Exodus

Chapter 1

     ¹ Naa tséstaame'xóvetse Joseph naa he'neho naa néhe hevo'ėstanémevóho tsétatsėhe'hese Egypt hénėhéóhe tséxhése­aseehevȯse Canaan. Mó'éšenaehevóhe. Naa oha tóoneeto hevo'ėstanémevóho Israelites tséohkėhestóhese móhma'xe­vonėstóehnėhevóhe. Naa nenóve'xóvéva móstama'xease­vonėstȯxėhevóhe Israelites nėhéóhe netao'o ho'eva Nėhpa'ósaného'eva móhmȧhevo'ėstanéhevėhevóhe naa móhno'hoháatamaahehevóhe. ^{2 3 4 5 6 7 8} Naa tséstaame'xove na'ėstse hetane hénėhéóhe tséhéstaestse Nėhpa'ósaného'eva móstamȧho'emanéhevėhéhe. Móho'nóxxae'éšėpévėhéne'enotsėstse Josephevaho, naa máto tséstaéenéstomónėstovetse. Móho'nó'éšė­héstaestse Josephevaho hénėhéóhe tséxhóna'ove­véhonevetsėse, naa néhe tséheševéstȧhémotsėse Nėhpa'ósanéhetanóho nėhéóhe tsé'ovávoonėstovetse. ⁹ Naa nėhéóhe tsé'tóhe tsémȧho'emané­hevėstse móstsėhetȯhevóhe hevéhonotse'ono, "Táaxa'e, tsé'tóhe Israelites éma'xevonėstȯxeo'o naa éoseehoháatamaaheo'o. ¹⁰ Naa nėstsene'onȧháxeomáxaeneo'o tsénėhpa'ósanéhetanévétse. Ma'tavé'easeméoxevaenȧhtséstovetse tseonȧháxevéstȧhéotsémovo hánȧháóhe o'xe naa nėstsenėh­véseméoxevaenaeneo'o. Naa nėhe'se tsetanovȯseasė­sóhpa'xeo'o hétsėhéóhe tséméhaehéstȧhévȯse nėsto'ane. ¹¹ Nómonėhe'še naa, ta'se nétao'seonéseasė­hoháóhtsétsévémáne tsésto'seonésėtó'hanotsėse tsema'xease­manȧha'ovȯse. Naa nėhe'še néhe Israelites móstamomóo­notse'onévėhevóhe. Naa néhe tsémȧho'emanėstse hestotse'ono móstanėhetȯhevovóhe hosėstse tséto'se­ne'evávoomaevose tsésto'sevé'šemétsėstómévȯse hoháotse'óhéstóva. Naa néhe Israelites móhma'xemanėstsėhenovótse neše mȧhoéstotȯtse, Pithom naa Rameses, mó'ȯhkėhestóhehanevótse. Hénėhéóhe hová'éhe tsésto'sėhovȯhto'tsėstse tséhnéehovėse néhe tsemȧho'emanėstse. ¹² Naa néhe Nėhpa'ósanéhetaneo'o tsénėšėhetóse­ame­nėševátamo'­eé­hóvȯse Israelites móstanėšė­hósema'xe­asemanȧha'ȧhevóhe. Naa nėhéóhe totáhóésta Nėhpa'ósaného'eva móhvo'ėstanéhevėhevóhe. Naa nėhe'še Nėhpa'ósanéhetaneo'o móstaohkee'hohevovóhe tsé'tóhe Israelites. ¹³ Naa tsé'tóhe Nėhpa'ósanéhetaneo'o móstaosee­mométsėstóvo'eéhohevovóhe tsé'tóhe Israelites, mó'ȯhkėhoháotse'ó­tȯhevovóhe. ¹⁴ Mó'ȯhkemétsėstómȯhevovóhe tsésto'semanėstóo­tȧháévȯse hová'éhe heva mȧheonȯtse naa hová'ehȯtse, naa héne mó'ȯhkeno'eame­no'eohtsėhenovóhe bricks tséhoháananetátsese, naa héne máto tséohkevé'šėhóna'oovȯse néhe bricks naa netao'o mó'ȯhkė­hoháotse'óhehevóhe. Móho'nóxxaetónėšenėševátamóvȯtse. Mó'ȯhkėhoháotse'ótȯhevovóhe. ¹⁵ Naa nėhe'še néhe tsémȧho'e­manėstse móstsėhetȯhevóhe neše he'óho, Shiphrah naa Puah, móxhėševéhehevóhe, néhe Israelite women taanéotsévosėstse, tsé'tóhe neše he'eo'o mó'ȯhketoonovȧhevóhe. ¹⁶ "Naa mȧxhósė­toonováse, mȧhvé'hestáotsėstse hetanéka'ėškóne, na'hóhéne! Naa mȧhvé'hestáotsėstse he'éka'ėškóne, tsenėšeametanéne!" Naa tsé'tóhe he'eo'o mó'ȯhkeáahtovȯhevovóhe Ma'heóneva. Naa nėhe'še móho'nó'áahtovovȯtse tsé'tóhe tsémȧho'emanétsese tséhetaevȯse. Móho'nó'ȯhkena'hovȯtse néhe hetanéka'ėškóneho. ¹⁷ Naa nėhe'še tsé'tóhe tsémȧho'emanėstse móstaévȧhóseonóomȯhevóhe tséohketoonovátsese. Naa móstama'xeomáta'tsėhetȯhevóhe, "Hénová'e tsésáahése'áahtovéhése? Mó-tsé'tóhe hetanéka'ėškóneho énėšeametanéneo'o? ^18 19 Naa nėhe'še móstsėhetȯhevovóhe, "Nooo, tséma'xene'tȧheto, tsé'tóhe Israelites he'eo'o naa tsé'tóhe Nėhpa'ósanéhe'eo'o éohkeonétȧhévėhenésonėheo'o. Tsé'tóhe Israelites éohkenéheanéotseo'o naa hó'ótóva éohkeéšeáahtse'­má'seanéotseo'o nátaohkemónėho'eohevone. Naa néhe tséohke­toonovase tsé'ȯhkevé'eáahtovovȯse Ma'heóneva, móspéve'toe­hevovóhe naa móstaamėhenésonėhehevóhe. ²⁰ Naa néhe Israelites móhnėšema'xė­hetósėhenésonėhehevóhe. ²¹ Naa néhe Israelites móhnėšema'xė­hetósemanȧha'ȯhevóhe. Naa mó'oseeno'­hoháatamaahehevóhe. ²² Naa nėhe'še néhe tsémȧho'emanėstse móstatsėheto'emaovȯhevóhe néhe hevo'ėstanemo, "Tatóxėhesta­nóhéne tsé'tóhe tsémónėhestáotsese hetanéka'ėškóneho! Naa nėhéóhe taohkėsé'a'hamóhéne o'hé'e, Nile, tséohkėhestohe, komááhe tsetamémėstaneo'o! Naa oha tsé'tóhe he'éka'ėškóneho tseohkenėšeametanéneo'o."

Chapter 2

Moses is born

¹ Naa nėhéóhe nėhe'xóvéva na'ėstse hetane móxhéstȧhehéhe Levi hemanȧhéstóva. Móhvéstoemȯhevóhe he'óho, máto hénėhéóhe tséhéstȧhétsese. ² Naa móxhee'hahehevóhe. Naa tséstavóómȯse hee'haho néhe he'e, tséhešepévȧhetsėse, na'he éše'hóho mó'ame­nó'oe­tȯhevóhe. ³ Nėhe'še tséssáa'évatónėše­nó'oetoeese, móstamanėstsėhéhe hová'éhe tsésto'se­vé'hoetsėse. Móhvé'šemané­hanéhe hesėsevá­vónó'éva. Naa hé'tóhe mo'ȯhtáe­ahke móstama'xe­pȧhoenȯhéhe nėhéóhe netao'o "tar" komááhe tsésto'sėsáa'­ése'sevóhanéhetse. Naa nėhe'še móstaéstanȯhevóhe hee'haho hénėhéóhe. Nėhe'še móstȧsé'oenȯhevóhe hénėhéóhe tséhma'xetó'ėstó'o'etse mȧhpeva, hénėhéóhe tóxeo'hé'e, Nile River. ⁴ Naa néhe hemeho néhe mé'ėševȯtse vó'héé'ėse hénėhéóhe móhnéehéhe. Móhne'evávoomaehevóhe. ⁵ Naa néhe tsémȧho'e­manėstse hestónaho móstȧsé'hetoo'hamėhéhe hénėhéóhe o'hé'e. Naa néhe kȧse'éeheho tséstaéeametóxėhnévȯse hénėhéóhe tóxeo'hé'e néhe tsémȧho'emanėstse hestónaho móstavóohtȯhéhe hénová'étótsénėse hénėhéóhe móxhoéstȯhanetséhe mȧhpeva.

Nėhe'še mós­tsėhe­tȯ­hevóhe néhe kȧse'ée­heho hesto­tse'ono, "Há'tóhe néxhé­onovóénȯtse!" ⁶ Naa nėhe'še néhe tsémȧho'emanėstse hestónaho tsésta­ta'ta'e'ó'tsėse tsé'onóvoe­no­mevȯse hótȧhtse hénėhéóhe mé'ėševȯtse móxhoehéhe hotóma'e! Móxhetanévėhéhe. Naa móhnėšenáa'xaamėhéhe néhe kȧse'éehe móstanėševá­tamȯhevóhe. Móstsėhehéhe, "Nooo, tsé'tóhe mé'ėševȯtse mó-Hebrew-évėhéhe." ⁷ Naa nėhe'še néhe mé'ėševȯtse hemeho móhnėxho'eohehevóhe hénėhéóhe. Móstsėhetȯhevóhe néhe kȧse'éeheho, "Mó-na'ėstse tsé'tóhe nȧhtsenėxhéonóeoesemo Hebrew he'e tseohkenéno'sėhóho?" ⁸ "Naa héehe'e, néhnó'otšėšeha na'ėstse!" móxhetaehevóhe. Nėhe'še néhe hemeho móstataome­nó'oohé'tovamȯhevóhe heške. ⁹ Naa nėhe'še nėhéóhe tséstȧho'eoese o'hé'e, néhe tsémȧho'emanėstse hestónaho móstsėhetaehevóhe, "Tsé'tóhe tȧhestaneha mé'ėševȯtse naa ohkevá'nenéno'sėhoo'o! Naa nėstano'eonénėxomevȧtse." Naa nėhe'še móstȧhóo'ȯhtsėhohevóhe, mó'ȯhkenéno'sėhohevóhe. ¹⁰ Naa nėhe'še tséstanenóve'xóvetse, néhe hetanéka'ėškóne tséstaéšėháa'éhaestse, heške móstatsėhe'o­tsėhaehevóhe hénėhéóhe néhe tsémȧho'emanétsese hestónaho tséxhoetsėse. Naa móstamonóehné'toehevóhe. Móstsėhehéhe, "Naa tsé'tóhe náonóvóéno hétsėhéóhe mȧhpeva, naa Moses tsetȧheševehe, Ȯhtonóvóénėstse, móxhešetsėhésevéhehéhe.

Moses flees to Midian

     ¹¹ Naa no'ka éšeeva Moses tséstaéšeéšee'ėse móstȧhé­ve'hoo­mȯhevóhe taamááhe hevo'ėstanemo, Hebrews. Naa mósta­vóohtȯhéhe tséhešė­hoháotse'óhetsėse. Máto móstano'­vóomȯhe­vóhe néhe na'ėstse Nėhpa'ósané­hetanóho móhne'e­nésėhohevóhe néhe na'ėstse Hebrew hetanóho, taamááhe hevo'ėstanemo. ¹² Naa nėhe'še móstané­ma'ó'­tsėhetó­eotsėhéhe hénėhéóhe netao'o, hováneehóho móho'­nós­ta­vóómȯtse. Naa nėhe'še tsé'tóhe mósta­ne'to'é­na'xé­vaenȯhevóhe Nėhpa'ó­sané­hetanóho. Naa móstanó'oet­ȯhevóhe tósa'e tséxheséovó'­oma'ó'etse. ¹³ Naa tsésta­vóona'­otse móstaévȧ­hósetsėhe­'ȯhtsėhéhe hevo'ėsta­nemo tséx­hoetsėse. Naa hotȧhtse móstavóomȯhevóhe néhe neše hetanóho, móstaameméotȧhtsėhevóhe, Hebrew hetanóho. Móstsėhe­tȯhevóhe néhe na'ėstse hetanóho tséhávėsévo'eétȧhétsese, "Névé'ne'enésého tsé'tóhe taamááhe na'ėstse nevo'ėstane!" ¹⁴ Naa nėhe'še néhe hetanóho móstsėhetaehevóhe, "Naa névááhe tsénėhetáta'e tsésto'sėho'emaovése? Naa néváéso tséhnéehóvétse tséhávėsévo'eétaestse? Mó-máto nėstsenėhna'xévaene tséhešena'xéváénȯse néhe Nėhpa'ósanéhetane éšeeva?" Naa nėhe'še Moses móstae'tóhtȧhéotsėhéhe, móstšėhešetanóotsėhéhe, "Šeaa, heá'ėháma návóomáá'e naa heá'ȧháma nátaéšeno'mé'emáá'e tséhešévevo." ¹⁵ Naa nėhe'še tsémȧho'emanėstse tséstanéstomónėse Moses tséhešévėse, móstaoseeonésena'hohevóhe, oha Moses móstaéšeáahtse'e­asėsóhpa'xėhéhe. Naa nėhéóhe móstȧhévo'ėstané­hevėhéhe éše'he tséhne'ȯhkėhésemé'éhnėse, hénėhéóhe ho'eva Midian tséohkėhestóhetse. ¹⁶ Naa no'ka éšeeva hénėhéóhe tsénėšená­amónoo'ėse a'e vótȧheenone, ¹⁷ naa néhe na'ėstse ma'heónėhetane Jethro móxheševéhehéhe, móhnésȯhtȯxėhevóhe hestónaho, nėhéóhe móhvo'ėstanéhevėhevóhe Midian. Néhe hestónaho móhnėx­ho'óomanȯhevóhe. Móstaó'otómo'enetsėhenovótse hénėhéóhe tsé'ȯhkėhésemanetsėse néhe héhevóho hekȯsaemo. Naa nėhe'še hénėhéóhe néhe kȯsáne móstamanėhevóhe. Naa tsénėšenámanévȯse, naa hósėstse kȯsáevé'hó'e móhnėxho'eohtsėhohevovóhe hekȯsaemevóho. Naa móstaasevo'e'ovȯhevovóhe néhe kȧse'éeheho. (Naa nėhe'še) Moses móstanéhoveóeotsėhéhe naa móstȧhóone­vótȯhevóhe néhe kȧse'éeheho. Nėhe'še mósta­véstȧhémȯhevóhe, móstano'taomemanetȯhevóhe néhe kȯsáne. ¹⁸ Naa nėhe'še néhe kȧse'éeheho tséstaévȧho'ėhóo'ȯhtsévȯse, héhevóhe móstsėhetae­hevovóhe, "Šeaa, mónééšeáahtse'eévȧ­ho'eénėhémanȯho'haméme hétsetseha!" ¹⁹ Naa nėhe'še móstsėhetȯhevovóhe, "Naa hénėhéóhe Nėhpa'ósanéhetane éhoo'e nėhéóhe vótȧhéénóne. Naa néhe kȯsáehetaneo'o tsé'ȯhkeasevo'e'óétse, náhoonevótaene, naa náno'véstȧhémaene tséhmanȯho'hamévótse. ²⁰ Naa nėhe'še móstatsėhetȯhevóhe hestónaho, "Naa tósa'e hétsetseha éhoo'e? Mó-nėhéóhe ésó'eamónoo'e? Névé'nėšenootóvo hénėhéóhe! Tȧhémo'ota!" ²¹ Naa tséstaéšeéne'hanávȯse Jethro móstatsėhe­tȯhevóhe Mosesevaho, "Naa heá'ėháme hétsėhéóhe néme'nėšėhoo'e. Naa néme'vésėstanovéméme. Naa Moses móstsėhehéhe, "Naa épéva'e." Naa nėhe'še móstaéše­nenóve'xóvėhanetséhe, tséstaéše­vésėstanovȯse, Jethrohevaho móstamétaehénotóhe na'ėstse hestónaho tsésto'sevéstóémȯse, Zipporah, mó'ȯhkėhestóhehevóhe. ²² Naa nėhe'še nenóve'xóvéva móstȧhee'hahehevóhe. Naa tséxhestáotsetsėse, Moses móstsėhehéhe, "Naa hétsėhéóhe nánótseve, tsėhéóhe násáahéstȧhéhe. Naa tsé'tóhe nae'ha nȧhtšėheševého Gershom, Nótse, móxhešetsėhésevéhehéhe." ²³ Naa nėhe'še móstaosee'éšėháestȯhnó'eaénoo'éhanéhe, hénėhéóhe tsémȧho'emanėstse Nėhpa'ósaného'eva, móhnaehéhe. Naa néhe Israelites móhnėšeametotóxėstȯhenovóhe tséhešė­hoháe­momóonéhévévȯse. Naa móxxaenėše­omómoena'tovȯhevovóhe Ma'heóneva. Móhnėhetȯhevovóhe, "Néhvéstȧhémemeno!" ²⁴ Naa Ma'heo'o móhnéstovȯhevóhe, naa móstamé'etanóotsé'tȯhéhe tséheševéstomevotsėse néhe tósa'e tséxhéstȧhévȯse Abrahamevaho, naa Isaacevaho, naa Jacobevaho. ²⁵ Naa móstano'vóohtȯhéhe tséhešėhoháehávėsévemomóonéhevetsėse, naa móstanėševátamȯhevóhe.

Chapter 3

God speaks to Moses at the burning bush

¹ Naa nėhe'še móstanenóve'xóvėhanéhe Moses móhnėšenáne'evá­voomȯhevóhe néhe hemėšemo hekȯsaemo. Tsé'tóhe kȯsáne móstatsėhe'otséhohevóhe hákó'e vone'še móstaamė­sóhpeohtsé­hohevóhe tséxhoéhosévetse hénėhéóhe móstaame­tsėhe'ȯhtsėhéhe éše'he tséstaohkėhéseta'ehnėse. Naa nėhe'še nėhéóhe móstȧho'e­ohtsėhevóhe na'ėstse hoéhoseva, Sinai mó'ȯhkėstó­hehanetséhe, tósa'e nėhéóhe Ma'heo'o tsé'ȯhkėháoena'toese. ² Naa hénėhéóhe Ma'heo'o Tséne'tȧhétsese Ma'heónėhotse'ono móxho'eohé­toehevóhe móhma'xeéxo'ȧséhanetséhe tséheškóvone'otse. Naa Moses móstano'vóohtȯhéhe, héne heškó­vó'ėstse tséssáa­vona'ȧsé­otséhanéhetse. ³ Moses mós­tšėheše­tanóo­tsėhéhe, "Šéaa, hé'tóhe éxae'­otoéso! Hé'tóhe heškó­vó'ėstse ésáa­vonȧho'tá­hanehȯtse. Táaxa'e tȧháóhe o'xe nátatsėhe'ohtse komááhe nȧhta­péve­vé'hóóhta." ⁴ Naa nėhe'še Ma'heo'o tséstȧhéne'eno néhe Moses a'e kahkėse tséhne'asė­ho'eohtsėse, móstatsėhetȯhevóhe, móstȧhéseéestsėstovȯhevóhe hénėhéóhe tsé'éxo'ȧsetse héne heškóvó'ėstse, móstsėhehéhe, "Moses, Moses!" Naa nėhe'še móstatsėhetȯhevóhe, "Hénová'éto?" ⁵ Naa nėhe'še Ma'heo'o móstsėhetaehevóhe, "A'e kahkėse nėstsevé'ho'ehne! Né'tó'ėstse, tsėhéóhe nétáxeóó'e ho'eva Ma'heo'o tsého'eohé'­továta'e. ⁶ Tséhnėxhéstȧheto nánéehove nea'háanevóhe tséxháoena'­tovóvose, Abraham naa Isaac naa Jacob, tséhema'heó­nėha­mé'tovóvose." Nėhe'še Mostanėhpéne'o'­hahtsėhéhe tséxhomá'xe­e'sevé'hóómȯse Ma'heóneva. ⁷ Nėhe'še Ma'heóneva móstsėhetae­hevóhe, "Náhéne'ena tsé'tóhe navo'ėstanemo tséhešėhoháe­hávėséve'tȯhévȯse naa máto tséhešeéhévȯse hénėhéóhe Nėhpa'ósaného'eva. Nánéstovoo'o tsé'ȯhkemomóena'too'évȯse naa nátsėhetáá'e, 'Névéstȧheme! Néhvo'ėstanéveše tsé'tóhe hetaneo'o náohkėhoháo'emaóeneo'o tséhvé'momóónéhévétse. Námȧhe­héne'ena tséhetaa'­mométsėstóvetanóvȯse naa hétsetseha náhésėho'eanȯhehé­vo'ėstanévėhoo'o tsésto'seévȧhóeotsėhono hétsėhéóhe Nėhpa'ósaného'eva. Naa tsésto'seévatsėhe'otsėhono hénėhéóhe ho'eva Canaan tséohkėhenove hénėhéóhe netao'o ho'e épéveénano'ého'eve. Hénėhéóhe heováestse heševo'ėstaneo'o évo'ėstanéheveo'o. Naa tsé'tóhe étsėhestóheo'o Canaanites, Hittites, Amorites, Perizzites, Hivites, naa Jebusites. Naa hétsetseha nétȧhósenėhetȧtse, tséhešenéstovono tsé'tóhe navo'ėstanemo tsé'omómóena'too'évȯse, naa náhéne'ena tsé'tóhe Nėhpa'ósané­hetanóho tséhešemométsėstóvo'eéháévȯse. ^8 9 10 Naa hétsetseha nénėhesétamȧtse, nátanėhešemoné'tovȧtse. Tsé'tóhe tsémȧho'e­manėstse Nėhpa'ósaného'eva tȧhéve'hoomeha, naa tsėhetoo'o, 'Enananenano tsé'tóhe navo'ėstanemo komááhe nȧhtaéva­aseohtsé­hoo'o hétsėhéóhe Nėhpa'ósaného'eva (Egypt). ¹¹ Naa Moses móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Šéaa! Násáaxae­hová'ėhévéhe, naa máto nátónėšėhéve'hoomóhe tsé'tóhe tsémȧho'emanėstse, naa máto tsésto'seévaaseohtséhóno tsé'tóhe vo'ėstaneo'o hétsėhéóhe Nėhpa'ósaného'eva." ¹² Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Naa nėstavé'ȯhtsemȧtse. Nėstsevé'še­tšėhešėhéne'ena tséhešeméa'­továtse tsé'tóhe máhne'éšeévaase­ohtséhóse navo'ėstanemo Nėhpa'ósaného'eva, nénéehove naa néhe vo'ėstaneo'o tsévé'ȯhtsé­mata'ose hétsėhéóhe nėstsėhósė­háoena'tovéme hétsėhéóhe hoéhoseva. ¹³ Nėhe'še Moses móstsėhetȯhevóhe Ma'heóneva, "Naa tsé'tóhe ma'tȧhéve'hoomono nevo'ėstanemo, naa ma'tatsėhetono, "Tsé'tóhe Ma'heo'o tséháoena'tovóvose tséxhéstȧhése nea'háanéhe náho'méa'tova." Naa nėhe'še nȧhtsetsėhetáá'e, "Naa étónėševéhe tsé'tóhe, naa nȧhtseóxȯhetoo'o?" ¹⁴ Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Tsėhetóóno, 'Nánéehove tsénéehovėstse hetóóno néhe navo'ėsta­nemo. Naa nea'háanéhe tsėhéóhe tsého'méá'tóó'ėstse. Naa no'tsėhetóóno, "Ma'heo'o Tséne'taestse nea'háanéhe tséháoena'to­vó­vose nėhéóhe tséhnėxhéstȧhése tséhema'heónėhamé'tovóvose Abraham, Isaac, naa Jacob. Nea'háanéhe hétsėhéóhe tsého'méá'­tóó'ėstse. Nánéehove Tséhnéehóvéto, náheševéhe. Naa tóséé'e nȧhtsenėheševéhe. ^15 16 Naa néhe tóoneeto nevo'ėstaneo'o hétsetseha nėstseohkenėheševéháá'e. Naa nenáase naa tsé'tóhe navo'ėstanemo Isrealites tséhátaa'éhahese móheévamenoho, naa nėhe'še tsėhetóóno, 'Ma'heo'o Tséne'taestse nėhéóhe tséxhéstȧhése tséohkėháoena'tovóvose naa máto tséhema'heónėhamé'toese Abraham, Isaac, naa Jacobevaho, hétsėhéóhe náho'eohé'tova. Nátsėheta, 'He'ama nánėxhé'óhtse tsėhéóhe náho'eanȯheóhtse, naa nátaéševóóhta netao'o hová'éhe hé'tóhe tséhešenėševá­tamo'eéhaese tsé'tóhe Nėhpa'ósanétaneo'o. Naa hétsetseha nétavéstomévatséme tsé'tóhe navo'ėstanemo Tsémonéstovese (Israelites) nȧhtsene'évaaseohtséhoo'o hétsėhéóhe Nėhpa'ósaného'eva tséhnėševátamo'eéhévȯse naa nėstatsėhe'otsėhatséme hétsėhéóhe ho'eva tósa'e tsé'oseepéva'e hová'éhe tséohkėhóné'o. Hénėhéóhe ééšemaevo'ėstanéheveo'o heováestse heševo'ėstaneo'o. Eohketsėhestóheo'o Canaanites, Hittites, Amorites, Perizzites, Hivites, naa Jebusites, nėhetóóno néhe," éhevoo'o Ma'heo'o. Néhe vo'ėstaneo'o nėstseáahtóó'e, naa tatšėheše­vé'ȯhtsémóóno néhe tséhátaa'éhahese hénėhéóhe hénėhéóhe tséhoo'ėstse néhe tsémȧho'emanėstse Nėhpa'ósané­ho'eva naa tsėhetóhéne, "Tsémȧho'emaneto, Ma'heo'o Tséno'kene'taestse tsé'tóhe tsé-Hebrew-hévétse (Tsémoné'tóétse Ma'heo'o) tséhema'heónėhamétse naa tséohkėháoena'tovótse náho'ėhótaene. Naa hétsetseha ne'énanovemeno tsėhéóhe nȧhtatsėhe'ȯhtséme tóhtóó'e tsésto'sėhéháóénátse naa máto hová'éhe tsésto'seénanomátse tséhnéehovėse nama'heónėhamáne na'héé'ėše tsetanėhe'xove tsétȧho'xóveohtsétse. ^17 18 19 Naa náhéne'enovo néhe tsémȧho'emanėstse Nėhpa'ósaného'eva nėstsėsáa'énaehevo. Naa nȧhtamétsėstoóesemo. ²⁰ Nȧhtȧhotse'ohta nȧhtoháatamaahestȯtse naa néhe nȧhtamétsėstómoo'o Nėhpa'ósanétaneo'o naa nȧhtavóo'sėhónone hová'éhe tséhoháa­tamano'etse hénėhéóhe hesto'evo. Naa nėhe'še nėhe'xóvéva néhe tsémȧho'emanėstse nėstseénanáévo. ²¹ Naa ma'tamomé­tsėstóvo'eéhóno Nėhpa'ósanétaneo'o nėstseosee­ono'átamaevoo'o tsésto'seaseohtsévóse nėstsemétaenovo hová'ehȯtse. ²² Naa tsé'tóhe Tséhetaa'monéstovese (tséhetaa'-Israelites-évévȯse) he'eo'o éme'héve'hoomóho tsé'tóhe Nėhpa'ósané­he'óho nėhéóhe a'e tsémaevo'ėstanéhevetsese. Naa nóhásȯháma vo'ėstanóho nėhéóhe máto tséhoétsese hemȧheóne­vótse naa éme'véestomevónovȯtse hone'óonȯtse naa hová'éhe tséhetaa'péva'etse tséto'sėhone'o­mévȯse heva vo'ótanȯtse naa máto héva hóseestȯtse naa máto hóhonȯtse tsévé'šemanétsee'ėstse véhonema'kaataeva naa vó'komema'kaataeva. Naa hé'tóhe hóne'ó'sėhóhéne nee'hahevoo'o naa nėstónȧhevoo'o. Naa nėstsenėhešeamȧhénovȯtse tsé'tóhe Nėhpa'ósanétaneo'o tséhetaa'eá'enomévȯse tsépéva'etse," móxhetaehevóhe Ma'heóneva Moses.

Chapter 4

¹ Naa nėhe'še Moses móstsėhetȯhevóhe, "Ma'heo'o, nevo'ėstanemo nésáa'oné'seómȧhahtóeheo'o, násáa'áahtóeheo'o, nȧhtsetsėhetáá'e, "Hee, Ma'heo'o, móho'nó'oné'seómėho'eohé'továta'e," nává'nenėhešeoo'hetano. ² Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe Ma'heóneva, "Naa hénová'e héne tsétoenomo?" "Naa nȧhtó'kótóhe," móxhetȯhevóhe. ³ Naa nėhe'še móstsėhetaehevóhe, "Óehahtsėstse (hénėhéóhe ho'eva)! Nėhe'še Moses tséstanėhešeóehahtsėse, móstȧšé'šenovotsé­veotsé­hanetséhe. Moses móstaase­ka'a'xé'­tovȯhevóhe. ⁴ "Mó'évȧhósetsėhetaehevóhe, "Heseváeneha hestsevá'xéva!" Moses tséstaanȯheheseváénȯse, móstaévȧ­hetó'kȯhtȯhéneveotséhanetséhe. ⁵ Naa nėhe'še Ma'heóneva móstsėhetaehevóhe, "Ma'tȧho'héve'hoomóse navo'ėstanemo hósenėheto'eétȧheo'o! Nėstsevóo'sėhónóvo néhe navo'ėstanemo Tsémónestovese tséhešenéehóvevo néhe Ma'heo'o tóoneeto hevo'ėstanémevóho tséohkėháoena'tovóvose néhe hema'heónė­hamevóho, Abraham naa Isaac naa Jacob, tséheše­oné'seómė­ho'eohé'továtse. ⁶ Táaxa'e naa hénėhéóhe ésėhe'onáotsėstse neéstse'henova!" Tséstaésėhe'onáotsėse, naa tséhne'évȧ­hóehe'onáotsėse, móhma'xėhemanóhanetséhe he'ahtse. ⁷ Naa nėhe'še Ma'heóneva móxhósetsėhetaehevóhe, "Naa évȧhóseésė­he'onáotsėstse hénėhéóhe neéstse'henova!" Móstaévȧhóse­ésė­he'onáotsėhéhe naa nėhe'še tséhne'évȧhóe­he'onáotsėse, mó'évapéveotséhanetséhe. ⁸ Naa nėhe'še móxhósetsėhetȯhevóhe Mosesevaho, "Tsé'tóhe navo'ėstanemo mȧssáavé'eoné'seó­mȧhahtáhévȯtse, hé'tóhe ma'éševóohtomévȯtse tséhešema'heóne­éxo'eétȧhéoohevo, naa nėhe'še tseonȧháxe­oné'xeómȧhahtao'o hé'tóhe ma'tȧhósevóohtomévȯtse, tséto'sėhósėhešévevo. Naa hé'tóhe nexa tséhma'heóno'eé­tȧhéoohevo, mȧssáavé'tónėšė­vé'šėhóseoné'seómȧhahtáhévȯtse, naa mȧssáavé'eáahtóvata'óhése, nóohomeo'o hósėstse mahpe o'hé'e Nile tséhestohe naa nėhéóhe ho'eva hée'ó'tseo'o! Naa hé'tóhe mahpe tsema'éveotse." ⁹ Naa nėhe'še Moses móstsėhetȯhevóhe, "Ma'heo'o, névé'méa'tove naa máto névé'nėhesétame! Ta'se náohkėsáa­péveéestséhe. Naa hétsetseha hámó'ȯhtse tsé'ameéestsėstoveto násáaxaepéveéestséhe. Náhávėséve­éestséstove, náohkėhe'keéestse, naa máto náohkeóe'tovenestse." ^10 11 Nėhe'še Ma'heóneva móstsėhetaehevóhe, "Névé'nėheve! Nánéehove Ma'heo'o, tséohkėhéseéestsénove tsémanestsėse. Naa máto nánéehove tséonéahtámanėstómánėstse, naa máto nánéehove tséohkevóosané'sėhánėstse, naa máto tséohkeó'o'enėstovetse. Naa táanáasėstse! Nėstavéstȧhemȧtse tsésto'seéestseto. Naa nėstamé'ėstomevȧtse tséto'sėheto." ¹² Naa nėhe'še Moses móstȧhósetsėhetȯhevóhe, "Ma'heo'o, névé'nėhesé­tame, névé'tšėhešeméa'tove, vo'ėstane tsénétaestse éme'taméa'­tohe!" ¹³ Nėhe'še Ma'heo'o móstaomáta'etanóotsé'tovȯhevóhe Mosesevaho. Móstsėhetȯhevóhe, "Naa néhe tséhe'néheto Aaron hénėhéóhe tséhéstaestse Levites éohkepéveéestse, naa éhéne'ena tséohkėhešepéveéestséstovetse. Naa hétsetseha tséstsėhe'xóveo­tsetse hétsėhéóhe éne'ametsėhe'ohtse néne'amėhéve'hoome. Naa nėstseoseepévetano mȧhvóomáta'e. Nėstsepévemásetsėstova. ^14 15 Naa taévanéšetsėhe'ȯhtséhéne hétsėhéóhe Nėhpa'ósaného'eva. Hénėhéóhe nėstseéestsėstova naa nėstsemé'ėstomevo tséto'sėheese. Hénėhéóhe nėstseéestsėstomótaha. Naa nėstanéševéstȧhématséme tsésto'seéestsése. Naa nėstamé'ėstomévatséme tséto'sėhešévése. ^16 17 Naa hé'tóhe nėstó'kȯhtóhe tano'eohtsėstse! Néto'sevé'šema'heóno'eétahe.

Moses returns to Egypt

¹⁸ Naa nėhe'še Moses móstȧhéve'hoomȯhevóhe hemėšemo Jethrohevaho naa móstsėhetȯhevóhe, "Táaxa'e naa, ne'évaénánėstse nȧhtseévatsėhe'ohtse Nėhpa'ósaného'eva. Navóohestoto hea'e ésó'eonȧháxevo'ėstanéheveo'o hénėhéóhe." Naa néhe hemėšemo móstsėhetaehevóhe, "Naa épéva'e. Taévapévėhóo'ȯhtseo'o!"

Chapter 20

The Ten Commandments

     ³ Ma'heo'o nétsėhetaene, "Oha no'kėháoena'tove! ⁴ Névé'háóéná'tánóvo nóhásėháma hová'éhe, naa máto névé'hema'heónėhaménóvo, oha tséhnéehóvéto! ⁷ Névé'vé'šė­hávėsévo'anénóvo navéhestȯtse! ⁸ Ono'átsėstome mȧhma'heóneéšeeve. Ohkėhosotómoo'e nėhe'xóvéva. ¹² Ono'átama éhevoo'o naa nėškevoo'o nonohpa nėstsėháa'éševo'ėstanéhévéme hétsėhéno ho'eva tsémétatsése. ¹³ Nėstsevé'ne'to'éna'hanéme. ¹⁴ Nėstsevé'nooseoe'kėhénovoo'o tsévéstoemósee'e. ¹⁵ Nėstsevé'nomáhtséme. ¹⁶ Nėstsevé'eaéstomėho'é'etovo vo'ėstane. ¹⁷ Nėstsevé'ee'hanósetanóme.  

Chapter 34

     ⁸ Moses tséstamá'ėsta'éoešėse ho'eva, móstšėhešėháoenȧhéhe, ⁹ "Ma'heo'o, mȧhvé'pévatamemenoto, néhvé'ȯhtsémemenoo'o! Néohkėsáaméhae'áahtóvatséhéme, naa oha hétsetseha ne'évaasėtanomevemenoo'o nȧhtávėsévo'eétȧhéstonane! Naa mónėstsenėhno'henésonėhe'tovemeno?"

1 Kings

Chapter 18

Elijah and the prophets of Baal

     Hákó'e évaveto hénėhéóhe Israel tsé'ȯhkėhenove vo'ėstaneo'o móhnėhešeovéstomóhehevohe oha tséhešeno'kȧhetsėse Ma'heóneva. Naa hósėstse mó'ȯhkėháoena'tovȯhevovóhe tsénétȧhétsese ma'heono, Baal mó'ȯhkėhestóhehevóhe. Nėhe'še Ma'heo'o mó'ȯhke­nėheše­tanȯhéhe, "Oha náme'ȯhkehó'keévȧhósėháóéná'tóó'e.

    ¹ Nėhe'še Ma'heo'o móstanėhešeéxanȯhéhe na'heáá'e móho'nós­to'sėhoo'kȯhotse. Hová'éhe móho'nóxhóné'o. Na'ėstse hetane Elijah mó'ȯhkėhestóhehéhe, móhma'heónėhóo'xeváhevėhéhe. Mó'ȯhketó'­tšėše­éenėhešévėhéhe tséévėhetaa'ėse Ma'heóneva. ² Tséstaéše­na'heaénoo'etse móstȧhéve'hoomȯhevóhe tséma'xevéhonevetsese hénėheóhe Israel, Ahab mó'ȯhkėhestóhehéhe. ¹⁹ Elijah móstsėhe­tȯhevóhe, "Nėhešenano nevo'ėstanemo, "Tsetatsėhe'ȯhtseo'o Hoéhose Carmel tséxhestohe. Tseno'vé'hahtseo'o néhe ma'heónevé'hó'e hápó'e tséohkėháoena'tovóvose hema'heónamevóho Baalhevaho, névó'e hóhtȯhnóhónó'e (450) móhnėhestȯxėhevóhe. Nėhe'še néhe tséma'xevéhonevėstse móstaosáanenėhešévėhéhe tséhetaa'ėse Elijahevaho. ²⁰ Tséstaéšė­ho'eohtsévȯse ²¹ Elijah móstšėheše­nėstsėstovȯhevóhe néhe vo'ėstanóho, "Tóne'še néto'seévȧhóseasė­háoena'tovovo Ma'heo'o? Naa mȧhvé'eoné'seómema'heónatamóse, háoena'tova! Naa máto héva tsé'tóhe Baal mȧhvé'ma'heónatamóse háoena'tova!" móxhetȯhevóhe. Néhe vo'ėstanóho móho'nóh­no'ėstoo'ėstse. ²² Elijah móxhósė­tsėhetȯhevóhe, "Évanéhe'ome tséhešeovéstomónése tsé'ȯhkėhešėháoenȧhtove. Náohkėsó'­no'ke­ma'heónėhóo'xevoto nama'heóname. Naa tsé'tóhe tsénétȧhéve­ma'heónetanose éma'xevonėstȯxeo'o. ²³ Naa táaxa'e neše vé'ho'éotóao'o néstsėhe'otseha. Na'ėstse hestanóhéne naa na'ėstse nȧhtȧhestano. Naa na'hóhéne. Naa ma'éšemá'seéxanomáse hénėhéóhe tsé'ȯhkeéxo'ȧsénȧhnéstove táxeénanomáhéne héne ho'évohkȯtse hénėhéóhe tséxhóné'ta kȧhamȧxėstse. Naa oha nėstseéševé'tsé'hánóvo! Naa hápó'e náto'sėtó'taenėhešéve. ²⁴ Naa tsé'tóhe ma'heónevé'hó'e tsėháoena'tovovo hápó'e hema'heónamevóho Baalhevaho naa hápó'e náto'sėháóéná'tóvo nama'heóname. Nėstanėheševéestomevóneo'o nema'heónamaneo'o tseéxo'ȧsé'ó'tse. Naa héne ma'éxo'ȧsé'ó'tse tsevé'šėhéne'enohe tséhešeone'seómema'heónevėstse," móxhehéhe Elijah. ²⁶ Naa néhe vo'ėstaneo'o móspévatsėstȯhenovóhe tséhetsėse. Mó'osáaneasėháoenȧhevóhe. Móhma'xepe'pe'éstȧhevóhe. Móstanėšėháa'xóvėhanéhe, nonó'hónó'e mó'asetȧhpe'e'hahehevóhe. "Baal, néhno'ėstove!" móxhehevóhe. Móhno'­néma'ȯhomó'­he'tȯhe­novóhe héne tsépévanomevȯse. Naa hováneehóho móho'nóh­no'ėstóévȯtse. ²⁷ Tséstaéšėsétovoéstatse Elijah mó'asetotó'hose­mȯhevóhe, "Háahpe'e'hahe! Hea'e nema'heónamevo étaéóhtse, naa móhea'e énaóotse. Onésėšé'šema! Ma'xėhóse­tȧhpe'e'hahe!" Elijah móxhetȯhevóhe. ²⁸ Mó'osáane­ma'xené'evepe'pe'éstȧhevóhe. Móhno'eováne'ȯhestsėhevóhe ta'e tsé'éše­momé'aévenóohévȯse. Móstanėšėhetóse­ame­pe'pe'éstȧhevóhe naa móhno'­néma'ȯhomó'­hehevóhe ta'e tséstȧhetóevetse. Naa móho'nóstónėšeno'ėstóévȯtse hema'heónamevóho. ³⁰ Nėhe'še Elijah móxhósetsėhetȯhevóhe néhe vo'ėstanóho, "Nenáase! Néxhéve'hoome!" Elijah móstaasepévanȯhéhe tsésto'setáxeéxo'ȧsénáhnėse. (Tótseha móxho'táhanetséhe héne tsé'ȯhkeéxo'ȧsénȧhnéstove naa héne móstavovóeévapévanȯhéhe.) ³¹ Móhmóheeotsėhohevóhe mȧhtóhtȯhóhtȧhneše ho'honaa'o, néhe nonóna'ėstse ho'honáeo'o ta'se mósto'senéehóvėhevóhe Jacob hee'haho. (Tsé'tóhe Jacob nea'háanehe Israel tséheševéhaa'ėse Ma'heóneva.) Naa nėhe'še Elijah móstanéma'o'vósȯhehéhe. ³³ Móstatáxeénanȯhenótse kȧhamaxėstse hénėhéóhe ho'honáéva. Héne ho'évohkȯtse móstsėhetȧxȯhéhe. Nėhe'še móstatáxeénanȯhéhe héne ho'évohkȯtse hénėhéóhe kȧhamȧxėstse tséstotóovo'tatse. Móstsėhetȯhevóhe néhe vo'ėstanóho, "Néxhénoohome mahpe, hé'tóhe hotse'óhtomáhéne neve hemanȯhévetóhkonȯtse tséstó'tae­tótȧhpe'ó'enaa'ėstse! Naa táxėhéa'hahtséhéne héne mahpe hétsėhéóhe tséstotóovo'ta kȧhamaxėstse naa ho'évohkȯtse." Naa tséstaéše­nėhešévévȯse ³⁴ Elijah móxhósetsėhetȯhevóhe, "Néxhósėhénoohome naa hósetáxėhéa'hahtséhéne kȧhamȧxéhéva naa ho'évȯhkótséva." Naa nėhe'še tséstana'ha'ónetotse tséxhósenėhetaévȯse hotȧhtse mósta­mȧhe­he'kóo­va­o­tséhanevótse héne kȧhamaxėstse naa ho'é­vohkȯtse, naa máto móstanėše­péve­ó'otómoo­váotséhanéhe hénėhéóhe tséstaméhae­néma'o'vósȯhénėse. ³⁶ Tsésta­éše­má'ta­nenėse mó'éšėhetóevė­hanetséhe nėhe'xóvéva mó'ȯhkeasė­háoenȧhevóhe vo'ėstaneo'o. Naa hénėhéóhe a'e Elijah móstȧho'ėh­nėhéhe tsé'ȯhke­éxo'ȧsénȧhnésto­vetse. Mó'asė­háoenȧhéhe, "Ma'heo'o, Tséhema'heónė­hamé'toese Abraham, Isaac, naa Jacob, vóo'šėšenano tsé'tóhe vo'ėstaneo'o tséhešeno'ke­oné'seóme­ma'heóneveto, naa máto tseno'nėhešė­héne'enánóvo tséhešeoné'séomema'heónėhóo'xeváhévéto naa tséno'hešenėhešévéto tséheto'ȧheto. ³⁷ Naa néssá'no'estȯtse nȧhtáoenahtȯtse, komááhe tsetȧhéne'enánóvo tséhešeno'ke­ma'heóneveto naa héne nėstseévano'vé'še­asė­háoena'tóó'e!" móxhešėháoenȧhéhe. ³⁸ Nėhe'še Ma'heo'o móhne'anȯhe­éxo'ȧsé'o'­tsėhéhe. Hová'éhe netao'o móstamȧhevoneoestȧho'táhanéhe hene kȧhamaxėstse, ho'évohkȯtse, naa hópahpa ho'honáeo'o naa hová'éhe mahpe móho'nóssééha. ³⁹ Nehe vo'ėstaneo'o tséstavóohtomevȯse, móstama'kėsta'éoešenȧhevóhe ho'eva naa móstsėhehevóhe, "Tsé'tóhe Ma'heo'o mónėséhanéhe tséno'ke­oné'seómema'heónevėstse!" ⁴⁰ Naa Elijah móstsėhetȯhevóhe, "Néhmóheeotseha tsé'tóhe aéstome­ma'heónevé'hó'e, naa taévaanȯheotseha hoéhoseva!" Naa tséhvé'nétȧhéve­ma'heónetanovȯse móhvé'šėhováneehehenovóhe móstaomenėhešéhahtsėhevóhe.

2 Kings

Chapter 4

Elisha helps a poor widow

¹ No'ka éšeeva na'ėstse he'e móstsėhetȯhevóhe Elishahevaho, "Néhéne'ena ééšenaa'e tséméhaevéstoemo. Eméhaevésema'heónė­hóo'xeváheve. Naa néohkeméhaevéstotse'óhema. Éohkeméhae­háoena'tovóho Ma'heóneva. Na'ėstse hetane náho'ėhéve'hooma, móamėhahtomevȯhevóhe tséméhaevéstoemóto. Naa hová'éhe násáaxae'évavé'šeonénėxomevóhe. Naa néhe hetane énėsto'sėho'nó'otsėhóho nae'haho tsénéšetsėse tsésto'seévavé'šeonénėxomoese. Hea'ėhama néme'nėševéstȧheme?" ² Naa móstsėhetaehevóhe Elishevaho, "Naa nėstatónėševéstȧhemȧtse? Naa máto hénová'e tsého'tseto nemȧheóne?" "Naa oha na'ėstse étšėške'vé'hó'ta amėške náhó'tse," móxhetȯhevóhe. ³ "Naa táaxa'e, tatóxevéestomevoone tsévésto'tsémaóoése amėškévetóhkonȯtse! ⁴ Naa mȧhne'éšėho'eotsėstsése, taéstsėhnéhéne nemȧheónévo, oha tséhnéehóveto naa nee'haho. Néxhoónomáhéne. Naa ésėhénenomáhéne amėške tsého'tseto hétsėhéóhe tsého'eotsėstsésee'e amėškévetóhkonȯtse," móxhehéhe Elisha. ⁵ Mó'osáanenėhešévėhevóhe tséhetaevȯse. Hotȧhtse héne amėške tsétšėške'vé'ho'tatse tsého'tsėse néhe he'e móstaasėhénenȯhéhe móstamȧheó'otómo'enȯhtsėhenótse héne tséhetaa'ho'eotsėstsévose amėškévetóhkonȯtse. ⁶ Nėhe'še móstsėhetȯhevóhe na'ėstse hee'haho, "Táaxa'e, na'ėstse néxhósėtsėhe'oohé'tȯtse!" Móstsėhetaehevóhe, "Náhko'e, hová'éhe ésáa'évȧho'táhane, ééšemȧheó'otómo'enánėstse." Naa tó'nėhé'še héne móstaénėhóe'sevóhanéhe amėške. ⁷ Nėhe'še néhe he'e móstȧhéme'ėstomevȯhevóhe tséhesóotsetse Elishahevaho. Móstsėhetaehevóhe, "Naa héne tȧhéohtóvȧtse, évaonénėxomevoo'o tséhetaa'eamėhahtoese néhe hetane. Naa tséhe'eotse hotse'óhtomáhéne vé'ševo'ėstanéhévėhéne!"

2 Chronicles

Chapter 7

     ¹⁴ Ma'heo'o étsėhevoo'o, "Mȧhvé'nėševátamóena'too'évȯtse, mȧhvé'sáa'évaóo'o'ȯsevo'ėstanéhévėhévȯtse, naa mȧhvé'no'eévano'néhe'oo'evȯtse, naa nȧhtseévȧhóse­no'ėstá'tomóvonȯtse hestáoenȧhtovevótse, naa netao'o hestávėsévo'eétȧhéstóvévo nȧhtsevonetanó'tomovo, naa tseno'eévapévėstao'omenėheo'o.

Psalms

Chapter 1

     ¹ Ma'heo'o éohkepéve'tovóho tsésáa'áahtóhese vonȯhóha'óvȧhtsestȯtse, naa máto tsésáa'a'ovó'sėhaehévose hávėsévo'eétȧhé'heono, naa máto tsésáavésetotó'hosemóhevose Ma'heóneva. ² Nea'háanevóhe tséoné'seóme­néhe­vo'ėstanéheve'tomevȯse Ma'heo'o hesto'emanestȯtse, éno'eametoetanó'tomóvónóvo oešeeva naa totaa'eva. ³ Éto'sevé'šepévėstao'omenėhénóvo. ⁴ Naa mé'tó'e hávėsévo'eétȧhé'heono hová'éhe tsėsáa'amȧhéhénóvo, hóvotse tséohkėsáahešetanóhese. ⁵ Naa mȧxho'óxeéšeevetse Ma'heóneva tséasėto'eéhaevóho, tsėsáavésėpévėstao'omenėhéheo'o tséto'sėhešepévėstao'omenėhetsėse tséáahtovóvose Ma'heóneva, tsetaomenėhešéhahtseo'o. ⁶ Ma'heo'o éhótooma'ovóho tsémȧhene'étamé'toese.

Chapter 4

     ³ Ma'heo'o émásetsėstovóho tsénéhevo'ėstanéheve'toese, éohkeáahtósáne tséhešėháoenȧhtove. ⁸ Ma'heo'o, hó'to'seovėšenáto néohkene'evávoome náohkėhéseována'xaenaóotse.

Chapter 16

     ¹ Ma'heo'o, nénó'hová'tovȧtse. Néxhóoma'ovėstse. ² Néhema'heónėhamé'tovȧtse. Netao'o hová'éhe tsépéva'e énėxhéso tséhnéehóveto. ³ Návé'šėhetótaetanónoto tséáahtóvata'óse. ⁴ Naa tséháoená'tovóvose nétȧhévema'heono nea'háanevóhe tséto'sėhávėsévetanose. Mónáme'vésėhéhaoena'tovamóho hema'heónamevóho. ⁵ Tséhno'kenéehóveto néne'étamé'tovȧtse. Néohkevovóhnėhešeše. ⁶ Népévėstao'omeneše. ⁷ Hahoo, néhetȧtse tsé'ameonó'eotšėšeto. Hó'nėšekánomea'enó'néto nésó'eameonó'evame. ⁸ Násáa'e'tóhtȧhéhe tsé'ȯhkevé'e­amevé'ȯhtsémeto. ⁹ Hena'háanéhe náohkėhésėhetótaetano. Návé'šeována'xaestáha tséxhomá'xenėhešėhéne'enómo nėstsėsó'eamevovóhnėhešeše hó'nėšekánomeéšenaéto. ¹¹ Naa nésó'no'eamevovéstomeve éme'hešepévenéhe'ómo nemeo'o. Naa nėstsea'enėhetótaevésėstanovemȧtse.

Chapter 23

The good shepherd

     ¹ Ma'heo'o, néohkenėheševovóhnėhešeše tséohkėheše­vovóhnėhešé­hévȯse kȯsáne. Násáa'o'hémetanóhe. ² Tsé'éše­ná'so'enȯhéto, nėhe'še néhosótomėšeme tséxhoxo'ȯhtsévo'o'e. Néhémanoxe tséxhe'ko­tóomóéha. ³ Néohkeévȧhetótaetanoxe. Néohkeameonó'eotseše tséheševéstomeveto. ⁴ Hó'nėšė­kánome­­nėhpea'enó'néto tsé'amėhnéto, násáa'e'tóhtȧhéhe tséhvé'eame­vé'ȯhtsémeto. Nėstó'kȯhtȯheneva névé'šėhótooma'ove. ⁵ Némó'oxe. "Vá'ȯhtáma," néheše. Tséohkenėsétama'ese návé'hoomáá'e, naa násáa'e'hóheo'o tséhvé'vé'ȯhtsémeto. Néná'so'enoxe. ⁶ Tsétó'he'éšeametanénéto nėstseamevovóhnėhešeše. Naa nėhe'še nėstsea'enevésėstanomevȧtse.

Chapter 25

¹⁰ Ma'heo'o, tóséé'e néohkeamevovóhnėhešéhoo'o tsénéhe­vo'ėstanéheve'tovata'óse.

Chapter 31

     ²³ Tsémȧheoné'seómȧhahtáse, méhota Ma'heo'o! Éhótooma'ovóho tséne'étamé'toese, naa mé'tó'e tséohkėhoháepévatamȧhtsese tseaseto'éeo'o, naa tsetaomenėhešéhahtseo'o. ²⁴ Tsémȧhene'étamése Ma'heo'o, vé'šėhéestáha!

Chapter 46

¹⁰ He'kotoo'ėstse, hene'enȯhtse tséhešema'heónévéto. 

Chapter 51

     ^1-2 Ma'heo'o, tséhvé'méhoxeto, néhnėševátamėstse. Néhmȧhe­asetanomevėstse nȧhtávėsévo'eétȧhestȯtse. ³ Náhéne'ena tséhešėhávėsévo'eétȧhéto. ⁴ Nénéehove néhávėsévo'eehȧtse. Nésáa'áahtóvatséhe tséhešetanó'toveto. Eoné'seómenėheso tséhešėhéne'enoveto, naa nátaomenėhešéhahtse. ⁵ Tséhmónėhestáotséto hákó'e mónáhne'asenėhešė­hávėséve­vo'ėstanéhevėhéhe. ⁶ Naa tséhvé'nėhesétameto náme'onó'evo'ėstanéheve, naa néhnėhešepévevovéstomeveo'o. ⁷ Néhmȧheasėtanomevėstse netao'o tsésáaho'ȧhétsėstomevéheto! ⁸ Né'évȧhetótaetanoxėstse! ⁹ Mȧhevonetanó'tȯtse nȧhtávėsévo'eétȧhestȯtse. ¹⁰ Né'évavóhetanėstse naa nėstseévȧ­hósepéveasene'étamé'tovȧtse. ¹¹ Névé'vonetanó'tove naa mato névé'nooxe. ¹² Tséhmónevo'ėstanévėšeto náoseevé'šepévetano. Naa né'évȧhósenėhešepévetanoxėstse. Naa néhvéstȧhemėstse tsésto'seévȧhóseaseáahtóvátse. ¹³ Nȧhtavovéstomevónóvo Ma'heo'o hesto'emanestȯtse tsé'tóhe hávėsévo'eétȧhé'heono nónóhpa tseévȧhóseáahtomóneo'o. ¹⁴ Násáanaétanóhe, néhvéstȧhémeo'o. Nėstavového'otȧtse tséheševo'ėstanévėstómaneto. ¹⁵ Néhvéstȧhémeo'o tsésto'seéestséto naa nėstavovehȧtse. ¹⁶ Heováestse hó'nėšėkánomema'xėheto'eétȧhéto, mónéme'vé'šėhémasetsėstove. ¹⁷ Naa mȧhvé'eoné'seómeánovetanóto nėstseévanėhešemásetsėstove.

Chapter 86

¹⁵ Ma'heo'o, tóséé'e néameméhoxemeno.

Chapter 92

     ¹ Ma'heo'o, "Hahoo," néhetȧtse. Naa máto néno'easénootȧtse. ² Méovóona'oo'ėstse náohkemé'ésta neméhosanestȯtse. Naa taa'éva mato náohkemé'ésta neóehnovȧhestȯtse ³ hó'némenéto. ⁴ Netao'o tséohkėhešéveto náohkevé'šepévetano, hena'háanéhe náohkėhésėhetótaenéméne.

Chapter 95

     ⁶ Nétȧháoena'tovone Ma'heo'o tséhemanėstóonéhé'tóétse. ⁷ Néhema'heónėhaménone naa néohkepévevovóhnėhešéhaene.

Chapter 100

     ¹ Nétamȧheasénoótone Ma'heo'o! ² Nétanóhtsėhótone! Nétȧhetótaeháoena'tovone! ³ Ma'heo'o nea'háanehe tséoné'seóme­ma'heónevėstse, naa nétanėhešemé'etanó'­tovone. Némanėhaene. "Nanésoneho" néohkėhetaene. Naa néohkeno'ne'evá­voomaene. ⁴ Nétȧhé­éstsėhnémáne ma'heónemȧheóne. "Hahoo," nétȧhéhetone Ma'heo'o. Naa nétano'vového'ótone! ⁵ Ma'heo'o éhoto'ahe, néméhotaene, naa tsévéstomósánėse tóséé'e tseamenėhesotse.

Chapter 103

    ¹ Nátao'sevového Ma'heo'o. ² Náme'tšėhe'šėhévonetanó'tomóvo tséohkė­hešepopé­vé'tóó'ėse. ¹⁷ Ma'heo'o éméhoto tóséé'e tsénéhe­vo'ėstanéhe­ve'toese. Naa tóoneeto hevo'ėstané­mevóho tsévéstomó­hévȯse tse­amȧhé­­nóvo ¹⁸ mȧhvé'e­ame­néhe­vo'ėstané­heve'tovovȯtse Ma'heóneva.

Chapter 107

     ¹ "Hahoo," nétȧhetone Ma'heo'o tséohkėhešepévé'tóétse. Naa tóséé'e néméhotaene. ^2 8 "Hahoo," nétȧhetone Ma'heo'o tséhvé'méhotaétse naa máto tsé'ȯhkevovóhnėhešéhaétse. ⁹ Ma'heo'o éná'so'enotóho tséháeanátsese.

Chapter 116

   ¹⁵ Ma'heo'o éhoháeméhoto tséne'étamé'toese naa hó'naevȯtse éohkevéseánovetano.

Chapter 119

     ⁹ Tsétó'kėhahese vé'eáahtomevȯtse neéestsestȯtse tsevé'še­onó'e­vo'ėstanéhévénóvo. ¹⁰ Ma'heo'o, névé'šė­háoena'tovȧtse netao'o tséhnéehóvéto. Naa néhno'eameonó'eotse­šėstse nesto'emanéstóva.

¹¹ Ma'heo'o,  ná­­ohke­­­toetanó'ta neéestsestȯtse nonohpa násáavé'šė­hávėsévo'eétȧhéhe. ¹⁰⁵ Ma'heo'o, neéestsestȯtse návéstȧhémaa'e tsé'ameohtséto, ta'se náohkeanȯhe­vó'ho'ėho'hee'e naméónéva.

Chapter 121

     ¹ Tséhvéstȧhémȧhtsétanóto hoéhoseva nátatšėheše ma'heono tsé'ȯhkėhoévȯse éohkėvoone vo'ėstaneo'o. "Heá'ėháma nȧhtsevéstȧhémáá'e," náhešetano. ² Naa oha ésáanėhesóhane, oha éno'kahe ma'heo'o tsévéstȧhémá'ėstse. Nea'háanéhe tsémanestsėstse netao'o hová'éhe. ^3-4 Ma'heo'o néohkeamene'evávoomaene oešeeva naa totáa'eva, móho'nóhkevésenaóotsėstse. ⁵ Néohkėhovéo'a'óene éše'he nonohpa nésáa'oné'xȧho'heehene, ⁶ naa hová'éhe móné'me'hée'tánone taa'eva. ⁷ Ma'heo'o nėstseno'hótooma'óene netao'o hová'ėhéstónėhéva tséhótoanátotse. ⁸ Néohkeno'­ne'evávoomaene tséévėhe'ȯhtsévótse hétsetseha naa ame'xóvéva.

Chapter 139

     ^13-15 Ma'heo'o, móné'éšeáahtse'péveéxanėhéhe tséssáa'éše­kánomėhestáotséhéto. Naa hahóo nétavé'šėhetȧtse! ¹⁶ Mónééšeáahtse'héne'enȯhéhe tséto'sėheševo'ėstanéhévéto. ¹⁷ Mónépévatamėhéhe. ¹⁸ Hó'méošé'šeotséto nésó'vé'ȯhtseme. Naa hahoo nétavé'šėhetȧtse. ^19 23 Ma'heo'o, tséhešetanóto néspéveoo'hátséstȯhtse! ²⁴ Tsé'ó'ȯhto'eétȧhéto néhvóo'šešėstse! Naa né'ameonó'eotšėšeo'o neméónéva.

Chapter 145

³ Ma'heo'o, néoseehoháatamaahe. Netao'o vo'ėstane néme'ȯhkevového'ota, násáakánomepévėhéne'enóhénóne tséhe'xóvėhoháatamaaheto. ⁴ Naa hápó'e tóoneeto navo'ėstanémaneo'o néme'ȯhkenėhešetotóxemáá'e tséhešėhoháatamaaheto.

Chapter 150

⁴ Vového'ota Ma'heo'o ho'sóéstóva tsénėšená­amepó'ponohe onéhavo'e.

Proverbs

Chapter 1

     ¹⁰ Tséhee'hahé'továtse, nėstsevé'eéxa'e'óó'e hávėsévo'eé­tȧhé'heono! ²³ Néspéveáahtovėstse! Nétao'seoo'háevamȧtse.

Chapter 3

     ⁵ Mȧhene'étamėstse Ma'heo'o. Nėstsevé'taomeametano. ⁶ Mȧhvé'eamemé'etanó'tovȯtse Ma'heo'o, nėstseameonó'eotseha. ⁷ Nėstsevé'nėheve, "Náéšemȧhehéne'ena hová'éhe"! Onétáhtse, nėšeameáahtova Ma'heo'o, naa nėstsevé'no'hávėsévo'eétahe! ¹² Ma'heo'o éohkeévaméseevamo tséméhotose, hápó'e tséohkėhešeméseevamȯse hetane tséhvé'méhótȯse hee'haho. ²⁸ Vo'ėstane mȧhvéstȧhémȧhtsétanótováta'e, sé'ea'e véstȧhéotsémoo'o. Nėstsevé'tonóóhta tsésto'sėhósevóona'o! ^29 30 Vo'ėstane nėstsevé'eaéstomeoó'évóto. ³³ Ma'heo'o éehóomóho hávėsévo'eétȧhé'heono, naa épéve'tovóho tséonó'evo'ėstanéhevetsese. ³⁴ Ma'heo'o ésáahová'ėhevátamóheho tsépévatamȧhtsétsese, naa épéve'tovóho tsésáapévatamȧhtséhetsese. ³⁵ Tséháatamaahese vo'ėstaneo'o tseono'átameo'o, naa mé'tó'e tsésáa'ono'etanóhese tsėsáahová'ėhevátaméheo'o.

Chapter 10

     ⁴ Mȧhvé'hónestsėstato nėstsenėstamenóohéheve. Naa mé'tó'e mȧhvé'nȯhtóvotse'óheto nėstsepévėstao'omenehe. ¹² Péotȧhtsestȯtse éohkepe'pe'anováto, naa mé'tó'e méhosanestȯtse évé'šeo'omóometse vo'ėstaneo'o tséhávėsévo'eéstomanese. ²⁷ Mȧhve'eáahtovȯtse Ma'heo'o nėstsėháa'éševo'ėstanéheve, naa mé'tó'e mȧhvé'nėšeamėhávėsévo'eétȧheto néme'héhaa'éšetanéne.

Chapter 11

     ¹ Ma'heo'o épéóhta oo'kėhéno'ėstȯtse, naa mé'tó'e épévátsésta tséssáaoo'kėhéno'eétȧhéstovėhanéhetse. ¹³ Névé'mȧhtsénáne, no'kėhéne'enȯtse hová'éhe. ²⁰ Ma'heo'o épéoto tséhoháohtsétsevetsese, naa mé'tó'e éméhoto tséonó'evo'ėstanéhevetsese. ²⁷ Tséó'tȯsétanose éono'átameo'o, naa mé'tó'e tséhé'heetovánovese tsėho'ėhóhtánóvo tséhávėséva'etse, tsetaomenéé'tánóvo hová'éhe.

Chapter 12

     ¹³ Netsé'e'heono étaomėsé'oonȧhtseo'o, naa tsépéveoo'hetanóse mópévėstanovėhevóhe. ^14 15 Eohkemȧhehéne'enánóvo hová'éhe tsésáa'éšepévetóxetanóhese, naa tsétóxetanose mohkepéveáahtomónėhevóhe ȯhtseéestsėstóhevosėstse. ¹⁶ Esáapéva'éhane néhestáhestȯtse, naa vo'ėstane mȧhvé'eóoxȯhetáta'e nėstsevé'no'ėstovo he'kenootoo'o. ²⁵ Ȯhtóetsetanóhtovee'ėstse ta'se éohkėháenano, naa mé'tó'e vo'ėstane ȯhpéveéestsėstósanesėstse éohkevé'ševéhpanaeotsénove.

Chapter 13

     ²⁴ Mȧhvé'méhótóse nenésonėhevoo'o óo'haávama. ²⁵ 

Chapter 14

     ⁷ Névé'néma'e'ovóvoo'o hóvótse tsésáahešėtanóvosėstse, hová'éhe néme'vé'šėhéhene'ena.

Chapter 15

     ¹ Váhtomepéveéestsėstova tsémomáta'emaesee'e nonohpa nėstseévavé'šeována'xaetanóotsénóvo. Naa mé'tó'e mȧhvé'eévano'ėstovóse ta'se nėstsėxaetsé'eoestȯhnóvoo'o. ^2 3 Ma'heo'o éohkemȧhevóóhta netao'o tséohkėhešévėstovetse heva mȧhvé'pévo'eétȧhéstovetse naa máto heva mȧhvé'hávėsévo'eé­tȧhéstovetse. ⁴ Mȧhvé'péveéestsėstóhevosėstse vo'ėstaneo'o éohkevé'šepévomóhtȧhénóvo, naa mé'tó'e mȧhvé'momáta'e­éestsėstóhevosėstse éohkevé'šė­hávėséve­tanóotsénóvo. ¹⁷ Nėstsepévomóhtȧhéme mȧhvése'hanámevosėstse tséméhotaesee'e hó'nėškánomeo'hémȧhévȯtse. Néme'hépeve­mésėhéme vé'vése'hanámóse tsépéotaesee'e. ¹⁸ Tsénéhestááhtse éohkėhóhneaseméó'étanó, naa mé'tó'e tséována'xaetanȯtse éohkeévȧxanánono'he. ¹⁹ Mȧhvé'hónetsėstato nėstsėhótoanávetano, naa mȧhvé'eoné'evo'ėstanéheveto nėstsėhe'anávetano.

Chapter 16

     ³ Mȧhvé'he'konene'étamése Ma'heo'o netao'o tséhešetanóse, tsenėhešeéxána. ⁷ Naa Ma'heo'o mȧhvé'pévátsésto tséheševo'ėstanéhévévótse heva tséméhaenėsétamaetsee'e nėstseévananóeneo'o. ⁸ Hó'nėšėháo'omenėhése oha nėšeameonó'etano, névé'vé'šėháoovȧhénóvo oe'kéno'ėstȯtse. ⁹ Tséhnéehóvétse néameéxanenema oha Ma'heo'o énéehove tsééxáno éme'hešévévótse. ²⁸ Mȧhtsénanestȯtse éoseehávėséva'e. Eohkevé'šenėsétamȧhtséstove, hámó'ȯhtse tséméhaehevésenéhe'tovȧhtsese héne éonésovanaenovo mȧhtsénanestȯtse. ³¹ Vóhpa'estȯtse ta'se éhone'a tsémo'óna'e hóhkėha'e naa héne évé'šeamȧhéstove tsé'amepévevo'ėstanéhevėstove.

Chapter 20

     ¹ Nonótovȧšé'šestȯtse éhávėséva'e. Eohkevé'šėhoháahetanóhtove naa éohkeno'vé'šepe'pe'anovato.  

Chapter 21

     ²³ Mȧhvé'eóehnaveéestséstovee'ėstse éohkevé'šeována'xaetanóhtove.

Chapter 22

     ⁶ Onó'eéšeeha nenésonėhevoo'o komááhe héne tsėsáanooseéhénóvo. ⁹ Ma'heo'o tsepéve'tovóho tséhóhneoxomóvose tsénėstamenóohéhevetsese. ¹² Ma'heo'o éne'evávoomóho tsépéveoo'hetanótsese, naa éohkepe'pe'a'o'ho netsé'e'heono.

Chapter 25

     ¹⁸ Ta'se éohkėxaeováne'ȯheo'o vé'netsé'e'tȯhevosėstse vo'ėstane'o. ²¹ Vo'ėstaneo'o hó'nėšenėsétamaesee'e váhtomėhoxomóhéne, naa mȧhvé'háóónévȯtse no'manȯhéhéne. ²² Mȧhvé'nėhešepéve'tȯhevosėstse éohkevé'šetanéheotsénóvo, naa nėstsevé'šepévo'eéhaa'e Ma'heo'o.

Isaiah

Chapter 9

     ⁶ Mé'ėševȯtse émónėhestáotse. Ehetaneve tséto'semȧhe­hevéhonamé'tovótse. Tseohketsėhestohe: Tsépéveóo'haahtóoestse, Hoháatamae-ma'heo'o, Tséa'enėhéhestovėstse, Tséohkeována'xeéestsėstósánėstse.

Chapter 26

     ³ Ma'heo'o, vo'ėstaneo'o tsétoetanó'tovata'óse néohke­ována'xaetanóhoo'o, tséhvé'ne'étame'tovata'óse.

³¹ Mȧhvé'ne'etamése Ma'heo'o nėstsėhéestáha'óévo. Hó'nėšėhótoanáto nėstsėsaanéhnetameotséhéme.

Chapter 55

    ^8-9 Ma'heo'o móstsėhehéhe, "Tséohkėhešeoo'hetanóse naa hápó'e tséohkėhešeoo'hetanóto éhehpėháa'ého'oésta. Naa hétsetseha néme'nétȧhéveoo'hetanóme naa néme'no'nétȧhévevo'ėstanéhévéme!"

Jeremiah

Chapter 17

     ¹⁴ Ma'heo'o, tséohkeno'keamevovéhátse, Néhvo'ėstanévešėstse naa néhno'énomóhtȧhé'sešėstse.

Lamentations

Chapter 3

²² Ma'heo'o tóséé'e néméhotaene. Tséhe'xóvenėševátamaétse néto'sėsáavonanaehene vo'ėstane. ²³ Nėstsenėhešene'étaménone nėhestoha éšeeva tsésto'senėševátamaétse. ²⁴ Náohkeametsėheve, "Ma'heo'o éno'kahe tséne'étaméto." ²⁵ Ma'heo'o émȧheovóhnėhešeho netao'o vo'ėstanóho tséne'étamé'toese.

Daniel

Chapter 3

Introduction

Hoháá'ėše évaveto Jews móhmomóonéhevėhevóhe oxėse hénėhéóhe ho'eva, Babylonia tsé'ȯhkėhestóhetse. Na'he kȧsováaheho, móstšėheševéhehevóhe Shadrach, Meshach, naa Abednego. Móxhoháenéhevo'ėstanéheve'tovȯhevovóhe Ma'heóneva.

The three men in the fiery furnace

¹ Nėhéóhe móhmȧhevéhonevėhéhe Nebuchadnezzar, mó'ȯhkėhestóhehéhe. ² No'ka éšeeva móhmȧhemóheevamȯhevóhe hestotse'ono tsémaevéhonotse'óhetsese máto. Mósto'se­vóo'ėstómanéhenotóhe néhe tsémanėhétsese, tséhestȧse. ³ Tsésta­mȧheho'ėhnetsėse néhe tsémóheevamose móstanéehevóhe hénėhéóhe néhe tséheta'éoetsėse tsémanėhétsese. ⁴ Móstatȧhpe'­hóo'xe­váhtovėhanéhe, "Netao'o ⁵ ma'tanéstomáse hé'tóhe po'ponȯheo'o naa hová'éhe máto tsénéstonevone, mȧhemȧxa'éše­náhéne naa háoena'tovóhéne tsé'tóhe tsémaneestse! ⁶ Naa vo'ėstane tsésáavésenėhešeháoena'tovóéstse tseéseóešeme ma'xėho'ėstáva, énėheto'emane néhe tséma'xevéhonevėstse." ⁷ Naa móstaosáane­nėhešė­háoena'tovȯhevovóhe néhe vo'ėstaneo'o, oha na'he kȧsováaheho, mós-Jews-évėhevóhe móho'nóhvésėháoena'tovóvȯtse. ⁸ Naa hosėstse tsévéhonoemese móstȧhéme'emȯhevovóhe tsé'tóhe na'he kȧsováaheho. ⁹ Móstsėhetȯhevovóhe tséma'xevéhonevetsese, "Tséma'xevéhoneveto, ¹⁰ nénėheto'emane netao'o vo'ėstane tsemȧxa'éšenao'o naa tseno'háoena'tovovo tsé'tóhe tsémanėhétsese. ¹¹ Naa vo'ėstane tsésáanėheše­vésė­háoena'tovóéstse tseéseóešeme ma'xėho'ėstáva. ¹² Naa ótahe, éna'heo'o kȧsováaheho ésáavésė­háoena'tovóhevo, é-Jewséveo'o. Shadrach, Meshach, naa Abednego éheševéheo'o. Hóvotse ésáahesétsėstóhénóvo nėsto'emanestȯtse. Énétȧhóho tséȯhkėháoena'tovóvose." ¹³ Naa néhe tséma'xe­véhonevėstse tséstanéstomonėse móstamomáta'eotsėhéhe. Móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Néxhétsėhe'otseha néhna'hévȯse!" ¹⁴ Naa tséstȧho'eotsetsėse móhnėstsėstovȯhevóhe, "Mónésáavésė­háoena'tovóhévo tsé'tóhe tsémaneestse? ¹⁵ Nómonėhe'še hétsetseha ma'tanéstomáse po'ponȯheo'o mȧxa'éšenáhéne naa no'háoena'to­vóhéne tsé'tóhe tsémaneestse! Naa mȧhvé'nėhešévése tsemȧhepéva'e hová'éhe! Naa mȧssáavé'nėhešévėhése nėstseéseóešemanéme ma'xėho'ėstáva. Naa táaxa'e nėstsetónėševo'ėstanévėháévo nema'heónamevo?" ¹⁶ Naa móstšėhešeno'ėstóehevóhe, "Tséma'xe­véhoneveto, hová'éhe nésáavé'šetónėsétamatséhéme, ¹⁷ naa oha nama'heónamane nėstsevo'ėstanévėhaene mȧhve'nėhešėtanó'tóétse. ¹⁸ Naa tsetaometónéso, naa oha náme'tónėšėhéhaoena'tovóneo'o nema'heónamo naa néhe máto tsémaneestse," móxhetaehevóhe. ¹⁹ Naa móstaamėhótsenaeotsėhéhe tséhešeomáta'eotsėse tséma'xe­véhonevėstse. Móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Ma'xėho'ėhahtse ta'e mȧxhoháoho'ta!" ²⁰ Nėhe'še móhnėhetȯhevóhe henótȧxéve'ho'amo, "Too'eta naa nėhéóhe taéseóešema tséhma'xeéxo'ȧsetse!" ^21,23 Móhnėše­mȧhenėhesėsanėhevóhe tséstoo'ėhevȯse naa hénėhéóhe tséstaéšeéseóešemevȯse. ²² Tséhvé'ma'xėhoháoho'tatse néhe tsééseóešemaevose mó'áhanevo'ėho'hehevóhe. ²⁴ Naa tséma'xe­véhonevėstse tséstae'kóó'ȯse hénėhéóhe tsé'éxo'ȧsetse mósta­vóomȯhevóhe neve hetanóho mó'ée'amėhnėhevóhe hotómá'e. Mó'otóesetanóotsėhéhe, mótaévamȧsónehoveóeotsėhéhe, móstsėhetȯhevóhe tsévéseóemaese, "Ta'sótse oha na'he éése­óešemeo'o, ²⁵ naa návóomoo'o neve hetaneo'o. Esáa'éva­no'too'ėhéheo'o, ééeamėhneo'o hotómá'e tsé'éxo'ȧsetse. Esáa'ónėxȧho'héheo'o. Naa na'ėstse éma'heónenóohe," móxhehéhe. ²⁶ Naa néhe tséma'xevéhonevėstse a'e móstȧho'ėhóhtȯhéhe  tsé'éxo'ȧsetse. Mósta­ése­tȧhpe'­e'ha­hehéhe, mósta­véhohe­vóhe néhe kȧsováa­heho, "Shad­rach, Meshach, naa Abednego, tséháoena'­tovó­se móoné'­seóme­ma'he­ó­ne­­vėhéhe. Nenáase! Né'évȧhóéhne!" ²⁷ Naa nehe heováestse tséheševého­noemese, naa nótȧxévé'hó'e, naa hesto­tse'ono naa tsévéseóemaese tsémȧhe­hone­vėstse móhmó­he­e­hé­ve'hoeo­tsé'­tovȯhe­vovóhe néhe kȧsováaheho. Móho'nó'­éxȧho'hévȯtse naa móho'nóhno'ho'ėstámea'xévȯtse. ²⁸ Naa nehe tséma'xe­véhonevėstse móstsėhehéhe, "Tsé'tóhe na'he kȧsováaheho hema'heónamevóho mónėséhanéhe tséoné'seómema'heónevėstse. Móho'méahénotóhe hema'heónėhotse'ono tsésto'sėhótooma'ovȯse tsé'tóhe tséne'étamé'toese. Ésáa'áahtóhénóvo tséheto'emanevo. Ésáavésėháoena'tovóhevo tsé'tóhe tsémanėhétsese, éváhtome­amėháoena'tovovo hema'heónamevóho. ²⁹ Naa hétsetseha náto'senétȧhévo'emane: vo'ėstane tsévé'eoóoxȯhetȯtse néhe kȧsováaheho hema'heónamevóho tsevonaneo'o. Naa máto hovánee'e móme'tónėšėhénėheševo'ėstanévėháne tsé'tóhe tséheše­vo'ėstané­vėhaevȯse hema'heónamevóho," móxheto'emanėhéhe. ³⁰ Naa nehe na'he kȧsováaheho móstamonotse'onanéhenotóhe, mósta­véhonotse'óhehevóhe.

Chapter 6

Introduction

 Háko'e tótseha néhe Babylonians tséohkėhestóhese móhma'xe­nȧha'e­nȯhevovóhe néhe Jews. Mósto'se­momóonáotȯhevovóhe, móstatsėhe'ȯhtséhohevovóhe hákó'e hénėhéóhe tséxhéstȧhévȯse, Babylonia mó'ȯhkėhestóhehanetséhe. Tséstaame'xóvetse mósta­onétȧhévȧhehevóhe tsémȧho'emanese. Na'ėstse Belshazzar mó'ȯhkėhestóhehéhe, móhne'to'éna'hehéhe. Naa nėhe'še néhe tsétȧhósema'xevéhonevėstse Darius mó'ȯhkė­hestóhehéhe. Hénėhéóhe móhnėxhéstȧhehéhe Medes tséohkėhestóhetsese.

Daniel in the lions' den

     ¹ Nehe Darius móhmonéhenotóhe no'ka mȧhtóhtȯhnó'e néso'e (120) hetanóho móstȧhe'némeahénotóhe tsésto'sėhóna'ovevéhonevetsese tséhetaa'óma'o'etse hénėhéóhe Babylonia. ² Nėhe'še móstȧhóse­monéhenotóhe na'he hetanóho mósto'seohkene'evá­voomȯhevovóhe tsé'tóhe tséhóna'ove­véhonevetsese. Na'ėstse mósJewévėhéhe Daniel mó'ȯhkėhestóhehéhe (Ma'heóno'emanėstse móxheševéhehéhe). ³ A'e móstȧhéne'enóseonévȧhenetséhe Daniel tséohkėhešeoseepévotse'oese naa móhno'eoto'xovȧhehéhe. Naa néhe tséma'xevéhonevėstse móstanėhešetanȯhéhe, "Tsé'tóhe Daniel tsėhóna'ovevéhoneve." ⁴ Naa tséstanéstomónévȯse néhe hósėstse hotse'ono tséhešetanotsėse tséma'xevéhonevetsese mó'e'hanó­taehevóhe. Mó'ȯhkeonése­nȯhtsevóohtȯhenovóhe hová'éhe tséto'sevé'šemomáxemovȯse Danielhevaho. Naa móho'nóstonėše­nėheše­nȧha'enovȯtse tséssáavé'vése­ó'ȯhto'eétȧhéstóvéése. ⁵ Néhe hotse'ono nonámé'tó'e móstsėhetȧhtsėhevóhe, "Hová'ėhéstónėhéva nésáatónėševé'še­omáxemóhenone, naa heá'ėháma néme'tavé'še­omáxemónone tséohkėhešėháóénȧse." ^6-7 Nėhe'še móstȧhé­ve'hoomȯhevovóhe Dariusevaho, móstsėhetȯhevovóhe, "Tséma'xemȧho'emanéheveto, néme'a'enevo'ėstanéheve! Tséhetaa'hotse'óxése nátšėhešetanóme néme'nėheto'emane, néme'no'kenéehove tséto'semȧheháoena'toese. Na'nó'éé'ėše nėstseamėháóéná'tóne naa vo'ėstane tsésáavé'nėhešé­vééstse tseéseóešeme hénėhéóhe tséhnėhpo'anévȯse nanóse'hameho. ⁸ Nėhetȯxe'ȯhomeo'o hé'tóhe ho'emanestȯtse tsėsáa'éva­tónėšenétȧhévanéhane. (Mónėhesóhanéhe hénėhéóhe tóneto'e­manévosėstse móho'nó'ȯhketónėšeéveévanétȧhévane.) ⁹ Mó'osáanenėhetȯxe'ȯhehéhe néhe tséma'xevéhonevėstse naa móhno'mȧxanené'tȯhéhe. ¹⁰ Tséstanéstomónėse héne ho'emanestȯtse néhe Daniel móstȧhóosėhéhaoenȧhéhe. Naa hénėhéóhe hemȧheóne tséxhe'amemȧheónevetse móhvó'nȧhanéstovėhanetséhe móstatsėheta'é'tȧhanéhe Jerusalem. Naa hénėhéóhe mó'ȯhkenéše­nėstanéoehéhe, mó'ȯhkėháoenȧhéhe na'he no'ka éšeeva. ¹¹ Naa néhe hetanóho tséóhnetsėstóese móstȧhóosėho'e'óehevóhe. Móhvé'hoomae­hevóhe tséxhósėháóénȧse. ¹² Tséstavóomaa'ėse móstaonótovėhé­hotoneváenȯhevovóhe néhe tséma'xevéhonevetsese. Móstsėhe­tȯhevovóhe, "Tséma'xemȧho'emanéheveto, ta'sótse némónenėhe­to'emane oha néto'seohkeno'kėháóéná'tóne na'nó'éé'ėše, naa tsésáanėhešévééstse éto'seéseóešeme hénėhéóhe vóxéva tséhnėhpo'anévȯse nanóse'hameho." "Naa néhetóméme, naa tsėsáa'évatónėšenétȧhévanéhane hé'tóhe ho'emanestȯtse," móxhetaehevovóhe. ¹³ "Naa tsé'tóhe Daniel ésó'nėhešėháóéna tséohkėhešėháóénȧse na'he óešeeva. Ésáa'ónėstóhe nėsto'emanestȯtse," móxhehevóhe néhe hetaneo'o. ¹⁴ Néhe tséma'xevéhonevėstse tséstanéstomónėse móstaóetsetanóotsėhéhe. "Náme'taévatónėševo'ėstanévȯhosėstse?" móxhešetanȯhéhe. Naa mó'amemé'etanó'tȯhéhe éme'heševo'ėstanévéóse. ¹⁵ Tséstaéšėhetóevetse néhe hetanóho móhne'évȧhósėho'ė­hé­ve'hoomaehevóhe. "Tséma'xemȧho'emanéheveto, nénėhešėhéne'ena hé'tóhe ho'ema­nestȯtse ésáa­tónėšeévanétȧhé­vanéhane," móxhetaehevóhe. ¹⁶ "Naa nómo­nėhe'še, néxhé­tsėhe'otseha!" móxhehéhe néhe tséma'xe­vého­nevėstse. Tséstȧ­ho'ėhnetsėse móstsėhetȯhe­vóhe Daniel­hevaho, "Naa nema'heóname néme'­vo'ėstanéveha." ¹⁷ Nėhe'še móstaéseóeše­mȯhevovóhe hénėhéóhe vóxéva tséhnėhpo'ane­tsėse nanóse'­hameho. Mósta­vé'še­nėhpo'ȯhe­henovóhe ma'xė­ho'honáéva. Nėhe'še néhe tséma'xe­véhonevėstse naa néhe tséhóna'ove­véhonevetsese mósta­mȧxané'­tȯhenovóhe tséstaéšemá'senėhpo'anetse. ¹⁸ Nėhe'še néhe tséma'xe­véhonevėstse móstȧhóosėhéovėšenȧhéhe. Naa móho'nós­tonėše­naóotsėstse, naa máto móho'nóhno'mésėhétánȯtse, naa máto hová'éhe hóvotse móho'nó'hetsésésto tséhešévėstovetse. ¹⁹ Tséstaméovóona'otse mósto'éotsėhéhe, ²⁰ Tséstȧho'eoese vóxéva móstaésetȧhpe'e'hahétsėstovȯhevóhe, "Daniel, mó-nema'heóname néhótooma'ova?" ²¹ "Héehe'e, tséma'xemȧho'emanéheveto. ²² Nama'heóname ého'eanȯheméaohénoto hema'heónėhotse'ono, naa énėhpo'ȧhtsenahno tsé'tóhe nanóse'hame. Hóvotse násáahesétamaeheo'o. Násó'eametanéne tsé'ȯhkėsáavé'e­ó'ȯhto'eétȧhéhéto. Nama'heóname naa máto nénéehove hea'e nénėhešėhéne'enánóvo," móxhetaehevóhe Danielhevaho. ²³ Tséstanéstóvȯse néhe tséma'xevéhonevėstse mó'osee­pévetanóotsėhéhe. Nėhe'še hestotse'ono móstsėhetȯhevóhe, "Évané'tana Daniel." Tséhmá'sėhóestanaa'ėse móstavóomȯhevovóhe tséssáahešetónėstȧhéhetsėse. Tséhvé'ne'étamėse Ma'heóneva móhnėheševéstȧhémaehevóhe. ²⁴ Naa nėhe'še mé'tó'e néhe tséma'xevéhonevėstse móstsėhetȯhevóhe hestotse'ono, "Heseváena tsé'tóhe hetaneo'o tséonéseomáxėhóvose Danielhevaho. Mé'tó'e nėhéóhe taéseóešema vóxéva." Sé'ea'e móhne'ȯhkeno'­otómaehevovóhe néhe nanóse'hame taameéseana'óvosėstse. ²⁵ Nėhe'še néhe tséma'xevéhonevėstse móstaévanétȧhévanȯhéhe ho'emanestȯtse. Móhnėhešeéestsévȯxe'ȯhehéhe hénėhéóhe netao'o ho'eva tséhe'enėstsevȯse. "Hé'tóhe ho'emanestȯtse émóna'e tséstao'sėheto'emanéto. Hétsetseha tsėháoena'tohe Daniel hema'heónamo." ^26 27 28 Naa néhe Daniel móstanėheše­pévėstanovėhéhe tséhe'éšeamemȧho'emanéhevetsėse Dariusevaho naa máto tséstȧhósėhóna'ovemȧho'emanéhevetsese Cyrusevaho.

Chapter 7

¹³ Daniel móstsėhetȯxe'ȯhehéhe, "Máto hé'tóhe návóo'sėhane: návóómo ta'se hetane. Ene'ameanȯhoése vo'eva. Etaóešé'tovóho a'e A'eneametanénema'heóneva. ¹⁴ Tséstaéšeóéšėse néhe hetane tsévóomo, Ma'heóneva émé'nééháá'e véhónoéstóva, éno'hoháatamaahé'sėháá'e, naa éno'vó'ho'ėho'hévatamaahe. Eto'semȧheáahtóó'e netao'o vo'ėstanóho heováestse tséhe'enėstsétsese. Tóséé'e éto'sevéhonoo'e."

Micah

Chapter 5

     ² Ma'heo'o mó'éestsėstȯhéhe na'ėstse mȧhoestȯtse, "Bethlehem Ephrathah, tsévéstó'ta Judaheveno, nékánometšėške'mȧhoéstove, mé'ėševȯtse tsėhestáotse hénėhéóhe nemȧhoéstóva, tsemȧhevéhonamé'tóó'e Israelites. Hevo'ėstanemo tsenėxhéstȧhóho hákó'e évaveto."

Zephaniah

Chapter 3

     ¹⁷ Ma'heo'o tséhvé'vé'ȯhtsémaése nevo'ėstanévėhaevo. Naa nėstseno'másetsėstoevo. Tséhvé'méhotaése nėstsevovóešemaevo. Naa nėstsevového'ótaevo. ^18 19 20

Zechariah

Chapter 4

    ⁶ "Tséhvé'hoháatamaema'heónévéto nėstsévé'taomene'étaménóvo taamááhe nėstoháatamaahéstóvévo. Oha ne'étame nama'heónemȧhta'sóomanéhame," éhevoo'o Ma'heo'o.

Malachi

Chapter 4

     ⁶ "Tséhvé'hoháatamaema'heónévéto nėstsévé'taomene'étaménóvo taamááhe nėstoháatamaahéstóvévo. Oha ne'étame nama'heónemȧhta'sóomanéhame," éhevoo'o Ma'heo'o.