa néxhotse'óhevomotȧxeo'o. Naa nėhe'še nésȯhtȯheaa'e móxhotse'óhehéhe tsésto'sėhestanȯse Rachelhevaho tsésto'sevéstoemȯse ta'e móxho'nóxaehoháa'xóvetse.

Chapter 30 (not revised) - No Audio

Naa mé'tó'e Rachel móxho'nóstšėhe'šėhenésonėstse naa móstae'hanótȯhevóhe néhe hemeho. Naa móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Nexhóse'étaovėstse naa máto héva nȧhtanėšenaa'e." Jacob móstamomáta'eotsėhéhe tséhetaa'ėse Rachelhevaho. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe, "Náne'šėhéma'héonévéhe. Nea'háanéhe tsénéehovėstse tséssáahésėtšėhe'šėhenésonéheto. Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, naa tsealháanéhe tsé'tóhe namomóoname Bilhah véameha naa tsetȧhenésone ta'e nȧhtsetšėhešėhenésone. Nėhe'še móstaoosáanevéamȯhevóhe Jacob naa móstȧhóse'ėhéhe naa móstaanéotsé'tovȯhevóhe hetané-ka'ėškóneho. Rachel, Dan, móstȧheševéhohevóhe néhe mé'ėševoto. Naa nėhe'še móstȧaahtse'hósė'ėhéhe móxhósėhetanévoehnėhéhe naa Rachel móstȧhóseoesevéhohevóhe Naphthali móstȧhósėheše­véhohevóhe naa Leah tséstaéšeanéotse'tovȯse judehevaho móxho'nóévatsėhe'šėhenésonėstse naa nėhe'še móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, véameha tsé'tóhe namomóoname Zilpah naa móstȧhose'ėhehe naa mósta­anéotsé'tovȯhevóhehetanéka'ėškóneho Leah móstaoesevéhohevóhe néhe Gad, móstȧheševéhohevóhe.

Naa nėhe'še móstaaahtse'hósėhetanévoehnėhéhe naa néhe Leah mósta =Asher=heševéhohevóhe naa héne pénȯhéó'o tséstaéšemȧheexone'o Leah hee'haho tséháa'éahétsese néhe Reuben nėhéóhe móstaéetsėhe'ȯhtsėhéhe tóhtóó'e naa móstamé'ȯhenótse hósėstse mo'é'ėstse tséohketo'sevé'šėhóse'éstovetsee'ėstse nehe'xóvéva mó'ȯohkeoné'seómȧhtȧhevóhe mo'é'ėstse mó'ȯhkevéstȧhémaehenovótse he'eo'o tsésto'seohkėhése'évȯose naa Reuben he'tohe hósėstse móxho'ė­hóo'otsėstomótȧhohenovótse heške Leahevaho. Naa Rachel móstsėhetȯhevóhe Leahevaho, "Hósėstse ne'toohe néhmetsėstse tséohkevéstȧhémȯsanétoo'ėstse he'tohe nee'ha tsého'eotsėstomótȧhaa'ėse. Naa Leah móstsėhetȯhevóhe, "Nóoóo, nééšėhestanomevenȯtse tsévéstoemo naa he'tohe móné hósėto'sėhestanomevenȯtse tséohkevé'šė­hóse'éstovee'ėstse tsého'eotsėstomótȧha'ese nae'ha. Nėhe'še Rachel móstsėhetȯhevóhe hemeho naa he'tohe máhnėhvé'métseto hétsetseha taa'eva tavéamoo'o Jacob. Naa tséstȧhetóevetse Jacob tséhnėxho'héenotse'óese Leah móstȧhóe­hétoo'e'ovȯhevóhe móstsėhetȯhevóhe hétsetseha taa'eva nėstsevéame. Náéšėhohtóvoto Rachel námétonȯtse tséohkevé'šėhóse'éstovetsee'ėstse mo'é'ėstse. Naa nėhe'še tséstataa'évetse Jacob móstavéamȯhevóhe. Leah móstȧhósėhóse'ėhéhe naa móstȧhóseanéotsé'tovóhevóhe hetané-ka'ėškóneho, Isachar móstȧheševéhohevóhe. Naa nėhe'še móstaáahtse'hósėhetanévoehnėhéhe naa néhe Zebulun néhe móstȧheševéhohevóhe. Naa nėhe'še nonóveto móstȧhe'évoehnėhéhe naa néhe Diana móstȧheševéhohevóhe. Naa nėhe'še tá'mȧhove'še Ma'heo'o móstano'ėstovȯhevóhe móstano'ėstȧhéhe Rachel tséhetáóénȧse tsé'ȯhkevéestomevȯse ka'ėškóneho. Naa nėhe'še móstȧhóse'ėhéhe naa móstȧhetanévoehnėhéhe Joseph móstȧheševéhohevóhe Ohtséevaamȧhéstovėstse móxhešetsėhésevéhehéhe. Naa nėhe'še tsé'éšėhestáotsėse néhe Joseph, Jacob móstsėhetȯhevóhe Labanevaho. Naa hétsetseha néssá'eévaénánėstse komááhe nȧhtaévȧhóó'óhtse, tséhnėhé'ȯhtséto. Naa tsé'tohe tsévéstoemono naa nanésoneho tsémétseto tséxhotse'óhevomotȧhátse néhe nȧhtseno'easeohtséhoo'o naa néhéne'ena népévėhotse'óhevomotaahtse vonėstȯheaa'e.

Naa Laban móhnėhešetanó'tovȯhevóhe Jacobevaho, éme'nėšėhoo'e naa náme'nėšeamėhotse'óhevomotaha. Tséhe'šease­vovóhnėšéhotsėse Jacobevaho hekȯsáemo móhma'xe­asėtóoovȧhéhéhe. Laban móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho. Naa hétsetseha néhnėhešeha tónetaa'e nėstseonénėxȯhemevȧtse naa máto nėstatónėše­onénėxȯhemevȧtse naa tséhnėšeame­tootóxėstomevȯse Jacob éme'hešeonénėxȯohemevȯse naa máto tséstaéšeamȧhtóvȧhtsévȯse nonómé'tó'e Laban móstato'se­onése­oe'kėhénotȯhevóhe Jacobevaho. Naa mé'tó'e Ma'heóneva mó'oseepéve'toehevóhe Jacob naa móstama'xeasėtóoovȧhehéhe móstoma'xeá'enȯhevóhe kȯsáne. Móstȧhehpėháoovȧhehéhe Laban tséhetóoovaese. Móhno'eá'enȯhevóhe pa'e'pa'onáheho a'éevo'háme naa momóonamo.

Chapter 31 (not revised) - No Audio

    Ma'heo'o móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho, "Taanáévȧ­hóó'óhtsėstse tȧháóhe tsėhnéxhé'ȯhtseto. Naa nėstsevé'ȯhtsemȧtse. Naa nėhéóhe tóhtoo'e Jacob tséhne'evávóómȯse hekȯsáemo móstaonóomȯhevóhe néhe tsévéstoemose naa henésono naa vétsėhéóhe hápó'e nėhe'xóvéva Laban móxhováneehehéhe. Mó'oo'kȧsȯhevóhe hekȯsáemo tósa'e. Naa Rachel mósta­nomáhtseohéhenotóhe néhe netao'o héovaestse ma'heono heho tséohkėháoena'tovótsese naa néhe he'eo'o naa ka'ėškóneho móstatsėhe'ȯhtsėhevóhe hénėhéóhe Jacob tséxhoo'ėse. Naa Jacob móstamȧhetáhanȯhevóhe hénėhéóhe pa'e'pa'onáheo'otséhnéévȯse naa nėhe'še móstaonótove­aseohehevóhe móxho'nótanó'nėhetóvȯtse Labanevaho. Naa nėhe'še Jacob móstaasėta'ovȯhevóhe néhe hekȯsaemo naa netao'o hová'éhe tseamaese hénėhéóhe ho'eva Mesopotamia móstaéše­na'heeno'éhanetséhe Laban móstanėhestóhehéhe Jacob tsétȧhešeaseohtsėse móstama'xemomáta'eotsėhe. Móstano'héne'enáotsé'tȯhéhe hema'heónamo móhmȧhehováneehehevóhe. Naa nėhe'še tséstaméovóona'otse Laban móstȧhéve'hoomóhevóhe Jacobevaho naa móstané'ho'étová'tovȯhevóhe móstsėhetȯhevóhe, "Néme'sáahó'keoe'kėhé'tovéhe. Néme'sáa'aseno'ȧseohéhenoto nȧhtónaho ta'se násáanóhpavé'ȯhtsémȯheo'o tsé'tóhe tséhevésahéto naa nȧhtónaho. Tsésto'seaseohtsévȯse naa náhéne'ena néévaonótovėhóo'ȯhtsétáno naa néhéne'ena néhávėsévo'eétahe tsé'tóhe tséhne'asenomáhtseto nama'heónamo. Naa Jacob móstsėhetȯhevóhe Labanevaho, "Naa nánėxhóseémooseaseóhtse nee'hȧtse tsé'tóhe tsetaévȧhestanóho hestónaho. Naa néhe nema'heónamo naa tsėhéóhe vo'ėstane mȧhvé'hó'ȯhtse néhe tsetana'he. Naa nóohe'še tsé'tóhe nȧhtotse'ono épȧhoehéne'enovȧheo'o hétsėhéóhe netao'o mȧheévenoestse naa netao'o tséhetaa'eá'enomo taévaaseotsėstseo'o. Jacob móho'nóhene'eno Rachel tséhnėxhesenomahtsėse néhe ma'heónamo. Nėhe'še Laban móstaosáanema'xeévenȯhehéhe móstavovóe'évenȯhehéhe hénėhéóhe Jacob hevé'ho'éoméé'e naa nėhe'še hénėhéóhe Leah's hevé'ho'éoméé'e móstȧhóseévenȯhehéhe naa hénėhéóhe néhe neše he'eo'o hestotse'onévevóho [hestotse'onevóho] nėhéóhe móhvéehevóhe mato hénėhéóhe máto mȯstȧhóseévenȯhehéhe. Naa móho'nótonėšemé'óvȯtsenéhe hema'heónamo. Naa nėhe'še hénėhéóhe Rachel's hevé'ho'éoméé'e móstȧhóseéstsėhnéhe. Naa hotȧhtse Rachel néhe móstano'ootȯhevóhe néhe ma'heóno hénėhéóhe hevé'ho'seono hénėhéóhe hótómá'e vé'ho'éoméé'e móxho'táhanéhe héne vé'he'seo'o naa nėhéóhe móstáxe'séehéhe.

Laban móstama'xeévenȯhehéhe vé'ho'éoméé'e naa móxho'nómé'óvȯtse néhe hema'heónamo. Nėhe'še Rachel móstsėhetȯhevóhe, "Ného'e nėstsevé'eomáta'éhe. Násáa tónéšepévenéhoveóéhe, hétsetseha nánȧhestóne," móxhetȯhevóhe.

Naa Laban tósa'e móxho'nótamé'óvȯtse néhe hema'heónamo.

Naa nėheše Jacob móstamomáta'eotsėhéhe Labanevaho móstatsėhetȯhevóhe, "Násáatónėšėhávėsévo'eétȧhéhe naa mátȯhéva nátónėšėhávėsévo'eétahe hétsėhéóhe hákó'e tséxhósėho'néhoveto naa hétsėhéóhe néne'éšemȧhevé'hóóhta netao'o tséhetaa'eá'enómo. Néne'éšeéveno'xéme naa hová'éhe nésáamé'óhe tséá'enomo. Néso'eáá'e néosee hoháotse'óhevomotaahtse nekȯsaemo éma'xemanėheotseo'o tséhe'éšene'evávoomóno naa mȧhtohto hohtȧhnéveáá'e néhotse'óhevomotaahtse tsésto'sevéstoemóno nėstónaho. Naa nėhe'še naesóhtȯheaa'e nátanéše­aahtse'­hóseamotse'ohe. Náamene'evávoomoo'o nekȯsaemo naa hákó'e mȧhtȯhtoha néno'nétȧhévána tséohkéhešeonénėxomeveto. Naa tsé'tóhe ma'heo'o tséhema'heónamese ného'e namėšéme Abraham naa ného'éehe Isaac sáévevé'ȯhtséma'eestse tótseha néme'éšeévavóvo'keaseméa'tove. Naa Ma'heo'o éhéne'anonȯtse he'tohe naoetsetanóhtotȯtse naa éhéne'ena tséhešė­hoháotse'óhevomotȧhátse naa taa'eva ma'heo'e émonénoto tsépévo'eétȧhétsese nénéehove naa ⁴² mátȯhéva nánéehove naa námoné'tova. Nėhéóhe ta'se mónápévo'eétȧhehéhe nėhéóhe ta'semónápévo'eétȧhéhéhe. Nėhe'še Laban móstsėhetȯhevóhe Jacobevaho. Naa tsé'tóhe néhestónȧhénoto naa henésonėhevóho ta'se náá'enoo'o naa tsé'tóhe nekȯsaemo ta'se námȧheá'enoo'o naa he'tohe tsėhéóhe netao'o námȧheá'éna. Naa nėhe'še tsésto'sésáatóne'oesanéheto tsėhéóhe tsésto'senėšėhó'hóno nȧhtónaho naa henésonėhevóho. Nėstatšėhešenéšepévatsėstanone. Hétsėhéóhe tsé'tóhe ho'honáeo'o nétȧhone'honeo'o [mano'é'honeo'o] tsésto'seohkemó'ovo'sėhaétse he'tohe nééšenéšepévatsėstanone. Hová'éhe naa nééšeévananóvȧhtsémáne. Naa nėhe'še móstȧhone'hohevovóhe nėhéóhe néhe ho'honaa'o naa nėhéóhe móstanéše'hanaehevóhe. Naa móstaévano'­nanóvȧhtséhevóhe. Naa móstanėhetȧhtsėhevóhe nonámé'tó'e tséto'seohkėsáa'évatsėhe'šeméotȧhtséhévȯse. Naa Laban naa néhe hestotse'ono nėhéóhe móstanėšeohtaenėhevóhe nėhéóhe hóehoseva tséxhoetsėse Jacob naa néhe hevo'ėstanemo. Naa nėhe'še tséstaméovóona'otse Laban móstavȯsémȯhevóhe néhe hevéxaho naa hestónaho. Naa nėhe'še móstaévaasėhóo'ȯhtsėhéhe.

Chapter 32 (not revised) - No Audio

Naa Jacob tséstanėšenáameóhtsėse hósėstse ma'heónėhotse'ono móstóo'e'óehevóhe. Naa nėhe'še tséstavóómȯse móstsėhehéhe, "Hétsėhéóhe móhétsėséhanetséhe Ma'heo'o tsé'ȯhkeveese. Naa nėhe'še héne móstatsėheše­véstȯhéhe néše manaho móstaohketsėhešetsėhésevéhehanéhe. Naa hósėstse néhe hestotse'ono móstavovóeaseméahenotóhe hósėstse hetanóho. Tséstao'sėhéhotonotȯse néhe he'neho Esauhevaho tósa'e nėhéóhe tséhvo'ėstanéhevėse [vetsėse] ho'eva Edom, mó'ȯhkėhestó­hehanetséhe Ma'ėho'e, móhkėheše­tsėhésevéhehanetsėhe Móstsėhetȯhevóhe néhe hestotse'ono, "Tsėhetóhéne tséhe'néhe'továtse nánéehove Jacob ta'se na'ėstse nėstotse'ono naa hétsetseha náévȧho'ėhóó'óhtse. Tȧháóhe náméhaea'ene­vo'ėstanéheve návéstónémo [návésėstánóvémo] tséhešėhétse Laban. Naa ta'e nȧháóhe náhestomeotse naa hétsetseha náma'xė­hestotóvame vé'ho'éotóvao'o naa tooxo'hámėsono naa kȯsáne naa mato náma'xėhemomóoname, he'eo'o naa hetaneo'o. Naa tséhevésėsóne'továtse hétsetseha nétanéstamé'ėstomévȧtse náévaamėhóó'óhtse kómáhe nėstsenėhmásėstovemeno.

Naa nėhe'še Jacob hestotse'ono tséstaévȧho'ėhótaa'ėse ho'ėhóo'óhtsévose ėmóstsėhetȯhevovóhe. Naa nátaéšėho'ėhótóne tséhe'néheto naa néne'éšeáahtse'eamėhétoo'e'ova néva m6ahtóhtȯhno'o hetanóho éne'amevé'ȯhtsémáá'e. Jacob móstae'tóhtȧhéótsėhéhe naa

Chapter 37

Introduction

    Hákó'e tótseha móhvo'ėstanéhevėhéhe na'ėstse hetane, Jacob mó'ȯhkėhestóhehéhe. Hoóma hákó'e hánȧháóhe móhvo'ėstanéhevėhéhe Canaan tsé'ȯhkėhestóhetse. Naa heho Isaac móxhestóhehevóhe, naa hemėšemo Abraham. Móxhee'hahehéhe, mȧhtóhtȯhohtȧhneše móhnėhestȯxėhevóhe. Móhnéše'evȧhéhe, Leah naa Rachel. Naa móhmomóonotse'ótȯhevovóhe neše he'óho, Zilpah naa Bilhah, mó'ȯhkėhestóhehevóhe. Naa mȧhtohto Jacob hee'haho móhnėxhéstȧhehevóhe tsé'tóhe na'he he'eo'o, Leah, Zilpah, naa Bilhah. Naa Rachel oha móhnésoehnėhéhe, móxho'óxe­tšėhe'kéhahehevóhe, Joseph naa Benjaminhevaho. Naa Jacob móxhehpeméhotȯhevóhe Rachelhevaho.

Joseph and his brothers

    ¹ Naa tsé'éšenaetsėse heho Isaacevaho, Jacob móstanėševo'ėstanéhevėhéhe hénėhéóhe Canaan. ² Naa Jacob hevo'ėstanemo étšėhešemé'emeo'o. Hee'haho Josephevaho móhmónekȧsováahéhevėhéhe, móhmȧhtóhtȯ­hóhtȧhnésȯhtȯheaénamȧhéhe (17). Mó'ȯhkevéstȧhémȯhevóhe he'neho, mó'ȯhkene'evávoomȯhevovóhe kȯsáne. Naa hó'né'évȧho'ėhóo'ohtsėstse Joseph, mó'ȯhkemé'emȯhevóhe he'neho. (Tsé'tóhe móxhee'hahehenovóhe Jacob naa tsémomóone'tovose Bilhahevaho naa Zilpahevaho. Naa mé'tó'e Joseph heške móhnétȧhehevóhe, Rachel, mó'ȯhkėhestóhehéhe.) ³ Naa Jacob móxhohame­méhotȯhevóhe Josephevaho tséstó'hestȯxetsėse hee'haho, tséhvé'­hestáotsetsėse tsé'éšeéna'hėse Jacob. Naa Jacob tséxhohameméhótȯse Josephevaho móhmétȯhénotóhe véhoneéstse'heno. ⁴ Naa he'neho tséstȧhéne'enotsėse tséhešeno'kėhoháeméhotaa'ėse néhe héhevóho móstavé'še­ase­péotaehevóhe naa mó'ȯhkeno'e­óoxȯhetaehevóhe. ⁵ Naa no'ka Joseph móhno'o'ováxe'­tovȯhevóhe he'neho. ⁶ Móhmé'ėsto­me­vȯhevóhe tséhešeováxėse, "Naa né'áahtove! Néto'se­mé'ėstomé­vatsénóvo tséhešeováxenáto. ⁷ Nėhéóhe néhotse'óhema pénȯheonévo'eva, néhohpo'óestsénonėstse pénȯheonévó'ėstse. Naa hé'tóhe tséhohpo'óestséto éxaetaomepévetomȯhto'táotse. Naa hé'tóhe tséhohpo'óestsése énéma'óneeóeo'tsé'tánóvo hé'tóhe tséhohpo'óestséto, naa éma'kėsta'éoeo'tsé'tánóvo sétóve tsého'tatse, ta'se móvéhonevetȯhanéhe." Naa tséstamá'se­mé'ėstomevȯse Joseph, héne máto móxhósevé'šepéotaehéhe he'neho. ⁸ Móstšėheše­totó'hosemaehevóhe, "Heehe, néohkė­hoháo'ótahtse, mónéto'sevéhoneve hó'ótóva, naa mónéto'seohke­no'ho'emaovéme?" móxhetaehevóhe. ⁹ Naa nėhe'še móstȧhósetšėhešeováxenȧhéhe, naa móstȧhóse­mé'ėstomevȯhevóhe he'neho tséhešeováxėse, "Náhósetšėhešeováxe: néše éše'heo'o taa'eva tséohkėhoesėstse naa na'ėstse éšeeva, naa mȧhtóhtȯ­hóhtȧhna'ėstse hotóhkeo'o nánėhvése­anȯhe­ma'kėstá'eóé'tóó'e." ¹⁰ Naa héne tséhešeováxėse máto móstȧhóhta'haovȯhevóhe heho. Naa móstsėhetaehevóhe heho, "Hénová'e tséhésėhetóse­nėheše­ováxenato? Mónéto'senėhešema'kėstá'eóe'tóvatséme tséhnéehóvéto naa neško naa tsé'tóhe tséhe'néhe'tovóse, móhe tsenėhešė­héne'enohe tséheševéhoneveto?" ¹¹ Naa Joseph he'neho móxhoháe'­e'hanótaehevóhe, naa "Hénová'énėse tséhetósėhešetšėheše­ováxėse?" móxhešetanȯhevóhe heho.

Joseph is sold by his brothers and taken to Egypt

¹² Naa tsestanenóve'xóvetse he'neho móstȧhéne'evá­voomȯhevovóhe héhevóho hekȯsaemo a'e nėhéóhe Shechem tsé'ȯhkėhenóvetse. ^13-14 Naa no'ka éšeeva Jacob móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Tȧhéve'hoomenano nevésėsono naa no'vé'hoomoono kȯsáne, naa ne'évȧhéhohta'haoveo'o!" "Nómonėhe'še," móxhetaehevóhe. Hénėhéóhe móstȧhéseaseohtsėhéhe Hebron, hénėhéóhe móhvo'ėstanévėhevóhe. Tséstȧho'eohtsėse Shechem ¹⁵ na'ėstse hetanóho móhvóomaehevóhe ta'se móhnȯhtsevóohtȯhéhe hová'éhe, móstsėhetaehevóhe, "Hénová'e tsénȯhtse'omo?" ¹⁶ "Naa nánȯhtse'ovoo'o tséhe'néhetono. Hétsėhéóhe tósa'e éne'evá­voomovo kȯsáne. Mónésáavóomóheo'o?" ¹⁷ "Naa étaéšeáahtse'eéva­aseohtseo'o. Nánéstovoo'o, éhoó'hetsėhevoone, 'Táaxa'e, nétatsėhe'ȯhtsémáne Dothan,'" móxhetaehevóhe. Naa hénėhéóhe Joseph móstamé'ovȯhevóhe he'neho. ¹⁸ Tséssáa'éšė­ho'eohtséése hénėhéóhe háá'ėše, móhne'éšeáahtse'vóomaehevóhe he'neho, móstaémooseéxo'emanéoohehevóhe tséto'sėhešena'haa'ėse. ¹⁹ Móstšėhešetotó'hosemȯhevovóhe , "Heehe, éne'éšėho'eohtse tséohkeováxėstse! ²⁰ Nėstana'hone naa nėstaéseóešemone hétsėhéóhe tséhvósȯhetse. Naa móme'ȯhkeéveévȧhéováxe! Nėstavá'nenėhetone tséhéhétse, 'Hea'ėháma éna'haa'e hováhne naa móno'mȧha'hamaehevóhe.'" ²¹ Naa na'ėstse he'neho Reuben mo'ȯhkėhestóhehéhe, móxháa'éhahehéhe. Móstanéstovȯhevóhe hevásemo, mósto'seonésevéstȧhémȯhevóhe Josephevaho. Mostsėhetȯhevóhe hevásemo, "Névé'na'hovo, ²² naa mato névé'eónėxanóvo. Mé'tó'e nétavá'neéseóešemone hétsėhéóhe tséhvósohe." Móstšėhešetanȯhéhe, "Nȧhtsenėhmóneévȧhé­hoestano nenóveto. Ma'taéšeévȧhóesta'ó'hóto nȧhtaévȧhóo'otseho." ²³ Joseph tséstȧho'eohtsėse móhné'seéstse'hená'hamaehevóhe he'neho. ²⁴ Naa nėhe'še móstaése­óešemae­hevóhe tséh­vósȯhetse. ²⁵ Mósto'se­mésėhehe­vóhe he'neho, hénėhéóhe ho'eva móstȧhámės­toehevóhe. Naa nėhe'še móstavóo­mȯhevovóhe vo'ėstanóho móhne'­ameoh­tsėhevóhe, Ishmaelites, mó'ȯhkėhestóhehevóhe. Móstáhoehe­novo­vóhe pa'e'pa'onáheho, mó'ȯhkė­hohtóvotȯhevovóhe vo'ėstanóho, nėhéóhe móxhé'ȯh­tsėhevóhe Gilead. Naa hósėstse pa'e'pa'onáheo'o mó'amo'xéoh­tsėhenovóhe hová'éhe heva heo'keméeotsestȯtse naa máto heséeo'ȯtse. Móstaamėhé­ohtóvȧhenovóhe hé'tóhe nėhéóhe Egypt. ^26-27 Na'ėstse Joseph he'neho Judah móstsėhehéhe, "Naa máto heva néme'ta­šėhešévémáne: Nétavá'nėhohtóvanone kómááhe nėstsėsáa'­ónėxanóhene, néheváseménone. Hová'éhe néme'héamȧhénone ma'tavé'na'hótse naa máto ma'tavé'netsé'étse tséhešėhovánee'ėse." Naa néhe hósėstse móstapévatsėstȯhenovóhe. ²⁸ Naa nėhe'še néhe tséohkėhohtóvatsese tséstȧho'ėhótaevȯse, néhe he'neho móhne'évȧhóestanaehevóhe Joseph hénėhéóhe tséhvósȯhetse naa móxhohtóva'toehevóhe Ishmaelites. Móhnéso'oemėhéhe naa nėhe'še móstatsėhe'otsėhaehevóhe hénėhéóhe Egypt. ²⁹ Naa Reuben móho'nóxhoo'ėstse tséstȧhohtóvávȯse Josephevaho. Móstaméhae'­évȧ­­héhoestanaehevóhe, mó'éšeáahtse'­hováneehehéhe hénėhéóhe. ³⁰ Tséstaévȧhósėho'ėhné'tóvȯse néhe hevásemo móstsėhetȯhevóhe, "Ehovánee'e tséhevásemétse, naa náme'tatónėšévémȧse?" ³¹ Nėhe'še na'ėstse kȯsáne móhna'hohevovóhe, móstanovėse­mome'aévėšemȯhevovóhe Josephevaho heéstse'heno. ³² Naa nėhe'še héhevóho móstavóo'sėhohenovóhe néhe éstse'heno, móstsėhetȯhevovóhe, "Tsé'tóhe námé'ovone, mó-heéstse'heno nee'ha?" ³³ Tséstavóómȯse móstananovȯhevóhe. "Héehe'e, heéstse'heno! Móoné'seómena'haehevóhe hováhne, hea'ėhama éma'xepéa'hamáá'e naa mótȯséeno'mȧhaetaehevóhe," móxhehéhe." ³⁴ Naa móstama'xevone'éšeánovetanȯhéhe. ³⁵ Naa néstȯxetsėse hevo'ėstanemo mó'onésevovóešemaehevóhe, naa móho'nó'­áahtovȯtse. Móstsėhehéhe, "Nȧhtanėšėhetóse­ame­ánovetano ta'e ma'tanaéto." ³⁶ Naa nėhe'xóvéva hápó'e vétséno tséhohtóva'toese Joseph móstaéšėho'eohtsėhevóhe Egypt. Naa nėhéóhe móstȧhóseo'omėhohtáva'toehevóhe, na'ėstse hetane Potiphar, móxheševéhehéhe. Néhe Potiphar móhvéhone­matanáe­ve'ho'évėhéhe tséxhemȧheónetsėse tséma'xevéhonevetsese.

Chapter 38

Judah and Tamar

¹ Nėhe'xóvéva hápó'e na'ėstse Joseph he'neho Judah tséhestoestse móstatsėhe'hehéhe Adullam hénėhéóhe hevésenóho tséhvo'ėstanéhevetsėse Hirahevaho. ² Naa tséstaéšenenóvoo'ėse móhvóomȯhevóhe na'ėstse kȧse'éeheho, heho Shua mó'ȯhkė­hestóhehevóhe. Mós-Canaanit-évėhevóhe. Judah mósta­véstoemȯhevóhe ³ naa móhna'nóehnėhevóhe, móhmȧhe­hetanévėhevóhe. Tséháa'éhahétsese Er móxheševéhohevóhe. ⁴ Naa tsénéxa'onėstse heške móstaomeoesevéhaehevóhe Onan, móxhestóhehéhe. ⁵ Tséhvo'ėstanéhévévȯse Chezibeveno, hénėhéóhe móxhestáotsėhéhe tsétšėhe'kéhaestse. Naa heške móxhósetaome­oesevéhaehevóhe Shelah. ⁶ Naa tséstaéšeéšee'ėse Er, heho móstamonéhetsenotóhe he'óho tséto'sevéstoemose, Tamar móxhestóhehéhe. ⁷ Naa oha mó'ame­óo'ȯse­vo'ėstanéhevėhéhe Er, naa tséhvé'nėheševo'ėstanéhevėse móhvé'šena'haehéhe Ma'heóneva móstaomenėhešéhahtsėhéhe. ⁸ Naa nėhe'še Judah hee'haho tsénéxa'ónetsese móstsėhetȯhevóhe, "Naa hétsėhéóhe tséhvo'ėstanéhévétse étsėhéso mé'tó'e nėstsevéstóémo tsé'tóhe tséméhaevéstoemose tséhe'néheto. Naa mȧxhenésónėhése mȧxhetanévesėstse Er hee'haho tsehesétame, naa tsemȧheamahe netao'o hová'éhe tséméhae'á'énȯtse Er." ⁹ Naa héne móho'nóxho'aestse heho tséhetaa'ėse. Móskánomevéamȯhevóhe Tamarhevaho naa oha tóséé'e móho'nóxhenésonaovȯtse. ¹⁰ Naa Ma'heóneva móho'nóhpévatsėstotsėse. Naa héne móhnóhpavé'šė­hováneehehéhe. ¹¹ Judah móho'nóhnėheto'ȧhetsėstomevȯtse néhe hee'haho tsétšėhe'kéhahétsese Shelahevaho tsésto'sėhósenėhešė­hováneehetsėse. Móstsėhetȯhevóhe Tamarhevaho, "Taévatšėhešė­hóó'óhtsėstse tséxhéstȧheto. Naa nėhéóhe nėšėhoeo'o, nėstsevé'eévȧhósevésėhevoone ta'e ma'taéše­éšee'ėstse tsé'tóhe Shelah. Naa nėhe'še nėstavéstoema," móhvá'ne­nėheše­netsé'e'tovȯhevóhe hevéxaho. ¹² Tséstaéšė­háestȯheaénoo'etse Judah tsévéstoemose móhnaehevóhe. Naa tséstaéšeénėšéševėse móstao'setšėheše­vé'ȯhtsémȯhevóhe hevésenóho Hirahevaho hénėhéóhe Timnaheveno. Móstao'sėhéve'hoomȯhevovóhe Judah hekȯsaemo tsésto'seoo'kȧxetsėse. ^14b Naa nėhe'xóvéva néhe tséméhaehevéxahese Tamarhevaho mó'ȯhketšėhešetanȯhéhe, "Shelah móéšeéšeehéhe naa hovánee'e hová'éhe násáaho'hé­mé'ėstomóéhe. Naa hea'e náto'sėsáa­tónėševéstoemóhe." ¹³ Naa tséstanéstomónėse Judahevaho tsésto'sėho'eohtsetsėse ^14a móstané'tanȯhenótse hestone'óonȯtse tsévé'šėhéne'enoese tséhešenėšéševėse, naa móstanėheše­e'sanéoohehéhe ta'se mátȧháa'e, naa móhno'hóoménenȧhtsėhéhe. Naa móstanovȯsė­héamónoehéhe méónéva a'e Enaimeveno, naa héne meo'o mótatsėhe'otséhanéhe Timnaheveno. Móxhéne'enȯhéhe hénėhéóhe tséto'sėhešeamėsóhpeohtsetsėse tséméhaehemėšémese Judahevaho. ¹⁵ Naa Judah tséhnėšená­ameohtsėse móstavóomȯhevóhe néhe he'óho naa oha móho'nóhnanovȯtse tséhvé'hóoménenȧhtsetsėse. Hotȧhtse mónėséhanéhe tséméhaehevéxahese Tamarhevaho. "Mátȧháa'e," móxheše­tanóotsėhéhe Judah. ¹⁶ Móstȧho'eohé'­tovȯhevóhe, "Naa mónėstsenėhvéame?" móxhetȯhevóhe. "Naa hénová'e tséto'semétseto?" móxhetaehevóhe. ¹⁷ "Naa na'ėstse kȯsáéso," Judah móxhetȯhevóhe. "Naa hénová'éto éme'métseto hétsetseha ta'e máhnėxho'eotsehȯtse kȯsáéso?" móxhetaehevóhe. ¹⁸ "Naa hénová'e tsého'ȧheto?" móxhetȯhevóhe. ¹⁹ "Naa nemȧxanenestȯtse tséhevo'ótané'tomo naa nėstó'kȯhtóhe," móxhetaehevóhe Tamarhevaho. "Naa nómonėhe'še," móxhetȯhevóhe. Móstaosáanevéamȯhevóhe. Naa tséstaévȧ­ho'ė­hóó'óhtsėse Tamar móstaévȧhóseéstanȯhenótse nesta hestone'óonȯtse. Nenóveto móxhéne'enȯhéhe tséstȧhóse'ėse. ²⁰ Nėhe'še Judah móstsėhetȯhevóhe hevésenóho Hirahevaho, "Tsé'tóhe kȯsáéso tatsėhe'otšėšeha, tȧhémetseha néhe mátȧháa'e. Naa né'évȧhestanomeo'o navo'ota naa nȧhtó'kȯhtóhe." Naa tséstȧho'ehnėse móxhováneehehéhe néhe mátȧháa'e. ²¹ Nėhe'še móstatóxenėstsėstovȯhevóhe néhe hetanóho a'e nėhéóhe tsémaevo'ėstanéhevétsese Enaimeveno, "Naa tósa'e étóne'oohe néhe mátȧháa'e tsėhéóhe tséméhaeamónoo'ėstse méóne?" "Naa hovánee'e ésáamátȧháa'évéhe hétsėhéóhe," moxhetaehevóhe. ²² Naa móstaévatsėhe'ȯhtsėhéhe hevésenóho Judah nėhéóhe tséxhoetsėse. "Násáamé'ovóhe. Nánėhetaa'e, 'Hovánee'e ésáamátȧháa'évéhe hétsėhéóhe,'" móxhehéhe Hirah. ²³ "Naa éme'nėšėho'tse tséméto. Naa tsé'tóhe kȯsáéso tsétaméhaemeto nȧhtanėšeévaá'éno. Naa ma'tanėševé'hetóseamenȯhtsemótse nėstsenėxhohátse'toeneo'o," móxhetȯhevóhe Hirahevaho. ²⁴ Mó'éšeáahtse'na'heéše'hamȧhéhe Tamar, tséstanéstomónėse Judah, "Tséméhaehevéxaheto Tamar tséhmátȧháa'évétánȯse móstȧhésėhóse'ėhéhe." Naa móstamomáta'eotsėhehéhe Judah, "Tȧhóesto'ėstósema naa vonȧho'nóhéne!" ²⁵ Naa tséstanėšenáamėhóestósemėse Tamar móstsėhehéhe, "Tȧhéhotoneváena namėšeme Judah, naa hé'tóhe tano'métȯhéne ho'ota naa hó'kȯhtóhe, naa tsėhetóhéne, "Vé'hóóhtȯtse! Néhe tséá'éno hé'tóhe, nea'háanéhe tséoxėse'étaóéése.'" ²⁶ Naa tséstavóóhto Judah móstsėhehéhe, "Šéaa, hésévávónó'e, navo'ota naa nȧhtó'kȯhtóhe!" Nėhe'še móstsėhehéhe, "Tsé'tóhe tséméhaehevéxahéto ésáa'oné'seómemátȧháa'évéhe. Evá'nenėhesémáne. Naa tséhnéehóvéto náma'xeó'ȯhto'eého tsé'tóhe tséméhaehevéxahéto. Nánetse'e tséhnėheto tséto'sevéstoemȯse tsé'tóhe nae'haho tsétšėhe'kéhahétsese Shelahevaho, naa nėhe'še násáanovȯse­métȯhénoto." Naa Tamar mó'évaénanėhéhe naa Judah mé'tó'e móstaévaase­vovóhnėhešéhohevóhe. ²⁷ Tséstaéšeto'seanéotsėse Tamar móstȧhéne'enóhehanetséhe tsésto'sėhestȧhkėhnévóéhnėse. ²⁸ Na'ėstse néhe mé'ėševȯtse móhnėxhóehe'onáotsėhéhe. Naa néhe tsétoenovȧtse móstatoo'ėšévaenȯhevóhe tséma'onéehétsese ho'tanono hénėhéóhe he'ȧhtseneva. "Tsé'tóhe éovóehestáotse," móxhehéhe. ²⁹ Naa oha móstaévaésėhe'onáotsėhéhe naa mé'tó'e néhe tsésáahevóhonééstse móhne'ovóehestáotsėhéhe. Naa néhe tsétoenovȧtse móstsėhehéhe, "Nooo, étatónėšenėhesóotsénėse!?" Naa tsé'tóhe tséovóehestáotsėstse Perez móstȧhešeoesevéhehéhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe tséhóevésétánȯtse. ³⁰ Naa nėhe'še mé'tó'e néhe na'ėstse tséxhósėhestáotsėse móssó'­pȧhonoe'tȯhevóhe he'ȧhtseneva néhe ho'tanono. Zerah móstȧheševéhehéhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe Eše'he Ȯhmé'éhnėstse. Néhe Perez naa Zerah móhnéšėhetanévėhevóhe.

Chapter 39

Joseph and Potiphar's wife

¹ (Naa éto'seévȧhósėhóseme Joseph.) Hénėhéóhe móstaéšė­ho'eohtséhehéhe Egypt tsésto'semomóonéhevėse. ² Naa Ma'heóneva móxháhané'oehevóhe naa mó'ȯhkeno'­véstȧhémaehevóhe netao'o tséhešévėse. Hénėhéóhe hemȧheóne Potipharhevaho móxhotse'óhe­vo­motȧhohevóhe. ³ Naa Potiphar móstȧhéne'enáotsé'tȯhéhe Ma'heóneva tséheševéstȧhémaa'ėse Joseph naa tséohkėheše­no'vé'še­pévotse'oese. ⁴ Naa móstaoseepévatamaehevóhe naa móstȧhóna'ove­véhoneve'sėhaehevóhe hénėhéóhe taamááhe hemȧheóne naa máto netao'o tséstaomeá'éno. ⁵ Naa tséhvé'še­néehóvetsėse Josephevaho, Ma'heo'o móstaasepéve'tomóvȯhéhe Potiphar netao'o hevo'ėstanéhevestȯtse hénėhéóhe hemȧheóne naa hesto'eva. ⁶ Naa Joseph tséhvé'nėhešepévotse'oese, néhe Potiphar hová'éhe móho'nó'ȯhkeóetsetanó'to, oha tséto'semesėse. Naa Joseph mó'oseeono'ȧhehéhe. ⁷ Naa a'e nenóveto néhe Potiphar tsévéstoemose móstapévatamaehevóhe, naa nėhe'še móstȧho'ȧhé­oetsé'­toehevóhe. "Néxhéveamėstse!" móxhetaehevóhe. ⁸ "Hová'ȧháne, náme'hénėhešé'tóvo tsé'tóhe tséhotse'ótá'ėstse. Naa náhóna'ovevéhonaova. ⁹ Nánėhešene'étamé'tova tsésto'semȧhe­ne'evávóóhtómo hová'éhe, oha tsévéstoemȯtse néno'keá'ena. Mónáme'nėhešėhé­havėsévo'eétahe. Esáanėheto'ȧhéhe Ma'heo'o," móxhetȯhevóhe Joseph. ¹⁰ Naa móho'nóhnéhnetamėstse néhe he'e, móhváhtomeamėho'ȧhéhenotóhe. "Hová'ȧháne," mó'ȯhkėhetȯhevóhe Joseph, móho'nó'ȯhkeno'háhane'ovȯtse. ¹¹ No'ka éšeeva tséstaésėhéhotse'oese, tsémȧheónėhotse'óhese móhmȧhehovánee­hehevóhe hénėhéóhe. ¹² Potiphar tsévéstoemose móhno'kėhoehéhe. Móstanȧha'enȯhevóhe Josephevaho, móstȧhósenėhetȯhevóhe, "Néxhéveamėstse!" Naa móstama'xėšéšėxa'xėhéhe, heéstse'heno móhné'seotsėhevóhe. Móstȧhóo'ȧhéotsėhéhe, móstanoohto'ȧhé­otséhenotóhe hepėsó'hestoto. Naa néhe he'e mósšéšėtoenȯhevóhe néhe hepėsó'hestoto. ^13-14 Móstaasepe'pe'éstȧhéhe naa néhe hósėstse hotse'ono móhne'ésto'ȧhéotsėhevóhe. Móstsėhetȯhevóhe, "Nooo, tsé'tóhe kȧsováahe tsé-Hebrew-hevėstse, tsėhéóhe tséhotse'ótaese tsévéstoemo, névá'nėho'hétanéhevo'eéhaene. Náohto'se­na'so'eéševaena, nėhe'še náma'xeaseéškȯse'hahe. ¹⁵ Nėhe'še étanovȯsėhóo'ȧhéotse, étanoo'hováoohénoto hepėsó'hestoto, tsea'háanevóhe," móxhehéhe néhe he'e. ^16-18 Naa nėhéóhe néhe hepėsó'hestoto móhnėšėho'hohevóhe ta'e tséhnėxho'ė­hóo'ȯhtsetsėse tsévéstoemose. ¹⁹ Naa tsésta­néstomónėse Potiphar mó'oseemomáta'eotsėhéhe. ²⁰ Móstaése­óešemȯhevóhe Josephevaho too'ėhémȧheóne, tsé'ȯhketoo'ėhetsėse néhe tséma'xevéhonevėstse hestotse'ono ȯxhávėsévo'eé­tȧhévosėstse. ²¹ Naa hénėhéóhe móssó'eamevéstȧhémaehevóhe Ma'heóneva, naa móhnėšeame­méhotaehevóhe, naa héne móhvé'še­pévatamaehevóhe tsévéhonene'evávoosanétsese. ²² Naa nėhe'še hápó'e móstanėhetotse'ótaehevóhe tsésto'sene'evávóómȯse néhe tsétoo'ėhétsese, naa móhmȧhevovóhnėhešéstsėhéhe netao'o hová'éhe hénėhéóhe hotómá'e too'ėhémȧheóne. ²³ Tséhvé'nėheše­pévotse'oese Joseph, néhe tsévéhone­ne'evávóosanétsese hová'éhe móho'nó'ȯhkeóetsetanó'to. Ma'heóneva móhnėheše­véstȧhé­maehevóhe Joseph.

Chapter 40

     ¹ Tséstanenóve'xóvetse tséma'xevéhonevėstse móho'nós­pévátsésto neše hevéhonotse'ono tséhešévetsėse. Na'ėstse mó'ȯhkėho'hénoohomóehevóhe naa néhe na'ėstse móhvéhonėhomȯsévé'ho'évėhéhe. ² Móstȧ­háestáhaotsé'tovȯhevóhe hestotse'ono ³ naa nėhéóhe móstaéseóešemȯhevóhe tséstoo'ėhetsėse Josephevaho. ⁴ Naa néhe tséohkevéhonene'evávóósánėstse móhnėhetȯhevóhe Josephevaho tsésto'sene'evávóómȯse tséhnéšetsėse. Móxhoháa'éhoehehevóhe. ⁵ No'ka taa'eva móhnéše­ováxenȧhevóhe. ⁶ Tséstaméovóona'otse tséstȧho'ėhótaevȯse Josephevaho móstȧ­héne'enáotsé'toehevovóhe tséhešėhávėsévetanóvȯse. ⁷ "Hénova'e tséhésėhávėsévetanóse?" móxhehéhe Joseph. ⁸ "Naa nánéšeováxenáme, hovánee'e ésáahéne'enóhe tséhešėtováto," móxhetȯhevovóhe. "Nama'heóname éhéne'enanȯtse ováxėstotȯtse tséhešėtovátotse. Nétónėšeováxenáme?" móxhetaehevóhe. ⁹ Naa néhe na'ėstse tséohkeméhaehénoohemovose tséma'xevéhonevetsese móstsėhehéhe, "Naa náno'ó'eováxe na'ėstse hohpȧhaa'éhemeno'e ¹⁰ he'ama éna'hánėstse hestaenȯtse, étavéhpotséveotsénėstse, naa nėhe'še a'e héne hohpȧhaa'éhemenȯtse énėxhoe'toetsénėstse naa étano'péveéxȧho'oetsénėstse. ¹¹ Naa hé'tóhe náno'eóó'e hetohko tseohkevé'šemanėstse tséma'xevéhonevėstse naa héne nátao'enanȯtse hohpȧhaa'éhemenȯtse naa hénėhéóhe nátaaseo'ȯsé'o'tsenȯtse hetóhkonéhéva. Nėhe'še nátamanoho tséma'xevéhonevėstse," móxhehéhe. ¹² Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Naa étšėhešėtováto tséhešeováxenato. Héne na'he hestaenȯtse évé'šėhetáohaméstóvénėstse na'hee'ėše. ¹³ Nėhe'xóvéva nėstseévȧhóe'énana tséma'xemȧho'emanėstse. Naa nėstseohkeévȧhósėhénoohomevo. ¹⁴ Nėstsevé'vonetanó'tove, nėhetóhta'haovoo'o tséma'xevéhonevėstse tséheševéstȧhémátse nonohpa hápó'e nȧhtseonȧháxevé'šeévȧhóe'énana. ¹⁵ Ná-Hebrew-heve, hétsėhéóhe (Egypt) náho'nomáhtsé'tóne tsésto'se­momóonéhévéto. Násáa'ó'ȯhto'eétȧhéhe tósa'e, hénová'e éme'vé'šėhétoo'ėhéto?" móxhehéhe Joseph. ¹⁶ Naa néhe homȯsé­ve'ho'e tséstanéstomóné'to héne ováxestȯtse tséhešėtovátotse móstapévatsėstȯhéhe, naa hápó'e mótaosáanemé'ėstomévȯhevóhe Josephevaho tséhešeováxėse. "Naa hápó'e nátšėhešeováxe: éna'hanėstse kóhkonȯheo­nȯtse tsé'ȯhke­vé'hó'ta, éto­tóovo'­tá­nėstse, namé'kóne étáho'tánėstse. ¹⁷ Naa héne tsétáho'ko'ta netao'o hová'éhe tséohkėhonóhtomovo tsé­ma'xe­­véhonevėstse émȧhevé'še­ó'otómo'enatse. Naa vé'kėseho éohkease­méseotsénóvo," móxhehéhe. ¹⁸ Nėhe'še Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Naa étšėhešėtováto héne tséhešeováxenato: Hé'tóhe na'he tséohkevé'hanenéstovee'ėstse évé'šėhetáoha­méstóvénėstse na'hee'ėše. ¹⁹ Ma'tana'heé­no­'etse tsé­ma'xe­vého­nevėstse nėstsee'enotová­vo'ohe. Naa nėhe'še nėstse­novȯsė­hoé­sema hoóhtsetseva, naa nėstsė­ho'ėhéméváá'e vé'kėseho," móxhehéhe. ²⁰ Naa tséstana'­he­éno'etse móstȧheaénamȧhéhe néhe tséma'xevéhonevėstse. Móstamȧhemó'otȯhevóhe tsévéhonotse'óhetsese. Nėhe'še móstsėhehéhe, "Néxhéhoeotseha néhe néše hetaneo'o, tséohke­méhae­hotse'ótóno." ²¹ Móstanėhetȯhevóhe néhe tséohkė­hénoohomóese tsésto'seévȧhósenėhetotse'ótose. ²² Naa néhe na'ėstse mé'tó'e móhna'hehéhe, móhnovȯsėhoésemėhéhe hoóhtsetseva. Móstó'taemȧhenėsóhanetséhe Joseph tséhešemé'ésto. ²³ Naa néhe tséohkėhénoohomevose tséma'xevéhonevetsese móho'nóstȧxae'évamé'etanó'tóvȯtse Josephevaho.

Chapter 41

Joseph interprets the king's dreams

¹ Naa tséstanéšeaénoo'etse néhe tséma'xevéhonevėstse hápó'e móstaosáaneováxenȧhéhe. Móstšėhešeováxenȧhéhe: hénėhéóhe móhnéehéhe tóxeo'hé'e, Nile mó'ȯhkėhestóhehanéhe héne o'hé'e. ² Naa nésohto vé'ho'éotóao'o móhnėhmé'eonóhnėhevóhe hénėhéóhe o'hé'e, móhma'xėhe'keómėhevóhe. Hénėhéóhe a'e tóxeo'hé'e móstaaseévenó'tsėhevóhe. ³ Naa nėhe'še nésohto móhne'áahtse'hósemé'eonóhnėhevóhe. Naa mé'tó'e néhe mó'oseetóhkona'hehevóhe. ⁴ Naa nėhe'še sé'ea'e mótaasemȧha'hamȯhevovóhe néhe vé'ho'éotóa'o tséhe'keómetsese. Naa hénėhéóhe móstȧšé'šeotsėhéhe néhe tséma'xevéhonevėstse. ⁵ Naa nėhe'še móstaévȧhósenáootsėhéhe. Móstȧhóseováxenȧhéhe. Móstšėhešeováxenȧhéhe: nésohto móhnėhestáhanevótse pénȯheonéma'óhkeenáhtotȯtse móspȧhonoe'tóhanevótse na'ėstse pénȯheonévó'éva. Mó'éšepéveéxȧho'táhanevótse. ⁶ Naa nėhe'še nésohto ma'óhkeenáhtotȯtse móxhósemé'pȧhonoe'tóhanevótse. Naa héne mé'tó'e mó'áhanȧho'táhanevótse. ⁷ Naa hé'tóhe tséáhanȧho'taa'ėstse móstamȧha'hahtsėhenovótse héne tsépéveéxȧho'tátsee'ėstse. Naa hénėhéóhe néhe tséma'xe­véhonevėstse móstaévȧhósėšé'šeotsėhéhe. Móstȧhéne'enȯhéhe tsévá'nėhešeováxėse. ⁸ Naa tséstavóona'otse móstaóetsetanó'tȯhéhe tséhešeováxėse naa máto tséhešėtovátotse. Móstamóheeva­mȯhevóhe ma'heónevo'ėstanóho naa tséháehéne'enovȧhétsese hénėhéóhe Egypt. Móxhóhta'haovȯhevóhe tséhešeováxėse, héva na'ėstse móho'nóxhéne'enotsėstse heováxėstotȯtse tséhešėtovátotse. ⁹ Nėhe'še tséohkėhénoohomevose tséma'xevéhonevetsese móstȧxaetae'évamé'etanóotsėhéhe. Móstsėhetȯhevóhe néhe tséma'xevéhonevetsese, "Otsėhámóhe néto'se­méhae­hóhta'háovȧtse. ¹⁰ Nésó'héne'enahe tsé'omáta'eotseto, néóešememeno, nánéehove naa tsé'tóhe véhonėhomȯséve'ho'e too'ėhémȧheóne? ¹¹ No'ka taa'eva nánéšeováxenáme. ¹² Naa nėhéóhe na'ėstse kȧsovááhe évéstoo'ehe, é-Hebrew-heve." Móxhósetsėhehéhe, "Ehotse'ótáá'e tséne'evávoosanétsese. Tséxhóhta'haovótse tséhešeováxenávótse námé'ėstomóene tséhešetovátotse. ¹³ Naa étó'menėhesotse tséhešemé'ésto. Hámó'ȯhtse hétsėhéóhe néohkeévȧhósėhénoohomevȧtse, naa mé'tó'e néhe véhonėhomȯséve'ho'e néná'ho," móxhetȯhevóhe. ¹⁴ Naa nėhe'še néhe tséma'xevéhonevėstse móstaonóomȯhevóhe Josephevaho. Naa Joseph móstaovóeoo'kemé'hahtsenáootsėhéhe naa móstano'nétȧhévee'sanéoohehéhe. Naa nėhe'še hénėhéóhe a'e móstatsėhe'oohé'toehevóhe tséxhoetsėse tséma'xevé­honevetsese. ¹⁵ Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe tséma'xevéhonevetsese, "Náováxe, naa hovánee'e ésáahéne'enóhe tséhešėtovátotse. Nánéstomóne mónéohkėhéne'enȯhéhe hé'tóhe ováxėstotȯtse tséhešėtováto." ¹⁶ Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Naa násáataomėhé­hene'enóhenȯtse hé'tóhe ováxėstotȯtse tséhešėtováto oha nánėhetȯhóota nama'heóname." ¹⁷ Naa nėhe'še néhe tséma'xevéhonevėstse móxhóhta'haovȯhevóhe tséhešeováxėse. Móstsėhetȯhevóhe, "Tséstaováxenáto nánéé'e tóxeo'hé'e Nile. ¹⁸ Naa návóomoo'o nésohto vé'ho'éotóao'o, énėhmé'eonóhneo'o o'hé'e, éma'xėhe'keómeo'o. Etaaseévenó'tseo'o tóxeo'hé'e. ¹⁹ Naa nėhe'še nésohto énėxhósemé'eonóhneo'o hénėhéóhe o'hé'e, mé'tó'e tsé'tohe éma'xetóhkona'heo'o. Násáatšėhe'še­vóomóheo'o tsénėhešetóhkona'hese hétsėhéóhe netao'o Egypt. ²⁰ Naa néhe tsétóhkona'hese tséma'xėhe'keómetsese étamȧha'hamovo. ²¹ Tséstaéšemȧhemȧha'hamovȯse ésó'eáahtse'nėhešetóhkona'heo'o. Naa nėhe'še nátȧšé'šeotse. ²² Nėhe'še tséstaévȧhósenaóotséto nátaévȧhóseováxe. Návóohtanȯtse nésohto pénȯheoné­ma'óhkeenáhtotȯtse, épȧhonoe'tónėstse na'ėstse pénȯheonévó'éva. Eéšepéve­éxȧho'ónėstse. ²³ Naa nėhe'še nésohto pénȯheo­néma'óhkeenėstotȯtse énėxhósemé'pȧhonoe'tónėstse na'ėstse pénȯheonévó'éva. Mé'tó'e héne énoónónėstse. ²⁴ Naa héne tsénoóno'o'ee'ėstse étamȧha'hahtsénovȯtse héne tsépéve­éxȧho'tátsee'ėstse. Tséhmé'ėstomevono tsé'tóhe ma'heónevo'ėstaneo'o ésáahéne'enóhénóvo tséhešėtovátotse tséhešeováxenavo." ²⁵ Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Hé'tóhe tséhešeováxenato nexa éséesónėstse. Ma'heo'o mónévóo'sėhaehéhe tséto'sėheso. ²⁶ Tsé'tóhe nésohto vé'ho'éotóao'o tséma'xėhe'keómese évé'šėhetáohaméstoveo'o nésȯhtȯheaa'e, hová'éhe netao'o éto'seóótȧhómo. Naa hé'tóhe nésohto pénȯheonéma'óhkeenáhtotȯtse tsééšepéveéxȧho'taa'ėstse máto héne énėhešėtovátónėstse nésȯhtȯheaa'e tsésto'seóótȧhómo hová'éhe. ²⁷ Naa mé'tó'e tsé'tóhe nésohto vé'ho'éotóao'o tséma'xetóhkona'hese tsénėhmé'eonóhnese naa hé'tóhe nésohto pénȯheonéma'óhkeenáhtotȯtse tsénoóno'o'ee'ėstse évé'šenėhešėhetáohaméstóvénėstse nésȯhtȯheaa'e móto'sema'xeovávoonėstóvėhanéhe. ²⁸ Naa éto'seoné'seóme­nėheso tséhetátse. Ma'heo'o névá'nevóo'seha. ²⁹ Naa nésȯhtȯheaa'e netao'o hétsėhéóhe Egypt tseoseeóótȧhómo hová'éhe. ^30-31 Naa nėhe'še nésȯhtȯheaa'e mé'tó'e netao'o tsema'xeovávoonėstove. Tsėhótoanávetanóhtove. Hová'éhe tsemȧhehová'ȧháne, naa tseno'vonetanó'tánóvo tsé'óotȧhómanomévȯse hová'éhe. ³² Naa tséhvé'nėhešeováxenato nexa tseoné'seómenėheso a'e. ³³ Mónėstse na'ėstse hetane tséoto'xovaestse tseto'semȧhenėhešene'evávóóhta hová'éhe netao'o hétsėhéóhe Egypt. ³⁴ Naa máto monotse'ónánėstse hósėstse tséto'sevéstȧhémaese tsé'tóhe tséoto'xovaestse tséovóemoneto. Naa nésȯhtȯheaa'e tséto'sėhešėhótoanáto naa ma'taame'xove ma'ȯhkeo'eno'éstove nėhéóhe nóhona nėstsenėhešeová'e'šeénanánóvo. Na'ėstse hóvȯhto'tséhéne héne mésėhestȯtse. ³⁵ Naa netao'o tsėhéóhe Egypt tsemȧhenėhešéveo'o tséhvé'nėheto'emaneto, némȧhevéhoneve. ³⁶ Komááhe ma'taaseovávoonėstove tsėho'tatse tséto'semésėhévȯse," móxhehéhe Joseph.

Joseph becomes governor of Egypt

³⁷ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse naa néhe tsévéhonotse'óhese móstapévatsėstȯhenovóhe tséhetsėse Josephevaho. ³⁸ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse móstatsėhetȯhevóhe, "Eháhane'óó'e Joseph hema'heónamo. Náhésemonenȯtse tséto'sene'evávóóhto netao'o Egypt." ³⁹ Naa nėhe'še móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Mónénėheše­vóo'sėhaehéhe Ma'heo'o hé'tóhe netao'o. Néoto'xovahe. ^40-41 Naa hétsetseha nétanėhetȧtse, nėstsėhóna'ovevéhoneve hétsėhéóhe netao'o Egypt. Naa netao'o vo'ėstaneo'o nėstseohkeáahtóó'e." ⁴² Naa néhe tséma'xevéhonevėstse móstané'tanȯhéhe taamááhe hemo'eško. Naa nėhe'še móstaéstanomóvȯhéhe Josephevaho hemo'ėškónéva, komááhe tsevé'šėhéne'enohe tséhešėhóna'ovevéhonevėse. Naa móstano'péveváxeenȯhevóhe, móstano'hevo'ótanȯhevóhe tsévé'šemanėhetsėse véhonema'kaataeva. ⁴³ Naa nėhe'še mósta­vóo'ėstómané'toehevóhe. Tséhóna'ovevéhonevėstse heamó'eneóne móstáhoehéhe tséstóxéšėse Joseph. Naa véhonenótȧxevé'hó'e mó'ameovóeohtsėhevóhe, mó'ame­po'anomóehevóhe tsésto'sėsóhpetáhoo'ėse Joseph. ⁴⁴ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Nákánomema'xemȧho'emane hétsėhéóhe Egypt naa oha tséhnéehóveto nėstseohkemȧhe­vése­áahtóne tséheto." ⁴⁵ Naa "Zaphenath-Paneah", móxheševéhaehevóhe tséma'xevéhonevetsese. Naa móhno'métaehénotóhe he'óho, Asenathevaho móxheševéhehevóhe. Naa móxhéhehénotóhe Potipherahevaho, móhma'heóne­vého'évėhevóhe hénėhéóhe mȧhoéstóva On tséhestohe. ⁴⁶ Nėhe'xóvéva Joseph móhna'no'eaénamȧhéhe. Móstaasetóxeohtsėhéhe netao'o Egypt. ⁴⁷ Naa móstaoné'seóme­nėhesóhanetséhe tséhešemé'ésto héne ováxestȯtse, nésȯhtȯheaa'e netao'o hová'éhe mó'osee­pévone'óhanéhe hénėhéóhe Egypt. ⁴⁸ Netao'o Egypt Joseph naa hestotse'ono móstaasė­hóvȯhto'tsėhenovóhe hósėstse tséhetaa'énano'óhetse. Naa hénėhéóhe netao'o mȧhoéstóva Egypt móxho'táhanevótse tsésto'seénanomevȯse héne tséhóvȯhtsévȯse. ⁴⁹ Naa móhméhae'amėhoéstȯhéhe tséhetaa'énanetse naa móstaoseeháahpe'óhanetséhe móstavonoéstonėhéhe. Nėhe'še tséhvé'nėhešeóótȧhómo móho'nó'ȯhkeévȧhoésto. ⁵⁰ Naa tséssáa'éšeaseovávoonėstovėhanéhetse Joseph naa tsévéstoemose móhnésoehnėhevóhe, móhnéšėhetanévėhevóhe. ⁵¹ Tséovóehestáotsétsese Manasseh móxheševéhohevóhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe Tsévé'ševonetanóto. Náhésėheševého tséhvé'nėheševéstȧhémá'ėse Ma'heo'o tsésto'sėsáa­hetósemé'etanó'tȯhémo tséxhótoanávetanóto naa máto ného'ééhe naa navo'ėstanemo. ⁵² Naa nėhe'še néhe tsétšėhe'kéhaestse Ephraim móxheševéhohevóhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe 'Ma'heo'o námétaenoto ka'ėškóneho'. Náohkeméhaehávėsévetano tséxhohtóvota'évȯse tséhe'néhetono naa tsésto'seno'­momóonéhévéto naa mé'tó'e hétsetseha náohkeoseepévetano hétsėhéóhe Egypt tséhvé'métá'ėstse Ma'heo'o neše hetanéka'ėškóneho. ⁵³ Tséhnésȯhtȯheaénoo'etse ⁵⁴ móstȧho'­nėhe'xóvėhanéhe tsé'aseovávoonėstove. Móstó'tae­nėhesóhanetséhe Joseph tséxheese. Naa netao'o ho'eva móstama'xease­ovávoonėstovėhanéhe naa oha hénėhéóhe Egypt móhma'xėhóvȯhto'sanėhevóhe. ⁵⁵ Naa nėhe'še tséstaase­ovávoonėstove hénėhéóhe Egypt mósta­nėševátamóena'­tovȯhevovóhe tséma'xevéhonevetsese, "Néxhoxomemeno," móxhetȯhevovóhe. Naa nėhe'še móstsėhetaehevovóhe, "Tȧhéve'hooma Joseph." ⁵⁶ Naa Joseph mósta'ta'enȯhenótse hénėhéóhe tséxhóvȯhto'sanévȯse, naa mó'ȯhkėhohtóvotȯhevovóhe vo'ėstanóho. ⁵⁷ Naa máto vo'ėstaneo'o tsésáahéstȧhéhese Egypt mó'ȯhkėho'héohtóvotȧhenovóhe mésėhestȯtse.

Chapter 42

Joseph's brothers go to Egypt to buy food

¹ Naa nėhe'xóvéva tsé'aseovávoonėstovetse Joseph heho, Jacobevaho, móssó'vo'ėstanéhevėhevóhe hénėhéóhe Caanan. Tséstanéstomónėse tsé'ȯhkėhohtóvȧhtovetse mésėhestȯtse hénėhéóhe Egypt, nėhe'še móstsėhetȯhevóhe hee'haho, "Névé'nėšėhe'keamónóéme, éme'tónėšévėstove! ² Hénėhéóhe nánéstomóne Egypt móoóotȧhámȯhanéhe mésėhestȯtse. Naa tanėhe'ohtse hánȧháóhe, tȧhéohtóva komááhe nėstsėsáavése­ávoonėhema." ^3,5 Móstaosáanenėhe'ȯhtsėhevóhe mȧhtohto hee'haho. Móstavé'ȯhtsémȯhevovóhe hósėstse tsétȧhéohtóvatsese. ⁴ Naa Jacob móxhestomanȯhevóhe néhe tsého'óxetšėhe'kéhahétsese hee'haho, Benjaminevaho. "Ma'tavé'vé'háhtsėstse tsėhósetóneto'omenehe hámó'ȯhtse tséxheto'omenėhetsėse he'neho Joseph," móxhešetanȯhéhe Jacob. ^6,8 Naa Jacob hee'haho tséstȧho'eohtsévȯse Egypt móstȧhéve'hoomȯhevovóhe néhe tséhóna'ovevéhonevetsese, Josephevaho, naa oha móho'nóhnanovovȯtse tséhešėhevásemevȯse. Móstanéše­nėstanéoeotsėhevóhe, móstamá'kėsta'éoešenȧhevóhe ho'eva hénėhéóhe a'e maeto tséhnéetsėse, komááhe tsénėhešė­héne'enotsėse tséhešeono'átamovȯse. ^7-8 Naa Joseph tséstavóómȯse he'neho móstȧhóhneenanovȯhevóhe, móhvá'nenėhesémanėhéhe ta'se móho'nóxhéne'enovȯtse. Mó'éestsėstomótȧhaehevóhe na'ėstse hénėhéóhe tséhéstȧhétsese, ta'se mó'omáta'nėstsėstovȯhevóhe, "Tósa'e néhéstȧhéme?" "Naa náhéstȧhéme Canaan. Náho'ėhé­ohtóvánóne mésėhestȯtse," móxhetaehevóhe. ⁹ Joseph móstȧxaetaemé'etanóotsé'tȯhéhe tséhno'ó'eováxėse hákó'e tótseha. "Eee, hea'e nénetsé'éme, hea'e névá'ne­émoosė­ho'hétsėhetóó'óme, hea'e néto'seá'eotsé'tovemeno," móxhehéhe Joseph. ¹⁰ "Hová'ȧháne, násáanėhešėhého'eohtséhéme, nává'nevésėho'ėhéohtóváme. ¹¹ Námȧhevésėsóne'tovȧhtséme. Námȧhepévėhetanévéme. Mónáme'évėhénėhešévéme," móxhetaehevóhe. ¹² "Ee, hea'e névá'nenėhéme. Nésáatáve­oné'seómȧhahtóvatséhéme. Hea'e névá'nėho'ėhé­oo'hátamemeno," móxhetȯhevóhe. ¹³ "Naa tséhóna'ovevéhoneveto, náhetóméme, násáa'émoosė­ho'ėhé­tsėhetóo'óhéme. Náméhae­mȧhtóhtȯhóhtȧhnéšéme tséxhevésėsó­ne'tovȧhtsétse. Naa tséhéhétse Jacob ésó'vo'ėstanéheve hénėhéóhe Canaan. Naa oha na'ėstse tséhevásemétse ééšėhovánee'e. Naa na'ėstse ésétoo'e tsého'óxetšėhe'kéhaestse," móxhetaehevóhe. ¹⁴ "Naa nésó'nėhesétamatséme, hea'e névá'ne­émoosė­ho'ėhé­tsėhetóo'óme. ¹⁵ Naa nȧhtatšėhešéve. Hétsėhéóhe nėstamȧhe­hestomanatséme too'ėhémȧheóne. ¹⁶ Oha na'ėstse tsetaévȧ­hóó'óhtse, tsetanó'otsėhóho tséhevásemése. Naa máhne'évȧho'eotsévȯtse nȧhtanėhešėhéne'ena tséhešėhetómése. Naa néhe tsésétoese too'ėhémȧheóne tsetatonóomaevovo," móxhetȯhevóhe. ¹⁷ Naa nėhe'še Joseph móstaéstanȯhevóhe too'ėhémȧheóne. ¹⁸ Tséstana'heeno'etse móstaévȧhósė­héve'hoomȯhevóhe, mé'tó'e móstaévȧhósenétȧhévemȯhevóhe, "Tsé'ȯhkevé'eáahtovo Ma'heo'o nénėševátamatséme néhésenėševátamatséme nééšeévatáve­nétȧhévatamatséme. ¹⁹ Oha na'ėstse nėstȧhestomanatséme. Naa hósėstse tséhnéehóvése taévaasėhóo'otsestse nėstámévo komááhe nevo'ėstanémevoo'o tsemésėheo'o. ²⁰ Naa oha né'évaéšėhó'kė­ho'eotsėhóhéne nevásemevo. Nȧhtsevé'šenėhešėhéne'ena tséhešėhetómése, naa tséhméhaeoe'kėhévatamatsése héne néme'vé'šėhéna'hatsénóvo," móxhetȯhevóhe. "Héehe'e," móxhehevóhe. ²¹ Naa móstatsėhetȧhtsėhevóhe, "Heá'ėháma nétaomenėhešéhahtsémáne tséhvé'hešé'tovótse tséhevásemétse na'ėstse, Joseph, hákó'e tótseha. Nėhe'xóvéva névéstȧhémȧhtsé­tanó'toene naa néxaeno'eomóhtsemaene, naa oha nésáa'­áahtovóhene. Naa hea'ėháma hena'háanéhe tséhésėhótoanáotsétse hétsetseha." ²² Naa Reuben móstsėhetȯhevóhe hevásemo, "Néméhaenėhetatséme névé'eónėxanóvo tséhevásemétse, naa nésáa'áahtovéhéme naa hétsetseha mónééšėtaome­omáxėhahtséhemanéhe tséhešėhávėséve'tovótse." ²³ Naa Joseph móhmȧhe­nanéahtomóvȯhéhe tséhévȯse, naa oha móho'nóx­héne'enotsėstse, tséhvá'nenėhesémánėse, na'ėstse vo'estanóho mó'éestsėstomótȧhaehevóhe. ²⁴ Naa nėhéóhe oxėse Joseph móstatšėhešeaseohehéhe naa móstaa'xaaméotsėhéhe. Naa nėhe'še a'e móhne'évȧhósėho'héeestsėstovȯhevohe. Naa móstamonéhenotóhe na'ėstse he'neho Simeonevaho tsésto'sėsétoetsėse, móstaéstanȯhevóhe too'ėhémȧheóne. Móhmȧhevé'hoeóe'toehevóhe he'neho.

Joseph's brothers return to Canaan

²⁵ Naa nėhe'še Joseph móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Héne hestoo'henóvevótse o'otómo'enonȯhtova héne mésėhestȯtse, naa no'eémooseévaéstanomóvȯhéne héne hema'kaataemevo, naa tano'novó'e'sėhóhéne." ²⁶ Naa Joseph he'neho tséstaéšemá'se­táhovotovȯse a'kéevo'hame móstaévȧhóseasėhóo'ȯhtsėhevóhe. ²⁷ Hénėhéóhe tséstaohtaanévȯse na'ėstse móstata'ta'enȯhéhe hestoo'he tsésto'sėhoxomȯho'hamėse. Hotȧhtse hénėhéóhe mostáho'ko'táhanetséhe ma'kaata. ²⁸ Móstatsėhetȯhevóhe hevésėsono, "Šéaa, néxhéve'hoohtome hé'tóhe ma'kaata tséno'o'ta!" Móstamȧhevé'šėhéhpȯheotsėhenovóhe. Móstsėhetȧhtsėhevóhe nonámé'tó'e, "Šéaa, nénėhešéhahtsémáne. Mónééšeméšėhaehenéhe Ma'heo'o?" ²⁹ Naa tséstaévȧho'ė­hóo'ȯhtsévȯse móxhóhta'haovȯhevovóhe héhevóho, ³⁰ "Tséhóna'ovevéhonevėstse hénėhéóhe Egypt náxae'éemomáta'eéestsėstóéne, naa náno'nėhetaene, "Naa hétsėhéóhe mónévá'ne­émoosė­ho'ėhé­tsėhetóo'ȯheméhe." ³¹ Naa nátsėhetóne, "Héne násáavé'šėhé­ho'eohtséhénóne hétsėhéóhe tsésto'seémoose­tsėhetóó'ótse. Násáanėhestȧhevonó'évėhéme tsé'ȯhkeémoose­tsėhetóo'ose. ³² Náméhaemȧhtóhtȯhóhtȧhnéšéme tséhevésėsóne'tovȧhtsétse. Na'ėstse éhovánee'e. Naa na'ėstse ésétoo'e, tsého'óxė­tšėhe'kéhaestse," náhetóne. ³³ Nėhe'še nátsėhetaene, "Na'ėstse tsetȧsétoo'e. Taévaasėhóo'otsestse nėstámévo komááhe nevo'ėstanémevoo'o tsemésėheo'o. ³⁴ Naa nėhe'še né'évatsėhe'otsėhóhéne néhe tsého'óxėtšėhe'héhaestse. Nȧhtsevé'šenėhešėhéne'ena tséhešėhetómése. Naa nėhe'še nȧhtaévaénáno tsé'tóhe tséhestomano, naa nėhe'še tȧhósė­hohtávȧhéne mésėhestȯtse,' náxhetaene," móxhetȯhevovóhe héhevóho. ³⁵ Nėhe'še tséstané'to'enȯhtsévȯse hestoo'henóvevótse mó'évamȧhevésto'táhanetséhe hema'kaataemevo tsévé'šė­hohtóvávȯse. Naa héne móstaoseemȧhevé'šė­héhpȯheotsėhenovóhe. ³⁶ Héhevóho móstsėhetaehevovóhe, "Šéaa, náoseehótoanávetano, névovóevona'ó'hóvo Joseph, naa nėhe'še Simeon. Naa nėhe'še hétsetseha néto'sėhóseaseotséhóvo Benjamin." ³⁷ Naa Reuben móstsėhetȯhevóhe heho, "Naa táaxa'e, néhnėšenétse'oveha Benjamin. Nȧhtataomene'evávóómo, naa nȧhtsene'évȧ­ho'ėhóo'otseho. Naa mȧsáavé'nėhesóháne tana'hoono taamááhe nae'haho, énéšeo'o." ³⁸ Naa Jacob móstsėhetȯhevóhe hee'haho, "Náme'xaetónėšėhénetse'ovo. Eno'kėhe'eotse, he'neho Josephevaho ééšėhováneehóho. Naa náéšeéna'he, vé'tóneto'omeneestse Benjamin héne náme'na'haa'e."

Chapter 43

¹ Naa tséstanėšeame'xóvetse móstȧsó'nėšema'xeame­ovávoonėstovėhanéhe Canaan. ² Naa Jacob hevo'ėstanemo móstaéšemȧheéstȯhenovóhe tséhetaa'hohtóvávȯse hénėhéóhe Egypt. Jacob móstao'sėhósetšėhešeméahénotóhe hee'haho Egypt tsésto'sėhósėhéohtóvatsėse hósėstse mésėhestȯtse, "Taévȧhósėtsėhe'ohtse, tȧhósėhéohtóva!" ^3-5 Nėhe'še Judah móstsėhehéhe, "Ného'e, mahvé'vé'háhtsėstse Benjamin hánȧháóhe nȧhtȧhósėhéohtóváme, naa mé'tó'e mȧsáavé'hahtsééstse nȧhtanėšėhoéme. Nátsėhetaene néhe hetane, "Oha mȧhvé'vé'háhtsėstse nevásemevo nėstsėhóse­nėhešė­hohtóváme!" ⁶ Naa héhevóho móstsėhetaehevovóhe, "Néóetsetanóxéme! Hénáá'e tséhésemé'emóse ésemáhévo?" ⁷ "Naa ného'e, néhe tséhóna'ovevéhonevėstse éhetóse­nėstsėstánoto nevo'ėstanémanóho. Náno'tsėhetaene, 'Mó-éhévo ésó'eametanéne? Mónétsėhestȯxéme naa móhe hósėstse ésétoeo'o?' Náhetóseovóhpona'óéne, hová'éhe hó'nėstsėstóétse náohkemé'ėstomevónóne. Náme'tónėšėhé­hene'enánóne tséto'sėhešenėhetaétse, tsésto'sėho'eotsėhótse tséhevásemétse!" ⁸ Naa Judah móxhósetsėhehéhe, "Ného'e, néhnėšenétse'oveha Benjamin. Naa a'e nȧhtaasėhéohtóvánóne mésėhestȯtse kómááhe nėstsėsáavéseávoonėhema. ⁹ Nȧhtataome­ne'evávóómo. Naa mahnėssáavé'eévȧ­ho'ėhóo'otsėhóhevo néxho'é'šeo'o naa nȧhtsetaomenėhešéhahtse. ¹⁰ Néma'xevone'éše­totóxėstánone. Naa vé'eénanȯtse Benjamin, nėhe'xóvéva tsé'ovóenėhetatsése náme'ne'éšeáahtse'évȧ­ho'ėhéohtáváme heva hákó'e nexa." ¹¹ Ta'mȧhove'še Jacob móstsėhetȯhevóhe hee'haho, "Naa nómonėhe'še. Tȧhémétȯhéne néhe hetane méahtotȯtse, tséoseepéva'e, heva heo'keméeotsestȯtse naa oó'xėseonȯtse, naa háhnomȧhépano'ėhaseo'o, naa šéstotó'eahke. ¹² Naa ma'kaata háahpe'e tano'no'eohtséhéne tséto'sevé'šėhohtóváse naa évamétȯhéne tséévȧho'no'o'ta nėstoo'henóvévo. Hea'e éó'ȯseésta'hahtsénóvo. ¹³ Naa taanáve'ȯhtsema ésemáhévo. Taonótoveohtséhéne! Naa tsetaometónéso. ¹⁴ Nȧhtanėheše­véestomevo Ma'heo'o hánȧháóhe ma'tȧho'eohtsése néhe hetane nėstsenėševátamaevo, tsene'onȧháxeévaénanóho Simeonevaho, naa Benjamin tsene'évaasevé'háhtse." ¹⁵ Móstaosáane­évȧhósetsėhe'ȯhtsėhevóhe tséxhoetsėse Josephevaho hénėhéóhe Egypt. ^16-17 Naa Joseph tséstavóómȯse Benjaminevaho tséhvé'hahtsetsėse, móstatsėhetȯhevóhe hevéhonotse'ono, "Tatsėhe'otšėšenano namȧheóne. Ma'xeéxanomáhéne mésėhestȯtse. Ma'tȧsétovoésta nȧhtavése'hanámoo'o." ¹⁸ Móstané'evė­héhpȯheotsėhevóhe tséstavé'tsėhe'ȯhtséhaevȯse Josephevaho hemȧheóne. "Hea'ėháma hétsėhéóhe néhésetsėhe'otsėhaeneo'o tséhvé'no'o'ta ma'kaata nėstoo'henóvane. Hea'e néto'semȧhehestomanaene, tseno'mȧhehestanóho tsé'tóhe a'kéevo'hame, hea'e néto'seasenovȯsemomóonáotaene," móxhešetanȯhevóhe. ¹⁹ Tséstao'seéstsėhnévȯse móstsėhetȯhevovóhe Josephevaho hevéhonotse'ono, ²⁰ "Hóovéhe, hétsėhéóhe tsé'ovóeho'ė­héohtóvátse náénanomóhtánóne. ^21-22 Naa nėhe'še tséstaévaasėhóo'ȯhtsétse, tséstaohtaanétse, tséstata'ta'enomátse nȧhtoo'henóvanótse, hotȧhtse ma'kaatanėstse étáho'ko'tánėstse hotómá'e. Násáahéne'enóhénóne tséxhéso. Naa oha hétsetseha náévano'ho'eotsėstsénóne naa máto hósėstse náho'eotsėstsénóne ma'kaata tséto'sėhósevé'šėhohtóvátse." ²³ Naa móstsėhetaehevovóhe, "Naa ééšėpéva'e, nééšeonénėxomevéme. Névé'eévaóetsetanó'tánóvo. Hea'e nema'heónamevo nééva­métaenovo nema'kaataamevo." Naa Simeon móhne'évȧ­hoeotsėhehéhe too'ėhémȧheóne. ²⁴ Naa nėhe'še móstamȧhe­éseotsėhaehevovóhe Joseph hemȧheóne. Móhmétaehenovóhe mahpe tséto'sevé'šenėše'hahtávóóvávȯse naa móstano'hé­hoxomóhetsenotóhe hetáhoestovevóho. ²⁵ Naa nėhe'še Joseph hevésėsono móhnėhmé'eotsėstsėhenovóhe tséto'semétóvȯse tséhóna'ovevéhonevetsese. ²⁶ Naa Josephevaho tséstȧho'ėhnetsėse móstamȧhemétȯhenovótse tséhetaa'ho'eotsėstsevȯse naa móstano'má'kėsta'éoešenȧhevóhe ho'eva. ²⁷ Móstsėhetaehevovóhe, "Mónémȧhepévomóhtȧhéme? Naa néhe ma'háhkéso tsétotóxemóse, éhévo, mó-ésó'eametanéne? Naa éno'pévomóhtȧhehe?" ²⁸ "Héehe'e, ésó'eametanéne tséhéhétse, naa éno'pévomóhtahe," móxhehevóhe. Naa nėhe'še móstȧhósemá'kėsta'éoešenȧhevóhe tséheta'éoetsėse. ²⁹ Joseph tséstamȧhevóómȯse hevésėsono, móstano'ke­nȯhtsevóomȯhevóhe hevásemo Benjaminevaho móhnéšė­heškėhenovóhe Rachelhevaho. Naa tséstavóómȯse móstsėhehéhe, "Naa néno'mé'emovo tséhevásemése tsésétoo'ėstse. Mó-tsea'háanéhe?" Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe Benjaminevaho, "Nenáasėstse! Nėstavéestomó'hevomotaahtse nėstsėhótooma'ova Ma'heo'o." ³⁰ Nėhe'še Joseph móstaoseeóeometanóotsėhéhe, hénėhéóhe móstaasėta'xėhéhe tsé'a'e'šene'ho'tatse, naa móstaa'xaaméotsėhéhe. ³¹ Tséstaévaována'xaeotsėse móstaévanėše'šévoenėhéhe. Nėhe'še móstaévaéstsėhnėhéhe hénėhéóhe tséxhoetsėse hevésėsono. Móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Néssá'hoxomemeno!" ³² Naa tséstamésėhévȯse hevésėsono móhmano'e'hanȧhevóhe, naa Joseph móhno'ke'hanáehéhe. Nėhe'xóvéva néhe Egyptians, mó'ȯhkėšénetamȯhevovóhe Hebrews. ³³ Tséheta'ee'ėse Joseph mó'amóneoehevóhe hevésėsono, móhnėheto'hohevóhe tséhetó'ȧhehetsėse. "Naa étónėšėhéne'enánȯse tséhetó'ėhahévótse," móxhešetanóotsėhevóhe. ³⁴ Móhnėxhésėhoxomėhevóhe Joseph tsé'ȯhkevéhoneméseese. Naa Benjamin móxhehpėhoxomėhéhe nóhona tséhetaa'hoxometsėse he'neho. Naa móhma'xepéve­vése'hanámȯhevovóhe Josephevaho.

Chapter 44

Joseph's missing cup

¹ Tsé'éšeéne'hanávȯse Joseph móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "He'koneó'otómo'enȯhtomóvȯhéne hestoo'henóvevótse. Naa hema'kaataemevo no'eévȧhóseéstanomóvȯhéne. ² Naa nanome­névetohko tsévé'šemanehe vó'komema'kaataéva, éstanomóvȯhéne tsého'óxetšėhe'kéhaestse hestoo'henóvo, máto hema'kaataéme no'eévaéstanomóvȯhéne." ³ Naa tséhméovóona'otse móstaosáane­évȧhóseasėhóo'ȯtsėhevóhe. ⁴ Naa tséstaéše­nenóveaseohtsetsėse Joseph móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Taévanéheohé'tova. Naa ma'taévȧhohtameváenóse tsėhetoono, 'Néhávėsévo'eétȧhéme. Mónénomáhtsėhenovóhe henomenévetohko tsé­hóna'ove­vého­nevėstse? ⁵ Eohkevé'še­mane naa éohkeno'­vé'­šė­héne'ena tseto'sė­he­so­tse maeto.'" ⁶ Tséstaévȧ­hohtameváé­nȯse mósta­tó'­me­nėhe­tȯhe­vóhe Joseph­evaho tsé­hetaa'ėse tsésto'sėhe­tȯse. ⁷ Naa mó'éva­tsėhe­tae­he­vóhe, "Šeaa, násáa­xae­héne'e­nóhé­nóne tsénėhes­tomo. Náme'­hé­­nėhešévéme. ⁸ Hámó'ȯhtse náévȧho'eo­tsėstsé­nóne héne ma'kaata tséhno'o'ta nȧhtoo'he­nóváne tsėhéóhe tsé'ovóe­ho'ėhéohtóvátse. Hénová'éto éme'hése­nomáhtsėhótse néhe hetane?! ⁹ Táaxa'e, naa hétsėhéóhe mȧhee'kóóhtȯtse nȧhtoo'henóvanótse, naa héne nomenévetohko ma'tavé'mé'enomo, héne tséá'éno hoo'he tana'hoo'o, naa néstȯxétse tséhé'eotsétse nȧhtamȧhe­momóonéhévéme." ¹⁰ Naa móstsėhetȯhevóhe, "Oha néhe tséá'éno hoo'he tséhvésto'tatse nomenévetohko tseno'ke­momóonéheve." ¹¹ Móstanonótove­ana'ó'tsėhenovótse hestoo'henóvevótse, móstanonótove­ta'ta'e'ó'tsėhenovótse. ¹² Naa nėhe'še néhe Joseph hestotse'ono móstaaseévenȯhehéhe hénėhéóhe hoo'henóva. Móstaovóeéve­no'hohevóhe tséháa'éhahétsese. Naa nėhe'še móstanėheše­éveno'hohevóhe tséhetó'ėhahetsėse. Hotȧhtse néhe tsého'óxetšėhe'kéhaestse, Benjamin, hestoo'henóva, hénėhéóhe móstamé'e'ó'tsėhéhe. ¹³ "Naa néoseehótoanáotsema," móxheše­tanóotsėhevóhe Benjamin he'neho. Naa nėhe'še móstaévȧ­hóse­táhovotȯhevovóhe a'kéevo'hame, naa móstaévavé'ȯhtsémȯhevovóhe Josephevaho hestotse'ono. ¹⁴ Tséstaévȧho'ėhnévȯse Joseph hemȧheóne, Joseph móssó'hoehéhe, naa móstȧhóse­má'kėsta'éoešenȧhevóhe ho'eva. ¹⁵ Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Hénová'e tséhésenėhešévése? Móho'nóhnėhešėhéne'enomáse tséohkėhešeáahtse'éše­mȧhehéne'enómo tséto'sėhesotse." ¹⁶ Nėhe'še Judah móstšėhešeno'ėstovȯhevóhe, "Tséhóna'ove­véhoneveto, náme'tónėšeno'ėstáme? Mónéme'héoné'seó­mȧhahtovéme. Naa hea'e nátaomenėhešéhahtséme, Ma'heo'o móhéne'enȯhéhe tséxhávėsévo'eétȧhévótse. Naa nȧhtanėše­mȧhemomóonéhévéme, Benjamin móme'no'kėhé­momóonéheve." ¹⁷ Naa móstsėhetȯhevóhe Joseph, "Hová'ȧháne, éto'sėsáa­nėhesóhane, oha tsé'tóhe hestoo'henóva tséno'o'tatse nomenévetohko tseno'kemomóonéheve. Oha néstȯxése taévȧhóó'óhtse, taévanȧho'ȯhtséva éhévo."

Judah pleads for Benjamin's release

¹⁸ Judah a'e móstȧho'néeotsé'tovȯhevóhe, móstsėhetȯhevóhe, "Tsévéhoneveto, nátatšėške'éestseotse. Nėstsenėhvé'e­omáta'eotse. Náhéne'enánóne hápó'e nénėhe'xóvevéhoneve tsé'tóhe tséma'xevéhonevėstse tséheševéhonevėse. Naa tséhnéehóvétse násáahová'ėhévéme. Naa néhnėševátamemeno. ¹⁹ Tséhmóneovóeho'ėhéohtóvátse nénėstsėstovemeno, "Mó-éhévo ésó'eametanéne? Naa mó-nétsėhestȯxéme?" ²⁰ Naa nėhe'še nétsėhetatséme, "Esó'eametanéne tséhéhétse, oha ééšeéna'he. Naa néno'mé'ėstomévatsénóvo na'ėstse tsésétoo'ėstse. Exhestáotse tsé'éšeéna'hėse tséhéhétse. Eméhaenéšeo'o, naa na'ėstse ééšėhovánee'e. Heškevóho Rachel mó'ȯhkė­hestóhehevóhe. Tsé'tóhe tsého'óxėtšėhe'kéhaestse éhoháeméhótáá'e ného'éehevaho.

Judah continues talking

²¹ Naa néno'nėhešéme, "Mahnėxhósėho'ėhéohtóváse né'éšėhó'kėho'vé'ȯhtsémȯhéne ésemáhévo komááhe nȧhtavóómo!" ²² Naa néno'tsėhetatséme nėhe'xóvéva, "Tsé'tóhe tsého'óxetšėhe'kéhaestse hó'ótóva mȧhvé'easeohtsėstse tséhéhétse ²³ Naa néno'tsėhešéme, 'Nėstsenėhvé'eévȧ­hósė­ho'ė­héohtóváme oha ta'e mȧhvé'háhtsėstse tsétšėhe'kéhaestse.' ²⁴ Naa tséstaévȧho'ėhóo'ȯhtsétse námȧhenėhetóhta'haovone tséhéhétse netao'o tséheto. ²⁵ Nenóveto náne'évȧhóse­tšėhešeméá'tóéne Naa nátsėhetóne, "Ného'e, néso'héne'enahe tséhetaétse néhe tséhóna'ovevéhonevėstse tséstaovóe­héohtóvávótse? Étsėhevoo'o, 'Nėstsenėhvé'eévȧ­hósėho'ėhéohtóváme ta'e máhnėxho'­vé'háhtsėstse tsého'óxėtšėhe'kéhaestse,'" ²⁷ Naa nátsėhetáéne tséhéhétse, "Néhéne'enánóvo ²⁸ Naa na'ėstse ééšėhovánee'e. Hováhne móhna'haehevóhe. Naa étaéšėháa'xove tséhe'šėhovánee'ėse. ²⁹ Naa ma'tavé'nétse'ovo tsé'tóhe tsétšėhe'kéhaestse Benjamin, vé'tóneto'omeneestse, náme'vé'šená'tsetano," móxhehéhe tséhéhétse. ³⁰ Naa Judah móstȧhósėtsėhetȯhevóhe, "Tséhóna'ovevéhoneveto, nétaoseemomóhtsemȧtse hétsetseha, tsé'tóhe tséhevásemétse, náme'évȧhóosevé'ȯhtsémaene. Eoseehoháeméhótáá'e ného'éehevaho. ³¹ Naa ma'tȧsáavé'eévȧho'ėhóosevé'hahtsééstse héne tsevé'šená'tsetano. ³² Nátsėhéto ného'éehe, "Néhnėšenétse'oveha tsé'tóhe tsétšėhe'kéhaestse tsésto'sevé'ȯhtsémaétse naa nȧhtataomene'evávóómo. Naa máhnėssáavé'eévėho'­vé'hahtsééstse néhmȧheho'é'šeo'o," náhéto.

Judah ends his speech

³³ Naa nétȧhósenėhešemomóhtsemȧtse, "Tsé'tóhe tséhevásemétse tanėšeévȧhóoseénaneha, mé'tó'e nȧhtanéehove tséto'semomóonéhevėse. ³⁴ Náme'xaetónėšeéveévȧhévé'hóómo tséhéhéto tsé'tohe mȧssáavé'eévȧho'ėhóosevé'hahtsééstse. Naa násáanėheševóomátanó'tovóhe tséxhósėhávėsévetanȯse," Judah móxhetȯhevóhe tséhóna'ovevéhonevetsese.

Chapter 45

Joseph tells his brothers who he is

¹ Naa héne tséhetaa'ėse Joseph móho'nóstónėše­évavé'šė­he'konetanȯse, móstamȧhehóeneenáhnȯhevóhe hénėhéóhe tsémaehoétsese hotómá'e. Oha tséhnéehovėse naa hevésėsono móššéšėhoehevóhe. ² Nėhe'še móstama'xetȧhpe'a'xanéotsėhéhe, móhnéstoehevóhe Egyptians, nėhe'še móstȧhé­hohta'haoohé'tovȯhevovóhe tséma'xevéhonevetsese naa néhe máto hénėhéóhe tsémaehoétsese hemȧheóne. ³ Nėhe'še Joseph móstsėhetȯhevóhe hevésėsono, "Nánéehove Joseph. Mó-ésó'eoné'seómeametanéne tséhéhétse?" Móho'nóxxaetónėše­óxȯhévȯtse, ta'se móstó'omáehaehevovóhe. ⁴ "Névé'ee'tóhtȧhéme, nenáase!" móxhetȯhevóhe. Hevésėsono móstaosáanė­ho'eohé'toehevóhe a'e. Joseph móxhósetsėhehéhe, "Nánéehove nevásemévo tséxhohtóva'tovóse tsésto'semomóonéhévéto hétsėhéóhe Egypt. ⁵ Névé'ho'é'etȧhtséme. Ma'heo'o mónánėhesétamaehéhe tsésto'sėho'eohtséto hétsėhéóhe komááhe vo'ėstaneo'o tsėsáamȧheovávoonėheo'o. ⁶ Néšeaa'e étaéšeameovávoonėstove, naa nóhoneaa'e étaáahtse'só'he'eotse. ⁷ Hétsėhéóhe Ma'heo'o mónáhésevovóeho'méa'toehéhe komááhe nevo'ėstanémevoo'o tsėsáavéseovávoonėheo'o. ⁸ Naa nétaévȧhósenėhetatséme, hétsėhéóhe nésáaho'méa'tovéhéme, Ma'heo'o nea'háanéhe tsėhéóhe tsého'eohtsėhá'ėse. Naa máto Ma'heo'o énéehove hétsėhéóhe tséhésėhóna'ovevéhonévéto naa máto tsésto'semȧhene'evávóóhtómo hová'éhe netao'o hétsėhéóhe Egypt. ⁹ Nómonėhe'še, tanonótoveévaasėhóo'oohe, tsėhetóhéne ného'éehe, 'Nee'ha Joseph nénėstsėheta, "Ma'heo'o mónánėhesétamaehéhe tsésto'semȧhene'evávóóhtómo Egypt. Hétsetseha néhmȧheaseeestse, nėstavovóhnėhešéhatséme. ¹⁰ Tsėhéóhe tavo'ėstanéheveo'o Goshen, a'e tséhvo'ėstanéhévéto. Néhmȧheasėtóvóhtsėstse netao'o tséhetaa'eá'enomo, heva netao'o nevo'ėstanemo, naa hováhne heováestse tséhestase. ¹¹ Nóhoneaa'e étaaahtse'he'eotse tséto'sėsó'hešeame­ovávoonėstove, komááhe nėstavovóhnėhešéhatséme." ¹² Naa nėhe'še móxhósėtsėhetȯhevóhe, "Tséhe'néhe'tovatsése naa tséhevásemétse Benjamin, naa hea'e nééšeévapévenanovéme tséhvé'eéestsėstóvatsése tséhe'enėstsése. ¹³ Naa no'mé'ėstomevóhéne tséhéhéto hétsėhéóhe tséheše­vóoseonévéto, naa máto taamááhe tséheševo'ėstanéhévéto. Né'évaonótovė­ho'eotsėhóhéne ného'éehe," móxhetȯhevóhe hevésėsono. ¹⁴ Naa nėhe'še Joseph naa Benjamin móstaé'kotseváenȧhtsėhevóhe naa móstanéšea'xaaméotsėhevóhe. ¹⁵ Naa Joseph móssó'ea'xaamėhéhe, móstanėšetóxee'kotsenȯhevóhe he'neho. Naa nėhe'še ta'se móstavéhpanaeotsėhevóhe, móstaévȧhóseaseéestsėstóehevóhe. ¹⁶ Naa tséstanéstomónėse tséma'xevéhonevėstse naa hevéhonotse'ono móhvé'še­pévetanóotsėhenovóhe tséstaévamáno'eotsévȯse Joseph naa hevésėsono. ¹⁷ Naa nėhe'še néhe tséma'xe­véhonevėstse móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Tsėhetóóne nevésėsono, 'Hóseaseeto'éhéne, naa ma'tanenése taévatšėhešėhóo'ȯhtséhéne Canaan. ¹⁸ Naa nėhe'še né'évatsėhe'otsėhóhéne éhévo naa netao'o hevo'ėstanemo," nėhetoone. Naa nėhe'še máhne'évȧho'eohtsévȯtse nȧhtamétónóvo tsétó'tšėšetaepéva'etse ho'e hétsėhéóhe Egypt. Naa tsepévėstao'omenėheo'o naa tsėsáano'eévȧháeanáheo'o. ¹⁹ Naa ésėsono tsetano'easeotsėstsénovȯtse amó'eneonȯtse tsésto'seévȧho'táhoévȯse tsévéstoemóvose naa henésonėhevóho naa éhévo. ²⁰ Tsenėšemȧhenoohtánóvo tséá'enomevȯtse netao'o, máhne'évȧho'eohtsévȯtse hétsėhéóhe nȧhtamóne­évȧhósemȧhemétónóvo hová'éhe," móxhetȯhevóhe Josephevaho. ²¹ Naa Joseph hevésėsono móstamȧhepévatsėstȯhetséhe tséhetsėse tséma'xevéhonevetsese. Joseph mó'osáane­métȯhenótse héne amó'eneonȯtse, naa móhno'novo'é'sėhohevóhe. ²² Naa móhno'métȯhenótse hone'óonȯtse no'ka tsé'ȯhkenétȧhéve­e'sanéstovetse, naa Benjaminevaho móhmétȯhenótse nóhona tsé'ȯhkenetȧhévee'sanéstovetse, naa na'he mȧhtóhtȧhnó'e ma'kaatánėstse. ²³ Naa heho móstano'métȯhénotóhe nésó'e a'kéevo'hame. Mȧhtohto mósto'seno'mȧheamo'xéohtsėhenovóhe netao'o hová'éhe tsétó'tšėšėhetaa'péva'etse hénėhéóhe Egypt, naa néhe hósėstse mȧhtohto mósto'seamo'xéohtsėhenovóhe pénȯheo'o, naa máto mésėhestȯtse tséhnėsto'seévanovo'évȯse mahne'évaase­tsėhe'ȯhtsévȯtse hénėhéóhe Egypt. ²⁴ Naa nėhe'še hevésėsono móstsėhetȯhevóhe, "Naa taévapéveasėhóó'óhtse, nėstsevé'ho'é'etȧhtsénóvo hová'éhe!" ²⁵ Naa tséstaévȧho'ė­hóo'ȯhtsévȯse, ²⁶ móxhóhta'haovȯhevovóhe héhevóho tsésó'hešeametanénetsėse Josephevaho, "Návóomóne Joseph. Éhóna'ovevéhoneve hénėhéóhe Egypt." Móstanėšepévė­sȯséveotsėhéhe tséhnėhetovȯse, naa móho'nóhno'e­oné'seómȧhahtóévȯtse. ²⁷ Naa ta'e tséstamȧhemé'ėstomoo'ėse netao'o Josephevaho tséhetsėse naa tséstano'vóóhto héne amó'eneonȯtse tséto'seévavé'šemȧhetsėhetó'eohtsévȯse hénėhéóhe Egypt, héne móstaévavé'šepéveotsėhéhe. ²⁸ Nėhe'še móstsėhehéhe, "Joseph mósó'eametanénėhéhe. Nóheto, nétaaseohémáne, náévȧhósevóomátanó'tóvo tséssáa­he'šenaéhéto."

Chapter 46

Jacob and his family moves to Egypt

¹ Nėhe'še tséstamá'setáhovȯhto'hévȯse móstaaseehehevóhe. Naa tséstȧho'eohtsévȯse Beersheba hénėhéóhe Jacob móstȧháoenȧhéhe. Móstȧháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva, hápó'e tsé'ȯhkė­háoena'tovótsese heho Isaacevaho. ² Naa nėhe'še tséstaéšetaa'évetse Jacob móhnéstovȯhevóhe Ma'heóneva, "Jacob, Jacob!" "Hénová'éto?" móxhetaehevóhe. ³ "Náno'kema'heóneve, nánéehove eho Isaac tsé'ȯhkėháoena'tovose. Névé'ee'sėtsėhe'ohtse Egypt. Nėstaoseepéve'tovȧtse nonohpa tóoneeto nevo'ėstanemo tsetama'xemanȧho'oo'o. ⁴ Naa nėhéóhe nėstatšėheše­ne'evávoomȧtse Egypt. Hó'ótóva éšeeva néhe tóoneeto nevo'ėstanemo nȧhtsene'évatsėhe'otsėhoo'o tséhnėxhéstȧheto hénėhéóhe Canaan. Naa mȧhnaeto Joseph nėstsevovóhnėhešeha," móxhehéhe Ma'heo'o. ⁵ Naa tséstavóona'otse móstaévȧhóse­aseohtsėhevóhe. Mó'amó'eohtsėhevóhe Jacob naa néhe he'eo'o, naa ka'ėškóneho móhmȧhevéstoehevóhe. ^6-7 Móhno'mȧhe­aseotsėhóhevovóhe netao'o hováhne tséá'enóvose. ⁸ Naa Jacob hevo'ėstanemo tsévé'ȯhtsémaese naesóhtȯhnó'e naesohto (66) móhnėhestȯxėhevóhe. Mónėséhanevóhe tsé'tóhe: Jacob naa tsévéstoemose Leahevaho móhnaesóhtȯxėhevóhe hee'hahevóho, tséháa'éhahétsese, Reuben, mó'ȯhkėhestóhehéhe. ⁹ Naa Reuben hee'haho móhnévėhevóhe, móstšėheševéhehevóhe: Hanoch, Pallu, Hezron, naa Carmi. ¹⁰ Naa nėhe'še Simeon móstȧhósenėhe'éha­hehéhe. Móhnaesóhtȯxėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe: Jemuel, Jamin, Ohad, Jachin, Zohar, naa néhe na'ėstse hee'haho Shaul tséheševéhetsese, heške móxhéstȧhehevóhe hénėhéóhe Canaan. ¹¹ Naa nėhe'še néhe tséna'ha'onėstse Levi móxheševéhehéhe. Hee'haho móhna'hehevóhe, móstšėheše­véhehevóhe: Gershon, Kohath, naa Merari. ¹² Naa nėhe'še néhe tsénéva'onėstse Judah móxheševéhehéhe, móhméhaenóhonėhevóhe hee'haho. Naa hénėhéóhe neše móhnaehevóhe tséhnėxhé'ȯhtsévȯse, Er naa Onan móxheševéhehevóhe néhe tséhováneehese. Naa néhe tsévé'hahtsese móstšėheševéhehevóhe Shelah, Perez, naa Zerah. Naa néhe Perez móhnéšėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Hezron naa Hamul. ¹³ Naa nėhe'še néhe tsénóhona'onėstse Issachar móxheševéhehéhe, móhnévėhevóhe hee'haho, móstšėheše­véhehevóhe Tola, Puvah, Jashub, naa Shimron. ¹⁴ Naa nėhe'še néhe tsénaesóhtȯha'onėstse Zebulun móxheševéhehéhe, móhna'hehevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Sered, Elon, naa Jahleel. ¹⁵ Naa oha móhno'kȧhehevóhe hestónȧhevóho Jacob naa Leah, Dinah, móxhestóhehéhe. Naa hénėhéóhe tsénėxhéstȧhese Leaheveno na'nó'e hóhtȧhna'he (33) móhnėhestȯxėhevóhe. ¹⁶ Naa Jacob naa Zilpah móhnéšėhevóhe hee'hahevóho, Gad naa Asher, móxheševéhehevóhe. Néhe Zilpah mó'ȯhkė­hotse'óhevo­motȧhohevóhe Leahevaho. Naa néhe Gad móhnésȯhtȯxėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Ziphion, Haggi, Shuni, Ezbon, Eri, Arodi, naa Areli. ¹⁷ Naa néhe na'ėstse Asher móhnévėhevóhe hee'haho naa na'ėstse móxhe'évėhevóhe. Hee'haho móstšėheševéhehevóhe Imnah, Ishvah, Ishvi, Beriah, naa heaxaa'éhemevóho Serah móxheševéhehevóhe. Naa néhe Beriah móhnéšėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Heber naa Malchiel. ¹⁸ Naa hénėhéóhe tsénėxhéstȧhese Zilpaheveno móxhóhtȧhnaesóhtȯxėhevóhe (16). ¹⁹ Naa Jacob naa tsévéstoemose Rachelhevaho móhnéšėhevóhe hee'hahevóho, Joseph naa Benjamin móxheševéhehevóhe. ²⁰ Joseph mónėséhanéhe nėhéóhe tséhoo'ėstse Egypt. Hee'haho Manasseh naa Ephraim móxheševéhehevóhe. ²¹ Naa néhe Benjamin móhmȧhtóhtȯxėhevóhe hee'haho, móstšėheše­véhehevóhe Bela, Becher, Ashbel, Gera, Naaman, Ehi, Rosh, Muppim, Huppim, naa Ard. ²² Naa hénėhéóhe tsénėhmȧhehéstȧhese Racheleveno móxhóhtȧhnévėhevóhe (14). ²³ Naa Jacob naa Bilhah móhnéšėhevóhe hee'hahevóho, Dan naa Naphtali, móxheševéhehevóhe. Néhe Bilhah mó'ȯhkė­hotse'óhevomo­tȧhohevóhe Rachelhevaho. Naa Dan móhno'kȧhehevóhe hee'haho, Hashum móxheševéhehevóhe. ²⁴ Naa néhe Naphtali móhnévėhevóhe hee'haho, móstšėheševéhehevóhe Jahzeel, Guni, Jezer, naa Shillem. ²⁵ Naa hénėhéóhe tsénėxhéstȧhese Bilhaheveno móhnésȯhtȯxėhevóhe. ²⁶ Naa Jacob tséstamȧhehoemetsėse hevo'ėstanemo naesóhtȯhnó'e naesohto (66) móhnėhestȯxėhevóhe tsévé'ȯhtsémaese. Hétsėhéóhe hee'haho tsévéstoemóvose móho'nóhno'oemevȯtse. ²⁷ Naa nėhe'še hénėhéóhe Egypt tséstano'oemetsėse Joseph, naa móhnéšėhevóhe hee'haho, naa taamááhe tséhnéehovėse Jacob, nésȯhtȯhnó'e móhnėhestȯxėhevóhe. ²⁸ Tséstaéšėto'sėho'eohtsévȯse Goshen, Jacob móstatsėheše­méahénotóhe Judahevaho tsésto'sėhéhotonȯse Josephevaho, "Naa nėstsėhétoo'e'óene komááhe nėstseésto'eohtsé­haene Goshen." ²⁹ Naa tséstanéstomónėse Joseph móstȧhóhnee­asetsėhetó'eohehéhe, móstȧhétoo'e'ovȯhevóhe heho. Naa nėhe'še tséstavóómȯse heho, mó'óeometanóotsėhéhe, móstaé'kotsé­vaenȯhevóhe heho, naa móhnenóveno'­a'xané'tovȯhevóhe. ³⁰ Heho móstsėhetaehevóhe, "Nétaéšetaomeévȧhósevóomȧtse naa nėhe'še hó'nėšenaéto." Tséstaéšeéna'xanévȯse Joseph móstaésto'eohtsėho­hevóhe hénėhéóhe Goshen. ³¹ Nėhe'še Joseph móhmȧhe­tsėhetȯhevóhe hevo'ėstanemo, "Hétsetseha nȧhtatsėheto tsémȧho'emanėstse, 'Ného'éehe naa navóohestoto ééšėho'eohtseo'o. ³² Ekȯsáehetanéveo'o, naa éno'ho'eotsėhovo hekȯsáemevóho naa máto hestotóamevóho, naa máto netao'o hová'éhe tséá'eno­mévȯtse," nȧhtȧhéto. ³³ Naa nėstsemȧheonóomaevo. Nėstse­nėstsėstóévo tséohkėhetotse'óhévóse. ³⁴ Naa éšėhó'ke­tsėhetóhéne, 'Tséma'xevéhoneveto, námȧhe­kȯsáehetanévéme. Tóoneeto navóohestonaneo'o móskȯsáehetanévėhevóhe,' hetóhéne tséma'xevéhonevėstse, naa nonohpa nėhéóhe nėstseénanaevo Gosheneveno, hénėhéóhe nėstsepévevo'ėstanéhévéme, nėstsetaomea'e'ševo'ėstanéhévéme. Tsé'tóhe Egyptians éohkėšénetamovo kȯsáehetanóho," móxhehéhe Joseph.

Chapter 47

     ¹ Naa nėhe'še Joseph noho he'neho móstatšėheše­vé'ȯhtsémae­hevóhe tséstȧhéeestsėstovovȯse tséma'xevéhonevetsese. Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Tséma'xevéhoneveto, ného'éehe naa tsé'tóhe tséhevésėsónetono ééšėho'eohtseo'o, énėxhé'ȯhtseo'o Canaan. Emȧheho'eeheo'o, éno'ho'eotsėhovo hekȯsáemevóho naa hestotóamevóho. Naa hétsetseha nėhéóhe éhoeo'o Goshen. ² Nea'háanevóhe tséhevésėsónetono." ³ "Naa néohketóneto­tse'óhéme?" móxhetaehevovóhe tséma'xevéhonevetsese. Móstšėheše­no'ėstovȯhevovóhe, "Tséma'xevéhoneveto, námȧhe­kȯsáe­hetanévéme. Tóoneeto navóohestonaneo'o móskȯsáe­hetanévėhevóhe. ⁴ Naa hétsėhéóhe náho'eehéme. Tséhnėxhé'ȯh­tsétse Canaan éovávoonėstove. Naa tsé'tóhe kȯsáne naa netao'o hováhne tósa'e éohkėsáa'évenó'tsėheo'o. Naa heá'ėháma hénėhéóhe náme'nėševo'ėstanéhévéme Goshen," móxhetȯhevovóhe. ⁵ Naa Joseph móstsėhetaehevóhe tséma'xevéhonevetsese, "Tséxho'ee­hévȯse eho naa ésėsono ⁶ tséstó'taomenėhesé­tsėstomévȯse hénėhéóhe éme'vo'ėstanéheveo'o, naa oha hénėhéóhe Goshen étó'tšėšetaeno'kepévėho'eve, nátanėhesétamoo'o hénėhéóhe éme'vo'ėstanéheveo'o. Naa monėstse hósėstse ésėsono tséohkepévotse'óhese, naa heá'ėháma éme'ȯhkeno'­ne'evávoomovo nakȯsaemo naa nȧhtotóamo," móxhetaehevóhe. ⁷ Naa nėhe'še Joseph móhmónė­ho'eotsėhohevóhe heho tséxhoetsėse tséma'xevéhonevetsese. Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Tséma'xevéhoneveto, tsé'tóhe ného'ééhe, Jacob, éheševéhe." Naa nėhe'še Jacob móxháoenavomotȧhohevóhe néhe tséma'xe­véhonevetsese. ⁸ Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Hóovéhe, nétatónėstȯheaénáma?" ⁹ "Naa tséma'xevéhoneveto, no'ka mȧhtóhtȯhnó'e na'nó'e (130) nátanėhestȯheaénáma. Ného'éehe naa namėšéme móxhehpėháa'éhahevóhe, oha móho'nóx­hótoanávevo'ėstanéhévévȯtse," móxhetȯhevóhe. ¹⁰ Naa Jacob tsésto'seévaasevȯse móxhósėháoenavomotȧhohevóhe. ¹¹ Naa Josephevaho mó'osáanemétaehenovóhe héne ho'e hénėhéóhe Goshen tsésto'sevo'ėstanéhévévȯse. ¹² Naa móhno'mȧhe­métaehenovóhe mésėhestȯtse.

Famine in Egypt

     ¹³ Naa nėhe'xóvéva móssó'mȧheameovávoonėstovėhanéhe nėhéóhe netao'o Egypt naa Canaan. Naa vo'ėstaneo'o mó'oseemae'éehótoanávetanȯhevóhe. ¹⁴ Naa netao'o Joseph tséhetaa'hovȯhto'tsėse mó'ȯhkėho'ėhéohtóvȧhenovóhe. Naa héne ma'kaata tsévé'šėho'ėhéohtóvávȯse Joseph mó'ȯhkeénanȯhéhe néhe tséma'xevéhonevetsese tsé'ȯhkėho'tsetsėse hema'kaatáeme. ¹⁵ Tsé'éšemá'sėhema'kaataamévȯse néhe vo'ėstaneo'o móhnėxhého'ėhótȯhevovóhe Josephevaho, móstsėhetȯhevovóhe, "Násáa'évȧhema'kaataaméhéme, heá'ėháma néme'nėšė­hósemétsemeno mésėhestȯtse komááhe nȧhtsėsáa'ávóónėhéme." ¹⁶ Naa móstsėhetaehevovóhe, "Naa nėstȧhohtóvotȧhtsémáne. Néhmétsėhéne nėstotóamevoo'o naa nėstȧhósemétatsénóvo pénȯheo'o." ¹⁷ Naa mó'osáanenėhešė­hohtóvotaehevovóhe. No'keaa'e móstanėhešemá'sė­hohtóvȧhenovóhe hestotóamevóho. ¹⁸ Móstaévȧhósėho'ėhé­ve'hoomȯhevovóhe Josephevaho tséstaéšeno'keaénoo'etse, móstsėhetȯhevovóhe, "Hová'éhe nésáa'évȧhohtóvotatséhénóvo. Nééšemȧheá'enoo'o nȧhtotóamaneo'o. Oha tséhnéehóvétse naa nȧhto'ane éhe'eotse. ¹⁹ Naa heá'ėháma néme'vé'šė­hohtóvatsénóvo mésėhestȯtse, komááhe nȧhtsėsáa'ávóónėhéme. Hétsėhéóhe nȧhta­momóonéhévéme, naa nȧhto'ane nėstseá'éna," móxhehevóhe néhe vo'ėstaneo'o. ²⁰ Naa nėhe'še tséma'xevé­honevėstse móstanėhešemȧheá'enȯhéhe héne ho'e netao'o Egypt. ²¹ Naa móstano'mȧhenėhešemomóoneá'enȯhevóhe. ²² Naa oha ma'heónėhetanóho móho'nóhno'momóoneá'enȯtse tsé'ȯhkevé'hotse'otȯse naa mó'ȯhkeno'eonénėxomevȯhevóhe. ²³ Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe netao'o vo'ėstanóho, "Naa hétsetseha tsémȧho'emanėstse ééšemȧheá'éna netao'o Egypt. Nėstamétatsénóvo tséto'seénano'óhtomáse. ²⁴ Naa ma'ȯhkeo'eno'ése ohkėhetotáevánomáhéne nóhona, naa héne na'ėstse métȯhéne tsémȧho'emanėstse, naa tséhetaa'he'eotse mésėhéne naa máto énano'óhtomáhéne. Naa nonohpa nėstsemȧhetaéotsé'tánóvo." ²⁵ Naa móstsėhetaehevóhe, "Hahoo, névo'ėstanévėšemeno. Naa nȧhtamomóonéhévéme." ²⁶ Naa nėhe'še Joseph móstanėhešeéxanȯhéhe ho'emanestȯtse tsé'ȯhketo'semétóvȯse tséma'xevéhonevetsese hósėstse héne tséénano'óhtomévȯse.

The last days of Jacob

²⁷ Naa tséstaame'xóvetse Jacob naa hevo'ėstanemo móstaasėháoovȧhehevóhe, naa móstano'easėháestȯxėhevóhe. ²⁸ Jacob hénėhéóhe Egypt móhvo'ėstanéhevėhéhe mȧhtóhtȯhohtȧhnésȯhtȯhe-aa'e (17). ²⁹ Naa tséssáa'éšenaéése móstaonóomȯhevóhe Josephevaho. Móstsėhetȯhevóhe, "Mȧhnaéto hétsėhéóhe nėstsevé'eáhto'hohe Egypt, ³⁰ oha taévȧhóo'otséšeo'o tséxhéstȧhétse Canaan, tsé'áhto'hohévȯse navóohestoto, heva ného'éehe Isaac naa namėšeme Abraham naa tsévéstoemo Rachel." "Naa épéva'e, nȧhtanėhešéve," móxhetaehevóhe. ³¹ "Mónėstseoné'seómenėhešéve?" móxhešenėstsėstovȯhevóhe. "Naa héehe'e, nėstaévaoné'seómėhóo'otsehȧtse," móxhetaehevóhe. Jacob móstavé'šepévomóhtȧhéotsėhéhe, móstaasėháoenȧhéhe, "Hahoo," móxhešėháoena'tovȯhevóhe Ma'heóneva.

Chapter 48

Jacob blesses Joseph's sons

¹ Tséstanenóve'xóvetse Joseph móstȧho'ėhéme'ėstomóhehéhe heho tséhešėhoháomóhtȧhetsėse. Naa nėhe'še móstȧhé­ve'hoomȯhevóhe. Móhvé'ȯhtsémaehevóhe hee'haho, Manasseh naa Ephraimevaho. ² Tséstȧho'ėhnévȯse mótȧhotoneváenėhéhe Jacob, "Nee'ha Joseph ného'ėhéve'hooma." Móstaéšėhó'ke­éše­tomȯhtoehéhe, móstamásetsėstovȯhevóhe. ³ Móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Tótseha Ma'heo'o náxho'ėhota hénėhéóhe mȧhoéstóva Luz, tsé'ȯhkėhestóhetse, nėhéóhe Canaan. Nástsėheta, 'Nėstaoseepéve'tovȧtse. ⁴ Nėstsėháestȯhnóéhne, naa tóoneeto nevo'ėstanemo tsėháestȯxeo'o. Hé'tóhe ho'e nėstsetóonee­á'enánóvo," Nátšėhešėhotséovó'sema, 'Nėstsėháestȯhnóéhne, naa hénėhéóhe tsenėxhéstȧheo'o tóoneeto nevo'ėstanemo tsema'xemanȧho'oo'o.' Naa máto náno'tsėheta, "Hé'tóhe ho'e nėstseá'éna naa tóoneeto nevo'ėstanemo tsenȧha'enánóvo tséhe'éšeamevo'ėstanéhévȯse," náxheta Ma'heo'o. ⁵ "Nééšeáahtse'nésóéhne tséhmónėho'eohtsétse Egypt. Nȧhtsenėhesétamoo'o ta'se nátaomėhee'hahénoto tsé'tóhe nee'haho, Ephraim naa Manasseh. Naa mȧhnaéto hová'éhe tsevéseamȧhénóvo tséá'enomovo. ⁶ Naa mȧhvé'hósėhenésonėheto héne tsenȧha'enánóvo hová'éhe tséá'enomáse tsé'tóhe nee'haho naa tséhnéehóveto. ⁷ Hena'háanéhe ta'se tséxhésemonóehnéto nee'haho tséhvé'hoháeméhoto nėškevo Rachel. Náhméhaevésėstánóvémóne tséhvo'ėstanéhevetsėse heho. Nėhe'še náhne'ameehéme. Naa éxhovánee'e nėhéóhe Canaan, tséssáa'éšėho'eohtséhétse Bethlehemeveno. Hénėhéóhe a'e tsé'ameehétse nááhto'hohno," móxhehéhe. ⁸ Máto móxhósėhetȯhevóhe Josephevaho, "Neváaseo'o tsé'tóhe tsého'vé'hahtsese?" ^10a Móho'nó'ȯhkeévapévóó'ȯtse, móho'nóxhésenanovȯtse néhe tsévé'ȯhtsémaese Joseph. ⁹ "Ného'e, nae'haho. Tsėhéóhe éhestáotseo'o Egypt. Nánėhešepévo'eeha Ma'heo'o," móxhetaehevóhe. "Néstsėhe'otšėšenano, nȧhtȧháoenavomotȧhoo'o," móxhetȯhevóhe Josephevaho. ^10b A'e tséstȧho'néeotsé'too'ėse, mó'é'kotseváenȯhevóhe. ¹¹ Nėhe'še Jacob móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Ná'ȯhkėhóovenėhešėtano náme'évatšėhe'šėhévóómo, hotȧhtse néévȧhósevóomȧtse, náno'vóomoo'o nee'haho. Ma'heo'o mónánėhešepévo'eéhaehéhe." ¹² Nėhe'še Joseph móstano'héveenáhnȯhevóhe hee'haho, naa hénėhéóhe mé'tó'e tséheta'éetsėse heho móstama'kėsta'é­oešenȧhéhe ho'eva. ¹³ Naa tséstaévaoháá'ėse móhne'évȧhóse­néehohevóhe hee'haho hénėhéóhe maeto tséheta'éetsėse heho. Tsétšėhe'kéhahétsese, Ephraimevaho, hénėhéóhe henamósésto móstanéehohevóhe Jacobevaho. Naa tséháa'éhahétsese Manassehevaho mé'tó'e o'xe móstanéehohevóhe. Naa nėhe'xóvéva móhnėhešėhéne'enóhehanéhe néhe tsénéé'ėstse mé'tó'e ó'xe henamósésto mó'ȯhkėhehpeamȧhehéhe hová'éhe. ^14a Naa oha tséssáa'éšeasėháóénáése Jacob móxhátȯxóvėhe'onáotsėhéhe. ¹⁷ Joseph tséstavóómȯse heho tséxhátȯxóvėhe'onáotsetsėse móho'nóhpévátsésto. Móstaonéseévanétȧhévėhe'oná'o'hohevóhe heho. ¹⁸ Móstsėhehéhe, "Ného'e, nénétȧhévo'eétahe. Tsé'tóhe henamósésto tsénéé'ėstse Ephraim étšėhe'kéhahe. Héne nėstsėhenamósėstóva néme'vé'šetáxėhe'oná'ó'tóvo mȧxháoenavomotaohtse." ¹⁹ Naa móho'nó'áahtoo'ėstse heho, móstsėhetaehevohe, "Tóséé'e nánėhešéve. Tséháa'éhaestse tseoseeháestȯxóho tóoneeto hevo'ėstanemo. Naa tsétšėhe'kéhaestse tsėhehpėháestȯxóho," móxhetȯhevóhe. ^14b Nėhe'še móhmónemȧheháoenavomotȧhohevóhe. ¹⁵ Móstšėhešėháoenȧhéhe, "Ma'heo'o, néameonó'eotšeše. Naa hétsetseha nétanėheše­véestomevȧtse tséheševéstȧhémeto hápó'e nėheše­ovóhnėhešétanó'tovóhéne Joseph hee'haho ¹⁶ naa tóoneeto hevo'ėstanémevóho tsėháestȯxóho." ²⁰ Nėhe'še Jacob móstsėhetȯhevóhe Josephevaho, "Naa ame'xóvéva tóoneeto navo'ėstanemo tsetsėhetȧhtseo'o, 'Nonámé'tó'e nétȧháoenavomo­tȧhahtsémáne komááhe nėstsenėhešepéve'toene Ma'heo'o hápó'e tséhešepévé'tóvȯse Ephraim naa Manassehevaho.' ²¹ Náéšeto'sė­hovánee'e, Ma'heo'o nėstseamevé'ȯhtsémáévo, naa nėstseévano'tšėhešėhóo'otsėhaevo Canaan tséxhéstȧhétse. ²² Naa tsé'tóhe ésėsono tséto'sėhetaa'nȧha'enomevȯse ho'e, tsėsáanėhe'xóvao'óhanéhetse tséto'sėhetaa'nȧha'enomo. Héne ho'e tséto'senȧha'enomo náxhó'tȧhnónóvo néhe Amorites, éméhae'á'enánóvo, éno'kepévoma'o'e, éno'hoéhoseve," móxhehéhe Jacob.

Chapter 49

Jacob blesses his sons

¹ Nėhe'še Jacob móhmóheévamȯhevóhe hee'haho, móstsėhetȯhevóhe, ² "Néspéveáahtove. Nétao'se­mé'ėstoméva­tsénóvo tséhnonó'kevétováhése tséto'sėheso nevo'ėstané­hévėstó­vévo. ³ Reuben, néxhėstáotse tséhmónepévekȧsováahéhévéto. Nékánomėháa'éhahe naa máto néméhaeono'átamane, ⁴ naa oha nóhásėháma nétaometónėšéve, néovóhponeno'véámo tsévéstoemo (oha néhe móho'nóxheškėstse). ^5-7 Simeon naa Levi, néséestoés­tomó'héme, néohkenéšėháahétanóme. Néme'hévėseóematséme. Momáta'eotsésee'ėstse néohke­na'tómanéme. Néohkeovóhpone­no'ee'ėškóhtȧhnóvoo'o vé'ho'éotóao'o. Naa tséhvé'nėheše­vo'ėstanéhévése nėstaomenėhešéhahtséme: naa máto tóoneeto névo'ėstanémevoo'o totáhoesta tsėhoeo'o tséhvo'ėstanéhevetsėse navóohestoto tóoneeto. ⁸ Naa Judah, tsé'ȯhkea'eotsé'toneto néohkėhóseovónanova, héne nėstsevé'šeono'átamáá'e nevésėsono. ⁹ Naa tsé'ȯhkeéševé'­péveéxaneneto, néohkee'semé'emo'eéháá'e vo'ėstaneo'o. ^11-12 Naa tóoneeto nevo'ėstanemo hesto'eónévo tseohkeoseepévone'otse, tseootȧhómotse. ¹⁰ Naa tseno'mȧho'e­manéheveo'o. Tseáahtóheo'o. Tseohkema'xėho'hé­metseo'o. ¹³ Zebulun, tóoneeto nevo'ėstanemo tsevo'ėstanéheveo'o tóxeo'hé'e tséhmȧhóomoehatse, hánȧháóhe Sidon tsetȧho'vo'ėstanéheveo'o. Ma'xėsémonȯtse tseohkė­ho'óe'ónėstse. ¹⁴ Naa Issachar, hétsetseha hóvotse néohkėsáa­hešėtanóhe, ¹⁵ naa hó'ótóva nėstsevo'ėstanéheve tsé'osee­pévatamáno'e, naa néoseema'xėhotse'ohe. ^16a Dan, tóoneeto nevo'ėstanemo ¹⁷ ésáakánomėháestȯxéheo'o naa oha tsėhoháata­maaheo'o naa tseohkeno'ee'hahtóheo'o, ^16b tsėho'emanéheveo'o, tseohkeno'eonó'eotsėhovo hevóohestovevóho," móxhetȯhevóhe Jacob. ¹⁸ "Ma'heo'o, néxho'ėhévo'ėstanévėšemenoo'o," Jacob móxhešėháoenȧhéhe. ¹⁹ "Gad, šéenovávé'hó'e nėstsea'eotsé'tóó'e, naa nėstseovánanoo'o naa nėstseévano'easevo'e'e'ovoo'o. ²⁰ Asher, nėsto'eo'o tseohkeoseepévóné'o. Tséháoovȧhese tseohkėho'ėhé­ohtóvánóvo. ²¹ Naphtali, nėstsetaomeó'tȯsétáno, nenésoneho tsemomó'onȧheo'o. ²² Naa Joseph, tóoneeto nevo'ėstanemo tsėháestȯxeo'o. ²³ Néméhaea'eotsé'tóne, nékánomeamė­hávėsévo'eéháne, ^24-25 nésáanéhnetametanóhe. Néó'tȯsétáno. Nénėšeamene'étamenȯtse Ma'heo'o. Néoseepévevéstȧhema. Ehoháatamaahe Ma'heo'o. Éohkevéstȧhémȯsáne. Éohkevovóhnėhe­šés­tómáne. Tseno'pévoo'koho nonohpa nėsto'eo'o tseoseepévóné'o naa nėstseno'ma'xėhestotóame. ²⁶ Ma'heo'o néohkepéve­vovóhnėhešeha, naa nėstsetó'nėše­nėheše­ame­pévo'eeha. Naa nėstseno'péve­ameohtséhoo'o tsé'tóhe nevésėsono. ²⁷ Benjamin, nevo'ėstanemo tsepévenótȧxéveo'o. Tseohkėhó'tȧhevao'o, naa tséhetaa'­nȧha'enomevȯse hová'éhe tseohketóxeméánóvo," Jacob móhnėhešeéestsėstovȯhevóhe hee'haho. ²⁸ Móhmȧhtóhtȯ­hóhtȧhnéšėhevóhe, naa néhe Israelites tséhestóhese móhnėx­héstȧhehevóhe hétsėhéóhe néhe Jacob hee'haho tséhestȯxetsėse.

Jacob's death

^29-32 Nėhe'še Jacob móstsėhetȯhevóhe hee'haho, "Náéšeto'sėhovánee'e. Taévȧtšėhešėhóo'otšėšéhéne Canaan. Hénėhéóhe vóxéva véseéstanéhéne tsé'éstanévȯse navóohestoto naa máto néhe tséméhaevéstoemo, Leah. Namėšéme Abraham móxhohtóvȧhéhe ho'e héne tséxho'tatse voxe, móhméhae'á'enȯhéhe na'ėstse hetane, Ephron mó'ȯhkėstóhehéhe, hénėhéóhe móxhéstȧhehéhe Hittites. Héne voxe Machpelah mó'ȯhkė­hestóhehanéhe a'e móxho'táhanéhe mȧhoestȯtse Mamre, mó'ȯhkėstóhehanéhe," móxhehéhe Jacob. ³³ Naa tséstaéšemá'se­mé'ėstomevȯse hee'haho netao'o, tséstaévȧhósėhánȯseovešėse móstanaeotsėhéhe. No'ka mȧhtóhtȯhnó'e névó'e nésȯhtoha (147) móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséxhovánee'ėse.

Chapter 50

     ¹ Tsé'éšenaeotsetsėse heho, Joseph móhno'a'xanéhenotóhe. ² Nėhe'še Joseph móstsėhetȯhevóhe néhe tséohke­ovóhnėhešéstomanétsese, "Sá'pévana ného'éehe." ³ Néhe Egyptians mó'ȯhkepévanȯhevovóhe tsénaétsese, névo'ee'ėše mó'ȯhkenėhe'xóvėhanetséhe. Naa má'sepévanóvosėstse na'nó'éé'ėše mó'ȯhkėsó'nėšeamenėšéševėhevóhe néhe Egyptians. ⁴ Naa tsé'éšemá'senėšéšévévȯse Joseph móstsėhetȯhevóhe néhe tséma'xevéhonevetsese hevéhonotse'ono, ⁵ "Tséssáa'éšenaéése ného'éehe nánėheta taévȧhóo'otšéšeo'o. Naa heá'ȧháma néme'tanėhešėhénėstsėstovovo tséma'xevéhonevėstse, komááhe náme'nėhešenétse'ova naa nȧhtsene'évȧho'eohtse, hetóhéne," móxhetȯhevóhe. ⁶ Naa néhe tséma'xevéhonevetsese móstšėhešeno'ėstóehevóhe, "Naa nȧhtanėhešenétse'ovo tsésto'seévȧhóo'otséóse heho." ^7-9 Móhmȧsóve'ȯhtsémaehevóho hoháesto vo'ėstanóho, néhe tséma'xevéhonevėstse háesto hestotse'ono móstavé'hahtsėhevóhe, naa máto háesto tsééšėhátaa'éhahetsese móhvé'hahtsėhevóhe, hópahpa nótȧxévé'hó'e móhno'vé'hahtsėhevóhe, naa néstȯxetsėse Joseph hevóohestoto, oha móhno'kėsétoehevóhe ka'ėškóneho naa hestotóamevóho máto móstanootȯhevóhe. Móhma'xe­vonėstȯxėhevóhe tsétȧhóosevé'ȯhtsémaese. ¹⁰ Tséstaéšėto'sė­ho'eohtsévȯse hénėhéóhe mȧhoéstóva Atad, móstavéehevóhe tsé'ȯhkėšéa'hametse pénȯheo'o. Naa hénėhéóhe éše'he tséstaohkėhéseta'ehnėse mó'ame'sevóhanéhe ó'he'e Jordan. Tséstaéševéévȯse móstȧhósemé'etanó'tovȯhevóhe Jacobevaho, naa nésȯhtȯhéé'ėše móxhósea'xaamėhevóhe. ¹¹ Naa néhe Canaanites hénėhéóhe tsévo'ėstanéhevese tséstavóomovȯse tséhma'xea'xaametsėse, móstsėhehevóhe, "Šéaa, tsé'tóhe Egyptians mó'ȯhkėháa'éšenėšéševėhevóhe." Abel-mizraim móxheše­véstȯhenovóhe, mó'ȯhkenėhestóhehanéhe Egyptians tséhma'xea'xaamévȯse. ^12-13 Naa nėhe'še Joseph naa hevésėsono móstȧho'héestanȯhevovóhe héhevóho hénėhéóhe vóxéva máto tsé'éstanetsėse hemėšemo naa heho hákó'e tótseha. Móstó'taenėhešévėhevóhe tséhetaevȯse héhevóho. ¹⁴ Naa nėhe'še Joseph naa néhe tsévé'ȯhtsémaese móstaévaasėtšėhešė­hóo'ȯhtsėhevóhe Egypt.

Joseph's promise to his brothers

¹⁵ Nėhe'še Joseph he'neho móstsėhetȧhtsėhevóhe, "Hea'e Joseph néóhnetsėstóene. Hápó'e hea'e néto'seévatónėšé'toene tséhvé'hávėsévo'eéhótse, hétsetseha tsé'éšėhovánee'ėse tséhéhétse." ¹⁶ Móstȧhotonȯhevovóhe Josephevaho, "Tséssáa'éšenaéése tséhéhétse, ¹⁷ nátsėhetáéne, "Tsėhetóhéne Joseph, 'Vonetano'tȯtse ésėsono tsénėškánomė­hávėsévo'eé­hata'óse,'" éhevoo'o. "Naa hétsetseha nétataomenėstsėstóvatséme, heá'ėháma néme'vonetanó'ta tséxhávėsévo'eéhatsése. Naa náohkeno'háoena'tovone néhe Ma'heo'o tsé'ȯhkėháoena'tovose tséhéheto," móxhetȯhevovóhe Josephevaho. Naa tséstanéstomónėse Joseph mó'óeometanóotsėhéhe. ¹⁸ Naa nėhe'še móstataomė­ho'ėhéve'hoomaehevóhe he'neho. Móstama'kėsta'éoéšenȧhevóhe ho'eva, nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Ného'ėhénėhetatséme, nȧhtamomóonéhévéme." ¹⁹ Naa Joseph móstsėhetȯhevóhe, "Naa névé'héhpȯhetanóme, Ma'heo'o énéehove tsémȧhetšėhešeéxáno netao'o hová'éhe. ²⁰ Nėhe'xóvéva nékánomėhávėsévo'eéšéme, Ma'heo'o mónáhpéve'toehéhe komááhe tséto'sėheševéstȧhémóno vo'ėstaneo'o ma'aseovávoonėstove. ²¹ Naa névé'héhpȯhetanóme, nėstamȧhevovóhnėhešéhatséme." Héne móstaévavé'še­pévomóhtȧhé­otsėhenovóhe nehe he'neho.

Joseph's death

²² Móstanėševo'ėstanéhevėhevóhe hénėhéóhe Egypt Joseph, hevésėsono, naa hevo'ėstanémevóho. ²³ Joseph mó'éšė­héne'enovȯhevóhe hevéxaho, hee'haho Ephraim naa Manasseh henésonėhevóho, naa máto hevéxahevóho hee'haho. Machir móxheševéhehevóhe Manasseh hee'haho. Naa móhmȧheméhotȯhevóhe. ²⁴ Naa tséssáa'éšenaéése móstsėhetȯhevóhe hevóohestoto, "Náéšėto'sėhovánee'e. Ma'heo'o nėstseamenėhešeovóhnėhešéháévo naa hó'ótóva éšeeva nėstseévano'hóo'ȯhtséháévo tséxhéstȧhétse Canaan. Hénėhéóhe Ma'heo'o tséhvéstomóevose tséhéhéto Jacob, tséhemėšéméto Isaac, naa heho Abrahamevaho." ²⁵ Naa mato Joseph móstsėhetȯhevóhe he'neho, "Néhnėheševéstomeve, hó'ótóva ma'évatšėhešė­hóo'ȯhtsése Canaan taévano'hóo'otšėšéhéne," móxhehéhe. ²⁶ Naa Joseph hénėhéóhe móhnaehéhe Egypt, no'ka mȧhtóhtȧhnó'e mȧhtohto (110) móhnėhestȯheaénamȧhéhe tséxhovánee'ėse. Máto móhnėhešepévėhóxe'anėhéhe heho Jacobevaho tséhešė­hóxe'anetsėse tséhnaetsėse naa mó'no'eéstanȯhevovóhe vé'hoéstóva.